Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
im jxfuxm 28. napló Az egyetemi felvételekről A rátermettség a döntő Háromszáz jelentkezőt vettek fel a Tanárképző Főiskolára, 188-at az orvoskarra, 56-ot a jogi karra Jó ideje befejeződtek a felvételi vizsgák az egyetemeken és a főiskolákon, a jelent kezők megkapták az értesítéseket, jelenleg a fellebbezések időszaka van. Mi teszi mégis időszerűvé és érdekessé az egyetemi felvételek kérdését? Az, hogy az idén először alkalmazták a pontozásos felvételi rendszernek egy új, tökéletesebb és — úgy tűnik — minden eddiginél reálisabb módozatát. Bizonyára ismeretes. hogy tavaly és tavaly előtt szigorúan a pontok alapján történt a döntés, a középiskolából ho zott és a felvételi — írásbeli és szóbeli — vizsgán szerzett pontokat összeadták, és a pon tök alapján felállították a sorrendet. A felvehetők keretszámának megfelelően a listán szereplő neveket mintegy kettévágták a megfelelő helyen. A módszer mindenekelőtt elejét vette mindenféle protekciónak, vitás kérdésnek, mivel a tudást tekintette egyetlen mércének. Hiányosságai is voltak viszont: túlságosan merev volt, túlságosan csak a tárgyi tudáshoz kötődött, kevésbé engedte figyelembe venni a szakmai rátermettséget stb. A feleletek mögött az embert Az új rendszer lényege, hogy egy relatív felvételi küszöböt kell megállapítani, amelynek kiszámítása voltaképpen igen ésszerű dolog. A felvehető jelentkezőket — akik tehát ezt a kiszámított pontmennyiséget elérték •— igyekeznek - nagyon alaposan és sokoldalúan megismerni, és nem csupán az adott felvételi tantárgyból nyújtott teljesítménye alapján. Az új rendszer előnyeiről, tapasztalatairól mindhárom felsőoktatási intézményünk vezetőinek véleményét kikértük. — Nem kizárólag a felkészültséget, hanem a rátermett eéget is vizsgáltuk, ez volt a lényeg — mondja dr. Kolta Ferenc, a Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese. — Az írásbeli után következő szóbeli vizsgán igyekeztünk a feleletek mögött az embert is meglátni, megismerni. Természetesen nem arról van szó, hogy a tudás többé nem döntő fontosságú, hanem Inkább arról, hogy a szakmai rátermettséget az eddigieknél jóval fontosabbnak tartjuk. A felvételi beszélgetések elsősorban ennek kiderítését célózták. A korábbiaknál is jobban megnőtt a középiskolából küldött jellemzések jelentősége, általában valamivel tartalmasabbak is, mint régebben. Kolta Ferenc egy példával világította meg az új felvételi rendszer mellett szóló érveket. A példa nagyon érdekes. Egy lányról van szó (különben dokumentumfilmet is készítettek róla, az ő esetéről) aki egy eldugott kis faluban. egykori cselédek gyermekeként nőtt fel, a család sok svereke közül egyedül tanult tovább, megbízhatóan elvégezte a középiskolát, jó- rendűen érettségizett. majd egy évig dolgozott, s az idén felvételét kérte a főiskolára Az írásbelit, a rajz-feladatot, azokat a feladatokat tehát, ahol magára hagyva, nyugodtan dolgozott, kitűnően oldotta meg. Amikor szembekerült a felvételi bizottsággal, a sok régi gátlás, kisebbrendűségi érzás ismét előtört, s bátortalan, gyenge feleleteket eredményezett. A bizottság közvetlen, barátságos beszélgetésére a fiatal lány mindjobban nékibátorodott, de természetesen végül mégsem szerepelt olyan jól. nem állt olyan magabiztos fölénnyel a bizottság előtt, mint esetleg mások. A tanárok látták, hogy a jelölt tényleges fel- készültsége jóval nagyobb, mint amekkorát egy párperces felvételi vizsgán meg lehet állapítani. Látták, hogy ebben a fiatal lányban sokkal nagyobb lehetőségek vannak, lelkiismeretes, megbízható tudású, hivatásérzettel rendelkező pedagógus válhat belőle. A szigorú pont-sorrend betartása mellett talán nem került volna be a főiskolára, vagyis egész életében viselnie kellett volna azokat a hátrányokat. amelyek messze, évtizedekre nyúlnak vissza, s amelyeknek semmi közük az illető rátermettségéhez. 1319 jelentkező volt az idén a Tanárképző Főiskolán. Ebből 300-at vettek fel. S hogy az eredményt megnyugtatónak és a lehető legreálisabbnak tartják, abban a felvételi rendszer adta lehetőségek nek is szerepe van, a felvételi vizsgáztatók felelősségérzetén túL Nagyobb a vizsgáztatók felelőssége Dr. Hajnal József, az Orvostudományi Egyetem Dékáni Hivatalának vezetője is éppen ezt emeli ki: a felvételi vizsgáztatók megnövekedett felelősségét. — Kényelmesebb rendelet volt az ezelőtti — mondja — a száznyolcvannyolc név után húztunk egy vonalat és rendben volt. Most nehezebb dönteni. Az egyetemek is nagyon komolyan felkészültek az idén a felvételikre, a rendelet szellemét is át kell érez ni, s azt a felelősséget is, ami a vizsgáztatókra hárul. Példákat említ, hol volt látható igazságtalanság a korábbi felvételi rendszerben. Akik katonák voltak vagy. egy-két évet dolgoztak a felvételi előtt, azokban szükségszerűen kevésbé elevenen élt már a középiskolás anyag, holott élettapasztalatban, fegyelemben, komolyságban többnyire jóval előrébb voltak a többiektől. Bizonyára másképpen is látták már az orvosi pályát azok, akik nem az iskolapadból, hanem mint beteghordók, műtős-segédek stb. közelebbről ismerték meg. Most ezeket a jelentkezőket, azonos pontszám mellett, természetesen előnyben részesítik. — Az idén változtatás tör- tént az írásbeli biológiadol- \ gozatokban is. Nem három s nagy, átfogó kérdést, hanem i több kisebb kérdést kaptak; a vizsgázók, amelyek között í a tárgyi tudásra, lexikális is- < menetekre irányulok éppúgy voltak, mint olyanok, amelyek az összefüggések ismeretét, mondhatni „saját vélemény- alkotást” kívántak meg. A fizikakérdések mind olyanok voltak, amelyek azt vizsgálták, a feladott probléma megoldásában milyen logikai készséggel rendelkeznek a jelöltek. Ilyenformán már az Írásbeli alapján lehetett következtetéseket levonni a fel- készültségen kívül a rátermettségre vonatkozólag is. A szóbelin akadtak meglepő kérdések, nemcsak a tantárgyról, hanem olyasmikről, hogy hogyan osztja be valaki a szabad idejét, miket olvas és mi a véleménye erről vagy arról a kérdésről, műről stb. Nem érdektelen kérdések voltak ezek, hiszen rajtuk keresztül meg lehetett látni, hogyan tudnak a jelentkezők tájékozódni olyan problémákban, mindennapi kérdésekben, amelyekben majd mint végzett orvosoknak Is tájékozódniuk kell. Az új felvételi rendszernek is szerepe van abban, hogy az Idén az orvosi egyetemen a munkás—paraszt származá- i sú hallgatók aránya 43 szá- > zalék lett, a tavalyi 3« szá-? zalékkal szemben. — Szeretném felhívni a figyelmet egy szépséghibára — mondja Hajnal József — mégpedig arra, hogy még mindig túlzott a középiskolából hozott pontok ötven százalékos aránya. Jellemző, hogy a hozott pontok egyre jobbak, az orvosnak készülő gyerekek, akik nagyon sokszor otthon hallják csak, hogy „menj fiam orvosnak, az jó pálya”, három éven át készülődnek a „tüzes karika” átugrására. Ezt a kérdést még meg kellene vizsgálni, sokoldalúan is. Az orvoskaron 188 elsőévest vettek fel az idén is, de ezt 540 jelentkezőből válogatták, s ez a szám kb. százzal több a tavalyinál és a korábbi évek jelentkezőinél. Mindig nehezebb a kiválasztás A jogikar tapasztalatai hasonlóak. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya nagyon jó, az ötven százalék körül mozog. Holott a 208 jelentkezőből mindössze 76 volt fizikai dolgozó gyereke, 56 jelentkezőt vettek fel az idei.. 30-at a következő tanévre. — Az a törekvés — mondja dr. Krauth János, a Dékáni Hivatal vezetője — hogy az előfelvételeket lassan leépítsük. Már az idén is jóval kevesebbet vettünk fel így, mint tavaly. Az írásbeli ugyanúgy zajlott az idén is. mint tavaly. A szóbelin a két felvételi tárgy — magyar és történelem — mellett tágabb teret nyertek a politikai-ideológiai kérdések. Mindent egybevetve tehát az új felvételi rendszer az első próbán jobbnak ítéltetett, mint a korábbiak. KISZ-vállalások a pártkongresszusra A Bólyi Állami Gazdaság sátorhelyi üzemegységének fiatal traktorosai a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy normálhold-tervü- ket 2—3 százalékkal túltél- jesítik és 5 százalékos üzemanyag-megtakarítást érnek el. A gazdaság gépműhelyében dolgozó fiatalok a gépek gyorsabb javítását vállalták. A homorúd! tsz kollektívája a kongresszus tiszteletére másfél milliós tervtúlteljesítést vállalt, a munkából derekasan veszik ki részüket a fiatalok is. A hímesházi, sátorhelyi, szederkényi, má- riakéméndi, töttösi és du- naszekcsői fiatalok a gabona szemveszteség nélküli betakarításában segédkeznek kongresszusi vállalásként Petőfi karosszéke A reformkor nagy író- és költőnemzedékének munkásságáról, életművéről készül kiállítás a Fetőfi Irodalmi Múzeumban: Sok száz kézirat idézi fel a reformkor évtizedeit. A tárgyi dokumentumok között van például Petőfi borjádi íróasztala, mezőbo- rényi karosszéke, pesti lakásából való vitrinszekrénye, Vörösmarty számos használati tárgya. Kiállítják a Länderer és Haecke- nast nyomdából származó egykori sajtót is, amelyen az 1848. március 15-i híre® 12 pont és a Nemzeti dal, valamint számos politikai röplap és kisnyomtatvány készült. Szemléletes ismertetést nyújt a kiállítás Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty. Eötvös*, Széchenyi, Bajza. Kossuth életművéről. A tárlat előreláthatólag szeptemberre készül el. Sok a visszaélés az autóbuszokon Családi bérlet“ A tarifarendezés tapasztalatai Négy hete lépett életbe az az új autóbusztarifa. Egyszerűsödött a jegykezelés, megszűntek a különböző típusú menetjegyek, a komplikált lyukasztód és „csipetkés” bérletjegyek. Joggal reméltük, megszűnnek ezzel a különféle nézeteltérések, viták az utasok és a jegykezelők, vonalellenőrök között. — Sajnos a remélt ideális állapot csak részben következett be — kaptuk a tájékoztatást Szakonyi Lajostól, a 12-es AKÖV üzemigazgatójától. — Szép számmal fordulnak ugyanis elő visszaélések. Július 18-ig Pécsett 29 308 arcképes utazási igazolványt állítottunk ki. a bérletjegyek száma július hónapban viszont 29115 darab, 193-mal kevesebb, mint az arcképes igazolványok száma. Mit takar ez a különbség, ami a valóságban jóval nagyobb, hiszen közei ezer tanuló-bérletet adtunk ki a diákok régi igazolványára' Nem kétséges, azok közül, akik kiváltották igazolványukat, sokan nyarainak, szabadságukat töltik. De ez nem indokolja a feltűnő különbséget. máshol kell tehát keresni az okot A felderített esetek azt mutatják: visszaélésekkel állunk szemben. Az úgynevezett „családi” bérletjegyet” (az egyik érintett definiálta így), azaz ugyanazt a havi bérletjegyet a család tagok, rokonok. barátok, nagypapa és az iskolás unoka külön-külön a saját igazolványára használja, természetesen szabályellenesen. Ellenőrzéseink során nem egyszer találkoztunk az esettel, az arcképes bérletigazolvány száma és a bérletjegy száma nem egyezett. Elírás történt? Nem. Szándékos visszaélés. Nem éri meg pedig. A következmény: a havi bérletjegy megvonása, a menetdíj és a 25 forintos bírság megfizetése. Ha a visz- szaélő a bírságot nem fizeti meg a helyszínen, vagy 48 órán belül az átadott csekken, a későbbiekben már csak 50 forinttal válthatja meg cselekménye következményeit. Visszaélések egy másik módja az idegen vonalon való utazás kísérlete vonalbérlettel. A módszer, az utas a bérletjegy felmutatásakor hüvelykujjával ügyesen letakarja a vonalszá mot. A leleplezést méltatlankodás követi. A visszaélés következő tormájával főleg fiatalok kísérleteznek. Felnyomulva a kocsi hátsó részében (a kalauztól minél távolabb), egymás kezéből kapkodva mutatják fel az egy szál bérletjegyet. Ezen mesterkedések felszámolásához — a rendeletek adta lehetőségek Igénybevétele mellett — az öntudatos utazóközönség aktív társadalmi ellenőrzését is kérik. Táborban Háromszáznegyven lány dolgozik a Villányi Állami Gazdaságban. Ebben az évben már a harmadik turnus szedi a barackot és kötözi a szőlőt. Az előző turnusban az egy lőre eső napi munka bér meghaladta a harmincöt, illetve huszonhét forintot. Képeink az építőtábor mindennapos életéről készültek. Kőszegi lányok a villányi gazdaság csemegeszőlőjében kötözik és kacsozzák a szőlőt. A Gr'átz pusztai tábor lakói kajszit szednek. Reggel hattól egy óráig a lányok dolgoznak Azalatt a konyha személyzete gondoskodik az ízletes ebédről. ! A délutáni szabad időt olvasással, játékkal töltik a középiskolás j lányok. Televízió, rádió, lemezjátszó sem hiányzik a táborból. ~ — Szokolai felv. —
