Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

I960. JULIUS «7, liuplö 3 Kereskedelmi módszerek az anyagellátásban Jobban kell ellátni az építőipart vasanyaggal! Az építőiparban a cement, a tégla és a különböző szak- és szerelőipari anyagok mel­lett döntő szerepet játszik a vasanyaggal történő ellátott­ság. A vasanyagot Magyar- ország összes építőipari vál­lalata az ÉM. Építőipari Anyagellátó és Készletező Vállalattól kapja. Évek óta visszatérő probléma azonban, hogy a jelentkező igényeket nem tudják kielégíteni, mert ehhez nem elegendő a keret Nincs megfelelő választék Rúd- és idomacélból 1961— 63-ban a negyedévi keretszám tízezer tonna volt. Ezt a ke­retet az Országos Tervhivatal fokozatosan nyolcezer tonnára csökkentette. A nyolcezer tonnáiból a két legnagyobb felhasználó — a „FÉMMUN­KÁS” és az ÉM. Építőgépja­vító és Gépgyártó Vállalat — negyedévenként kb. 4500— 5000 tonnát vesz igénybe. Mintegy 1200 tonnát tesz ki az úgynevezett Járulékos” keret, melyből a Ferro glóbus Vállalaton keresztül a fel­használók kb. öt-hatszáz ton­nás kielégítést nyernek. A még fennmaradó kb. kétezer tonnából kell a készletező vállalatnak kialakítani a rak­tári készletét és az összes építőipari vállalat szükség­letét kielégíteni. Ez azonban nem sikerül, mert az igények sokkal magasabbak, így aztán a betervezett munkák kivite­lezése körül sok határidő el­tolódás következik be. Az építőiparon belül glo­— Kétmillióval több aotó- bnszutas, Pécsett ez év első felében a 12. sz. AKÖV autó­buszai összesen 30 millió 194 ezer utast szállítottak, 2 mil­lióval többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A kocsik száma viszont a tava­lyihoz képest nem emelke­dett. Ez azt jelenti, hogy a több utast a nagyobb férő­helyes kocsik belépésével tud­ták elszállítani. bálisan — statisztikailag — megvan az a tonna súly, mely a vállalatok igényeit ki­elégíthetné, de nincs meg az a választék, mély a tervek szerinti igényeknek megfe­lel. A felesleges készletek fél­halmozódását a május 26-án kelt 2500/TA/1966. számú ren­delettel próbálták megakadá­lyozni. Az ÉM. elrendelte, hogy az építőipari vállalatok­nak be kell jelenteniük a készletezőnek a 30 napi fel- használást meghaladó készle­teket. A gyakorlatban ezt a bejelentést öt vállalat hajtot­ta végre abban a remény­ben, hogy az 1/1966. számú ÉM. közlemény értelmében, az új kereskedelmi módsze­rekkel, két héten belül a készletező vállalat kielégíti majd a vállalatok vasanyag igényeit. Ez % gyakorlatban csődöt mondott, mert az ÉAKV-nek nincsen megfele­lő készlete. így azok a vál­lalatok jártak jől, akik óvato­san becsülték fel a helyzetet és nem jelentették be 30 nap feletti készleteiket. Vastagabb beton* acélok kellenek A betonvas ellátottságban is komoly nehézségek mutat­koznak. Megindultak a na­gyobb szabású nehézipari be­ruházások. Úgyszólván évti­zedes probléma volt a vé­kony (6—12 mm 0) beton- vassal történő ellátás. Min­dig hiány volt belőle. Most pedig a vastag (14—40 mm 0) anyagból van hiány. A múlt évben a készletező még 9—11 ezer tonnával zárta havi statisztikáit idén pedig alig 8—9 ezer tonna körül. A ha­zai gyártás nem elégítette ki a szükségletet, ezért szov­jet, cseh és lengyel partne­rektől rendelték meg a szük­séges betonacél közel hatvan százalékát. A hazai gyártó- művek teljesítették szállítási kötelezettségüket, a külföldi szállítások közül azonban ösz- szesen 2280 tonna lemaradás volt az első félévben^ A vállalatoktól szigorúan megkövetelik a tervek telje­sítését. Anyag nélkül azon­ban nincsen munka. Ha csak a külföldi szállítások elmara­dását tekintjük — már ez is igen komoly termeléskiesést okozhat, de még komolyab­bat az, hogy az alapozások­hoz szükséges vastagabb mé­retű betonacélokat egyálta­lán, vagy csak nagyon meg­késve lehet megkapni. Emeljék meg a keretet! A kellemetlen helyzet fel­számolása érdekében az ÉM. Építőipari Anyagellátó és Készletező Vállalat kérte, hogy az O. T. emelje meg a negyedéves kereteket beton­acélból ötezer tonnával, rúd- és idomacélból pedig három­ezer tonnával. Ha ezt meg­kapnák, a választék is azonnal nagyobb lenne. A vállalatok pedig, ha azt tapasztalnák, hogy valóban kereskedelmi módszerekkel két-három hé­ten belül megkapnák a szük­séges vasanyagot, bizonyára nem ragaszkodnának olyan görcsösen azokhoz a készle­teikhez, melyet most cserére vagy egyéb lehetőségre tar­togatnak; Menet közben a készletező vállalatnak módjában állna csökkenteni a felesleges kész­leteket, de ehhez szükséges az, hogy legyen miből kezde­ni Idomacélt a Ferroglóbustől Sokan felvetették már azt azt a problémát is, hogy rúd- és idomacélból lássa él a Ferroglóbus Vállalat az épí­tőipari vállalatokat is, mert gyakorlatilag erre a Ferrogló­bus jobban felkészült válla­lat, a beton vasellátást pedig adják teljes egészében az ÉAKV kezébe. A vitát «1- i dönteni a felügyeleti szervek hivatottak. Mindenesetre a vállalatok jobb vasanyagellá­tását meg kell oldani, mert a jelenlegi helyzet nagyon kedvezőtlen. Baksa László Mister Esperanto Első és utolsó a világon - Ki a legszebb nő? \fister Esperantóval vé- lri ffigmegyiink, a folyo­són. A japán lányok széké­be mintha egy pillanatra áram futott volna, felreb­bennek, felszisszennek. Mis­ter Esperanto könnyedén odaint, mint egy herceg, az­tán továbbsétálunk. Leülünk egy szobában, 6 keresztbe rakja lábát, de így is fél fejjel kimagaslik közülünk, hiszen legalább száznyolcvan centi magas. Svéd fiú. Piros inget hord, szemüveget, haja barna, ol­dalt fésült és ő az első, sőt valószínűleg az utolsó Mis­ter Esperanto. — Tavaly a japán Ocu- ban megrendezett XXI. esz­perantó ifjúsági világkong­resszuson a rendező bizott­ság ötletére megtartották a Mister Esperanto választá­sát is. Hagyomány, hogy minden kongresszuson Miss Esperantót választanak, de férfiről eddig sosem volt szó, s úgy látom, nem is lesz többé, hiszen a mostani pécsi kongresszuson már nem terveznek ilyet. Az ocui választáson 6 kapta a legtöbb szavazatot. Neve: Jan Milld. A válasz­tás meglepő, hiszen a kong­resszus résztvevőinek ki­lencven százaléka japán eszperantista volt, dehát a japán lányok őrá szavaztak. — Azt hiszem, nem szép­ség kérdése volt, hogy én kaptam a legtöbb szavaza­tot. Ehelyett abban látom a siker titkát, hogy megta­nultam néhány zengzetes japán kifejezést, ilyet, hogy „Csavarogtam a világban, hogy eljuthassak az önök hazájába”, meg hasonlókat. Ez pedig rendkívül tetszett a japánoknak. — Hány szerelmes levelet kapott a kongresszus után? — Úgy, mint Mister Es­peranto egyet sem. Csak­hogy utána fél évig utazgat- gattam Japánban, rendkí­vül sok barátot szereztem, s azok persze sokat írtak. Hatalmi jogköre viszont pünkösdi királyságnak szá­mít. Mindössze annyi joga volt, hogy 6 adta át a di­jakat a kongresszus sport- rendezvényein győztes lá­nyoknak. Huszonkét éves és minden évben 4—5 hónapig járja a világot. Eddig az Egyesült Államokban, a Szovjetunió­ban, Finnországban, Japán­ban, Dél-Koreában, Dániá­ban, mindkét Németország­ban, Ausztriában, Csehszlo­vákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában járt és most Magyarországon is. — Még nem határoztam el, hogy mi leszek, de va­lószínűleg újságíró. A lé­nyeg most az, hogy tapasz­talatokat gyűjtsék. A festészet különösebben nem érdekli, viszont kedveli a népzenét. Olvasáshoz ke­vés az ideje, de szereti Bertrand Russel műveit. Kilenc évig tanult angolul még az iskolában, aztán hatig németül, s négy-négy évet franciául és oroszul. — Ezeket a nyelveket megértem, de egyiket sem beszélem tökéletesen, mert mire belejönnék a gyakor­latba, már elhagyom az or­szágot, ahol beszélik. Ezért az eszperantót saját tapasz­talatom alapján kezdtem el tanulni, mert beláttam, hogy szükségem van rá. Sőt, dol­gozom is az eszperantista- mozgalom érdekében. Ez az egyetlen nyelv, amely meg­oldja a nemzetközi érintke­zés problémáját. A nemzeti nyelvek túl nehezek ehhez Például a japán iskolákban kötelező az angol nyelv ta­nulása, de igen nehéz meg­érteni az angolul beszélő japánokat. — Mtf szeretne látni Ma gyarországon? — A Balatont, aztán Bu dapestet és legalább főbb vonalakban a vidéket is Egyébként igen érdekel minden ország közigazgatá­sa, de ennek tanulmányozá­Varga Gyula felvétele Országjáráson Ingyen kirándulás Eszak-Magyarországra A Szerelem-forrás titka — Séta az egri vár alatt Népes társaság gyűlt ösz- 1 ■ ■■ sze szom­baton reggel Pécsett az állo­más mellett. A baranyai ál­lami gazdaságok biztosítási és önsegélyező csoportjának mintegy 90 tagja indult 3 napos kelet-magyarországi autóbusz-túrára. Útiránya: Budapest, Hatvan, Gyöngyös, Mezőkövesd, Miskolc. Mis­kolc-Tapolca, Lillafüred, Eger, Párád, Gallyatető, Mátrafü- red, Budapest, Pécs. Már csak így említve a városok nevét is szép túrát és gazdag látnivalókat ígért ez a kirán­dulás. amelyen a biztosítási és önsegélyező csoportok tag­jai térítés nélkül vehettek részt. Ebéd után Budapesten a Kék Golyóban aztán már ar­ról folyik a társalgás, hogy hol kellene megnézni a szov­jet—magyar labdarúgó mér­kőzést. A döntés: Hatvanban állunk meg. Amikor „lógó orral” indultunk tovább, az volt a vélemény, hogy jobb lett volna nem megállni... Míg a többiek a meccs ese­ményeit vitatják, szomszé­sához itt nem lesz elegendő a három hétre szóló útleve- 'em. Végül egy búcsúkérdés az első és utolsó eszperantó férfi szépségverseny győz- 'eséhez: — Ki a legszebb nő a vi- 'ágon? Mélyen elgondolkodik: — Talán Claudia Cardi- ale! De ki tudja? Hiszen nnyian vannak. Töldessy Dénes dóm, Szabó Gizi, a Beremen- di Állami Gazdaság dolgozója arról beszél, hogy milyen hasznos a biztosítási és ön­segélyező csoport tagjának lenni. Az a havi 20 forint igazán nem sok és ha bármi kár éri az embert, jól jön a biztosításként kapott pénz: ismerőse kezét törte, a Bizto­sitó fizetett, egy másik is­merősének megdöglött a disznaja, a Biztosító fize­tett ... És most Ingyért ez a kirándulás! A csoport a baranyai álla­----------------- má gazdaságok d olgozóiból tevődik össze, a beszélgetés Is a gazdaságokból adódó témákról folyik. Az autóbusz végéből hallatszó be­szélgetésre figyelek, ahol arról van szó, hogy X köz­ség milyen messze van Y községtől. Az egyik 30 kilo­métert mond, a másik húsz kilométerre taksálja a távol­ságot. A vitát egy idősebb bácsi dönti él emigyen: „Pon tosan 25 kilométer. Velem az­tán ne vitázzatok, mert leg­alább százszor megtettem gyalog ezt a távolságot, sül­dőket hajtva.” Ez az érv dönt, mert aki „süldőket hajtva” ismeri a távolságot, az tekintélynek számít... Miskolc-Tapolcára érke­------------------ zünk. A turistaszállásán mindenki elfoglalja helyét, aztán indu­lás a Vadászkürtbe — vacso­rázni. Mindenki dicséri ezt a szép helyet. Miskolc—Ta­polca olyan kirándulóhely a miskolciaknak, mint Harkány a pécsieknek. Gyönyörű par­kok, csónakázótó és nagysze­rű — 24 fokos — melegvizes strand. Na, majd holnap meg fürdünk! „Itt a barlang-für­dő is” — mondja valaki, s máris kész a döntés: vasár­nap a barlang-fürdőben ta­lálkozunk. Addig is a jó va­csora után alakulnak a ki­sebb csoportok, sör, bor kerül az asztalra, a fiatalabbja a táncparkett felé indul... Ko- vácsolódik a barátság. A csoport sok tagja most látta először egymást, de máris olyan oldott a társalgás, mintha régi ismerősök vol­nának. Vasárnap reggel irány a--------------- barlang-fürdő. A n agy boltívű természetes bar­langban 28 fokos melegvíz tör fel — a reflektorok fé­nyénél itt lubickol a társa­ság. A forrás vastag sugara két méter magasról zuhog. Ha valaki alá áll. olyan, mintha egy izmos kéz masz- szírozná. A rázúduló víz megmozgatja az ember tag­jait. úgy is nevezik ezt a he­lyet, hogy „dögönyözö”. Na­ponta átlag 500—600 ember keresi fel a valóban érdekes fürdőt. Németet, de különö­sen sok cseh szót hallani... Egy kitűnően eltöltött dél­előtt után jó étvággyal ül­tünk a Vadászkürt asztalai­hoz. Az egyik asztalnál há­rom fiatal lány jóízűt nevet Mi a derültség oka? — Jártunk a Szerel erő­forrásnál — mondja az egyik. — Szoba nagyságú kis tó, kristálytiszta vízzel és az hif­iik róla, hogy aki pénzt dob bele. annak teljesül a kíván­sága. Egy kisfiú „kezeli” a Sze­relem-forrást, aki minden etv- te belemászik a vízbe és Kis­halásszá a forintokat. Ügy látom, egy kívánság itt min­dig teljesül, mégpedig a kis­fiúé: az. hogy minél többen dobjanak pénzt. Sétát teszünk az autóbusz- szal a városban, megnézzük Miskolc új, most épülő egye­temi városrészét is, aztán irány a Bükk-hegység. Megál­lunk Lillafüreden, megnézzük a gyönyörű Palota-szállót. a Hámori tavat, a vízesést és este már Egerben rendezzük a turistaszálló ágyain hol­minkat. Ott is a Vadászkürt­ben a vacsora, aztán táncolni, magyamótázni indulnak a csoportok, egy másik „együt­tes” pedig az Egri bikavér­ről érdeklődik... Hétfő reqqel kirándulás az • ■ egri várba. Járjuk a fegyvertermet, íé- zegetjük a magyar és törők hadieszközöket, aztán leme­gyünk a vár alá. Hosszú fo­lyosók, termek, egy hősi küz­delem tanúi... A várat védő ágyúk és golyók közt hala­dunk. A vár alatt 6 kilome­ter a folyosók hossza, ebből már több mint egy kilomé­tert feltártak. Hűvös, nyirkos a levegő. Egy bácsika elma­rad a csoporttól. „Tessék jönni, maradjunk együtt, mert eltéved” — mondja az idegen- vezető. „Várom a törököt” — szól vissza a bácsika. Nagy a derültség. Végül kiderül, hogy az öregnek van igaza, mert egy Török nevű barát­ját várja... Ismét autóbuszon — irány-----------------——— a Mát­ra, Galyatetőre kapaszkodunk, a szép szálló környékéről cso­dás a panoráma. Ebéd Mát- rafüreden, aztán indulunk ha­zafelé. Pakson még egy han­gulatos halászlé és innen már kifogyhatatlan magyamótázás egészen addig, míg fel nem tűnnek Pécs fényei..; „ Jó szervezés, kitűnő han­gulat, ez a biztosítás igazán megéri” — volt az általános vélemény. Garas Ferenc 4 A \ A A ZSONQORKŐ

Next

/
Thumbnails
Contents