Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
136«. JÚLIUS 3. _ „-----------------------------------------napló — 3 Száz év utál* Megszűnt a pécsváradi járás Mindenkit elhelyeztek — Iskola less a tanács épületében Á falu fejlődése nem áll meg Érvénybe lépett a rendelet Családi pótlék már két gyermek után, szélesebbkor!! egészségügyi ellátás Pécsvárad, 1966. június 30. A pécsváradi járási tanács öreg épülete előtt lenyitott oldalú teherautókra íróasztalokat, székeket emelnek. A ház előtti park zöld gyepén szőnyegek, festmények hevernek ... Az épületben nagy a jövés-menés. A mai napon jogilag még osztályvezetők, előadók, adminisztrátorok egy- egy dossziéval, asztali lámpával kezükben, járnak a folyosókon. A „Dr. Majzik Jeremiás vb-elnök” feliratú ajtó mögül még írógépkattogás hallatszik. — Ez az utolsó napunk ebben az épületben — mondja az elnök az iratoktól tornyos íróasztal mögött ülve. — A járásnak, mint közigazgatási szervnek utolsó napja. Az utolsó ügyirat A járás megszüntetését, gom dós, körültekintő munkával készítették elő. Tizenhét községet a pécsi, tizenötöt pedig a mohácsi járáshoz csatoltak. A tanács dolgozóinak elhelyezéséről gondoskodtak, senki sem maradt munka nélkül. Vannak, akik a pécsi, mások a mohácsi tanácshoz kerülnek. Rácz István ma még vb-elnök- helyettes. holnap már elnök a pécsváradi Dózsa Tsz-ben. Marost Imre, a terv- és pénzügyi csoport vezetője már három évvel ezelőtt nyugdíjba mehetett volna, de „Én még bírom” — mondta és vállalta tovább a munkát. Szentirmai István kerek 40 esztendőt dolgozott ennek az épületnek falai között. Még vasárnap is „beugrott” egy-egy ügyet elintézni. Évek óta nem akarta kivenni a szabadságát, végül „parancsszóval” kellett üdülni küldeni. A járás élő lexikona Meg-megnyitják az elnöki ajtót, még az utolsó órákban is van mit megbeszélni. „A legutolsó ügyirat, amit mint a pécsváradi járási tanács vb- elnöke aláírok” — mondja Majzik elvtárs és tollért nyúl. Nézem az irat számát, K 239/966, — tárgya; Munkaviszony megszüntetése. A járási tanács most felszabaduló épületét rövidesen fiatal mezőgazdasági szakmunkástanulók veszik birtokukba. Szeptember 1-én kezdődik a tanítás, három év alatt munkájukhoz jól értő — sertéstenyésztő. kertész, stb — szakmunkásokká válnak. Valamennyi tanuló — mintegy kétszázan — a volt járásbíróság épületében kap kollégiumi elhelyezést. Nem követel-e majd a járási tanács megszűnése a járás mintegy 32 000 lakójától több utánjárást ügyesbajos dolgai intézésénél? Tény, hogy a telekkönyvi ügyekkel majd Pécsre kell utazni, de az ilyen ügyek az ember életében nem gyakoriak. S mi lesz az építési, bontási engedélyekkel? A pécsváradi községi tanács megkapta az elsőfokú épí- hatóság jogkörét, tehát építési, bontási engedélyeket ezután is helyben szerezhetik be a kérvényezők. A községek ötéves fejlesztési programját elkészítette a járás, megegyeztek a községi tanácselnökökkel. Érvényes-e továbbra a megegyezés? Természetesen, a programot a pécsi, illetve a mohácsi járási tanács jóváhagyta. Költözködik a bíróság A járási tanácshoz hasonló kép fogad a járásbíróságon is. Teherautók, papírkötegeket cipelő emberek. Az egyik szobában a „vezérkar”: dr. Dely István, a megyei bíróság elnöke, Tamásfy József, a pécsi járásbíróság elnöke. Boros János, a pécsi járásbíróság gazdasági hivatalának vezetője, dr. Bárdi Zsuzsanna, ma még — Argentínába és Brazíliába exportál mosószert, kékítő- tablettát, Optimolt a Dél-dunántúli Vegyes Ktsz. a járásbíróság elnöke. A megszűnéssel kapcsolatos jegyzőkönyvet készítik, átadás, átvétel... A dolgozókat itt is sikerült elhelyezni, de természetesen akad. aki új munkakörbe kerül. Az egyik adminisztrátornő például itt a községben vállal óvónői munkakört. Ehhez megvan a képesítése is. „Kissé zsúfoltan leszünk majd Pécsett is, de az itt felszabaduló két bíró nagyon sokat tud a járásbíróságon segíteni” — mondja dr. Tamásfy. A bírósági ügyekkel most Pécsre, illetve Mohácsra kell menni, de a közjegyzők, a telekkönyv egyelőre itt maradnak. Ez az épület 1872 óta bírósági épület, most kollégium lesz. Természetesen vannak ennek a hivatalnak is „nagy öregjei”, mint például Forró János bácsi, aki 36 éve itt a bíróságnál dolgozott, s most már a 68. életévében van. Rendőrök pakolják a járási rendőrkapitányság anyagát teherautókra. Kapitányság helyett tiszti őrs marad Pécsvá- radon. A közbiztonság szempontjából semmi hátrányt nem jelent a kapitányság megszűnése, az őrs beosztottjai éppen úgy ellátják feladatukat ezen a téren is, mint eddig. Továbbra is az őrsön lehet elintézni a személyi igazolvány-cserét, bejegyzés-pótlást, a határövezeti engedélyt, de a különböző engedély-kérelmekkél — útlevél-betétlap, lőfegyver, erkölcsi bizonyítvány — a pécsi, illetve a mohácsi kapitányság az illetékes. A Nemzeti Bank pécsváradi fiókjának épületében az utolsó kifizetéseket könyvelik, itt is a költözködés hangulata uralkodik. „Intézmények, tsz- ek vezetőivel megbeszéltük már az új helyzettel kapcsolatos teendőket, tudják, hogy holnap már hova forduljanak kérésükkel — mondja Fojtik János fiókvezető. — A pécsi, illetve a mohácsi fiókban Pécsváradról ismerős arcokkal találkoznak majd ügyfeleink”. A községi tanács is költözködik Tizenhét járási szintű szerv működése szűnik meg a mai nappal Pécsvárdon. S mit szól mindehhez a pécsváradi községi tanács? Lázár Lajos vb- elnökhelyettes: „Semmi visz- szaesést nem okoz a változás. Július elsejével hozzánk tartozik Martonfa, Nagypall, Lovászhetény, Apátvarasd. Pusztafalu, Zengővárkony, az utóbbi kivételével mindenütt működik kirendelutség, a községek lakói helyben intézhetik ügyeiket. A felszabaduló épületekben bútorüzlet, húsbolt nyílik, új éttermet is építünk. A községi tanács már megvette a telket, maga a tanács pedig a Járási Pártbizottság épületébe költözik. Ha lehet, kérem írja meg, hogy az ügyvédi munkaközösség is itt marad •— sok embert érint ez. Az átszervezéssel kapcsolatosan üres lakás nem lesz, tehát hiába jönnek a kérelmezők. A pécsváradi járás 1866 szeptemberében alakult, ez évben ünnepelte volna százéves évfordulóját.:. Garay Ferenc A termelőszövetkezeti tagok családipótlékáról, egészségügyi ellátásuk továbbfejlesztéséről szóló új kormány- rendelet életbelépésének napján két tsz-t látogattunk meg a megyében. A mohácsi Uj Barázda, valamint a siklósi Magyar—Bolgár Barátság Tsz tagsága osztatlan megelégedéssel fogadta az új kedvezmények, juttatások hírét. 1. A mohácsiak „családi pőt- lékosai” közül Lépőid István és Lovak Antal traktorosokkal találkoztunk először. Lépőid Istvánnak három évvei ezelőtt még pontosan kézbesítették a családi pótlékot a | Szekszárdi Állami Gazdaságban, ami azon a napon szűnt I meg, amikor átlépett a mohá- | esi tsz-be. — Nem volt sok, mindössze 75 forint a két gyerek után, de ez is pénz ott, ahol minden forintot betábláz a család — mondta. — Hogyne örülnék most a duplájának, ha három évet vártunk is rá. Ki is számolta már, hogy az egy évre szorzott 1800 forintos pótlékból, ha kicsit szűkén is, de futja a két gyerek ruházatára. És ha benne volt a számolásban, nem hagyhatta ki belő le a kormányrendelet másik kedvezményét sem. — Legutóbb 400 forintunkba került a feleségem fogorvosi számlája, pedig a legegyszerűbb fogpótlást igényelte csak. Most meg úgy tudom, hogy a kedvezményünk ebben is hasonló lesz az üzemi munkásokéhoz. A szintén két gyerekes Lóvék Antal már kevésbé lelkesedett. — Nekünk sajnos kicsit elkésve jött ez a rendelet A nagyobbik gyerekem 13, a kisebbik is 12 éves múlott, így csak egy évig élvezhetjük még a 150 forintos pótlékot. Na, de amit elvesztünk a réven, valahogy majd csak bejön a vámon. Nagyon esedékessé vált, hogy fogaimat megcsináltassam, nem is tudtam volna már sokáig halogatni. így meg gondolom, jó párszáz forintot megtakaríthatunk .. . 2. Zsadányi Ferencné, a siklósi tsz SZTK nyilvántartója már rendbe begyűjtötte az érdekeltektől a szolgáltatásokhoz szükséges okmányokat. — Már az Országgyűlés alatt nagyon forgalmas volt az irodánk. Akik tv-ben vagy rádióban hallottak az új rendeletről, másnap már kora reggel jöttek a kérdésekkel: hogy lesz, mint lesz. milyen igazolványokat kell beszerezni, és így tovább. Különösen a A „Hidegnapok" Július 6—19-e között rendezik meg a hagyományos karlovy Vary-i nemzetközi film- fesztivált, amelyen immár 15. alkalommal találkoznak a vi3 gyermekesek örültek. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogyha a legidősebb gyerek betöltötte a tíz évet, akkor vele együtt a másik kettő is elvesztette a pótlékjogosultságot. 3. Volt azonban egy kellemetlen meglepetésünk is, a siklósi útunk során. Amikor az érdekeltek egyik legérdekel- tebbjét is felkerestük. — Dr. Ördögh József körzeti fogorvost hogyan érintette a fogászati szolgáltatásokat fogpótlásra is kiterjesztő rendelet? — Ami keveset tudok, arról eddig csak a rádióból, a televízióból értesültem. Pedig ahhoz, hogy kellőképpen felkészüljünk, legalább egy hónappal ezelőtt részleteiben is meg kellett volna tanácskoznunk a dolgokat. Olyanokat például, hogy a szakrendelők részére milyen úton módon biztosítják majd a minden bizonnyal rendkívüli módon megnövekvő fogpótlási igényeket, illetve a fogpótlásokhoz szükséges anyagokat, segédeszközöket. — Eddig úgy volt, hogy a rendelési óraszámaink alapján állapították meg a szakrendelő negyedéves kontingensét, amit készpénzben utaltak ki. s abból vásároltuk meg a fogászati alapanyagokat. — Ezután hogyan lesz, nem tudom. Azaz annyit tudok csak, hogy nem csupán az anyagellátás problémája tisztázatlan eddig, hanem a rendelési idő hogyan-továbbja is. Mert a jelenlegi megállapított rendelési időn belül aligha lesz megoldható az igények kielégítése . . : Ezek után jó lenne tudni, kit miért hibáztassunk. A rendeletet aligha, hiszen az világos és egyértelmű, ha csak abban nem hiányos, hogy kifelejtették belőle a közvetlen intézkedésért felelős szerveknek szóló „pótrendelet” megszövegezését. .. — s. gy. — Karlovy Varyban lág filmművészei. A filmversenyben Magyarországot a „Hideg napok” című alkotás képviseli, amelynek forgatását nemrég fejezték be. Őszi árpa után csalamádé őszi árpa után csalamádét vetnek a belvárdgyulai Közös Ut Termelőszövetkezet egyik tábláján. A mészbetétes e asszony Szőke volt vagy barna? Ülünk a friss árok szélén dr. Bándi Gáborral és elképzeljük, milyen lehetett a csípője s a járása, aztán cipőorral | odébb rúgunk néhány göröngyöt, régen volt, mit lehessen tudni. — De a nyomok itt vannak — mondja dr. Bándi Gábor régész és rámutat a kunyhókra, itt a siklósi kettes téglagyár földkitermelő bányája mellett. — S csalhatatlanul bronzkori leletek is előkerültek. Szóval így van ez ilyenkor, ha ásatás van. Újságírók jönnek ki, meg rádiósok, hüm- mögnek, hogy tényleg, régen volt, meg ilyen korszak, meg amolyan, aztán az egész riportot tulajdonképpen csak a régészek olvassák el, meg néhány érdeklődő, netán dilet- tánskodó értelmiségi. Pedig az ilyen háromezer éves asszonyok nemcsak a tudósoknak mesélnek, hanem minden ' idők háziasszonyának, férfijének, küszködő emberének. Itt van például ez a mostani siklósi ügy. Már vagy húsz-huszonöt éve kijárnak ide a pécsi muzeológusok, mondják is, a kettes számú téglagyár, meg dr. Zsák László helyi közéleti ember példásan összedolgoznak a múzeummal. — Érmek a dombnak, ahol most a téglagyár földbányája van, a mocsár felé eső részén állt a falu — meséli Bándi Gábor. — Az elmúlt negyed század során ismert őslénytani és régészeti lelőhely vált belőle, annyi mindent felfedtek a földbányászat közben. Féldául innét kerültek ki a most októberben nyíló pécsi természettudományi kiállítás mammutagyarai, ami elég ritka lelet Az ötvenes években bronzkori hamvasztásos temető is előkerült. — Miért csak most ássák ki a hozzátartozó falut? — Egyrészt egy temető könnyebben észrevehető, mint az élő ember nyomai. Másrészt a földbányászat során csak most értek ide, s így most került el innét a rengeteg föld. Sajnos a falu harmada el is pusztult közben, de hát erről most már senki sem tehet. Lenézünk a dombról, a sá- sos, mocsaras részre, ami talán kétszáz méterre húzódik innét. Bizony a mészbetét- edényes asszonynak is lehettek vizgondjai, hiszen onnét kellett hordania a vizet. — Hogyan élt a mai asszonyok három évezredes őse? — A tűz akkor is gond volt, sőt, talán a legnagyobb gond. Hiszen a kunyhók sövényből, szalmából épültek, s könnyen tüzet fogtak. Ahol laktak, oda be nem lehetett tűzhelyet termi. Lám csak, akár most a gáz- hősugárzót. S a lakás? Hát igen, szűköcske volt. Földbe ásták, cölöpöket vertek le, arra jött a sövényfonat, jó tízcentis sártapasztással, felü} afféle zsúp és bizony ha a szél odafútta a lángot, szinte naponta leégett. Ruházat? — Bronztűvel készült, találtunk is ilyet, majdnem tíz centi hosszú. De előkerült egy bronzvéső öntőmintája is. Két kőbe faragott negatívból áll, amit ha összeillesztettek, pici lyuk maradt rajta, azon öntötték be a forró bronzot. Odapélünk a mészbetétedé- nyes asszony éléskamrájához. Másfél méter átmérőjű, méhkas alakú odú, belülről jól megfüstölték a falat, hogy ne romolják meg benne a hús. Fridzsider á Iá bronzkorszak. Apropos, hús! Bizony azért a bronzkorszakiban is sokat kellett szaladgálni, néha jó pár kört lefuthatott a ház I ura, mire a három évezred előtti kocát sikerült jól kupán csapni és bevonszolni a kunyhóba. Mindenesetre sertés-, juh- és szarvasmarha- csontok árulkodnak, hogy nem voltak bicsérdisták. — Úgy látszik az ülőmunkát már ők is kedvelték, mert kettős tagozatú agyagkitermelő gödröket ástunk ki, melyek egyúttal kerámiakészítés céljait is szolgálták s a nyílásoknál ülőpadkát épített a mester. Megint leülünk a gödör szélére és elgondolkozunk: mióta a világ világ, a kényelem utáni küzdelem mennyire végigkíséri az életet. És az egykori asszonynak megtalálták a kis bögréit is. Mintha csak néhány mai geometrikus mintát látnék, szabályos mértani alakzatokban fut rajtuk végig a díszítés, amit az edénybe karcoltak és a karcolás helyét szép fehér mésszel kiöntötték. A férfiak szerszámai közül pedig megkerült a háromezer éves simító, az ár és a csonttű is. — Tulajdonképpen honnét a mészbetétedényes asszony neve? — Az időszámításunk előtti második évezred közepén északkeletről jött ide egy nép, ezt hívták a mészbetétedényes I kultúrájú népnek. Ennek egyik tipikus korai lakótelepe, s egyben legdélebbi előfordulása ez a siklósi falu. Most van feldolgozás alatt az egész Dunántúl bronzkorának története. Ehhez nyújt nagy segítséget az itteni ásatás. Vörösre égett agyagdarabokra lépek. Egykori tűzhely sütőlapjának maradványai. Bándi Gábor szerint egészen a tizennyolcadik századig még a magyar népi építészet is használta ezt a módszert, hogy a régi, törött cserépdarabokkal ágyazta alá a tűzhely sütőlapját. Mit kellett azon égetni, amíg ilyen vörös lett. Hiába, küzdelem... És bronzkor... Aztán élfele jövet a mészbetétedényes asszony „spáj- zá”-nál elszakad a szandálom. Egy hete vettem. Ez viszont a huszadik század ; atomkor . .. hogy az a ... Féllábon ugrálok el a gépkocsiig. Hej, te mészbetétes edényű asszony, nem tudom milyen volt a hajad, de abban egyezzünk meg, hogy küzdelem ez az élet.:. Földessy Dénes 4 / I X Osztatlan megelégedés
