Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-23 / 173. szám
napló 196«. JÜLIt; Magyar államférfiak üdvözlő táyiratai Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban köszöntötte Gamal Nasszer elnököt, az Egyesült Arab Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének évfordulója alkalmából. Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Zakaria Mohieddin miniszterelnökhöz, Péter János külügyminiszter Mahmoud Riad külügyminiszterhez küldött táviratában fejezték ki jókívánságaikat. Katonai dtsxssemle Ünnepség a népi Lengyelország megalakulásának 22. évfordulója alkalmából Varsó! A lengyel nép pénteken ünnepelte a népi Lengyelország megalakulásának 22. évfordulóját, amely egybeesik a lengyel állam ezeréves fennállásának ünnepségeivel. Csaknem 900 város és több tízezer falu és öltözött zászlódíszlakóteiep Varsóiban helyi idő 10 órakor a párt és Közlemény a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének szovjelnnióbeli látogatásáról Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere a szovjet kormány meghívására 1966. Július 13-tól 21-ig hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Szovjetunióbeli tartózkodása idején Péter Jánost fogadta X» I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, valamint A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Péter János több alkalommal találkozott és eszmecserét folytatott A. A. Gromikóval, a Szovjetunió külügyminiszterével. A két külügyminiszter nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és szoros, gyümölcsöző együttműködés minden területen állandóan bővül és mélyül. A miniszterek a teljes nézetazonosság jegyében cserélték ki véleményüket a két ország testvéri kapcsolatai fejlesztésének kérdéseiről. j,_ ^ megbeszéléseken nagy toptosságot tulajdonítottak a 'Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztériumai közötti állandó kapcsolatnak és konzultációnak. Pozitívan értékelték az eddig kialakult gyakorlatot, s kifejezték óhajukat, hogy tovább fejlesztik és tökéletesítik együttműködésüket. Az eszmecsere során mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a Varsói Szerződés Szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, s mélységesen érdekelt abban, hogy e szervezetek még nagyobb hatékonysággal, tökéletes formákban és módszerekkel folytassák a szocialista országok erejének és nemzetközi befolyásának növelésére irányuló tevékenységüket. A nemzetközi kérdéseket a két külügyminiszter azoknak a határozatoknak szellemében vizsgálta, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1966. július 4—6-i bukaresti értekezletén a tagállamok közös egyetértésben fogadtak el. A miniszterek hangsúlyozták: kormányuknak eltökélt szándéka, hogy az európai békét és biztonságot. valamint az Egyesült Államok vietnami agresz- sziójának megszüntetését szol- ! gáló és az említett okmányok bél következő minden szükséges lépést megtesz. Kifejezték azt a sziláid meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti értekezletén az európai béke és biztonság megerősítéséről elfogadott nyilatkozat nemcsak Európa, ha-! nem az egész világ követeié-! se, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a vala-! mennyi ország részvétel évei megtartandó leszerelési világértekezlet gondolatát és szükségesnek tartja konkrét lépések megtételét egy ilyen konferencia mielőbbi összehívás sának előkészítésére. A két miniszter, hangsúlyozva a fiatal, független államok növekvő nemzetközi jelentőségét, kifejezésre juttatta, kormányának szilárd elhatározását, hogy a továbbiakban ia hathatósan támogatni fogják a felszabadult országok törekvéseit, amelyek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányulnak. Küzdeni fognak a még gyarmati elnyomás alatt élő or-1 szágok és népek függetlensé- , gének megadásáról szóló ENSZ határozat haladéktalan megvalósításáért A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek találkozói és megbeszélései minden megvitatott kérdésben az álláspontok teljes egységét és azonosságát tükrözték. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Péter Jánosnak a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatása hozzájárul a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak további fejlesztéséhez. szerint a kormány vezetői, élükön Gomul- kával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és Cyrankiewicz-csel, a minisztertanács elnökével megjelentek a központi téren felállított díszemelvényen. Felhangzott a Lengyel Népköztársaság himnusza, eldördült a tüzérségi díszsortűz. Rövid beszédet mondott Marian Spychalski Lengyelország marsall ja, nemzetvédelmi miniszter. Megkezdődött Lengyelország történelmének legnagyobb katonai parádéja, mely két részből tevődött össze: a történelmi és a korszerű díszszemléből. A tér fölött 31 bombázódén felrajzolta az égre a Lengyel Népköztársaság állami címerét és több tucat vadászgép ezres számot alkotva haladt el a tér fölött. Villám módjára zúgtak a tér fölött a „levegő—levegő” és a „levegő—föld” rakétákkal ellátott szuperszonikus repülőgépek» A katonai díszszemle megmutatta a lengyel hadsereg erejét, harcosainak felkészültségét, azt, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormánya szívén viseli a fegyveres erők helyzetét. E fegyveres erők a Varsói Szerződés más tagállamainak hadseregeivel együtt őrzik a szocializmus vívmányait. A harcosokat felváltották a sportolók. Körülbelül egy óra hosszat tartott az ország valamennyi körzetét képviselő 25 ezer fiatal felvonulása. ' r$: A népi feengyoenaag történetében az elmúlt 22 esztendő minden területen nagyarányú változást hozott. Uj gyárak és üzemek százai létesültek, új iparágak jöttek létre, olyanok, amelyek korábban nem léteztek Lengyelországban. Hajógyárak, elektrotechnikai üzemek, alumíniumkohók, golyóscsapágy-gyárak épültek, megszületett és gyors ütemben fejlődött a lengyel vegyipar. sí utóbbi fejlődésére két számadat: 1960-ban havi átlagban 41590 0O0 tonna műanyagot és műgyantát állítottak elő, s ez a mennyiség 1966 januárjára 10 500 000 tonnára emelkedett. Szintetikus úton előállított gumiból 1959- ben havonta még csak 42 000 tonnát készítettek, 1966 Januárjában viszont már ez a mennyiség is 3 450 000 tonnára növekedett. Térképünk a gyorsan fejlődő Lengyelországot ábrázolja. A helyeslő „igen” visszhangzik a bukaresti konferencia részvevőinek fővárosaiból: a Szovjetunió után a magyar, a lengyel és a mongol párt és kormány is megerősítette, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének értekezletén elfogadott dokumentumok teljes egészében megfelelnek politikájuk alapvető elveinek és népeik érdekeinek. A bukaresti határozatok hangsúlyozott helyeslésével tovább szilárdult az az eszmei és gyakorlati alap, amelyről összehangol tabban. a siker nagyobb esélyével nyúlhatunk korunk legfőbb politikai problémáihoz. Jelenünk legégetőbb, következményeiben legsúlyosabb problémája, a Vietnam elleni amerikai agresszió; ezt a múlt heti külpolitikai események is sokoldalúan bizonyítják. Nem volt egyetlen, jelentősnek mondható magasszintű megnyilatkozás sem, amely közvetlenül, vagy közvetve, ne foglalkozott volna Vietnammal. Sokatmondó az a tény, hogy e megnyilatkozások több sége a szovjet fővárosban hangzott el. A téma ugyan azonos volt, de az állásfoglalások mégis meglehetősen különböztek. Külügyminiszterünk, Péter János egyhetes szovjetunióbeli látogatása és moszkvai tárgyalásai természetesen ismét aláhúzták azt a tényt, hogy a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság azonos módon közelíti meg a problémát, mesz- szemenően egyetértenek az alkalmazandó módszerek és az elérendő célok tekintetében. E konstruktív magatartás azért is természetes, mert pártjaink és kormányaink két héttel korábban a magasszintű bukaresti eszmecserén határozottan és félreérthetetlenül rögzítették álláspontjukat: Vietnamban csak úgy lehet béke, ha az agresszorok Északon és Délen egyaránt visszakoznak és lehetővé teszik, hogy Vietnam népe külföldi beavatkozástól mentesen, önmaga rendezze jelenét, jövőjét. Wilson, a szovjet főváros harmadik látogatója az említettekhez képest erősen eltérő elvekhez Igazodik. A brit miniszterelnök ugyanis nem csinál titkot abból, hogy általában egyetért az Egyesült Államok Vietnam elleni agressziójával — csupán Hanoi és Haiphong bombázásától határolta el magát. E felemás magatartásban tehát lényegesen több és súlyosabb a negatív, mint a pozitív elem. Kevés pozitívuma tollpiheként szerepéi a latban, ha az Egyesült Államok vietnami politikájának esetleges szövetséges! befolyásolásáról esik szó. Különbenis: az Egyesült Államok ma már annyira belegabalyodott a Vietnam elleni agresszió hínárjába, hogy a Wilson részéről útjára bocsátott vérszegény ellenvélemény meg se kottyan neki. A békeszerető emberiség azonban nem hagyatkozhat a bizonytalanságra; a világ legkülönbözőbb pontjain száz- és százmilliók növekvő erővel lépnek sorompóba, s az agresszió megszüntetését követelik. A tiltakozás hulláma július 20- án a Vietnam melletti nemzetközi szolidaritás napján csapott a legmagasabbra. A Béke Világtanács kezdeményezésére rendezett tömeg- megmozdulások szónokai szoros párhuzamot vontak a tizenkét évvel ezelőtt megkötött genfi egyezmény és az azóta eltelt események között. Az Egyesült Államok tudvalévőén annak idején nem volt hajlandó aláírni a vietnami konfliktus békés rendezésének okmányát, s e helyzetével azóta tudatosan és sorozatosan — visszaélt. Az eszmék és az embertelenség Legszélsőségesebb régióiban csapongó „vércsék” elvadult vietnami „fiókái” bombát szórnak, acéltorkaikból tüzet lövellnek szerte szét. V ietnam hős népe azonban keményen ellenáll. Ellenáll és közben mind szorosabb egysége kovácsolódik. Ho Si Minh elnök múltheti rádiószózata nemcsak a jövőre utalt, hanem a jelen tényeit is tükrözte, amikor ismét leszögezte; „Eltökélt szándékunk, hogy végetvetünk az ellenség pusztításainak és minden segítséget megadunk drága déli honfitársainknak”. E felhívásra . a VDK népe egyöntetűen így válaszolt: „Készen állunk!” A szocialista országok miként eddig, a jövőben is sokoldalúan segítik az agresszorok elleni küzdelmet. TÓTH ISTVÁN „Zrínyinek ragyogó csillagi“ Tőrök támadás az Újváros ellen Vérrel ir&d magad a hon örök, könyvébe Szigetnél, S e szentírásban hisz a pogány török is. (Vachot Sándor: Epigramma. 1S43.) Zavargások az Egyesii t Á lamokban Ismét halálos áldozata van az Egyesült Államok különböző városaiban immár egy hete tartó zavargásnak. A New York-i Brooklynban 11 éves néger kisfiú életét oltotta ki egy puskalövés. Szemtanúk szerint a lövést egy autóból I adták le. Brooklynban csütörtökön este tüntető felvonulást rendeztek a négerek. s ekkor került sor a rendőr- j ség és a tüntetők összecsapd- j sára. Több mint húsz személyt j őrizetbe vettek. Augusztus 7-én kezdődött meg a török támadása az Újváros délkeleti része, a Siklósi kapu ellen. A török hadvezetés sikerrel kutatta ki a város legsebezhetőbb oldalát. A janicsárok nem is tartották szükségesnek, hogy előzetesen ostrommunkálatokat végezzenek a hevenyészve készült, keskeny sánccal körülvett erődítés ellen. Törökös elbizakodottsággal rontottak a Siklósi kapura. A magyarok azonban a kerítések, fák mögé rejtezve alaposan megritkították a puskacső elé rohanó törököket. Ugyanakkor megszólaltak a várbeliek ágyúi is, s tönkretették azokat a török ágyúkat, amelyeket az Újváros e'leni támadás erősítésére a töltésekre vontattak. Zrínyi, bár az első nap támadásait vérveszteség nélkül verték vissza vitézei, mégis ismerve ennék a résznek gyenge pontjait, estefelé kivágatta és felégettette az Újváros összes fáját, fel- perzseltette a házakat és a kerítéseket is. Mivel a házak fából voltak, tetejük szalmával vagy zsindellyel volt fedve, percek alatt pokoli fény tört fel az égre. Az Újváros felégetésére azért volt szükség, nehogy az ellenség tűzlabdákkal és gyújtónyilakkal idő előtt kivonulásra kényszeríthesse az őrséget. Zrínyi ugyanakkor földdel töltette fel az fővárosnak keleti, más néven Pécsi kapuját. A várvédők közül többen tudták az 1556-i ostromból, hogy az Újváros után a török csak ezen a részen támadhat. A várparancsnok ezért 600 katonát rendelt az Öváros védelmére Székcsői Máté parancsnokságával. Zrínyi nem tévedett. A janicsárok egy része kitűnően értett az árokásáshoz is. Az i éjszaka csendjében rövidnyelű kapával a kezükben hosszú sorban az árokvonalra vonultak. Ülve kezdték el az ásást. Hamaro-''n any- nyi földet hánytak id, hogy ülőhelyzetben teljesen fedve voltak. Ezután kígyókanyarulatokkal és egymást követő szárnyvonalaikkal mindjobban megközelítették az Újváros falait. Másnap reggel a janicsárok puskákkal és nyilakkal kezdtek a falakon mutatkozó védőkre lőni. Zrínyinek csak néhány kisebbfajta ágyúja volt az Újvárosban, ezekkel válaszolt a toö- zelkerülőknek. Három napig tartott, az Újváros elleni támadások visszaverése. Az ágyú- és puskatűznek kitett törökség csak nagy emberáldozat érán tudta birtokba venni az Újváros egyes részeit. A súlyos emberáldozatok ellenére is megvetette a lábát a török ezen a helyen. Aliportug mérhetetlen nagyságú ágyúkat állíttatott az Újváros piacára, s az Övárost, melyet az újtól mély, vízzel telt árok választott el. elkezdte lövetni. Zrínyi, látva az ellenfél egyre növekvő önbizalmát, Émvviretr- ir>;m<«rmevo« Wsttta* rí»«uKr'akW'-íK''VJRISf"Is? Szigetvár az ostrom idején. (Az Országos Képtár metszete). Cserénké Ferivel magáihoz hívatta Székcsői Máté gyalogos parancsnokot. — Máté, nehogy a gaz török eddigi maga tartásunka * félre értse és félénknek tartson bennünket, megkérdezem, vállalnál-e egy rövid portyát. — Büszkén! — M'óresre kell tanítani a törököt! Ismered a rejtett utat, ronts rá harmincad magaddal és utána térj visz- sza szerencsével! — Főkapitány úr! Szeretnék én is részt venni a portyán! — kérte feszes vi- gyázzban Cserénké Ferenc. — És ha fej nélkül térsz vissza, akkor ki gondosko- iik majd rólam, ki lesz a kamarásom? — ütötte el a kérést Zrínyi, de azért engedélyezte Ferinek Székcsői- ékhez való csatlakozását." Feri boldog volt, hogy áteshet a tűzkeresztségen. Magában mégis azon Izgult, hátha balul üt ki a vállalkozás. Következik: PORTYA UTÁN Egy hét a világpolitikában 0 A bukaresti határozatok után... 0 Péter János egyhetes moszkvai látogatása 0 Hatalmas méretű nemzetközi szolidaritás Vietnam mellett 0 Ho Si Minh rádiószózata.
