Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-20 / 170. szám
1966. JÚLIUS t*. napló 5 Jobb tsz jelenti Befejezték az aratást Kombájn-átcsoportosítások a siklósi járásban{ Óvatossági intézkedések a Dráva mentén Nem hiába fekszik a siklósi járás Báranya, sót az ország legdélebbi részén: itt minden évben három-négy nappal korábban kezdődik az aratás, mint a megye más területein. A kedvező természeti adottságokat kihasználva, s kellő szorgalommal párosítva a járás tsz-parasztsá- gának minden évben lehetősége nyílik arra, hogy elsőnek fejezze be a megyében az aratást, illetve az ahhoz kapcsolódó munkákat Az idei év is arra mutat, hogy a járás a nemes hagyományokhoz tartja magát A búzavetésterület mintegy háromnegyed részét learatták, illetve betakarították. A drá- vaszabolcsi Dózsa Tsz után egyre több termelőszövetkezet jelenti be, hogy befejezte az aratást. A siklósi Magyar— Bolgár Testvériség, az okorági Ókor Gyöngye Tsz még szombaton közölte ezt a hírt, s igen közéd jár az aratás befejezéséhez a magyarbólyi, felsőszentmártoni és villányi termelőszövetkezet is. Hogy nemcsak a kedvező természeti adottságoknak köszönhető a gyors előrehaladás, hanem a szorgalomnak legfőképpen, mutatja a következő tény: a Drávaszabol- cson dolgozó két kombájn péntek este fejezte be a falu határában az aratási Másnap már Mattyon folytatták a munkát, a karbantartási munkákat éjjel végesték «L A Siklóson dolgozó három kombájnt Kémesre irányították. Ugyancsak három kombájn sietett a Drávasztárán dolgozó egy kombájn segítségére. Ez utóbbi Intézkedésre a Dráva vízállása miatt volt szükség. A folyó vízszintje ugyanis július 16 és 18 között több mint egy métert nőtt. Bár a vízállás nem ért el kritikus magasságot, s még elsőfokú készültséget sem kellett elrendelni fe valószínű nem is kell, mert a folyó már apad), a járás vezetői mégis úgy vélték, az a biztonságos, ha gyorsan learatják a folyó mentén fekvő búzát. Jellemző, hogy délelőtt kilenc órakor adták ki a Vaj szí ói Gépállomásnak a három kombájn átirányításáról szőlő utasítást, s a három gép tíz órakor már útban volt a megjelölt százholdas tábla felé. A többi járáshoz viszonyítva jól haladnák a szalma- lehúzással, tartlótöréssél, illetve nyári talajműveléssel Is. A learatott terület mintegy felét megtisztították a szalmától. Szinte minden tsz-ben nyújtott műszakot vezettek be az erőgépeknél. Főként ennek tulajdonítható, hogy a tervbe vett tarlóhántás, illetve nyári szántás több mint egyharma- dát edvégezték, s a volt tarló jelentős részét már hasznosították. Vajszló és Garé például főként napraforgót vetett, zöldtrágyának, Magyartelek 300 hold kölest vetett, illetve vet * Tudósításunk megfogalmazásának időpontjában jelentkezett telefonon a sumonyi Fetőfi Tsz is a pécsi járásból. Vass Nándor, a tsz agro- nómusa közölte, hogy a húsz hold zab kivételévéi — melynek érésére néhány napot még várni kell —, befejezték az aratást. A szalmalehúzás- sal mind az 510 holdon végeztek^ Gyorsan, szépen, pontosan A SZERKE SZTOSEG Valahogy így fflfto MmJAíÁ/IiÁ\ú 11 tllum f ív i> i vVjvüJ v/b 58000 elsős a középiskolákban A Művelődésügyi Minisztériumban összeállították az 1966—67-es oktatási évre szóló középiskolai felvételekről a statisztikát Az adatok szerint ez év júniusában 154 756 tanuló végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A középiskolákban — az eddigi felvételek alapján — több mint 58 000 lesz az új első- osztályosok száma, ami azonban előreláthatólag szeptember 1-ig még tovább növekszik. Mintegy ötezren iratkoztak be gép- és gyorsíró iskolába; A szakmunkástanuló-iskolákba eddig beiratkozott fiatalokat is hozzászámítva az általános iskolát idén végzetteknek több mint 70 százaléka tanul tovább. Nagyon kérjük, hívják fel í az iskolák vezetőit, hogy a balatoni üdülésben részt vevő j csoportokat ne vasárnap vált- ! sák. Mi azért vesszük igénybe í a vasárnapi fonyódi vonato> kát, mert hétköznap dolgoz- } nunk kell. Ha a kocsik egy | részét az iskolásgyerekek szá- ) mára lefoglalják, állva kell I megtennünk az utat. Július ) 10-én, vasárnap is több százan | álltak Kaposvárig, mert há> rom kocsit iskolásgyerekek i számára vettek igénybe. Mint- ! hogy vakáció van, a váltást j hétköznapon is le lehetne bo- [ nyolítani, csak jóakaraton j múlik az egész. n. Szombat dél van, a pályaudvaron öt-hat vonat áll és a ; tömeg. A hangosbeszélő bemondja, hogy az első vágány mellett tessék vigyázni, teher- I vonat halad át. A vonatot valamiért megállítják. A közönség nem tudja, miért, egy- |más között mondanak egyet- ;mást az emberek, nem hízel- ' gőt. A forgalmista a kérdésekre a következő választ ad- 1 ja: „Nem vagyok köteles fel- ! világosítást adni”. Az utasok átjárkálnak az álló vonaton, ami veszélyes, a hangosbeszélő erélyesen tiltakozik ellene. Kérdés: ha már nem lehetett azt a vonatot 100 méterrel odább megállítani — a raktárak magasságában, miért nem ezt mondták be a megafonba: „Elnézést kérünk a pár perces fennakadásért, de a tehervonat azonnal indul tovább. Kérjük az utasokat, várjanak türelemmel”, vagy valahogy így.». Egy utas Hálás köszönet Július 15-én délután elvesztettem a fizetésemet, 1030 forintot a Tüzér utcában. Már harmadszor jártam végig a környéket, elveszítve minden reményemet a megtalálásra. Ekkor odajött hozzám egy férfi és kis kikérdezés "tán hiánytalanul visszadta * keresett összeget. Az illető ír.. Almás! Gyula, a Megv-i Tanács dolgozója volt. akinek ezúton is szeretnék hálás köszönetét mondani. KOVÁCS BÉLA A 30-as busz utasainak érdekében A 30-as busz jelenleg a Tanárképző Főiskoláig közlekedik csak útépítés miatt. Csakhogy az utat nem építik hajnaltól éjfélig, sőt vannak napok, amikor munkaidő alatt sem. Ezért a Jaikabhegyi út és környékének . lakossága kéri az AKÖV vezetőségét, hogy legalább olyankor járassa a Kürt utcáig, tehát a végállomásig a 30-as buszt, amikor nincs útépítés. Ha teherautók, különjáratok akadálymentesen közlekedhetnek ezen az útszakaszon, az utazóközönség is UJ, automatikus efmkefeirakó gépet helyeztek Szembe a Szigetvári Konzervgyárban. Az eddigi kézimunkát ezentúl az az automata gép végzi. Szerda délután halat ettem. Egy rosszindulatú halszálka megakadt a torkomon. Bármit csináltam, se ki, se le. Mivel eléggé fájt — szánté futó lépésben — elmentem a nagyposta melletti körzeti orvoshoz. Én: Szeretném, ha segítenének, egy halszálka akadt a torkomon. Hölgy: Sajnos, rendelés már nincs, menjen a Sebészeti Klinikára. Én: Átmentem a Sebészeti Klinikára. Kopogtam, ajtó nyílik. Én: Szeretném, ha segítenének, egy halszálka... Hölgy: Doktor úr! Doktor úr: (Az ajtóban megjelenik, hosszan rámnéz.) Fullad? Halat ettem Én: Nem. Doktor úr: Akkor menjen a Fül-, Orr-, Gége Klinikára. Én: (Átmentem, mondom s portásnak.) Kihez forduljak, egy halszálka... Portás: Nincs ügyeletes orvos (egy klinikán!), menjen az SZTK-ba. Én: (Mivel nagyon szúrt, szinte rohantam. Bekopogok a fül-, orr-, gége szak- rendelésre.) Szeretném, ha segítenének, egy halszálka. Hölgy: Fáradjon le a kartonozóba. Kartonozó hölgy: (Nagyon készséges, azonnal ad papírt.) Rögtön menjen az I. em. 22-be és azonnal kopogjon be. Én: (Rögtön megyek az l. em. 22- be, azonnal kopogok.) Doktornő: (Kinéz.) tn: Szeretném, ha segítene, egy halszálka ... Doktornő: Várjon, majd szólítjuk! (Az ajtót becsukja az orrom előtt.) Én: (Várok, a halszálka közben szúr, szólítanak, s mire bemegyek, az a fránya halszálka eltűnt.) Az egész tortúra több mint két órát tartott és még egy hátrány, hogy a doktornő kezelés közben lecsöpö gtette az ingemet egy sötétbarna folyadékkal. amit nem lehet kimosni. Ötott Kovács Antal Pécs, Polláck Mihály u. II méltán elvárja, hogy legalább a reggeli gyorsra sietőket vagy az esti vonatokról érkezőket csomagjaikkal együtt a busz a végállomásig szállítsa. A kültelki lakosság bízik az AKÖV illetékeseinek mielőbbi kedvező döntésében. A Kürt u. és Jakabhesryi út környékének lakossága. Gyalog járunk Sikondára Magyarszék, Liget, Mecsek- pölöske és Mecsekjánosi lakói együtt örültek a komlóiakkal a Komlóról Sikondára vezető új kövesútnak. Azóta azonban leállította a 12. AKÖV a felsorolt községeken át Komlóról Sikondára közlekedő autóbuszokat. Most ha tetszik, ha nem, csak gyalog tudjuk megközelíteni a környékbeliek kedvelt fürdőhelyét. Az a kérésünk, hogy az AKÖV naponta legalább egy járatot Indítson Mecsekjánosi, Me- csekpölöske és Magyarszéken át Sikondára. Helyeselnénk, ha az AKÖV a kisebb községekben is kifüggesztené a menetrendet, jelenleg ugyanis kifogásolható az utasok tájé koztatása. Balogh Ferene nyugdíjas MÁV-főellen— Útépítés társadalmi munkával. Pécs-Ujhegyen a Kakukk utcában 510. az Arasz utcában pedig 240 folyóméter hosszúságban makadám ko- csiutat építenek társadalmi munka igénybevételével. VENDÉQEK DEBRECENBŐL A Janus Pannonius Múzeum kapuja előtt tanakodnak egy pillanatig: ki menjen előre. Az első benyomás rengeteget számít. Végül a lányok engem tuszkolnak maguk elé, mégiscsak ismerem az igazgatót... — Az igazgató ár vidéken van — mondja Pordány Látzlóné. — Nem maguk a debreceniek? — De igen. Ezt nem én mondom, de nem is tiltakozom, igy hát engem is debreceni magyar-népművelés szakos hallgatónak néznek, harmadévesek vagyunk, egyhónapos nyári gyakorlatra jöttünk Pécsre. Nagy Márta, Vider Irén, Katona Imre — és most már az újságíró is. Kissé feszélyezve érzem magam, de a gyerekeknek tetszik a dolog, Ők is elfogadnak debreceninek. Pordányné rögtön telefonál, és már kísér is minket Szar bó Gyula muzeológus birodalmába. ' Szabó Gyula is Debrecenben végzett. Az egyetem életéről, régi professzorokról kérdez, feketével kínál minket. Mielőtt részletesebb tájékoztatást adna a legújabb kori helytörténeti osztály tevékenységéről, érzékletes szavakkal vázolja a város múltját, fejlődését. A középkori Pécstől kezdve a harmincas évek pécsi munkásmozgalmáig, dr. Doktor Sándor alakjáig minden szóbakerül, még az emberek megnyerésének művészetébe is bepillanthatunk. — Az eldugott falvakban, padláson vagy a sublat mélyén rengeteg régi újság, értékes dokumentum rejtőzik. A vidékiek azonban nem szeretik, ha idegen tekint be ezekre a helyekre. Ilyenkor rokonnal, szomszéddal kell szövetkezni, szedje össze 6 az anyagot, minket minden érdekel. És ha megmagyarázzuk, milyen nagy szolgálatot tesznek a leletek rendelkezésre bocsátásával, megértik és őszintén örülnek neki Mártáéknak szemmellát- hatólag jólesik, hogy kollégáknak tekintik őket, lassan felengednek, és most már ők kérdeznek. Észrevétlenül telik el a délelőtt, sokkal többet ér ez, mondják, mintha ebbe is. abba is belekap az ember. Dr. Durkó Mátyás egyetemi docens, a debreceni népművelési tanszék vezetője, még mielőtt eldöntötték volna, hogy kit küldenek ide, azt mondotta: „Kitüntetésnek veheti, aki Pécsre kerül, mert ott nagyon színvonalas, kiterjedt folyat". Ök hárman két hete vannak itt, és munkanaplójuk már majdnem betelt. Megfordultak a Városi Könyvtárban, a Moziüzemi Vállalatnál, a mozgó művelődé-' si házzal Siklóson, Kishar- sányban, jártak a meszes! művelődési házban és munkásszálláson, Villányban meglátogatták a 25 éves jubileumát ünneplő Virányi Endre festőművészt, szabadtéri előadásban látták a „Mesél a bécsi erdő”-t és ezzel még nem is teljes a lista. Legkevesebbet „támaszpontjukon”, a Városi Tanács Művelődésügyi Osztályán tartózkodnak. A héten már feladatokat kaptak Várady Géza főelőadótól, aki a mecseki karnevál és az eszperantó világkongresszus kulturális programját szervezi. Mindenütt szívesen fogadták őket, csak a Pécsi Nemzeti Színházhoz kellett háromszor menni, mire szóbaálltak velük: „Építkezés van, minden a feje tetején áll, ilyet láthatnak Debrecenben is ...” A diákok általában zokszó nélkül viselik el az ilyen program-kieséseket, ott van a strand, azt mindig be lehet iktatni. De ők azért jöttek ide, hogy hasznosan töltsék az idejüket. Katona Imre a Fegyveres Erők Klubjában tartott Vider Irén, Katona Imre, Nagy Márta Shakespeare-vetélkedőn monológrészleteket és két Shakespeare-ről szóló verset adott elő. Fejből. A lányok lelkendezve mesélik a Zsolnay Margitnál látottakat, kertjében csodálatos Zsolnay-vázák, a lakása valóságos múzeum. Felhívják az illetékesek figyelmét: egyedül Zsolnay Margitnak vannak adatai arról, hogy édesanyja 500 darabos fő- kötő-gyűjteménye honnan, milyen falvakból származik. Szívesen elmondaná... A népművelő önzetlen örömével sorolják azokat a módszereket, amelyek Debrecenben jórészt még Ismeretlenek. Nemcsak munkaidő alatt, hanem a kézimunkázó asszonyoknak is tartanak TIT-előadást Baranyában, érdeklődésükre számot tartó, hasznos gyakorlati kérdésekről Hármuk közül Imrének volt nagyobb a szerencséje. Az istenkúti művelődési ház vezetőjére remek érzékkel rátalált. Balogh Gyuri bácsi régi ismerősünk, írtunk is róla. Most Katona Imre szaval nyomán új szerepkörben ismerkedünk meg vele. „Háromszáz forint fizetésért vállalta a kultúrház különösebb képzettség nélkül, de hallatlan akarással, örökvakut, másológépet, lemezjátszót, rengeteg és jól kiválasztott, értékes lemezzel, televíziót vásárolt a bevételből, plusz jelenleg még 26 ezer forintjuk van a takarékban. De a szőlőbeli kamara- hangversenyen’ nem volt belépődíj... A zeneiskola növendékeit hívta meg Gyuri bácsi, ötven hallgatójuk volt, képzeld el! Nagyobb rendezvényeknél a felesége segít neki. Ilyen embert nemcsak Hajdú-Bi- harban, az egész országban is nehéz találni”. Kéri Tamás
