Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

19««. JtJNIUS 16. napló 3 Nagy Józsefné miniszter nyilatkozata Az igényeknek megfelelő jé és tetszetős árut az ország lakosságának Nagy Józsefné, könnyűipa­ri miniszter a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­ban tartott sajtóértekezleten ismertette a tárcához tartozó iparágaknak a második öt­éves tervben elért fejlődését, jelenlegi feladatait, a további fejlesztésükre vonatkozó ter­veket, majd válaszolt az új­ságírók kérdéseire. lyolcvanegT százalékkal több bútor A könnyűipar 1965-ben S7,3 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. Egye» ipar­ágak — így például: a köt- szövő-, a papíripar- és a bú­toripar — az átlagosnál na­gyobb mértékben fejlődtek: a kötszövőipar 61 százalékkal, a papíripar 54 százalékkal, a bútoripar 81 százalékkal nö­velte a termelését A kiemelt termékcsoportok termelése általában a terv szerint ala­kult. A vásárlói igények vál­tozásának megfelelően azon­ban az előirányzatnál jóval nagyobb mértékben fokozták néhány tennék, így többek között a szintetikus harisnya gyártását, amelynek terme­lése csaknem megkétszerező­dött A könnyűiparban végrehaj­tott átszervezés jelentősen hozzájárult a termelőerők fej­lődéséhez. Az átszervezés ered ménye, hogy 1963 óta a köny- nyűiparban foglalkoztatott összes dolgozó száma vidéken 11 ezerrel emelkedett, míg Budapesten 1400-zal csök­kent. Megkétszereződött az export A könnyűipar csaknem va­lamennyi ágazata előirányza­tánál többet gyártott a kül­kereskedelem oéljaira: öt év alatt összességükben megkét­szerezték exportjukat. A könnyűipar termelésének csaknem egynegyed részét adja át a külkereskedelem­nek. Nagy Józsefné kifejtet­te, hogy az export növekedé­se jó hatással van a belföl­dön forgalomba kerülő áru­cikkek minőségére és a vá­laszték bővítésére is. A könnyűipar legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ország lakosságát a növekvő igényeknek megfelelően jó­minőségű és tetszetős áruval lássa eL Jelentősen nőtt a ci­pő, a szintetikus harisnya és a bútorok belföldi forgalma. A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány határozata folytán sok textil- és ruháza­ti termék árát leszállították. A termelő kapacitások teljes kihasználása mellett is egyes cikkekből átmenetileg részle­ges hiány mutatkozik. Hz új meehanlzRiDS A belföldi áruellátásban mutatkozó problémák — mondotta Nagy Józsefné — összefüggnek jelenlegi gaz­dálkodási rendszerünk kötött­ségeivel is. Bár a könnyű­iparban már 1957 óta egysze­rűsítettek bizonyos tervezési és gazdálkodási módszereket (így például csökkentették a kötelező tervmutatók számát) a termelés és az elosztás alap­jában véve továbbra is a jó­váhagyott tervszámok és nem a piac változó igényei alap­ján történt. Ezen az említett kezdeményezések nem tud­tak döntően változtatni. Az elmúlt évben egyes könnyűipari vállalatoknál kí­sérleteket folytattak a külke­reskedelemmel közös deviza- érdekeltség megteremtésére, és ezt ebben az évben továb­bi vállalatokra terjesztették ki. Ezek még nem az új me­chanizmus elemei, de meg­könnyítik az áttérést. Meg­nyugtatóan csak a gazdaság- irányítási reform biztosíthat­ja, hogy az áruviszonyok, a piac változásai kifejthessék kedvező hatásukat a termelés és a vevők igényei közötti összhang megteremtésében. Több száz mílliús beruházás Tájékoztatója befejező ré­szében Nagy Józsefné a könnyűipar további fejleszté­si terveit ismertette. A könnyűipar termelése a harmadik ötéves terv idősza­kában mintegy 25 százalékkal emelkedik. Az átlagnál na­gyobb mértékben, mintegy 64 százalékkal nő a papíripar, 50 százalékkal a kötszövő- és a selyemipar, 32 százalékkal a bútoripar termelése A harmadik ötéves tervben számos további fontos beru­házás segíti a könnyűipar kü­lönböző ágának fejlesztését. E beruházások mindegyiké­nek értéke többszáz millió forint és hathatósan támaszt­ják alá a könnyűpari terme­lés mennyiségi és minőségi továbbfejlesztését. ózcsalád Páprádon Egész kis őzcsalád él a p áprádi vadászlak környé­kén, Lovas Béla kerilletve- zető vadász és felesége pártfogásában. Három év­vel ezelőtt egy magáraha- gyott őzgidát találtak, ame­lyet felneveltek és a „Mi­éi” névre keresztelt suta többé el sem hagyta Lova- sékat. Állandóan a ház mel­lett legelészik és rendszere­sen bejár az udvarba „éle- lemkiegészités" végett. Boltot kapott Kozármisleny-Ajtetep Hétfőn élelmiszer-háztar­tási boltot nyitott Kozár- misleny-Uj telepen a pécsi fmsz. A jelenleg száz ház­ból álló település lakói eddig a tőlük két kilomé­terre levő falu boltjába vol­tak kénytelenek járni min­den apróságért is. Kastelefon, automata relé Lengyel elektrotechnikai kiállítás Pécsett A Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztálya, vala­mint a Lengyel Elektrotechni­kai Külkereskedelmi Vállalat bányászati elektrotechnikai ki­állítást nyitott június 14-én Pécsett. A kiállítás első két VÍZBETÖRÉS UTÁN Széchenyi-aknán Tudom, hogy felhördül a cím elolvasása után H orvai Ádám, az akna helyettes fő­mérnöke és rosszallóan csó­válja a fejét Lucza Vilmos geológus mérnök is, mert mind a ketten lelkemre kö­tötték, hogy vízbetörés he- I lyett „vízfakadásról” tegyek említést, ha sort kerítek a két héttel ezelőtti vízbetö .;. Hiába, na, erre forog job­ban a nyelvem, de mentsé­gemre szolgáljon, hogy ma­gyarázás közben azért ök is bele-beletévedtek a két fo­galom csereberéjébe. Pedig valóban különbség van köz­tük, nem is lényegtelen, mert Lucza. Vilmos szerint... Megmentették a környező bányamezőket A termeléskiesés még pótolható ad Négyszáz liter víz percenként — A vízfakadás enyhébb lefolyású. Könnyebben kiszá­mítható az áradási „utánfo- lyási” időtartama is, mint a vízbetörésé. Váratlan rém az utóbbi, amely nem „jelez” előre, s legtöbbször katasztró­fát zúdít nemcsak a betörés színhelyére, hanem minden­hova, amerre utat talál. Még ami lényeges különbség, az utóbbi rendszerint hatalmas föld alatti „tárolókból’’ hir­telen és elemi erővel töri át a megvékonyított kőzetet, amíg a vízfakadás a kőzet­nyomás alatt álló fejtések repedésein át mos magának utat, miközben öntömedékelő torlaszokat épít maga elé, és Szakadatlan zöldfolyam Ankét a MÉK-nél - lizennégyezer fuvar Az áru hatvan százalékát ősszel szállítják A Baranya megyei MÉK szerdán vendégül látta a megyében működő szállítási szervek képviselőit. Görcs Ká­roly igazgató a MÉK tevékeny ségét jellemezve elmondotta, hogy amig 1961-ben 9350 gép­kocsi szállította a MÉK zöld­áruit, 1964-ben már 14 000 gép­kocsira volt szükség a zöldség- és gyümölcsboltok folyamatos ellátásához. Ma már több árut szállítanak közúton, keveseb­bet vasúton, mivel Baranya lényegében önálló lett. Más megyéből csak gyümölcsbeho­zatalra szorul. Mivel a megye kertészkedő termelőszövetke­zetei messze esnek a megye- székhelytől, nagy távolságról kell szállítani a zöldségféléket. Jelenleg 120 kilométer körül van az átlagos fuvartávolság. 1958-ban 940 holdon termel­tek Baranyában kertészeti nö­vényeket, ebben az évben vl- •iron't 3400 hold a termelőszö- retkezeti kertészetek területe, Nem ritkaság a 300—400 hol­das kertészet. A nagyüzemek kitűnő partnerei a MÉK-nek olyannyira, hogy létük szük­ségtelenné tette a MÉK-kiren- deltségek fenntartását. Azóta Pécs és Komló ellátásáról a MÉK, egyéb területek zöldség- és gyümölcsszükségletének biz tosításáról a földművesszövet­kezetek gondoskodnak. A MÉK 40 millió forintos beruházás­sal alkalmassá tette boltjait arra. hogy közvetlenül fogad­janak termelőszövetkezetekből érkező árukat. A közvetlen szállítások megkezdődtek, az első tapasztalatok biztatóak. Mivel azonban a termelőszö­vetkezetek áruiknak csak bi­zonyos hányadát szállítják közvetlenül az üzletbe, és a jövőben is szükség lesz az AKÖV és más szállítási vál­lalatok közreműködésére a város zöldségellátásához, a szállítási értekezleten sok szó hangzott el a szállítások je­lenleginél is ésszerűbb szerve­zéséről. Különösen ősszel lesz erre szükség, mert az őszi hó­napokban kell elszállítani a MÉK áruinak 60 százalékát. Az értekezlet résztvevői szá­mos javaslattal igyekeztek elő­segíteni a közös feladatok meg oldását. Legfigyelemre mél­tóbb volt Borbás Károlynak, az AKÖV oszt. vezetőjének az az ajánlata, hogy a MÉK és az AKÖV forduljanak közös javaslattal a SZÖVOSZ-hoz, illetőleg az Autóközlekedési Vezérigazgatósághoz a zöld­árut szállító gépkocsivezetők különleges premizálására. A szervezésben fontos helyet kap az áruk előkészítése, ami ma még nem történik meg min­den fuvarnál. A vállalatok ígéretet tettek, hogy a ter­melőszövetkezetek termékeit még gyorsabban juttatják el az üzletekbe. ízzel módot, lehetőséget ad a lokalizálásra is. Azonban amikor részletei­ben is elmondta a „vízfaka- dás” náluk történt baljós lefolyását, kiderült, hogy miért is cserélték fel akarva- akaratlanul a két fogalmat. Mert korántsem volt olyan „szelíd”, olyan könnyen fé­kezhető a Széchenyi-akna „VI-os szinti déli keresztvá­gat 11-es telepének vízfaka- dása”, mint ahogyan számol­tak vele jelentkezésekor. A percenként 400 liter vizet zúdító „fakadás” lehetetlenné tette az ilyenkor szokásos legfontosabb óvintézkedése­ket, — Tulajdonképpen az lett volna az első teendőnk, hogy csatornába fogjuk és elvezes­sük a vizet. Sajnos nem volt módunk rá, mert a néhol de­rékig érő víz és az időköz­ben összeomlott vastámok miatt veszélyessé vált a men­tési munka. Egyetlen megol­dás maradt, megmenteni leg­alább a környező bányame­zőket. Gond gondot kő vetett Elmondta azt is, hogy a lo­kalizálást szolgáló szűrőgátak elkészítése majd egy hétig tartott. Ezt a munkát rend­kívül megnehezítette a tö­medékelés folytán előállt le­vegőhiány, amit csak súlyos­bított a bányagázokkal fer­tőzött tér, vagyis meghiúsult minden olyan tervük, hogy kimentsék a fejtésben maradt drága vastámokat, kaparóbe­rendezéseket. Széchenyi-aknát különben sem környékezte meg a „jó­szerencse” ebben az eszten­dőben. Kezdődött azzal, hogy egy meglévő és üzemelő mélyszinti bányamezőt re­konstrukciós tervek miatt, pontosabban György-akna bő­vítése miatt fel kellett ad­niuk és helyette újat kellett üzemelésre előkészíteni az akna II. szintjén, ahol a ter­melésre alkalmas feltételek csak most kezdenek kiala­kulni. De más, ennél is ne­hezebb akadályokkal folyta­tódott az új esztendő. A ter­melés folyamatosságát, kö­vetkezésképp a teljesítmény alakulását hátrányosan befo­lyásolták a vártnál nagyobb mértékben jelentkező geoló­giai zavargások. Például az akna I/A szintjén nem ke­vesebb, mint 200 méter front- hosszúságú fejtésüket kellett feladniuk teljes „elmeddülés” miatt. Igaz, azóta pótolták a pótolandókat. mert időközben a II. szinten új, mintegy 160 méter hosszúságú frontfejtést készítettek elő a termelésre, ahol az adott viszonyok lehe­tővé teszik a fejtési sebesség meggyorsítását. Mindezekről már Horvai Ádám, az üzem helyettes főmérnöke számolt be, de korántsem olyan pesz- szimizmussal, ahogy a soro­zatosan előforduló bajok után joggal várható lett volna tőle. — Jellegzetes problémák ezek. Minden bányaüzemben előfordulhatnak, miért lenne kivétel a miénk? Nem azért vagyunk itt, hogy kesereg­jünk rajtuk, különben is na­gyon rossz tanácsadó a ke- sergés. Helyette... Helyette arról beszél in­kább, mi mindent tettek ed­dig, hogy a csapásokat áthi­dalva újra egyenesbe kerül­jenek a tervteljesítéssel. Az említett akadályok ellenére sem tartotta irreálisnak az üzemre kiszabott idei tervet, amely kereken 39 ezer ton­nával több a tavalyinál. Jól­lehet, hogy még az év felé­nél sem tartanak, és eddig 12 ezer tonna adósságuk vein, — ezt sem vette tragikusan. ■— Egyhetes adósság ez, amit be lehet és be is fo­gunk hozni év végéig. A ki­esett fejtések pótlása foko­zott ütemben folyik és addig is, amíg üzembe lépnek, más területen igyekszünk előre­jutni ,.. Áttérnek a felsőbb szintekre Érdemes beszélni az „elő­rejutásokról”. Olyanokról pél­dául, hogy az egy tonna szén kitermelésére kalkulált önköltségük 13 forinttal csökkent a tavalyihoz ké­pest, ugyanakkor az üzem minőségi mutatója kerek 4 százalékos értékben javult, amely árbevétel szempontjá­ból 70—80 forint többletet jelent minden tonna kiter­melt szén után. És ami a legfontosabb, az üzem műszaki vezetői, dol­gozói már a jövő esztendőre is gondolnak. Vagy inkább cselekednek, mert máris hoz­záfogtak a biztosabb, veszély­telenebb felsőbb szinti fejté­sek kiképzéséhez, ami any- nyit jelent, hogy nem hagy­ták ki számításaikból az eset­leg megismétlődő geológiai „meglepetéseket”. P. Gy, napján több száz érdeklőlő kereste fel a Puskin Művelő­dési Otthont. A KGST-ben a Lengyel Népköztársaság kapta felada­tául a sújtólégbiztos elektro­mos bányászati berendezések kikísérletezését, továbbfejlesz­tését. illetve gyártását. Gyárt­mányaik az elmúlt tíz eszten­dő alatt elérték a világszín­vonalat, s ma már nemcsak a szocialista, hanem a nyugat­európai piacon is tekintélynek örvendenek. A mostani kiállí­tásra azért került éppen Pé­csett sor, mert a hazai fo­gyasztók közül a Mecseki Szénbányászati Tröszt a legna­gyobb. A lengyel gyártmányú sújtólégbiztos berendezések 70—80 százalékát a Mecseki Széntröszt vásárolja meg ha­zánkban. Jelenleg mintegy 45 millió forint értékű ilyen mo­tor, készülék, illetve kapcsoló üzemel a mecseki bányákban. A mostani kiállítás számos újdonsággal ismerteti meg a látogatót. Érdekesség a kaste­lefon, valamint az érintkezés nélküli mágneses relé. mely­nek lényege, hogy fémtestek elhaladása esetén az elektro­mágneses erővonalak megvál­toznak, — növekednek, illetve csökkennek, — s ez gyakorla­tilag lehetőséget ad az auto­matikus váltóállítás, illetve csilleszámlálás megszervezésé­re. Bemutatták a drótnélküli mozdonytelefont, mely két kilométeres hatósugárral üze­mel és állandó összeköttetést biztosít a diszpécserrel, illetve szállítási felvigyázókkal. Hír­közlő berendezések másik ér­dekessége az alig másfél kilós bányamentő-telefon, mely tranzisztorokkal működik, s a bányamentők egyéni felszere­lésének kiegészítője. Ezzel a készülékkel az akcióban lévő bányamentő állandó összeköt­tetést tud tartani parancsno­kaival. illetve a mentést irá­nyító műszaki szakemberekkel. Sok érdeklődőt vonzott a föld alatt alkalmazható nagy­teljesítményű egyenirányító készülék, mely többek között a föld alatti mozdonyok sújtó- légbiztos akkumulátor töltését teszi lehetővé. Valamennyi be­rendezés a biztonság és auto­matizálás jegyében készült. A kapcsolók közül kiemelkedik az a nagyfeszültségű beren­dezés, mely földzárlat esetén automatikusan kikapcsol, s ez­zel megakadályozza az esetle­ges kábeltüzeket és az ebből fakadható sújtólégrobbanáso­kat. A kiállítás látogatói első ízben találkozhattak téglalap alakú villanymotorokkal. A laposépítésű berendezések elő­nye kettős: egyrészt bármilyen lapos vágatban alkalmazhatók, másrészt az esetleges kőzet- omlások, miután nincsenek ki­álló felületek, nem tudnak kárt okozni az értékes beren­dezésben. A június 18-lg nyitva tartó kiállítás ideje alatt több film­vetítésre és előadásra is sor kerül, melyek a lengyel bá­nyászatot, Illetve a bemuta­tott berendezések gyakorlati alkalmazását ismertetik. A kiállítás nemcsak a bányászati szakemberek, hanem a robba­násveszélyes gázokkal dolgozó vegyipari szakemberek ra is hasznos és érdekes

Next

/
Thumbnails
Contents