Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

1966. JŰNIUS 9. 10 OOO (oimáyal több terméket ad az új hidasi brikett»* ár Hidason második éve ter­mel folyamatosan az új kötő­anyagos brikettgyár. amelynek kitűnő termékét, a csaknem hétezer kalóriás kőszénbriket­tet rövid idő statt országszer­te megkedvelték a háziasszo­nyok. A szovjet és hazai szenek keverékéből készített fűtőanyagból 164 000 tonnát kap idén a kereskedelem. Ez 10 000 tonnával több a gyár eredetileg számított teljesít­ményénél és mintegy négyezer család téli szükségletének ki- ílézítésére elegendő. A kapacitásnövelés a terme- és ..tanulóévében” bevezetett irtásoknak műszaki intézke- léseknek köszönhető, aminek ?redményeként sorra felszá­molták az üzemzavarok forrá­sait. s az állásidőt átlagosan tapi másfél órával csökken- ették. így például a gyorsan )usztuló, maródó vasalkatré- zeket a veszélyeztetett helye­ién más, tartósabb anyagra :serélték ki. napló A gépállomások is felkészülnek a nagy nyári munkákra. A kozármislenyi gépjavító állo­másról kilenc feljavított kombájn tart Szentlőrincre, hogy az aratás megkezdésekor azonnal munkába tudjanak állni, a szentlőrinci telep körzetében. Ki kerüljön a pártvezetőségbe? A pártikongresszus közeled ível (a kongresszus előtt :eptember 10. és október 10. özött tartják a vezetőség- ílasztó taggyűléseket), éppen : élet veti fel a párttagság lelősségét az alapszervi ve- ■tőség tagjainak megválasz- sában. Könnyű belátni ugyanis, >gy az alapszervi vezetőség --en vagy olyan összetétele eghatározza a vezetés szín­falát, tekintélyét, mozgósí- képességét, kapcsolatát a irttagokkal és pártonkívü- ■kkel. De akkor miért nem ndig a legmegfelelőbb em- rek kerülnek vezetői pozí- ba? Kommunistákról lévén 5, nem a nemtörődömség- n kell keresni a magyará- tot. Hanem hát. a legmegfelelőbb, lyen az a pártvezetőség, elynek összetétele ideális- le tekinthető? És mit ve­ink figyelembe, amikor a tjdani vezetőség összetéte- gondolkozunk? A jelenle- foglalkozást, az életkort, általános avagy a politi- műveltséget, a vezetési izséget, a párttagság keltét, feddhetetlen erkölcsi életet ly az illető nemét talán? /szerű lenne a felelet: a tvezetőség tagja reflektor- yben áll, maximálisan meg 1 felelnie minden követel- nynek! De bonyolult kér- re hiba lenne egyszerűen aszolni, ha tetszetős is így, 51 a kérdés nem oldódik %. Mi teszi bonyolulttá a blémát? , párt munkás jellegé- következik, feltétlenül he­lp ha fizikai dolgozók van- : többségben az üzem alap- -vi és csúcsvezetőségében. a követelményt az ere- leg munkásokkal szemben érvényesíteni kell, külön- torzulások mutatkoznak vezetőség összetételében, a a vezetők személye nem ozott. Arra a gyakran elö­lülő esetre gondolunk, kor a megválasztott mun- /ezető — nagyon helyesen továbbképezi magát, tech- imot, esetleg egyetemet ?z, s így műszaki, gazda­vezető beosztásba kerül, nkor, a választások alkat­ai helyes új, fizikai dói­kat a vezetőség tagjaivá sztani, akkor is, ha a ré- lagok . jól dolgoztak. Itt snak tűnő ellenvélemé- c támaszthatók. Hiszen nem bűn az, ha valaki il? Általa nemcsak szak- képzettsége, műveltsége ■kedik. hanem mivel nincs unkapad mellé kötve, szer- si lehetőségei is megsok- ozódnak. v igaz. Számítani kell a ben is ezekre az embe- 3, tapasztalataik, tudásuk n sokat segíthetnek a ve- ;ég melletti munkabizott- kban, speciális, komoly. felkészültséget igénylő felada­tok végrehajtására különösen alkalmasak. De a párt a mun­kásosztály élcsapata, annak kell lennie a gyakorlatban is. Azonban, hogy mennyire nem lehet általános érvényű szabályokat felállítani: igen­csak furcsáin festene az a kli­nikai pártvezetőség, amelyik túlnyomórészt munkásokból áll. A szóbanforgó pártszer­vezetben a pártépítéstől kezd­ve egy sereg kérdésben stag­nálás mutatkozna, a vezető­ség, összetételénél fogva, nem lenne képes szerepét betölte­ni. Ez nem jelenti azt, hogy a műveltség, képzettségbeli követelményeket abszolutizál­juk. Más mércét kell állítani egy értelmiségi és isimét más mércét egy főként munkások­ból álló alapszerv vezetőségi tagjai elé, az sem közömbös, milyen arányban dolgoznak nők az adott munkahelyen. Vagyis, hogy egy szabályt mégis megállapítsunk: a vezetőség összetétele fejezze ki az alapszerv össze­tételét, tömörítse magába an­nak legjobbjait. Nem feltét­lenül szükséges a tömegszer­vezeti illetve gazdasági veze­tőket, pusztán funkciójuk miatt az alapszerv vezetősé­gébe beválasztani. Kivétel ta­lán csak a fiatalok képvise­lője, a KISZ-titkár, ha ő párt­tag. helyes, ha tagja a veze­tőségnek. Általában helyes bátran, a jelenleginél nagyobb mértékben támaszkodni fia­tal, eddig funkció nélküli elv­társakra. frisseségük, mozgé­konyságuk, az idősebbek ta­pasztalataival párosulva nö­veli a vezetés hatékonyságát. Ha pedig a jelenlegi vezető­ségnek történetesen minden tagja jól dolgozott, s poszt­jukra legrátermettebbek az alapszervben, teljes egészében újraválaszthatók. A jelölő bizottságok tagjait — az eddigiektől elté­rően — a vezetőségválasztá­sok előtt egy teljes hónappal tervezik megválasztani, hogy legyen idejük alaposan meg­ismerni a párttagság vélemé­nyét. Olyan embereket vá­lasztani az alapszervezet ve­zetőségébe, akik a párt poli­tikáját töretlenül képviselik, nem riadnak vissza a népsze­rűtlen feladatoktól sem —, a kommunisták felelőssége a vezetőségválasztások idején ilyen értelemben vetődik fel. Kéri Tamás Ésszerűbb szállítás — hárommillió forint megtakarítás A Mecseki Szénbányászati Trösztnél a gazdaságosabb termelés módszereinek ku­tatásában és kidolgozásában jelentős szerepet vállalnak az üzemgazdászok. Az év fo­lyamán tucatnyi témában végeznek vizsgálatot, s ké­szítenek javaslatot. Az idei első megbízatásuk a millió­kat felemésztő idegen teher­gépkocsi- és lófogat-szállí- tás átszervezésére szólt. Sok­ezer alapadat gyűjtésével, az időkihasználás elemzésé­vel keresték a saját szállító- eszközök jobb kihasználásá­nak lehetőségeit. A munka­napfelvételek tetemes tar­talék szállítási kapacitást derítettek fel a pécsi bányák területén. Ennek eredmé­nyeként a Rücker-aknai kül fejtésnél, valamint az épí­tési üzemnél az AKÖV-fu- varok költsége, több mint másfélmillió forint, teljes egészében megtakarítható. A fogatszállítás átszervezése, a saját eszközök jobb ki­használása ugyancsak több mint egymillióval csökkenti éves szinten a kiadást. Országjáró „Mecseki'' papucs Fenn a dombon felvonulási épületek. Lenn a völgyben Kossuth-akna. A szemközti dombon Komló új házai. Ti­zes ... tizenegyes háló ... — Emlékeztet az ajtó feletti tábla arra az időre, amikor itt laktak Komló építői. Az épületek vakolata mál- lik. Néhányat már félig le is bontottak közülük. Embere­ket is csak alig látni itt, rossz, hepe-hupás az út is, amely a magukra hagyott épületek között kanyarog. A sorban majdnem az utolsó épület falán villany- szerelők dolgoznak. Azt mondják, valamikor ez volt a kultúrház. Kopott, mint a többi. De amint belép az em­ber, útját állják a frissen festett, almazöld gépek, meg az egyenletes sebes­séggel haladó szalag, mely­nek (fiókjaiban különböző színű, más-más díszítésű fé­lig kész. és kész papucsok vándorolnak embertől-embe­rig. A Komlói Helyiipari Vál­lalat papucsüzeme ez. Alig egy hetes. Viszont a papucs­készítésnek hétéves múltja van. Zsúfoltan, a cipészekkel együtt dolgoztak a papucso­sok. Nagyobb feladatokat megoldani a régi helyen már sehogysem lehetett. Saját erőből hozzáfogott tehát a vállalat, s egy hónap lefor­gása alatt létrehozta a pa­pucsüzemet. — A gépek is újak? — Csak a színük — moso- lyodik el Kovács Gábor mű­vezető, aki mindössze hu­szonnégy éves. Igaz, itt az aljázó műhelyben az átlag­életkor nem haladja meg a huszonegyet. — Úgy szedtük össze a gé­peket, a cipőgyárak selejt gépei közül, s mi újítottuk fel őket. Kevés ráfordítással, annál több gonddal, munkával ké­szítették fel az új üzemet ar­ra, hogy percenként két új papucs pár állhasson a MEO-s elé, aki aztán eldönti, hogy összeillők, vagy sem. — Hányán dolgoznak itt? — Közel kétszázan. Több­nyire fiatalok. Ezerkétszáz, ezerötszáz forintos keresettel. A szakmunkások keresete meghaladja a kétezret is. Percenként négy papucs ké­szül, év végéig 300 000 párat adnak át a kereskedelemnek. — Néhány bolttal már közvetlen kapcsolatban va­gyunk. Szállítunk Pestre, Pécsre, Szegedre, Nyíregyhá­zára. Nemrégiben Sásd kért tőlünk 850 párat, 10 féle vál­tozatban. Mindig a kereske­delem igényeihez igazodunk. Mindig újabb modelleket ké­szítünk, s olyan anyagot használunk fel, ami a cipő­iparban hulladékszámba megy. A papucsok otthoni jelleggel készülnek. De utcá­ra is hordhatók. — Mit jelent az otthoni jelleg? — Gyengébb anyagokat dolgozunk fel, hogy olcsób­ban adhassuk. De ugyanak­kor vigyázunk a kivitelre és a minőségre. így aztán az otthoni papucsból többnyire utcai papucs lesz. Zvara János a papucsüzem vezetője mutatja be a sza­bász, a felsőrész készítő mű­helyt, melyek ugyancsak itt helyezkednek el a szomszéd épületben. — Jelenleg mi a legna­gyobb problémájuk? — A közlekedés. Reggel 6 órakor szeretnénk kezdeni. Tehát fél hatra kellene a busz. Az AKÖV azt mondja, kezdjünk hétkor, mert csak fél hétre tud buszt adni. Az asszonyokra való tekintettel jobb lenne, ha kettőkor már befejezhetnénk a munkát, hogy háromra haza érhesse­nek, vásárolhassanak stb. Eb­ben kérnénk segítséget. Aztán jó lenne ha járhatóbbá ten­nék az idevezető utat. A többit megoldjuk mi ma­gunk is, mint ahogy eddig is tettük. A „Mecseki” papucs­csal szeretnénk bejárni az or­szágot. Politikailag káros... A z ember a magányból, ** az elszigetelt egyéni létből évszázadok óta a kö­zösségi élet felé igyekszik elmozdulni, társakra, meg­értő közösségekre vágyik. Házán, kertjén túl szere szomszédokra találni, akik­kel meg lehet osztani örö­möket és góndokat. lakóhe­lyén szeret barátokra talál­ni. klubokra és hangulatos kisvendéglőkre bukkanni ahol mód nyílik egy kis be­szélgetésre. kikancsolódásr-" örömök megosztására ... — Ilyen az ember alaptermé­szete. a nrimitív. masá- nvos létbn] a civilizált kö­zösségi élet felé igyekszik haladni — Eredendően ... — Aztán, ha eljutott a kö­zösségi élet és a civilizáció bizonyos fokára, szomorúan felsóhajt és az ellenkezője után vágyakozik. Az Olimpia Étterem mel­lett kanyarodó utcában, szemben az Ércbányászati Tröszt legényszállásával la­kik egy ismerősöm. Ami­kor a lakást megkapta bol­dog volt, ma mérges, elke­seredett ember. „Az istent arra kérem, hogy még egy­szer segítsen ki ebből a po­kolból ... Tudja, ha nekem lehetne egy kis családi há­zam, olyan kerítést építe­nék köréje, hogy a madár nem szállna át rajt... Tar­tanék két nagy farkasku- tyát, s oda ember nem lép­ne be ..." —- mondja. Miért menekül az ember a közös­ségből a magányba? Az ismerősöm esete elég egyszerű. Mint jeleztem, is­merősöm a legényszállással szemben lakik. A legény­szállás lakói jobb Időben, de vasárnap mindig, sajátságos szórakozással ütik agyon az időt. Rádióikat kirakják az ablakba, maximális hang­erőre kapcsolják és üvölte- tik. A rádiók az ablakban, a szállás lakói pedig a rá­diók mellett és élvezik, hogy milyen négy-öt utcára szóló hangversenyt tudnak rendezni. A bömbölő rádió­kat a környék nem képes egy forma türelemmel elviselni, így megszülettek az ellenrá­diósok. Ha a legényszállás ablakba rakott rádióiból dzsessz üvölt a környező ut­cákra, akkor az ellenrádió­sok keresnek valami fol­klórt és azt üvöltetik ugyan csak az ablakból, hogy ki­toljanak a dzsessz-rádiósok- kal... Aki azonban a le­gényszállás környékén pi­henni, olvasni, vagy bármi­lyen szellemi tevékenységet akar folytatni, az legjobb ha elcseréli a lakását! Az emberek vasárnap délelőt­tönként furcsa dolgokat mondanak a legényszáilás lakóival kapcsolatban, s ha már elkezdik,) ejtenek egy­két jó szót a szocialista munkabrigádokról, az üze­mi KISZ-szervezetekről. és a legényszállás vezetőiről is. Mindenesetre furcsa, hogy akik a „szocialista módon élni és dolgozni” jelszót a zászlójukra tűzték, szabad idejükben megkeserítik a környék lakosságának éle­tét! Ez a viselkedés politi­kailag káros, mivel ered­ményét tekintve határozott közösségi élet ellenes agitá­ció... Egymás életét könnyű c megkeseríteni... Akik naponta autóbuszon közelí­tik meg munkahelyüket és lakásukat, néhány kalauznő miatt általában nem szere­tik a kalauznőket. Némelyik autóbuszra felszállni bi­zony egyenlő az emberi megaláztatással. Azt az em­berek Pécsen is hamar meg szokták, hogy a város egy- egy pontját elég nehéz a kényelmetlen, többnyire zsú­folt autóbuszokon elérni, de ezt, mint a városi élet kí­sérő jelenségét, tudomásul vették. Egyes kalauznók el­képesztő „szövegeit” azon­ban képtelenek megszokni. Némelyik autóbuszon bi­zony útszéli hang uralko­dik, s az utast darabáruként fogják fel, nem emberként. A „mik maguk, állatok...?“ kitétel például elég gyakran elhangzik. Soha nem tu­dom megérteni, milyen ala­pon? Az utasnak sem a ka­lauznő. sem a vállalat nem tesz szívességet. A rövid út­vonalakon egy, a hossza vonalakon kettő forintért szállítják az embereket. — Egy átlagember napi négy­öt forintért utazik a város­ban, Ezér* a pénzért már utasként, emberkén* szokás az üzletfelekkel bánr' Hogy naponta ingerülten, sértet­ten érkeznek százak és szá­zak a munkahelyükre po­litikailag és gazdaságilag * végtelenül káros! A hang a vendéglátóipari ” egységekben is furcsa. J Kétségtelenül előfordul, hogy egy-egy vendég nem úgy viselkedik, mini kelle­ne, az is előfordul, hogy fizetés nélkül igyekszik tá­vozni, vagy botrányt okoz. Ilyenkor a pincér, vagy az üzletvezető kénytelen vala­milyen módon rendet te­remteni, ez érthető... De az nem érthető, hogy min­denkivel olyan hangon be­szélnek, mintha részeg len­ne, mintha botrányosan vi­selkedne, vagy éppen csalni akarna. A pincérek egy ré­sze szellemeskedni szeretne, s a bizalmaskodó hangvétel legsértőbb változataival for­dul az ismeretlen, teljesen gyanútlan vendéghez is. — Sajnos nem tudnak diszting- válni, s a vendéget, az üz­letfelet megbántva rontják a cég, és általában a ma­gyar vendéglátás hírét. A vendéglátóipari egységek néha valamiféle nevelőinté­zetnek képzelik magukat, és a gyors, pontos megbízható kiszolgálás helyett legfőbb tevékenységük a vendég szabályozása, csiszolása, fa­ragása lett. Szinte naponta kioktatnak egy vendéget, hogy nem szabad a kocsmá­ban énekelni, hangosan be­szélni és miegyebek. Sze­gény vendégnek évtizedekig mondták otthon, a klubban, az utcán, vonaton és az ör­dög tudja még hol nem, hogy „nem kocsma ez édes­apám ..most megérte, hogy a kocsmában sem éne­kelhet, ma a kocsma sem kocsma, hanem... Én sem tudom mi... Aztán a vá­gások ... Úgy értem, hogy a vendég megvágása. Én nem szeretek utánaszámolni a cehnek, mert egyes he­lyeken mindig kiderül, hogy a pincér csalt. Van egy-két hely, ahová jó érzéssel már nem tud bemenni az ember. Ha a gazdasági mechaniz­mus keretében, majd ki­alakul valamilyen verseny a vállalatok között, és meg is lehet bukni, nem tudom a vezetők mit csinálnak majd ezekkel a pincérekkel? Politikailag károsnak tar­tom, hogy ha az ember be megy egy ruhásboltba, kér egy negyvenhármas inget, az eladó szemrebbenés nél­kül kijelenti, hogy ilyen számban Magyarországon nem is gyártanak inget... Károsnak tartom, hogy az eladók általában úgy visel­kednek, mintha valamilyen szívességet tennének a ve­vőnek ... Erről nincs szó, a - vevő csak a pénze ellenér­tékét szeretné megkapni, ruha, ital, utazás, vagy élel­miszer formájában, és ez nem más, mint két egyen­rangú fél üzletkötése. A társadalmi együttélés- ” nek, a civilizált világ életformájának megvannak a játékszabályai. Ezek Ma­gyarországon történetesen egybe esnek a szocialista embereszmény kritériumai­val. A nappali csendhábo- rítás, az üzletfél durva, sokszor megalázó kezelése felér egy szabotázs sorozat­tal. Politikailag kárt okoz­nak az országnak, rombol­ják az emberek idegrend­szerét, csökkentik termelő- képességét, és kialakítanak egy antiközösségi érzést. Bertha Bulcsú

Next

/
Thumbnails
Contents