Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-07 / 133. szám

2 r»o pl 6 1966. JŰNTTTS 7. Testvérországok életéből Kállai Gyula előadása az MSZMP politikai akadémiáján Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn délután az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiáján a Nemzetközi kommunista mozgalom néhány újabb elvi kérdése címmel előadást tartott. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett elő­adáson megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, politikai és társadalmi életünk sok más ismert kép­viselője. Tárgyalások Saigonban Hétfőn Saigonban összeült a fegyveres erők kongresszu­sa. Ez a tanácskozás megvi­tatja, kik legyenek a kor­mányban azok a polgári poli­tikusok, akiknek bevonásával a Ky-rezsim igyekszik lecsil- lapitani a buddhisták hetek óta tartó kormányellenes mozgalmát. Ugyancsak hétfőn reggel Bolgár vegyészet Bulgária vegyészeti Ipara folyamatosan és eredménye­sen fejlődik. Ebben az év­ben új vegyészeti üzemek és üzemrészlegek épülnek. Mintegy 310 ezer tonna 100 százalékos salétromsavat (nitrogént) és 93 ezer tonna foszforműtrágyát gyártanak, továbbá 230 ezer tonna kal- cinált szódát, 281 ezer da­rab nehéz autógumit és sok egyéb vegyipari terméket. A termelési terv ebben az esztendőben a vegyipar össz­termelését 15 százalékkal emeli. Különösen nagy erő­feszítéseket tesznek a Bur­gas melletti ásványolaj ve­gyikombinát fejlesztésére. — Képünk a legnagyobb bul­gáriai vegyiművet ábrázolja­Átutazott Magyarországon a CSKP kongresszusán részt vett jugoszláv delegáció Június 5-én Petar Sztambo- licsnak, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­sága tagjának, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének vezetésével átuta­zott Magyarországon a Cseh­szlovák Kommunista Párt XIII. kongresszusán részt vett jugoszláv küldöttség. A kül­döttség Budapesten rövid idő­re megszakította útját. Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke ebéden látta vendégül Petar Sztambolicsot és a delegáció tagjait. Az ebé­den részt vettek: Szergej Kraiger, a JKSZ Központi Bizottságának tagja, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb- elnöke és Szarka Károly kül- | ügvminiszter-helyettes. Ott | volt Jaksa Bucsevics, a buda­pesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A vendégek a szívélyes hangulatú ebéd után gépko­csin folytatták útjukat Belg- rád felé. Afrika kiútja az elmaradottságból: az iparosítás Zambia a világ egyik leg­nagyobb réztermelője — ezt a kincset azonban tömbök­ben szállítják feldolgozásra Angliába és más európai tő­kés országokba. A zambiai rézből készült huzal például hétszeres áron kerül vissza Angliából Zambiába ... Tan­zánia a földkerekség egyik legnagyobb szizál-termelő ál­lama, a tanzániai szizálrost- ból készült zsákok nagy ré­szét azonban Angliából hoz­zák ... Es folytathatnánk to­vább a felsorolást. A kenyai teát Angliában, a szenegáli földimogyorót Franciaország­ban, a guinea! bauxitot az Egyesült Államokban dolgoz­zák fel. Gazdasági tanácskozás Kairóban Afrika legtöbb országának gazdasági élete többnyire még mindig a külföldi mo­nopóliumoktól függ, s az gyakran befolyásolja egyes afrikai országok politikai ál­lásfoglalását. Egy Kairóban nemrégen megtartott tanács­kozáson, amelyen 37 afrikai ország gazdasági szakemberei vettek részt, arra a következ­tetésre jutottak, hogy a ne­héz gazdasági helyzetből való egyedüli kiút az afrikai or­szágok gyors iparosítása. A fejlett ipari országok egy lakosra jutó ipari termelése ma 32-szer nagyobb, mint az afrikai átlag. Még abban az esetben is, ha az afrikai országoknak sikerülne ipari termelésüket évente 7—8 szá­zalékkal emelni, a fejlett ipa­ri országok mai színvonalát körülbelül ötven esztendő alatt érnék el. A távlatok azonban Afrika legtöbb országában — s ez alól úgyszólván csak az Egyesült Arab Köztársaság és a fekete lakosság teljes ki­zsákmányolására és elnyomá­sára épült Dél-Afrika a kivé­tel — korántsem ilyen bizta­tóak. A jelenlegi ütem mel­lett, a kairói tanácskozás megállapítása szerint, a kü­lönböző afrikai országok csu­pán 80—200 év múlva érnék utói a mai fejlett ipari álla­mokat. Hogyan lehetne gyorsítani a fejlődést, az iparosítást? Afrika nagy természeti kin­csekkel rendelkezik. Egy leg­utóbbi ENSZ-statisztika sze­rint Afrika részaránya a ka­pitalista világ természeti kin­cseiben a következőképpen alakul: az arany 56, a réz 26, a vasérc 40, az urán 23, a kobalt 80, a gyémánt 98, az ólom 11, a króm 45 százaléka található Afrikában. Az af­rikai kontinens rendelkezik a kiaknázható vízierőforrások 40 százalékával, s adja a tő­kés világ pálmaolajtermelésé­nek 70, a kávé 15 és a földi- mogyoró 22 százalékát Először a bányákat Gazdag világrész, de népei szegények. Afrika természeti kincseit az imperializmus ra­bolja ki. A felemelkedéshez vezető út első lépcsőfoka te­hát a természeti kincsek el­lenőrzése, a külföldi monopó­liumok kezében levő bányák állami kézbe vétele. Mert Afrika ma még az imperia­lizmus egyik nyersanyagszál­lítója és a világpiaci árak kö­vetkeztében mind hátrányo­sabb helyzetbe kerül. Amíg az afrikai nyersanyagokért, bányászati termékekért 1965­Johnson népszerűsége Washington: Johnson elnök népszerűsége először esett az ötven százalék alá, mióta hivatalban van, vagyis har­minc hónap óta — ez a Gallup-közvéleménykutatás ered­ménye. A megkérdezett amerikaiak mindössze 46 százaléka helye­selte az elnök tevékenységét (a múlt hónapban még 54 szá­zalék). Harmincnégy százalék határozottan ellenzi Johnson működését (a múlt hónapban 33), a többieknek nincs határo­zott véleményük. Hivatalba lépése után még 80 százalékos népszerűség- szinttel dicsekedhetett Johnson elnök, ez év januárjában már 63 százalékra csökkent a helyeslők tábora, s most először ke­rültek kisebbségbe az elnök támogatói. ben kevesebbet, vagy legjobb esetben a korábbi évekhez hasonló valutát szerezhettek — az afrikai országokba a tőkés világból bevitt ipari- és fogyasztási cikkeket már fel­emelt áron szerezhették be. Mint a kairói szimpózium mgeállapította, ezért egyes afrikai országok újabb kül­földi kereskedelmi kölcsönö­ket voltak kénytelenek fel­venni és eladósodásuk ezért mintegy 15 százalékkal növe­kedett. Afrika részesedése a világ­kereskedelemben továbbra is csökkenő tendenciát mutat: az 1956-os 5,6 százalékról csaknem négy százalékra esett vissza. Természetesen az afrikai országok jövője, igazi politi­kai és gazdasági függetlensé­gének megteremtése érdeké­ben a legfontosabb kérdés: milyen jellegű iparosítást folytatunk? A már említett kairói tanácskozás is arra az álláspontra helyezkedett, hogy „az iparosítás alapjának az állami szektornak kell len­nie.” A függetlenség után legnagyobb fejlődést elért af­rikai országok — például az EAK, Guinea, Mali, Tanzá­nia, — tapasztalatai is ezt a megállapítást igazolják. Ez­zel szemben Nigériában pél­dául, ahol a függetlenség utá­ni években szabad kezet ka­pott a belföldi és a külföldi tőke, csak növekedett a tár­sadalmi egyenlőtlenség és az ország függősége. Nem vé­letlen tehát, hogy a fejlődés nem kapitalista útját járó országok iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg Afrikában, s még azoknak az országoknak a vezetői is kénytelenek kapitalista-elle­nes jelszavakat hangoztatni, akik — mint Gabon, Szene­gál, Elefántcsontpart esetében — országukat továbbra is kiszolgáltatják a neokolonia- lizmusnak. Feltételek nélkül A Szovjetunió és a szocia­lista államok feltételek nél­küli hitelek nyújtásával já­rulnak hozzá az afrikai or­szágok iparosításának meg­gyorsításához. Ennek legszem­léletesebb példája a Níluson épülő asszuáni gát és erőmű felépítése, amelynek jelentő­ségét Nasszer elnök és Ko­szigin szovjet miniszterelnök a napokban, a gátépítők gyű­lésén együtt méltatták. Mali­ban textilkombinát, Szomáli- ban kikötő, Guineában bauxit feldolgozó, Algériában olajfi­nomító épül szovjet segítség­gel. Ezek az új vállalatok meg­törik az afrikai gazdaságot gúzsbakötő külföldi monopó­liumok uralmát és elősegítik az afrikai országok igazi po­litikai függetlenségének meg­teremtését. összeült az egyik pagodában a buddhista vezetők értekez­lete is. A buddhisták nem hajlandók semmiféle polgári személyt jelölni a kibővített juntába és továbbra is kö­vetelik a Thieu—Ky-klikk le­mondását * Saigontól körülbelül 430 kilométerrel északkeletre be­fejeződött az amerikai, dél­koreai és dél-vietnami mozgó­egységek „Crazy Horse” (Bo­lond ló) fedőnevű hadműve­lete, amellyel teljesen meg akarták semmisíteni a Binh Dinh tartományban, helyen­ként vállmagasságig érő ele­fántfűben sikerrel harcoló partizánok fő erejét. A Bo­lond ló eléggé sivár eredmé­nyeket hozott lovasainak, ugyanis — amerikai hivatalos verzió szerint — három hét alatt, csaknem szünet nélküli harcban 516 „Viet Cong” megsemmisítéséről számoltak be. Ismeretes, hogy az ame­rikaiak a partizánok közé szokták számítani a meggyil­kolt parasztokat, sőt azok családtagjait is. Hz Országos Béketanács ülése A magyar és a nemzetközi békemozgalom helyzetéről és 'oronkövetkező feladatairól tárgyalt hétfői kibővített ülé­sén a Parlament vadíszter- mében az Országos Béketa- uács. Harmati Sándornak, az Országos Béketanács alelnö­kinek javasaiéra a résztve­vők néma fe1á,1ással adóztak az Országos Békrtanács el­hunyt taeiai emlékének, maid dr. Sik Endre, az Országos Béketanács elnöke teríesz+et- te elő referátumát. Sokolda­lúan elemezte a világpolitika legutóbbi eseménveit, ismer­tette a békeszerető embermil­liók akcióit és békemozeal- munk tavaszi demonstrációjá­nak eddiei eredményeit. — Egyebek között elmondotta, hogy a városok és fa'vak la­kói május 9-e, a fasiszták felett aratott győzelem évfor­dulója óta 650 nagygyűlésen, 4 400 gyűlé'^n tiltakoztak az Egyesült Államok vietnami agressziója, a népek szabad­ságának és függetlenségének megsértése ellen és emelték fel szavukat Európa és az egész világ békéié, biztonsá­ga mellett. A referáumot vi­ta követte; * Magvarorsz^ra látogat Couve de Murville A magyar kormány meghí­vására Couve de Murville. a Francia Köztársaság külügy­minisztere július 28-tól július 30-ig hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik. Tito—Nasszer—Gandhi találkozó Kairó: Szingh indiai kül­ügyi államminiszter, aki vasár­nap megbeszélést folytatott Kai­róban Nasszer elnökkel, Mah- mnd Favzi külügyi kérdések­kel foglalkozó miniszterelnök- helyettessel és Mahmud Riad külügyminiszterrel, megvitatta a? egyiptomi—indiai kaocso- latok fejlesztésének kérdéseit, valamint a nemzetközi hely­zetet. Tájékoztatta az EAK vezetőit Belgrádban folyta­tott megbeszéléseiről. A kairói indiai nagykövetség szóvivője szerint Szingh megállapodott a Tito—Nasszer—Indira Gan­dhi találkozó időpontjában mind a jugoszláv, mind az egyiptomi elnökkel: eszerint a hármas csúcsértekezletet va­lószínűleg ez év októberében tartják meg. Az értekezlet színhelye vagy Delhi, vagy Kairó lesz: erről később hatá­roznak. NATO-konferencia Brüsszelben Brüsszel: Hétfőn dél­előtt fél ll-kor ültek össze a „tizennégyek” a brüsszeli kongresszusi palotában, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a NATO miniszteri taná­csának kedden kezdődő hiva­talos ülésére. E megbeszélés kimenetele meghatározhatja az egész értekezlet sorsát: korántsem bizonyos ugyanis, Oskori települést tártak fel A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei, dr. Kemen- czey Tibor és Végh Katalin, a Borsod megyei Ároktő köz­ség határában, az úgynevezett Dongóhalom feltárásával kezdték meg idei ásatásaikat. Dongóhalom a kora bronz­korban, 2700 éve települt, s s mintegy 400 esztendeig él­tek itt különböző népcsopor­tok. Az ásatás során hét ház maradványait tárták fel. Ezek cölöpszerkezetűek voltak, a falak és a padló döngölt agyagból készült. A legrégibb házmaradványokat 4,5 méter mélységben találták meg cse­repekéi kirakott tűzhelyma­radvánnyal. A töméntelen mennyiségű lelet közül legértékesebbek: hét kőbalta, egy bronzvéső, a szarvasagancsból készített kapák, lándzsák és árák, az őriőkövek, valamint a ház padozatába süllyesztett éle­lemtároló hombárok; Az őskori település a hon­foglalást követően, a X—XI. században temető lett. Ebből a korból eddig 9 sírt tártak fel. Mit fizet a totó? 13 plusz 1 találatot 6 fogadó ért el, nyereményük szelvényekint a jutalommal együtt, a nyeremény- Ületék levonása után 46 075 forint. 13 találatos szelvények száma 21 darab, nyeremény szelvényenként a nyereményilleték levonása után 20 065 forint. 12 találatot 530 pályázó ért el, nyeremény szelvényekint a nyere­ményilleték levonása után 530.— forint. 11 találatos szelvényeik száma 5732 darab, nyeremény szelvényen- kint a nyereményületék levonása után 49.— forint. 10 találatos szelvények száma 32 044 darab, nyeremény szelvé- nyenkint a nyereményilleték le­vonása után 16.— forint. Az 1000 forinton felüli nyeremé­nyek kifizetésére június 16-tól. az 1000 forinton aluliakéra június* 11- től kerül tor. hogy a tizennégyek olyan el­tökélt frontot alkotnak majd Párizzsal szemben, mint azt Rusk amerikai külügyminisz­ter szeretné. Kifejezte reményét, hogy a tizennégyek és Franciaor­szág közötti párbeszéd nem fajul vitává, hanem barátsá­gos keretek között folyik majd Brüsszelben, ez azonban nyilvánvalóan csak a jámbor óhajokat tükrözi. A kelet—nyugati párbeszéd­re vonatkozó kérdésre vála­szolva hangoztatta ugyan, hogy a NATO kész megvizs­gálni minden lehetőséget, de rögtön hozzáfűzte, hogy erről még tanácskozni fognak és — úgymond — alapos előké­születekre van szükség. A brüsszeli megfigyelők úgy vélik, hogy noha Dánia ilyen irányú javaslat benyújtására készül a tanács ülésén, ez a kérdés aligha kaphat nagyobb hangsúlyt a jelenlegi megbe­széléseken, ahol a NATO bel­ső válsága köti le a szövet­ség tagjainak figyelmét. A mai tanácskozás napi­rendjéről hivatalosan semmit sem közöltek — mint Brosic maga is hangoztatta —, a ti- zennégyeknek semmiféle hi­vatalos statusa nincs és per­sze napirend sincs. Biztosnak látszik azonban, hogy megvitatják a koráb­ban megalakult hét bizott­ság zárójelentéseit — ezek között szerepel a Franciaor­szággal fenntartandó jöven­dő kapcsolatok kérdése, vala­mint a vezérkarok átköltöz­tetése is.

Next

/
Thumbnails
Contents