Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

ms. június i. napló 3 \lmok, kesztyűk, tervek Hogyan születik az új modell? Harmadszor lett egszebb termék a pécsi kesztyű Tiszta vizű ér csordogál a ssztyűgyár előtt. Egy kisfiú ggol a szélén, tégla- és cse- ptörmelékkel próbálja el- mi a víz útját. Talán vízi- őművet épít képzeletben? kezdődne egy ember élete ja, vágya? Vajon Skutnik renc, a díjnyertes kesztyű- vező mifői álmodott gyer­ekkorában? Cissé csodálkozom, amikor Horn: Ferikém, magát kere- . Meglepődöm, amikor be- i a magas szőke fiatalem­r.- Idősebbnek képzeltem.- Huszonhat éves vagyok, szabadultam a gyárban, nt szabász. Akkor mondta izkup elvtárs, a főmémö- nk: — „Szükségünk lenne r kesztyűtervezőre. A raj- dból ítélve úgy gondolom 1 ernes lenne mepróbálnod”. Az autós kesztyű Ez volt tehát a kezdet kez­dete. Mert mit is kell tud­nia egy kesztyűtervezőnek? Ismerni a bőrök minőségét, a gyártás technológiát, a var­rás, a díszítés megannyi vál­tozatát, a legújabb divatot, egv modell gyártási lehetősé­geit, a vásárlók , igényeit és még sok mindent. Skutnik Ferenc a tehetségesen rajzoló szabász, tehát megtanult varr­ni. díszíteni, hogy a tervezés­nél milliméter pontossá csal meghatározhassa az öltés nagyságát, a díszítés külön­böző lehetőségeit. — Sokszor összeülünk és törjük a fejünket. Mások azt hihetnék tétlenkedünk. Pedig akkor döntjük el tulajdonkép­pen, hogy milyen is legyen az új modell. A kéz mindig öt ujjú, tehát a kesztyű is. Mi teheti újjá? A szár vonala, főként pedig a kidolgozás. Idén az volt a feladat, hogy lehetőleg hazai anyagot fel­használva mutassunk be diva­tos, érdeklődésre számottartó modelleket. így született meg a fonott díszítésű férfi sportkesztyű. — Miért ez nyerte meg a zsűri tetszését? Erre nehéz válaszolni, de talán mégis megfogalmaz­ható: — Az ipari vásáron legin­kább a cipőket néztem meg. Nagyon divatosak a fonott dí­szítésű cipők. A cipők díszí­tésénél ugyanúgy, mint a ru­háknál a geometriai ábrák, vonalak dominálnak. A terve­zésnél is erre gondoltunk, hi­szen a kesztyű a jólöltözöttség fontos kelléke. Ha egy kesztyűtervező sze­me megakad egy hölgyön, megnézi-e a kezét? — Azt is. Nálunk talán nem viselnek olyan mértékben kesztyűt, mint külföldön. De örülök, ha bőrkesztyűt látok a hölgvek kezén. Igaz, eddig kesztyűben nem volt valami nagy választék. Újabban a belkereskedelem részére is be­mutatjuk a külföldre készülő modelleket, s ha igénylik, ké­szítünk belőle a hazai piacra is. Skutnik Ferenc hat éve ter­vezi a kesztyűket. Százhúsz- százötven fazont évente. Az egyik modell, az 1300-as nap­pá fűzött férfi kesztyű külö­nösen a skandináv államok­ban, a többi Angliában s más nyugati országokban állja a versenyt. — Nehéz volt ez a hat esz­tendő? — Ha nem kaptam volna segítséget, akkor igen. De amikor elkészül néhány mo­Skutnik Ferenc deli, összeül a házi zsűri. Ilyenkor én félreállok. — Idegesen? — Mintha vizsgáznék. — Mit tart a legfontosabb­nak? — Minél gazdaságosabban kivitelezhető tetszetős, új vo­nalú kesztyűt tervezni. — S a gyerekkori álmok hogyan váltak valóra? — A képzőművészeti gimná ziumban szerettem volna to­vább tanulni. Még általános iskolás koromban tagja vol­tam a rajzszakkömek. Papám asztalos művezető. Akkoriban építettünk egy házat, amikor befejeztem az általános isko­lát. Anyagi gondjaink voltak Azt mondtam, valami szakmát? tanulok, s majd azután me-j gyek középiskolába. így let­tem szabásztanuló. Amióta tervező vagyok, elvégeztem a technikumot. Tehát tanulhat­tam is. Úgy érzem megtalál­tam, amire vágytam. Az idei vásáron harmadízben nyerte el az év legszebb terméke cí­met az a kesztyű, amit úgy érzem megint nagy gonddal készítettünk. Kell ennél több az embernek ahhoz, hogy még nagyobb kedvvel, még na­gyobb gonddal dolgozzon? Je­lenleg is már a jövő évi tava­szi modelleken gondolkozom. Szeretném, ha nagyon szépek lennének. (Csépányi) Ötmillió forinttal több bevétel gyapjúból 750000 négyzetméter farostlemez többlet a „csendes napok“ megszűnésének eredménye Baranyai pedagógusok kitüntetése A pedagógusnap alkalmá­ból 11 k u Pál művelődésügyi miniszter tegnap a miniszté­riumban kitüntetéseket adott át 57 pedagógusnak. Eredmé­nyes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként 31-en kaptak Kiváló tanár, 21-eai Kiváló tanító, öten pedig Kiváló óvónó kitüntetést, közöttük A g ó c s y László, a pécsi Er- kel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola tanára, d r. We­ber Mihályné, a Leöwey Klára Gimnázium tanára, Rácz Sándomé, a komlói Fürst Sándor utcai Általános Iskola tanára és Meggyesi János, a Siklósbodonyi Álta­lános Iskola igazgatója. megfelelő és elegendő alkat­rész. Ezen úgy segítettek, hogy a külföldi tartalék-alkatrész- szükséglet 40—50 százalékát hazai, s zömében házi gyár­tással pótolják. Maguk készí­tik a különleges öntvények mintaházát is. Azokat a javí­tásokat, amire korábban egv egész vasárnap rendelkezésre állt, most maximálisan 8—12 órába sürítik olyképpen, hogy félig kész alkatrészek helvett azonnal beépíthető, komplett alkatrészekről gondoskodnak. A TMK-műhely műszaki és fizikai dolgozóinak jó munká­ját tanúsítja, hogy megnöve­kedett feladatukat létszámnö­velés nélkül látják el. A folyamatos termelésben részt vevő dolgozók — köz­tük kb. nyolcvan házaspár — jó véleménnyel nyilatkoznak a hagyományostól eltérő mun­kaszervezésről. Hat napot töl­tenek munkával, ezután pedig kettőt pihennek. Heti munka­idejük a korábbi 48 óráról 42-re csökkent bérük csorbu­lása nélkül. Az üzem vezető­sége lehetőség szerint figve- lembe veszi a családok kí­vánságát férj-feleség a nekik kedvező elosztásban egy- vagv külön műszakban dolgoznak. A Mohácsi Farostlemeze’-ár- ban bevezetett folyamatos 1 m- melés műszaki-gazdasági ~ 'i- zésével a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozik. játogatás egy hatszoros Kiváló vállalatnál Megyeri úti vasúti so­rán túl, zöld veteménye- s a gőzvezetékek között, t jelezve a terjeszkedő s mohóságát, ott áll az íg egyik legmodernebb •skedetmi építménye, a nagykereskedelmi rak- wnplexus. Az irodaépület etének egyik szárnyában ;zkedik el egy hatszoros ló vállalat, a Rövid- és ttáru Nagykereskedelmi ilat Dél-dunántúli Igaz­iága. Az embert köny- elcsábíthatják a szá- A három megyére ter- (Baranya, Somogy és a) hatáskörrel rendelke- állalat forgalma 28,7 szá­lkái nőtt a második öt­terv időszakában; 1935 i négyszer annyi nylon nyát vásároltak például nya megyében, mint ban, a habselyem fehér- í forgalma körülbelül létszereződött, a kötött- il több mint harminc lék az eme1 kedés. A vál- a múlt évi eredmények án 21 és fél napi nyere- szesedést fizetett a dol­gozóinak. A számok érde­kességénél is fontosabbnak tűnik azonban a vállalat el­helyezkedése és szerepe a gazdasági életben s leginkább az új gazdasági mechanizmus keretei között. A nagykereskedelem a szo­cializmusban — legalábbis a köztudat szerint — inkább a ,szürke eminenciás” szerepét tölti be. Alapvetően más, egyenlő erejű s demokratikus szálak fűzik a kiskereskede­lemhez, alapvetően elválaszt­va a tőkés viszonyok között működő nagykereskedelemtől. Szerepe itt mindenekelőtt, hogy a három megye terüle­tén korszerűen s gyorsan ki­elégítse a fogyasztók rövid­es kötöttáru-, illetve fehér­nemű-igényeit. Fontos össze­kötő láncszem a könnyűipar s a fogyasztó között, a kiske­reskedelmen át veszi fel a fogyasztó igényeit, ez a nagy­kereskedelmi megrendelések formájában realizálódik. A vállalatnak 21 szocialista szer­ződése van a könnyűiparral. [ A többi már általában a, könnyűipar alapanyag-ellátá-1 sán s -kapacitásán múlik. Előfordul, hogy kisebb ter­mészetű igényeket nem tud­nak kielégíteni, egy ipari jel­legű táj divatfogalmai pél­dául sok tekintetben külön­böznek a falusi igényektől, ilyenkor bonyolult manőve­rekre van szükség az ország más tájain működő nagyke­reskedelmi vállalatokkal, s kevés kivétellel ezek a ma­nőverek a fogyasztók érdeké­ben eredményre is vezetnek. A vállalatnak a divat ki- alakítása terén is fontos (ha nem döntő) szerepe van. A nagykereskedelem negyedéven ként a megye szakemberei előtt bemutatja a divatter­vezők legújabb modelljeit (évente körülbelül háromszá­zat), ezek közül a szakembe­rek véleménye alapján 100— 120 modellt kiválasztanak. A kiválasztott mintákat ezután a demokratikus összetételű divatklubokban mutatják be fa három megye területén 1'ií--7 p’-rtr. * i .’■> mű­i Födi' ). itt n ár n vúsárló­I közönség szavaz, itt elsősor­I ban a gyakorlatias szempon­tok érvényesülnek, 8 előfor­dul, hogy hizonyos modelle­ket esetleg elvetnek. Ezt az­után még a könnyűipar sze­lekciója is követi, elsősorban az alapanyag s a gépkapaci­táson belüli nehézségek, s azután hat hónap múlva vagy még ennél is később megje­lenik a divatcikk. Bár az új gazdasági me­chanizmussal kapcsolatos vál­tozások még csak a kialaku­lás stádiumában vannak, né­hány figyelemre méltó lehe­tőség máris megnyílt a nagy-1 kereskedelem előtt. Ml törté­nik például azzal az áruval, ami valami oknál fogva „le­ragad” a nagykereskedelem­ben, nem minőségi problé­mákról van szó, csupán töb­bet rendeltek, bár tetszik a modell, de előnytelen a szí­ne vagy megfordítva, vagy magas az ára? A kiskereske­delem is hoz vissza időnként árut, a szocialista kereske­delemben uralkodó demokra­tikus elvek alapján. A gazda­sági mechanizmus jegyében az idén először képeztek a nagykereskedelem számára „kockázati” alapot. Ennek fel- használásával évente két al­kalommal, tavasszal s ősszel az ilyen „elfekvő” árukat le­értékelt áron piacra dobiák. A korábbi időszakban példá­ul ir.l.ident mereven megter­veztek, amit a könnyűipar legyártott, azt el kellett adni és a bank három százalékos kamatra adott pénzt a válla­latnak, a terv keretein belül. Az új helyzetben a múlt év végén egyszeri készletrende­zést rendeltek el, egyben am­nesztiát adtak az elfekvő készletek feltárására, ezt kö­vette a differenciált készlet­norma. A vállalat mostani terve is a háromszázalékos kamat kereteibe helyezkedik, ugyanakkor azonban nincs megkötve a vállalat fantáziá­ja s keze, mert magasabb j kamat mellett (6, 9, illetve 12 százalék) lehetősége van egy-egy érdemes üzleti variá­cióra, amely megnövelheti a vállalat forgalmát s termé­szetesen a nyereségét. Uj vo­nás az is, hogy a fogyasztók jogos reklamációit igyekez­nek a legrövidebb időn belül elintézni, hogy mint Vermes István igazgató mondja: a fogyasztónak teljes bizalma legyen a szocialista kereske­delemmel szemben. Tavaly 50 ezer forint értékű árut cseréltek ki ilyen címen, ko­rábban viszont ilyen rekla­mációkat nem vettek figye­lembe. A vállalat belső mechaniz­musát is az új törekvések jel­lemzik. s a pécsi vállalatot az országos szakkörökben nem véletlenül nevezik az új módszerek úttörőiének. Ilyen módszer többek között a min- tAszoba is, melyet eiőször az országban Vermes István igazgató és közvetlen mun­katársai vezettek be. A rend­kívül kulturált forma most már kezd tért hódítani. Mint Koppány Rezsőnek, a vá'la- lat áruforgalmi osztályveze­tőjének s Mazuga Sándornak, a pécsi lerakat vezetőiének pontos tájékoztatójából kide­rül: a mintaterem a több ezer négyzetméteres nagyke­reskedelmi raktár előszobája, a boltvezető miniatűrök for­májában találkozik itt az áru­készlettel, a raktáron lévő összes áruféleségből szere­pel itt egy-egy mintadarab s vele a pontos karton, mely­ről az árura vonatkozó ösz- szes adat pillanatra készen leolvasható. A mintaterem eleganciája és a raktár két szintjén ta­pasztalható rend s SBzdag zsúfoltság, a szakszerűség, a szocialista brigádok versenye s a kulturált forma csak ió hatással lehet a vevőkre Ami cedig a vállalat szereoét il­leti, bár jellegénél fogva a város perifériáján helvezke- dik el — mint itt kitűnt —, a gazdasági élet egy fontos kulcspozícióját tölti be. re­méljük, az új gazdasási me­chanizmus biztató keret"' kö­zött még az eddigieknél is ru­galmasabban, célszerűbben. m Június 12: Tizenötezer építőipari munkás ünnepe Az Építők Szakszervezeté- \ lek elnöksége a közelmúltban latározatot hozott az 1966. évi > építők napja ünnepségeivel i capcsolatban. Eszerint az idén ( íúnius 12-én ünnepli az or­szág az építő-, illetve építő-) myagipari munkások napját, > ímelyre az MSZMP közéig 6( ÍX. kongresszusának jegyében i terül sor. t Az ünnepségeket a helyi szak- | szervezeti bizottság, párt- és> gazdasági szervek közös össze- \ rúgásával valamennyi vállalat- j nál 11-én, illetve 1-én helyi í jellegű üzemi megemlékezése. 5 két tartanak, melyeken a i szakszervezet megyebizottsága ( s képviselteti magát. Ezt meg- í Előzőén, a legjobb szakszerve- > seti aktívákat ünnepi megem- 5 ékezésre hívják össze, ahol í lutalmakat és kitüntetéseket j adnak ét részükre. Az építők i sápját megelőző héten a vál­lalatoknál előadássorozatokat ártanák, melyek keretében a nunkásmozgalom építőmunkás ; léseiről emlékeznek meg. Ta- lálkozókra kerül sor a nyug­díjasok és KISZ-fiatalok kö­rött, * három vállalatnál; az állami Építőipari Vállalatnál. > I Pécsi Tervező Vállalatnál 5 b a Porcelángyárban az fpi- ;őmunkások életével foglalko- ( só kiállításokat nyitnak meg.) \ 12-í megyei ünnepség rend- j íívül gazdag lesz kulturális S Eszményekben is. i Az építőiparban, illetve a < mle kapcsolatos szakmában megyénkben mintegy 15 ezer I Ember dolgozik. Közülük sok ? százan vesznek részt a orszá- í ?os sportnapok keretén belül j szervezett építőipari sportve- j télkedőkön. A verseny kispá- > lyás labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz és sakk-sport- i ágakban folyik, melyek me- ; gyei döntőjét ugyancsak 12-én ; rendezik. > í Megyeszerte megkezdték a I ) juhok nyírását. Az új gyapjú- j (árak következtében — a ter- < melói árak rendezésekor kilo- l grammonként átlag 15 forint- ) tál emelték fel a gyapjú át- S vételi árát — jelentős többlet- (bevételhez jutnak a termelő- í szövetkezetek. Pusztán az ár- differencia 2.5 millió forint 5 jelent a megye gyapjútermelő ! nagyüzemeinek. További 2,5 j millió forintot nyerhetnek a (tsz-ek, ha a gyapjút az eddi­I ' ginéi nagyobb gonddal osztá­lyozzák, tehát a haslábgyapjút és a kölöncöt tem keverik az értékesebb hátgyapjú közé. ha­nem külön értékesítik. A ket­tő együtt 5 millió forint több­letbevételt jelenthet. A nyírások megkezdésével új akció indult a megyében. Az Állattenvésztési Felügvelő- ség szakemberei 20 juhte­nyésztő termelőszövetkezetben I maguk is részt vesznek a I nyírásoknál. Megmérik az anyajuhok gyapjúhozamát, s a nyáj átlagon aluli nyírósü- lyú anyákat kiselejtezik ez­után megtörténik az anyák be jelölése. Ugyancsak új jelenség, hogv az idei nyírásoknál megmérik a mesterséges termékenyítés­ből származó juhok gyapjú- termelését annak eldöntésére, hogy e jó vérvonalból szár­mazó állatok mennyivel pro­dukálnak több gyapjút a ha­gyományos módon szaoorított egyedeknél. illetve nyájaknál. Ilyen felmérést a kátolyt má- gocsi. vásárosdombói. felső­mindszenti. bólyi, kétújfalusi és baksai tsz-ekben végeznek, e hét termelőszövetkezetben alkalmazták először a megyé­ben a juhok mesterséges ter­mékenyítését. A Mohácsi Farostlemezgyár­ban másfél év óta nem tarta­nak ..csendes” napokat. Éjjel­nappal. s vasárnap is dolgoz­nak a lemezgyártó gépek. Az új munkaszervezésnek az volt a célja, hogy beruházás nélkül növeljék a kapacitást. A kö­zelmúltban végzett gazdasági elemzés igazolta a vállalkozás sikerét: a hétvégi leállás meg­szüntetése 750 000 négyzetmé­ter farostlemez-többletet ered­ményez évente. Természetesen a berendezé­sek nagyobb igénybevétele fo­kozott feladatot ró a műsza­kiakra, különösen a karban­tartókra, hogy az országban egyedül itt található, speciá­lis gépekhez mindenkor legyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents