Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

2 napló 1966 JfNirs a«., Program és perspektíva (Folytatás az 1. oldalról) Másokat mutat. Pontosabban: a megfontoltsága éppen abban fejeződik ki, hogy igen erő­teljesen bővíti azokat a tevé­kenységi köröket, amelyekben a hazai és a nemzetközi piac szükségleteinek ismeretében — joggal látunk nagy fantá­ziát. És úgy fejleszti ezeket az ágazatokat, hogy egyúttal figyelembe veszi hazánk adottságait és a nemzetközi kooperációban, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal már ki­épült és tovább fejlődő gaz­dasági együttműködésben rej­lő nagy lehetőségeket. Melyek ezek az erőteljes vonások? Mindenekelőtt, hogy az összes beruházásoknak mintegy felét kitevő ipari és építőipari fejlesztés eszközeit nem forgácsoljuk szét szám­talan célra, hanem igen ha­tározottan, ellenállva sok érthető „csábításnak”, néhány valóban legfontosabbra össz­pontosítjuk. ilyen elhatározá­sunk az egész energia-gazdál­kodás korszerűsítése, aminek fő jellemzői, hogy a szén- hidrogének, tehát a kőolaj és a földgáz aránya 1970-re az összes tüzelőanyag-felhaszná­lás felét adja majd, villamos- energia-importunkat pedig kö­rülbelül 1000 megawattal bő­vítjük. Erre fordítjuk ipari beruházásainknak megközelí­tően a harmadát. Ezzel is összefüggésben megváltoztat­juk vasúti közlekedésünk mai képét, kiépítjük a villamos­vontatást Miskolctól Nyíregy­házáig és az egész Budapest- Debrecen—Záhony vonalon. Jellemző még a vaskohá­szat modern technológiáinak kiterjesztése; a szovjet—ma­gyar alumíniumegyezmény ér­telmében timföldgyártásunk rohamos növelése, amellyel nagyot fejlődik alumínium- iparunk; a vegyipar fejleszté­sének változatlan „soronkívü­lisége”, ami még több műtrá­gyát és a jelenleginél több, mint kétszerannyi műanyagot, mintegy háromszor annyi szin tetikus szálat jelent. A gép­iparban elsősorban a jármű- program figyelemre méltó: a többi között évi 7000-re nö­vekszik autóbuszgyártásunk, választékában, minőségében átalakul tehergépkocsiiparunk. Az építőipar fejlődésének legjellemzőbb vonása, az elő­regyártó kapacitások, elsősor­ban a „házgyártás” rohamos fejlődése, aminek nagy része van abban, hogy a sok irány­ban növekvő építési felada­tok és a stagnáló, ha ugyan nem csökkenő építőmunkás­létszám mellett is, 300 000 la­kás felépítését tervezhetjük. A mezőgazdaság továbbra is kulcskérdés, mégpedig szoros összefüggésben a termelés fej­lesztésével és a termelőszö­vetkezeti tagok egyenletesebb foglalkoztatásával és jövedel­mük növelésével. Nem vélet­len, hogy a természeti ténye­zők miatt óvatos mezőgazda- sági tervezésen belül is van­nak kiemelkedő célkitűzé­seink. mint például a zöldség- termesztés 45—50 százalékos növelése az 1963—64. évi át­lagokhoz mérten. Természe­tesen tovább növekszik a me­zőgazdaság gépállománya, kor­szerű felszereltsége. E rövid összefoglalásban érthetően nem térhetünk ki, e nagyobbszabású terv minden fontos vonására, nem utal­hatunk bővebben az oktatás­ügy, a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés tervei­re. Am ezek is, akárcsak a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos legfontosabb el­határozások, szerves részei annak az átfogó koncepció nak. amelyben a létviszonyok javítása, a szocializmus épí­tése a változatlan társadalmi cél, de változóak a módszerek és az eszközök, ahogy azt a fejlődés megkívánja. A párt irányelvei tehát, amelyeket a harmadik ötéves terv idősza­kára és az egész gazdasági mechanizmus megreformálásá­ra vonatkozólag kidolgozott, testet öltenek, hogy segítsék az ország gyorsabb előrehala­dását, népünk boldogulását. Befefezte munkáját az USA Kommunista Pártjának kongresszusa New York: Vasárnap New Yorkban a Webster Halle-bam véget ért az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusa. Az amerikai kommunisták­nak hét év éta most volt elő­ször alkalmuk arra, hogy nyíl­tan megtarthassák országos kongresszusukat. A kongresszus Gus Hall be­számolója alapján meghatá­rozta a párt politikai irányvo­nalát. A vasárnapi ülésen a kül­döttek titkos szavazással meg­választották a párt nyolcvan­tagú országos bizottságát. A párt országos elnöke is­mét Henry Winston, főtitká­ra Gus Hall lett. A kongresszus módosította a párt szervezeti szabályzatát. E szerint az Egyesült Államok Kommunista Pártja a mun­kásosztály politikai szerveze­te. Elmélete a tudományos szo­cializmus a marxizmus—le- ninizmus. A párt, a munká­sok, a farmerek, a négerek és a dolgozók közvetlen érdekei­ért küzd. A kommunista párt úgy véli, hogy a kizsákmá­nyolást, a nyomort, a háborút, a fajgyűlöletet csakis a tár­sadalom szocialista átalakítá­sával lehet megszüntetni. Az „Technikai jellegű“ megbeszélés a NATO problémáiról Párizs: Párizsban az Egye­sült Államok nagykövetsége vasárnap közölte, hogy „tech­nikai jellegű” megbeszélések kezdődtek alacsonyabb szin­ten amerikai és francia hiva­talos személyiségek között a Franciaországban állomásozó amerikai csapatok kivonásá­nak problémájáról. A megbe­szélések a támaszpontok ki­ürítésének technikai részlet- kérdéseire vonatkoznak és nem érintik a két ország kö­zötti egyezmények értelmezé­sének kérdését, amiben a két kormány álláspontja eltér egy­mástól. Az AP jelentése szerint az amerikai katonai támaszpon­tok kiürítését előreláthatólag augusztus elsején kezdik meg, amikor egy normandiai tá­maszpontról az amerikai csa­patokat áthelyezik Angliába. Az Egyesült Államoknak je­lenleg 30 ezer katonája tartóz­kodik Franoiaországban, De Gaulle elnök, mint ismeretes, azt követeli, hogy 1967. április 1-ig vonják ki az amerikai csapatokat és a NATO-pa- rancsnokságokat Franciaor­szágból. Washingtonban vasárnap közzétették az amerikai kép­viselőház külügyi bizottságá­nak a NATO-ról tartott ki­hallgatásairól szóló jegyző­könyveit. A jegyzőkönyvek tartalmazzák Johnson ameri­kai elnök De Gaulle-hoz in­tézett március 22-i válaszleve­lét is. A „tanúvallomások” között szerepel Rusk amerikai kül­ügyminiszter nyilatkozata is, amelyben Brüsszelből történt visszatérése után körvonalazta az amerikai álláspontot a NATO-val kapcsolatban. Kije­lentette, hogy a NATO 15 tagja közül 14 úgy érzi, hogy biztonsága szempontjából a katonai szervezet alapvető je­lentőségű.; Egyesült Állmokban a tudo­mány és a technika fejlesz­tése biztosíthatja a boldog éle­tet az egész nép számára. A monopoltőke azonban akadá­lyozza ezt. Az új szervezeti szabályzat aláhúzza, hogy a szocializmus­ba való békés, demokratikus átmenet folyamatát, a nép politikai és gazdasági harcát a munkásosztálynak kell irá­nyítania. Ehhez a munkásosz­tály tökéletes osztályegységé­re, a néger lakossággal való egységre, a kizsákmányoltak- kal és az elnyomottakkal va­ló szoros szövetségre van szük­ség. A kongresszus testvéri sao- Mdaritását fejezte ki a harcoló vietnami néppel. A küldöttek megbízták az új országos bizottságot, dol­gozzon ki határozattervezetet a farmerek és a mezőgazdasá­gi munkások helyzetéről, a fajgyűlölet és az antiszemitiz­mus elleni harcról, az indiá­nok helyzetéről. Határozatter­vezetet fogadtak el a latin­amerikai helyzetről s tiltakoz­tak az Egyesült Államok do­minikai és más latin-ameri­kai fegyveres beavatkozása el­len. A résztvevők határozot­tan elítélték a Kuba elleni provokációkat és követelték a guantanamói támaszpont fel­számolását. A latin-amerikai helyzetről szóló határozatter­vezetet az országos bizottság dolgozza ki véglegesen. Gus Hall, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkára vasárnapi sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy a kommunista párt egyre ko­molyabb politikai tényezővé válik a munkás- és a szak- szervezeti mozgalomban, a polgárjogi mozgalomban, va­lamint a monopóliumok elle­ni harcban. Kijelentette, hogy az Egyesült Államokban még sohasem volt olyan háborúel­lenes mozgalom, mint amilyen most indult meg a vietnami agresszív háború miatt. Megnyílt a SEHTQ ülése Canberra: Harold Holt ausztráliai miniszterelnök be­szédével hétfőn délelőtt Can­berrában megnyílt a SEATC miniszteri tanácsának 11. ülés­szaka. amelyen a tagállamok külügyminiszterei vesznek részt, kivéve Franciaországot, amely az utóbbi években csu­pán megfigyelővel képvisel­tette magát. A megnyitó ülésen felszó­lalt Rusk amerikai külügymi­niszter. A többi között kije­lentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván különle­ges előjogokat Vietnamban és kész onnan csapatait vissza­vonni, „mihelyt annak felté­telei megteremtődtek”. Az amerikai külügyminiszter sze­rint az Egyesült Államok saj­nálja, hogy a Szovjetunió er­kölcsi és anyagi támogatásban részesíti a VDK-t. Stewart angol külügymi­niszter azt állította, hogy Anglia mint a vietnami kér­déssel foglalkozó genfi nem­zetközi értekezlet társelnöke a vietnami probléma békés megoldására törekszik. Az an­gol kormány nem szándéko­zik csapatokat küldeni Viet­namba — mondotta. A háromnapos értekezlet hétfőn délután az ausztráliai parlament épületében zárt aj­tók mögött folytatta munká­ját. Az ülésen hét tagállam — Ausztrália, Uj-Zéland, Pa­kisztán, a Fülöp-szigetek, Thaiföld. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok — kül­ügyminiszterei, valamint a nyolcadik tagállam, Francia- ország megfigyelői minőség­ben jelenlévő képviselője vett részt. A SEATO megnyitó érte­kezletének résztvevőit egyéb­ként nagyobb tüntető csoport fogadta, amikor az ünnepség színhelyéül szolgáló színház­épülethez érkeztek. A tünte­tők elítélték az Egyesült Ál­lamok vietnami politikáját. GYORSLISTA az 1966. június 27-én megtartott lottó jutalomsorsolásról, amelyen a 25. heti játékhét szelvényei vettek részi 058 M6 motorkerékpár 061 459 bútorutalvány 069 429 óra 075 817 rádió 084 769 utalvány 094 010 varrógép 569 144 utalvány 576 462 zenegép 580 824 háztartási gépek 594 561 óra trió 607 524 utalvány 2 822 279 zenegépek 5 317 3« „Ki mit választ T« 5 322 688 utalvány 5 329 450 magnó 5 331 235 utalvány 5 333 386 utalvány 5 333 464 utalvány 5 333 754 Írógép 5 530 052 méteráru 5 539 866 éléskamra utalvány 5 541 911 óra 5 551 946 rádió 5 568 471 háztartási gépek 6 610 762 óra- és ezüstáru utalvány 6 611 231 kínáló-garnitúra 6 617 381 háztartási gépek 6 618 288 bútor utalvány 6 626 597 zenegépek 6 626 755 hűtógép 6 627 272 méteráru Ezen a címen hozta nyilvánosságra a U. S. News and World Report cí­mű amerikai nagytőke hetilapja má­jus 23-án J. W. Fulbright szenátor­nak, a szenátus külügyi bizottsága elnökének május 5-én, a washingtoni Johns Hopkins egyetemen mondott be­szédét. A szenátus külügyi bizottságának elnöke sokat foglalkozott előadásában az amerikaiak történelmi szerepével s megállapította, hogy Amerika soká­ig jól felhasználta adottságait, főkép­pen a belpolitikai életben, de külföldi kapcsolataiban is. Most viszont „Ame­rika azon történelmi ponton van, ame­lyen egy nagy nemzetet az a veszély fenyeget, hogy elveszíti perspektívá­ját hatalmának birodalmán belül és azon túl”. A vésztjósló felismerést tör­ténelmi példákkal és a mai amerikai külpolitikának az egész világra veszé­lyeket jelentő hatásaival, tetteivel il­lusztrálta. Az egyik ilyen történelmi példája a következő: „Az Egyesült Államok 1898-ban azzal a határozott céllal lépett háborúba, hogy felszaba­dítja Kubát a spanyol zsarnokság alól, de később miután megnyerte a háborút — azt a háborút, amelynek elkerüléséért Spanyolország hajlandó volt nagy árat fizetni —, a felszaba­dított kubaiakat amerikai védnökség alá helyezte és mellesleg annektálta a Fülöp-szigeteket, mert Me Kingley elnök szerint az Ur állítólag azt su­gallta neki, hogy Amerika kötelessé­ge „kiművelni felemelni, civilizálni és és keresztény hitre téríteni a Fülöp- szigeteket és Isten kegyelméből a tő­lünk telhető legjobbat kell tennünk értük.. „Nem érdekes ez — folytatta a sze­nátor —, hogy a hang Isten hangja volt, de a szavak Theodore Roosevelt, Henry Cabot Lodge, Mahan tenger­nagy, az ,1898-as imperialisták’ sza­vai voltak, akik azt akarták, hogy Amerikának birodalma legyen, csak azért, mert egy olyan nagy és erős országnak, mint az Egyesült Államok, illik birodalommal rendelkeznie”. Sokáig úgy tüntették fel az ame­rikai vezető politikusok ténykedésü­ket, hogy felszabadítják az elnyomott népeket, igazi demokráciát biztosíta­nak számukra. És mit mutat a gyakorlat? Válaszol­jon erre Fulbright szenátor: „Minden nemes szándékunk ellenére, azok az országok; amelyek a legnagyobb mér­„Hatalmi gőg“ tékben élvezték az amerikaiak gyám­kodását a demokrácia terén, különös­képp nem demokratikusak. Ez áll Haitire, amely brutális és előítéletek­kel terhelt diktatúra alatt áll, a Domi­nikai Köztársaságra, ahol zűrzavar van” . Az amerikai kormány reakciós, ha­ladás- és békeellenes politikáját ma már az egész világon kezdik felismer­ni. Amerika korábbi nimbusza csök­ken. Ennek fő oka mindenekelőtt a dél-vietnami háború. Erről a kérdés­ről érdemes hosszabban is idézni a szenátor előadásából: „Most azért folytatunk háborút, hogy Dél-Vietnam szabadságát védjük. A koreai köztársaságtól eltérően Dél- Vietnamnak olyan hadserege van, mely nem arat jelentős sikereket és olyan gyenge diktatórikus kormánya, amely nem rendelkezik a dél-vietnami nép bizalmával. Az amerikai kormány hi­vatalos hadicélja — ahogyan én értem —, hogy legyőzze azt, amit észak-viet­nami agressziónak tekint, hogy de­monstrálja annak hiábavalóságát, amit a kommunisták .nemzeti felszabadító háború’-nak neveznek”. A szenátor ezután így folytatta: „A legkevésbé sem kételkedem abban, hogy az elnök, az elnökhelyettes, a külügyminiszter és a honvédelmi mi­niszter őszinte a célok propagálásában. Abban kételkedem — hangsúlyozta — és nagyon kételkedem, hogy az Egye­sült Államok az általa használt esz­közökkel el tudja érni ezeket a célo­kat. Azt vonom kétségbe, hogy az Egyesült Államok vagy bármelyik miás nyugati ország egy kis idegen, fejlet­len ázsiai országban stabilitást tud te­remteni ott, ahol káosz van, harci kedvet, ahol defetizmus uralkodik, be­csületes kormányt, ahol a korrupció jóformán életforma”. E gondolatkörét befejezve egy kínai közmondást idé­zett: „Sekély vízben a sárkányok apró rákok játékszerévé válnak”, A szenátor előadásában azzal is fog­lalkozott, hogy milyen tényezők miatt nem követi az Egyesült Államok kor­mánya az egész világ békeszerető né­pei által már eléggé elítélt borzalmas háború békés befejezésének útját. Idézzük: „Egyesek azt találgatják, hogy a vietnami szabadsággal szem­ben vállalt kötelezettségeink mennyi­ben jelenti az amerikai büszkeséggel szembeni kötelezettséget. A kettő, vé­leményem szerint, ugyanannak az egésznek a része. Amikor Dél-Viet­nam szabadságáról beszélünk, talán arra gondolunk, hogy milyen kelle­metlen volna egy győzelem nélküli megoldás elfogadása, talán arra gon­dolunk, hogy büszkeségünket mennyi­re sértené, ha belenyugodnánk abba, hogy neon értük el, amit kitűztünk, talán nagyhatalmi hírnevünkre gondo­lunk, mintha egy kompromisszumos megoldás megszégyenítene bennünket a világ előtt, s lankadó bátorságú és akaratú, másodrendű népként bélye­gezne meg bennünket. Az ilyen félel­mek épp olyan értelmetlenek, mint ezek ellenkezője, az egyetemes kül­detés feltételezése”. Majd később így folytatta: „Délkelet-ázsiai nehézségek okai nem a hatalom gyengesége, ha­nem a hatalom rossz fajtájának túl- tengése, ami tehetetlenségi érzést kelt, amikor nem sikerül elérni a kívánt célokat. Még mindig úgy cselekszünk, mint azok a cserkészek, akik a vona­kodó öreg hölgyeket átvonszolják azon az úton, amelyen nem akarnak átmen­ni. Újjá akarjuk teremteni a vietna­mi társadalmat, s ez olyan feladat, amely erőszakkal biztosan nem telje­síthető. A cél lehet kívánatos, de vég- hezvihetetlen”. így vélekedik az amerikai külpoliti­káról Fulbright szenátor, az amerikai uralkodóosztály egyik józanabb politi­kusa, aki maga is ragaszkodik az amerikai világuralmi politikához, de sok kérdésben realisztikusabb nézete­ket vall. Úgy véljük, sok igazság van a szenátor szavaiban. De biztos, hogy az amerikaiak ezen szennyes háború­ját csak érzelmi tényezőkkel magya­rázni kevés és hamis. A dél-vietnami háború már eddig is sok millió dollár hasznot biztosított a hadiipari mono­póliumoktól a textil- és bőripari mo- nopóltőkésekig bezárólag. Árát a dol­gozóknak kell megfizetniök, kárát az egyszerű amerikaiak érzik. Nem be­szélve arról, hogy eddig is a vietna­miak tízezreinek élete és vére hullt és az ember alkotásai, felbecsülhetet­len értékei pusztultak el ebben a há­ború baa; Reméljük, hogy Vietnam hős népe, a szocialista országok hathatós segít­ségével győzelemre vied igazságos harcát, 6 633 470 külföldi utazás 6 642 645 bútor 6 662 «1 utalvány 6 666 973 háztartási gépek 6 687 674 filmgép 6 689 249 óra 6 692 670 utalvány 6 698 313 méteráru 6 709 555 „KI mit választ« 6 713 582 külföldi utazás 6 717 243 külföldi utazás 6 724 397 éléskamra utalvány 6 739 139 utalvány 6 742 696 éléskamra utalvány 6 745 637 „KI mit választ” 6 750 944 háztartási gépek 6 755 822 utalvány 6 777 165 háztartási gépek 6 778 106 fényképezőgép 6 779 572 fényképezőgép 6 780 048 külföldi utazás 6 800 854 háztartási gépek 6 804 656 porszívó 6 813 297 éléskamra utalvány 6 815 «6 Utalvány 6 818 900 utalvány 6 819 641 óra 6 828 097 óra 6 825 388 bútor 6 839 768 óra- és ezüstáru utalvány 6 841 761 motorkerékpár 6 841 980 utalvány 6 847 665 motorkerékpár 6 848 592 óra 6 866 751 rádió 6 869 113 háztartási gépek 6 870 466 utalvány 6 873 250 porszívó 6 876 507 méteráru 6 900 520 utalvány 6 918 754 motorkerékpár 6 923 909 óra 6 928 878 „Ki mit választ’! 6 931 509 ruházati cikkek 6 932 731 bútor utalvány 6 940 000 külföldi utazás 6 944 433 ruházati cikkek 6 946 662 „Ki mit választ” 6 957 285 óra 6 971 382 utalvány 6 981 873 óra 6 984 634 porszívó 6 978 578 Budapest, XI. kér., Mohai u. 85 /a. szám alatt felépülő társasházban az I. em. 1. sz. alatti 3 szobás (ketté kisméretű) étkezókonyhás, er- kélyes öröklakás. 6 989 987 UtalV. 7 001 565 óra 7 oil 381 méteráru 7 015 138 bútor 7 030 910 utalv. 7 031 503 házt. gépek 7 033 783 „KI mit vásárol” 7 036 841 zenegépek 7 050 855 óra 7 054 099 méteráru 7 055 651 házt. gépek 7 061 492 ruházati cikkek 7 064 625 óra 7 065 426 „Ki- mit vásárol” 7 067 699 utalv. 7 070 851 Utalv. 7 086 163 külf. utazás 7 097 494 ruházati cikkek 7 098 837 szelencekészl. 7 116 91S ruházati cikkek 7 553 602 „Ki mit választ” 7 572 055 méteráru A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertes fogadónak a nyertes szelvény fogadási szel- vényrészét Július 20-ig kell eljut­tatnia a Sportfogadási és Lottó­igazgatóság lebonyolítási osztá­lyára (Budapest. V., Nádor utca 15. szám.). Mit fizet a totó? A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közli: 13 plusz 1 találatos szelvény nem akadt. 12 találatot 35 pályázó ért el, nyereményük szelvényenklnt • nyereményllleték levonása után 18 397 forint. 11 találatos szelvények száma 639 darab, nyeremény z nyerő- ményilleték levonása után 403 forint. 10 találatot 6227 pályázó ért el, nyereményük szelvényenklnt a nyereményllleték levonása után 62 forint Az ezer forinton aluli nyeremé­nyek kifizetésére Június Z-a, az ezer forinton felüliekére Kfertos 7-e után kerül so£

Next

/
Thumbnails
Contents