Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Világ proletárjai« egyesüljetek l Dunántúlt naplö Az MSZMP Bqrongq meglel Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXni. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Ara 80 FILLÉR 1966. JÜNIUS 36-, VASÄRNAP Törvényerőre emelkedett a 3. ötéves terv Fehér Lajos elvtárs beszéde Szombaton délelőtt 10 órakor Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökinek elnökletével folytatta az ország- gyűlés a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Népgazdaságunk fejlesztésének központi kérdése az ipar fejlesztése. Ez így helyes, sőt törvényszerű, hiszen iparosítási politikánk eredményeként gazdasági életünk fő bázisa ma már az ipar. Minél nagyobb eredményéket érünk el az adottságainkkal reálisan számoló iparfejlesztésben, annál megalapozottabban és gyorsabban juthatunk előre egész szocialista építésünkben. A harmadik ötéves tervbe*» a beruházások 16—18 százalékát — mintegy 44—45 milliárd forintot — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Ez a második ötéves tervhez képest a kővetkező öt évben körülbelül 10 százalékkal több befektetést jeleni Hatalmas összeg ez, s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használnunk. El kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a leglényegesebb feladatok megoldására koncentráljuk. Az olyan gyakorlat, hogy mindenüvé juttatunk egy keveset igen alacsony hatásfokú lenne. Látnunk kell, hogy mindent egyszerre megoldani nem tudunk. A régi, elavult termelési eszközök kicserélése, az új, korszerű gépek és nagyüzemi épületek megteremtése, a szocialista nagyüzemi rendszer teljes kiépítése hosz- szabb időt igényel. Akkor cselekszünk helyesen, ha fő figyelmünket azoknak a feladatoknak a megoldására fordítjuk, amelyek a népgazdaság, a lakosság, az export szempontjából a legfontosabbak, Anyagi esssköxeinket a leglényegesebb feladatokra koncentráljuk Melyek ezek? t Az ország ellátásában ■ továbbra is egyik legfontosabb tennivaló a kenyérgabona-szükséglet fedezése hazai termésből. Második ötéves tervünk utolsó két esztendejében már nem kellett kenyérgabonát importálnunk, sőt az 1965. évi termésből még jó egy hónapra elegendő késhetünk is maradt. Ezt elsősorban a bővebben termő, intenzív búzafajták *— s a termelésükhöz szükséges technika — széleskörű elterjesztésével értük el, továbbá azzal, hogy a műtrágya jelentős részét is — mintegy 40 százalékát — erre a termelési célra koncentráltuk. r% Az állattenyésztés fej"• lesztése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében a harmadik ötéves tervben is nagy gondot fordítunk a takarmánytermesztésre. Megfelelő mennyiségű, jó minőségű és olcsó takarmányok nélkül ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy az állattenyésztés színvonalát jelentősen fejlesszük és termelési költségeit csökkentsük. A szemes- és szálastakarmányok termelésének növekedését a terv úgy irányozza elő, hogy az állattenyésztés egyre szilárdabb hazai takarmánybázisra támaszkodhassék. 3 3 3 Az állattenyésztés ter- • melési értékének növelését elsősorban a takarmányértékesítés további javításával. az anyaállatok jobb kihasználásával, a fajlagos hozamok növelésével és az állategészségügyi szabályofc betartásával érhetjük el. Az egyes állattenyésztési ágazatok közül legnagyobb mértékben a szarvasmarha-tenyésztést kívánjuk fejleszte- teni. Ezt az indokolja, hogy a vágómarha a legbiztosabb tőkés exportcikkünk és a hazai húsellátásban is elég íontos szerepe van. A A második ötéves terv**■ ben jelentősen előrehaladtunk a kertészeti kultúrák fejlesztésében: 81 ezer ka- tasztrális hold szőlő és 101 ezer katasztrális hold gyümölcs telepítésével leraktuk a nagyüzemi árutermelés alapjait. Erőforrásainkból azonban lényegében csak az alapozó beruházásokra, a telepítésekre futotta. A termelés és felvásárlás növekedésével a technikai felszereltség, a járulékos beruházások kiépítése;, nem tudott lépést tartani. A rendelkezésre álló korlátozott anyagi kereten belül mégis eljutottunk odáig, hogy a palántaigényes zöldségfélék korszerű palántane- velővel való ellátottsága 26— 27 százalékos, a mezőgazda- sági üzemek válogató, csomagoló és átmeneti tároló kapacitással való ellátottsága pedig mintegy 15 százalékos. A zöldség-, gyümölcstermelés és -felvásárlás terv szerinti növelése a harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A baráti országokkal eddig megkötött hosszúlejáratú államközi egyezmények igen kedvező feltételeket biztosítanak a kertészeti kultúrák fejlesztéséhez. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk majdnem háromszorosára növekedhet, de 1970-ig a többi szocialista országba is 30—40 százalékkal több kertészeti terméket szállíthatunk, mint eddig. Éppen ezért a kormány nagy figyelmet szentel a kertészeti kultúrák megfelelő fejlesztésének. A zöldség— gyümölcs-program sikeres megvalósítására a terv a mezőgazdaság területén kereken De Gaulle Leningrádba érkezeti A francia elnök a bajkonuri űrrepülőtéren De Gaulle francia köztársasági elnök szombat reggel elutazott a szibériai Novoszi- birszkből, amely országjáró kőrútjának első állomása volt. A város utcáin a novoszi- birszkiek tízezrei búcsúztak a magasrangú francia vendégtől. Nyolcmilliárd forint a felvásárlás, tárolás és feldolgosás fejlesztésére Az elmúlt években, főleg 1963-ban képviselőtársaim közül sokan itt az országgyűlésen jogos türelmetlenséggel tették szóvá: a legsúlyosabb dolognak tartják, hogy a megtermelt értékek egy része a felvásárlás technikai felszereltségének hiányában vagy szervezetlenség miatt, részben pedig a feldolgozói kapacitás elégtelensége következtében elpusztult, tönkrement. Nem azt mondom, hogy az erre szánt 7—8 milliárd forint befektetés — bármilyen hatalmas összeg is ez «— a jövőben e téren minden gondunkat maradéktalanul megoldja. De azt bátran lehet mondani, hogy hasonló gondjaink nagyot fognak enyhülni, s jelentősen előre tudunk lépni mind a termelés, mind a felvásárlás és feldolgozás területén. Hogy csak az előbb említett példáknál maradjak: a Qa- lántaigényes zöldségfélék korszerű palántanevelővel való ellátottsága — amit tegnap két képviselőtársam is szorgalmazott felszólalásában — a tervidőszak végére éléri majd a 37—38 százalékot. Az eddig telepített és ezután létesítendő gyümölcsösökben a vízellátással, növényvédelemmel, kerítéssel, útépítéssel kapcsolatos járulékos beruházások százszázalékos ellátottságot biztosítanak 1970-re. Az állami gazdaságok a téli alma, télikörte-termelésük 80 százalékát, a termelőszövetkezetek pedig mintegy 50 százalékát tudják saját maguk válogatni, csomagolni, átmenetileg tárolni. Kertészeti célkitűzéseink megvalósítása érdekében igen fontos az értékesítés biztonságának a fokozása is. Ezért a megfelelő üzemi, anyagi érdekeltség biztosítása mellett egyre erőteljesebben javítanunk kell a felvásárlás és forgalmazás műszaki feltételeit, mindenekelőtt az átvevő raktárhálózat létesítésével, technológiai hűtőterek létesítésével, A terv e célokra a SZÖVOSZ területén 1,3 milliárd forint befektetést irányoz elő. Korszerű, belterjes, mind több és több árut termelő mezőgazdaság megteremtése el sem képzelhető korszerű, fejlett élelmiszeripar nélkül. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedden és szerdán békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarék- pénztár június 28-án és 29-én tartja a II. a III. és a IV. békekölcsön sorsolását. A húzásokat mindkét napon Budapesten, az OTP Nádor utcai kulturális termében bonyolítják le. Kedden délután 13 órai kezdettel a II. békekölcsönt sorsolják, 112 000 kötvényre 31,6 millió forintot. Szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik a húzás. Először a III. békekölcsön 442 000 kötvényére 64,2 millió forintot, majd a IV. békekölcsön 270 500 kötvényére 39.4 millió forintot sorsolnak kij De Gaulle elnöktől búcsúzó Alakszej Zverev, a novoszi- birszki területi tanács elnöke arra kérte De Gaulle-t, adja át a szibériaiak Jegszivélye- sebb üdvözletét a francia népnek. De Gaulle válaszbeszédében hangoztatta: „nagyon örülök — folytatta —. hogy Nyikolaj Podgomij, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének társaságában ismerkedtem meg Szibériával. El szeretném mondani önöknek, hogy Francia- országban tudnak és tudni fognak arról, milyen kedvesen fogadták önök a Francia Köztársaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátságnak a megerősítésében, amelynek léteznie és erősödnie kell a francia és az orosz nép között” — mondotta. Mint a TASZSZ jelenti, a Novoszábirszkből Leningrád felé tartó De Gaulle francia köztársasági elnök útközben meglátogatta a bajkonuri űr- repölőteret. De Gaulle francia köztársasági elnök és a kíséretében levő személyiségek szombaton este Leningrádba érkeztek. Velük együtt érkezett Koszigin szovjet kormányfő is, aki Le- ningrádban született és évekig ott élt, sőt 1938-ban a város polgármestere lett. Lvovi vendégeink első napja Fogadás a Városi Tanácson - Látogatás a Tervező Vállalatnál Kirándulás a megyében Szombaton reggel fél kilenckor vette kezdetét a Lvovi Területi Pártbizottság küldöttségének tiszteletére adott fogadás a Városi Tanács elnökségén. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága részéről Novics János titkár és Szentirányi József osztályvezető fogadta a vendégeket, a városi pártbizottság képviseletében Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első titkára és Körösi Lajos, az ipari osztály vezetője. Pécs megyei jogú város Tanácsa részéről jelen voltak Horváth Lajos, a Városi Tanács elnöke, dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese és Márki László, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. Dr. Németh Lajos rövid bevezetőjében a város történelmi múltját vázolta, majd a második ötéves terv során élért eredmények előre bocsátása után a következő tervidőszakban előttünk álló feladatokat, a város fejlődésének útját jelölte meg. Vendégeink — Hja Tar- navszkij, a megyei népi ellenőrzés elnöke, a lvov megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Apollon Jágodzinszkij, a lvovi városi tanács elnöke, Andrej Sujár a megye főépítésze, Mihail Moszkalenko, a Lvov megyei Építészeti Tröszt igazgatója és Anna Burán építőmester — beosztásuknak érdeklődési körüknek megfelelő kérdéseket tettek fel, túlnyomórészt az ipari létesítményekkel, mezőgazdasági építkezésekkel, a városrendezéssel és kommunális gazdálkodással kapcsolatban. A város ilyen jellegű problémáinak általánosságokban mozgó, de szinte teljes kimerítése után a vendégek és kísérőik átsétáltak a Tervező Vállalathoz, ahol Bálint János igazgató — aki oroszul üdvözölte a küldöttséget — szakmailag részletesebb tájékoztatást adott a regionális tervezés. a rekonstrukciós beruházások, városrendezés, magas— és mélyépítés helyzetéről. Ezt követően a vendégek megtekintették Köves Emil építészcsoportját, a geodéziai. és városrendezési részleg munkáját. Ebéd után, megfelelően alkalmazkodva a kedvezőtlen időjáráshoz, kirándulást tettek a megyében. 3,3 milliárd forint beruházást irányoz elő, a felvásárlás és feldolgozás területén pedig mintegy 4,2 milliárdot. A kertészeti cikkeket termelő üzemek gazdaságos működéséhez szükséges járulékos létesítmények, berendezések megvalósítása és a feldolgozói kapacitás bővítése jórészt a harmadik ötéves terv feladata. A kertészet fejlesztéséhez rendelkezésre j álló erőforrásokat ezért főleg az elmaradt járulékos és kapcsolódó beruházásokra fordítjuk.
