Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
19S«. JÚNIUS 18. napló 3 űj szárnnyal bővül a kesztyűgyár A Pécsi Kesztyűgyár térikét világmárkaként jegy- c a piacon. Ez évben is aknem kétmillió párat kötetlek, aminek kétharma- t export útján, húsz or- igban értékesítik. A gyár- k vidéki egységei is van- k már Siklóson és Dom- váron, most pedig a pécsi lyaüzemet” bővítik új írnnyal. A négyszintes épü- ben százötven gépi és ké- arró részére készülnek nkatermek. Ezenkívül itt 5 helyet az új, korszerű rosi rendelő. A fizetési rlegjavító beruházás két- IHÓ forintba kerül és a ő év őszére valósul meg. em behelyezése után éven- 150 ezer pár kesztyűvel '■élheti a gyár termelését, inek legnagyobb részét sortra szánják. Stopperóra az istállóban i Megyei Állattenyésztési ügyelőség szakemberei érés munkához fogtak hoz- a közelmúltban: három mi gazdaságban és öt nelőszövetkezetben meg- rik a tehenek tőgykapa- sát és fejéssebességét. A sgálathoz egy NDK gyárt- íyú, fejőgéppel és mérő- rülékkel kombinált be- dezést használnak. Ed- szubjektív értékeléssel főleg küllem! bírálattal döntötték el az állatte- sztők, hogy egy tehén al- ■nas-e vagy sem gépi fe- •e, ezentúl viszont a mé- erendezés segítségével ob- ív módszerekkel történik dzsgálat A berendezés degyik tőgynegyedből élőn ítve feji ki a tejet és különböző színű csöveken i-más edényrészbe kerül, lejés időtartamát stopper- zal mérik. A mérési ada- it aztán elemzik, értéke- és ennek alapján válo- ák ki a géppel jól, illet- rosszul fejhető teheneket, t a jövőbeni szelekciók- — főleg a bikanevelő te- ek válogatásánál — ter- zetesen figyelembe is :nek. Két mérőberende- el dolgozik jelenleg az i ttenyészt ési Felügyelőegyik az állami gazda- >kat, a másik a termelő- retkezeteket „járja”. A „brigád” kifejezést a övőiparban hagyományos ival helyettesítik: parti, z tagú a parti. Tóth Iula művezetőn és he- ettesén kívül a többi i. S ami feltűnő; fiatalok, ért az átlagkor a partiban —27 esztendő. A gyárt- íny alapanyaga selyem- nal. Egyiptomból érkezik, fut az előkészítőn, a szö- •dében leszövik, nyers állóiban kerül egyik pesti embe, ahol kikészítik, itik és kész a matlaszé. partiban valamennyien t-hat gépen dolgoznak, napi „vetésterv” 2 millió 7 ezer, ennyi esik 8 őrá- , de negyedévi átlagban th Gyula brigádja 2 mil- 320 ezer vetést produkál. — De ami ennél sokkal lyegesebb, az, hogy a bri- i minőségi munkája át- 7 90 százalékos. Ez na- on jó teljesítmény — mdja a művezető. — Hám-négy esztendővel ez- 5tt még a 8S százalékos in őségi arány is jónak ímított. Azóta mindig ja- l a minőség. — Miért, illetve hogyan? — Ezt a jó arányt feltétéül előidézik azok, akik génenként is jóval a kilővén fölött, sőt gyakran száz százalékon termelje. Szendrői Lászlóné pél- ul hónapok óta tartjg a ázat, s k"zben magával szí a többit is. A statisztikai tanszék kutatásai Megtartják-e sajátosságaikat a baranyai nemzetiségek? Foglalkozás, szaporodás, lakásviszonyok a pécsi járás délszláv falvaiban A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok megszüntetik-e a népesség nemzetiségi jellegeit vagy sem? S ha nem szüntetik meg, akkor befolyásolják-e és hogyan? Ezekre a kérdésekre ad választ az a munka, amit a napokban összesítettek a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának statisztikai tanszékén. Megmaradnak falán Dr. Hoóz István, egyetemi docens, a tanszék vezetője irányításával a tanszék szerteágazó kutató tevékenységet folytat, különösen népesedési, demográfiai problémákkal foglalkozik. Most fejeződött be a pécsi járás délszláv lakosságának demográfiai felmérése. Az elmúlt időszakban tehát joghallgatók járták végig a pécsi járás közel tíz községét, ahol a lakosságnak általában fele délszláv. A kor, a családi élet, a szaporodás, az elvándorlás, és a mindezen népmozgalmi kérdésekkel összefüggő egyéb kérdések iránt érdeklődtek, s most összehasonlították az adatokat egyrészt a pécsi járás egészének hasonló adataival, másrészt a soknemzetiségű Baranya megye többi nemzetiségének népmozgalmi helyzetével. A számok érdekes arányokat mutatnak. Először is az derül ki, hogy a délszlávoknál a többi nemzetiséghez képest nagyobb a ragaszkodás a megszokotthoz, az ősi életformához. így az elvándorlás is jóval kisebb ezekből a falvakból, mint máshonnét. Ugyanakkor a szaporodás náluk a legalacsonyabb. A bizonyító adatok: a járásban 13 százalék a hatvan éven felüliek aránya, náluk 20 százalék, a járásban a lakosság 24 százaléka tizennégy éven aluli, náluk csak 17 százaléka. Mindez különösen érdekes akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a járás területére vonatkoztatva a házasságban élők aránya 53, náluk 63 százalék. Csakhogy a házasságok nem termékenyek. A családok átlagos gyermeklétszáma a járásban 3.4, a délszláv lakta községekben 3,0. Igen sok a gyermektelen házasság, pontosan 45,5 százalék, pedig ez a járás egészére vonatkoztatva 35 százalék. — Három, vagy ennél több gyermek a délszláv családoknak csak három százalékában van, míg a járás összes családjainak tíz százalékában. Megvizsgálták azt is, hogy a mostani 60, 50, illetőleg 40 éves délszláv asszonyok hány gyermeket szültek. Az eredmény csökkenő irányzatot mutat mégpedig sorban 2,8, 2,2 és 2,0 gyermeket átlagosan. Ez a vizsgálat a járás összes hasonló korú asszonyait számítva ilyen eredményt mutatott: 3,0, 2,6 és 2.4. Végül még egy érdekes adat: a járás területén a családoknak csak negyven százaléka él kétszobás és annál nagyobb lakásban, míg a szerb-horvát családok ennél sokkal jobb lakáskörülmények között, igényesebben élnek, náluk ez az arány 50 százalék. Egyre kevesebb a gyermek Mit jelentenek ezek a számok? Elsősorban azt, hogy a nemzetiségek a társadalmigazdasági viszonyok megváltozása után is megtartják korábbi néprajzi sajátosságaikat. A fent bizonyított alacsony szaporulat például már a háború előtt is kimutatható volt a délszláv családokban, különösen a szerbeknél. Az igényesebb lakásviszonyokra utaló adatok sem meglepőek, hiszen a délszlávok életsze- retete közismert vonás. Ugynakkor a felmérés azt is bizonyítja, hogy a társa- dalmi-gazadsági viszonyok, jelen esetben a fejlődő orvostudomány következtében növekvő átlagéletkor, az egyre alacsonyabb csecsemő és gyermekhalandóság és az ugyancsak egyre kényelmesedé életkörülmények — nos mindezek valamennyi nemzetiségnél kevesebb gyermeket eredményeznek. Ezt igazolja, hogy az egész járás területén csökkenő irányzatot mutat a 60, 50, és 40 éves anyák szüléseinek összehasonlítása. A tanszéken megtudtuk, hogy a többi szocialista országban is hasonló eredménnyel járt a nemzetiségek demográfiai vizsgálata. Például a Szovjetunióban, ahol fél évszázados a társadalmi-gazdasági változás, a nemzetiségek szintén megőrizték számos néprajzi sajátosságukat. Földessy Dénes Hatvan szórófej ontja a vizet Öutőzőffirt épfii a zagytavak körűi A Pécsi Hőerőműben több mint egymillió köbméter ” salak, pernye keletkezik évente, amit vízzel keverve csővezetéken szállítanak az üzem környékén lévő zagytavakba. A vizet újbóli felhasználásra visszavezetik. További gondot a leülepedett száraz anyag okozza, amely porlékonnyá válik és a legkisebb szél hatására szennyezi a környék levegőjét. Mivel a pécsi salaknak nincs semmi kötőtulajdonsága, ezért különböző eljárásokkal kívánták a hetven hektáron terjeszkedő zagytavak pormentesítését megoldani addig, amig végleges letakarásukra 1970 táján sor kerülhet. A zagytavak belső területén vízszíntemeléssel akadályozzák a porképződést. Így tartják állandóan nedves állapotban a salakot. A tavak szélén, a gátak mentén azonban más megoldást kellett keresni. A kísérletek a mező- gazdaságban ismert öntözőfürt-rendszer alkalmazását bizonyítják legmegfelelőbbnek, s meg is kezdték a permetező hálózat kiépítését. A zagytavak körül összesen két és fél kilométer hosszúságban helyeznek el vízvezetéket, amelyre kb. hatvan öntözőszórófejet állítanak fel. Egy-egv szórófejből ötven méteres körzetben hull a víz a salakra. A Pécsi Hőerőmű a villamos pernyeleválasztó berendezések beépítésével, most pedig a zagytavak pormentesítésével követendő példát mutat arra, hogyan lehet és kell hatékonyan cselekedni a város levegőszennyeződésének csökkentéséért* Sertéstelep az iskola melleit Ki felelős a magyarszéki állapotokért? Magyarszéken a falu szivében, az autóbuszmegálló szomszédságában, közvetlen a ve- gyesárubolt mellett, az iskolától 15 méterre, szemben az óvodával van egy sertéstelep. Selymet szövő asszonyok A szövődé IV-ben olyan förtelmes zajt csapnak a gépek, hogy szótváltani szinte lehetetlenség. Az asz- szonyokat az udvarra invitáljuk. — Sok függ attól, hogy váltótársaim hogyan adják át a gépet és a rajta lévő anyagot — mondja Szend- rőiné. — Szerencsém van, mert váltóim is lelkiismeretesek. De azért rendszeresen vagy negyedórával munkakezdés előtt már átnézem a gépeimet, tiszták-e, a vetélők egyenletesen működnek-e, megnézem a széleket, szóval szakítok any- nyi időt magamnak, hogy a váltás pillanatára biztos legyek a gépek üzemképességében. — Ezt más is megcsinálja — gondolom. — Nem tudom. Én igen, az biztos és rájöttem, hogy megéri. Meg aztán a másik: munka közben az anyag gyakran elszennyeződik, olajtól vagy mástól. Ha rajta hagyom, akkor a MEO lepontozza a minőségemet. Inkább gyorsan kidörzsölöm ultra-pasztával. Egy perc alatt kész az egész. És hát persze figyelni kell, hiába, hat gép, az mégiscsak hatféle figyelmet kíván. A gépek öregek, de kicsit nagyobb gonddal azért szép munkát lehet végezni velük. Sztepanovics Istvánná a parti szakmában legfiatalabb tagja. — Én takarítónő voltam az üzemben, aztán tavaly kérdezték, szeretnék-e gépre menni. Négy hónapig tanultunk, utána önállóan dolgoztunk másik tanulótársammal, Szabó Juliká- val. Most indul egy alapfokú szakmunkásképző tanfolyam, azt is elvégezzük. — Kitől tanult? — Az igazgató elvtárs felesége foglalkozik a tanulókkal, de igazán sok segítséget kaptam Szendrővnétöl is. Szemerkél az eső az udvaron, bevonulunk egy kis műszaki iroda-féleségbe. Sőt Jánosné szövőnő kihasználja ezt a néhány percet, gyorsan rágyújt, mert a szövődében tilos a dohányzás. — ... Nem lenne nekem semmi gondom, elhiheti, a férjemmel ketten a háromezret megkeressük, nem mondom hogy sok, de nem is olyan kevés. Csak már meg lenne végre a lakásunk! Tavaly az árvíz elvitte Sőték lakását, azóta egyetlen helyiségben laknak, ami nem nagyobb egy kamránál. A Liszt Ferenc utcai új társasházak lakásainak egyike az övék, két szoba összkomfort a második eme létén. De még nem kész. — Mindig hiányzik valami, most például azt mondják, hogy a mosogatóberendezés nem érkezett meg, azért nem tudják átadni a lakást. Én meg abba a vizes lyukba nem hozhatom haza a gyerekemet Magyarbólyból, ott van már egy éve az anyámnál. Még szerencse, hogy ilyen jó brigádban dolgozom és nyolc órán át nagyjából elfelejtem a gondjaimat. Tóth Gyula művezető megmutatja a brigádnaplót. Szegedi kirándulásokról, Duna-parti közös halászlés összejövetelekről olvasok. Meg arról, hogy résztvettek a gyár mohács-szigeti üdülőjének építésében, s hogy foglalkoznak a fiatalabb szövőkkel, vagy hogy a kilencven százalékos minőségi arányon még javítanak. Brigádjuk nem favoritja az üzemnek, nincs még „nevük” és „hírük”. Ügy dolgoznak azon a nagyon tisztességes szinten, mint a többi néhány száz szövője a gyárnak. Czöndör József, a ktsz elnöke kijelentette, hogy nem építik meg a magyarszéki istállót, mert Pécsett fontosabb megrendelést kaptak: 72 KISZ-lakást kell soron kívül átadniuk az év végéig. Ha kivonulnak Magyarszékre, akkor nem tudják időben átadni a KISZ-lakásokat. A magyarszéki építkezést csinálja valamelyik tsz-építőbrigád. A baksai tsz építőbrigádjának vezetői kinn voltak a helyszínen és kijelentették, hogy szívesen vállalják a dolgot. de nekik nincs hozzá anyagkiutalásuk. Az anyagot a Pécsi Építő Ktsz kapja. A ktsz vezetői tagadják, hogy bármiféle anyagot kaptak volna e célra. A tsz-nek, ha anyagra van szüksége, menjen a TÜZÉF-re és ott beszerezheti. A baj csak az, hogy a TÜZÉP-nél nincs anyag, se tégla, se cement, se mész. És mit szólnak mindehhez a Beruházási Irodán, amely az egészet lebonyolítja? Sze- melédi István főmérnök szerint a tsz jogosan perli a ktsz-t. Arról pedig szó sem lehet ez esetben, hogy az egész munkát átadják Valamelyik tsz-építőbrigádnak. Ézt a békát most már a ktsz-ek- nek kell lenyelniök. ügy néz ki — mondotta —, hogy a sásdiak most mégis vállalják a kivitelezést. Ez az „úgy néz ki” nem túl biztató a tsz számára. Hinnél határozottabb és megnyugtatóbb választ kell kapnia, hogy a korszerűtlen telepet lerombolhassa, ahol $ malacok 50 százaléka minden évben elhullik, s hizlalni csak úgy tudnak, ha a süldőt megveszik. Az Egyetértés Tsz egész sertésállománya megtalálható ott. A telep gödörben fekszik, esős időben a víz befolyik az ólakba. Ilyenkor malachulláktól tarkállik a környék. A trágyáié megáll a gödörben, s a 30 fokos melegben legyek ezrei zsongják körül a telepet meg a szomszédos épületeket. A melegben gőzölgő trágyáiétól elviselhetetlenül bűzös az egész környék. A tsz vezetői már régen változtatni szeretnének ezen a tarthatatlan helyzeten, nemcsak a KÖJÁLL állandó figyelmeztetése miatt, hanem mert ők is belátják: a helyzet tűrhetetlen. De nem tudnak. Csak akkor tudják a telepet kiüríteni és lebontani, ha előbb távol a falutól, az arra kijelölt majorhelyen új ólakat építenek: 30 férőhelyes fiaztatót, 300 férőhelyes hizlaldát. Már 1964-ben elhatározták az új telep felépítését. 1965- ben meg is kapták rá a beruházási hitelt, de nem akadt kivitelező. Végül a Sásdi Építő Ktsz-t bízták meg a kivitelezéssel, de az kapacitás- hiányra hivatkozva nem vállalta. 1966-ban az OKISZ és az FM közös megállapodása alapján a Pécsi Építő Ktsz-t jelölték ki az építés elvégzésére. S bár a bank a hitelt megnyitotta, a terveket április 15-ével elfogadták, a ktsz a mai napig nem kötötte meg az építési szerződést. Közben a fa- és vasanyag egy része meg is érkezett, ott hever szanaszét, nincs aki átvegye. A tsz most pert indít a ktsz ellen, de a kötbérből még nem lesz istálló.
