Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

IM#. JÜNITJS a. napló 5 Holnap este bemutató Truffa I d i n o: Mendelényi Vilmos A hóna alatt könyvék és így csomag, benne telvágott, :enyér, vacsora estére. Cir- ;uszba készült, pihenni, ki- :apcsolódni. A próbák fárasz- óak, kicsit látszik is rajta, látra dől a fotelban, lehuny- a a szemét, körülöttünk song a klub. — Hol is kezdjem? Abban iztos vagyok, hogy ez a sze- ep minden színész álma. El karja játszani, sokszor előbb, nint kellene. Egyébként is fiatal színészek mindent •gyszerre szeretnének elját- zani, minél előbb, pedig a lágy szerepekre várni kell. ín ... Felvillanyozódik. Emlékei- >en kutat. — ... Szóval egyszer már laidnem sor került rá. A őiskolai vizsgaelőadásnál vá- asztanom kellett a Revizor s a Két úr szolgája között, zívem szerint az utóbbit iát- zottam volna. .Akkor Suka lándor azt mondta nékem: z olyan szerep, amelvet sak tizenöt-húsz éves múlt­ai tudnál jól megoldani, gy vizsgaelőadásra ezt nem zabad eltékozolni. Maradt Revizor. Nézy színházi szezon telt 1 azóta, a főiskola után két vig Egerben játszott. Azt londia keserű évek voltak, csak akkor nyugodott meg, mikor Pécsre került. — Már többen megkérdez­ek tőlem. igaz. hogy ittha- vod Pécset? Miért mennék 1? Úgy érzem, az elmúlt két v alatt a közönség megsze- 5tett, a színháztól az ooeret- ;n kívül olvan szerepeket nook, amelyek egv fiatal lövész számára fejlődési le­hetőséget biztosítanak. Tavaly játszottam a Rozsdatemető­ben, most meg a Két úr szol­gájában. Kell ennél több? Elégedett vagyok, jól érzem itt magam. Rágyújt,. vastag füstfelhő telepszik az asztal fölé. — Amikor a színház mű­sorra tűzte, kicsit meglepőd­tem, aztán izgalom fogott el, milyen jó lenne most meg­kapni Truffaldinót, az álmot megvalósítani, talán már itt az idő. Emlékszel, amikor azt mondtam egy bemutató előtt, hogy a legnagyobb szerepre készülök, de még ne írd meg, nos, akkor már biztos volt. Óriási a darab, évszázadok óta minden valamire való színház bemutatja. Goldoni ebben a vígjátékban' még kihasználja a commedia deli’ arte minden lehetőségét, de a hagyományos motívumokat már újszerű, költői szándék­nak megfelelő tartalommal tölti meg. Truffaldino a játék főhő­se, kezében fut össze az egész cselszövény. Egyszerre kele­kótya és okos, naiv és ravasz, olyan mesteri módon kuszál- ja össze a szálakat, hogy csak ő tudja megmagyarázni a bo­nyodalmakat. Szabó Éva és Mendelényi Vilmos —• Éppen azért vonzó ez a figura, mert mind szellemi­leg, mind fizikailag óriási koncentrálást igényel. Nehéz a szövege, nagyon költői és igényes. Műfajánál fogva ta­lán közelebb áll az operett­hez, csak egészen más eszkö­Farkas Gabi és Bősze György zökkel kell életrekelteni az alakokat. A harsány komi­kum nem olcsó szójáték, ha­nem a szituációból adódik, a cselekmény önmaga egy nagy, nagy bolondos móka. Arra törekedtünk, hogy közérthető és mulatságos előadást csi­náljunk, azért mondom töb­besszámban, mert Sík Feri­vel, a rendezővel már a fő­iskolán is együtt dolgoztam és most is kitűnően megért­jük egymást. A szereplőgárda pedig szinte lubickolva élve­zi a művet, olyan kedvvel, lelkesedéssel játszik, mintha nem is évad végén lennénk, amikor már joggal lehetnének fáradtak. Azt szeretnénk, ha ez a darab méltó búcsú len­ne az egész évad teljesítmé­nyéhez mérve is. és beveze­tője lenne a következőnek, amely az eddiginél is több széo színházi estén szórakoz­tatná a közönséget. Feláll, kezébe veszi a cso­magot. a könweket. Kilenc óra van, a cirkuszt már el- késte. — Nagyon szeretném, ha! ez a bemutató számomra mér- ; földkő lenne, ahonnan vissza; lehetne tekinteni az egri ke-; serves hónapokra és a pécsi! rendkívül kellemes, szép és< jó szerepekkel tűzdelt két év-; re. Ha most kellene válaszol- J nőm a kérdésre, mit játsza-i nék szívesebben diploma- munkaként, feltétlenül a Kétj úr szolgáját választanám. Bocz József ■ 5361 baranyai diák tanulhat tovább Megalakult Baranya megye és Pécs város Oktatási Tanácsa A Megyei és a Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága hatáskörében még a múlt év­ben létrehozta a Népművelési Tanácsot. A kormány rende­leté értelmében hasonló ja­vaslattevő, koordináló jogkör­rel tegnap délelőtt a művelő­désügy másik szerve, az Ok­tatási Tanács alakult meg. Elnöke dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács VB elnökhe­lyettese, titkára Takáts Gyu­la, a Megyei Tanács VB mű­velődésügyi osztályának veze­tője. Az Oktatási Tanács éven­ként két alkalommal ülésezik. Az ügyrend szerint megtár­gyalja a tanerők arányos el­osztását, új gimnáziumok és szakközépiskolák létesítését, a felvételi kereteket, a gimná­ziumi gyakorlati foglalkozá­sok jellegét, az iskolák és üze­mek kapcsolatát s összehan­golja az oktatási reform vég­rehajtásával összefüggő más feladatokat. Ennek megfelelően első ülé­sén a tanács tagjai tájékozta­tást kapnak az 1966—67-es középiskolai és ipari tanuló­Nagytakarítás a föld alatt A mecseki szénmedence legnagyobb termelőüzemét, a komlói Kossuth-bányát mintegy ötvenezer méter hosszú vágat hálózza be. A föld alatti folyosórengeteg sok olyan elhagyott, heve­rő anyagot rejt, amit még hasznosítani lehetne. Az üzem KISZ-szervezetének közreműködésével felkutat­ták és leltárba vették a ki­mentésre váró anyagokat, amelyeket több hónapos program keretében vasár­naponként gyűjtenek össze és irányítanak javításra, vagy új felhasználási helyre a fiatalok. A föld alatti nagytakarítást a bánya An- na-aknai területén kezdték meg. Mire egész Kossuth- bányát átfésülik, több mil­liós értéket mentenek meg üzemüknek. A bánya veze­tősége százezer forintot ajánlott fel a fiataloknak ezért a munkáért, amit kö­zös célra fordítanak. Így például országjárás, külföldi társasutazás költségeit fede­zik belőle. dunantüli napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség Pécs. Hunyadi út n Tel.: 15-32, 15-33.. 21-60, 26-22,. 60-11. Belpolitikai rovat: 81-66. Kiadja: a Baranya megvei lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunvadl út 11. Tel.: 15-32. 15-33. 21-60 26-22. 66-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető* Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posa. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054. cÁ Lázadó^ qöbbdgiß ző hr a A budapesti ház jóízléssel berendezett la- kásán alig-alig érződik egy kis bor- >ltság, s finom ideges rezgés. Csak amikor efut a házigazda is, akkor telik meg a leve- 'i vibrálással, a rohanás és türelmetlenség setével. A házigazda jelenléte fölliar sogtat ja szőnyegek színeit, mozgalmassá teszi a Inyvszekrény tetején sorbaállított apró szob- )e-kák rendjét, élettel tölti meg a körben ni rajzokat, festményeket. Pedig a házigazda csak éppen megjelent, •telepedett, fotókat húzott elő egy fiókból ; harsányan magyarázott valamit. De a ■obrocskák és a rajzok a sajátjai, egy nyűg- fan művészi életút megannyi állomása, így azok jelzése. _ . A fényképeket szétszórja a kicsi asztalon, Iresöpri a gyufát és feldönti a konyakos- iharat, magyaráz• — A gondolat összegezése, ez a fontos. Tö- ören beszélni. Olyan ez, mint amikor be- édet is hallgat az ember: a jól megfogal- azott beszéd tömör, hiszen a sok fecsegés izt rendszerint elvész a lényeg. Marton László szobrászművész készítette el Siklóson hamarosan fö' állításra kerülő •bbágyszobrot. A szobor fényképét tartja a izében, széles, elégedett gesztusokkal szinte térbe emeli a figurát. — Mikor megkaptam a ■ megbízatást, na- /on megörültem, magának a gondolatnak, melyet szoborban megfogalmazhatok: a zadó jobbágy alakja. Rengeteg tervet ké- itettem, de a tervek vége mindig „János ícsi” lett. A kalapos parasztfigura adódik só megoldásként. Sokat vesződtem, mire ki- \akult bennem az a meggyőződés, hogy ez- ttal magát a lázadás• kellene szoborba ön- mi. A lázadás hatalmas, szárnyaló, bátor felfelé törő gondolatát. Eldobtam az ösz- :es tervet és felvázoltam ezt a figurát. Ez a robbanó feszültség, ez a felfelé törekvő, erőteljes mozdulat már tetszik. Nagy bronz­szobor lesz, három méteres. Fontos volt az architektúra kérdése is. Kél nagy kő, mint­egy lépcsőzetes elhelyezkedésben, két fokozat­ként — ezen áll a figura. Ennek a nem szok­ványos talapzatnak a dinamikája alátámaszt­ja a figura gondolatát. Papírt, tollat kap elő, felvázolja az egészet: igen, így még érthetőbb. A szobrász mozdu­latain a sikeres munka utáni öröm és meg­elégedettség látszik. Kedvtelve ismétli meg: — Igen, a tömörség a fontos, s azt hiszem, sikerült egy csupa lobogást, csupa forradalmi lendü'etet sugárzó alakot csinálni. Ennek megfelelően a felület sem egészen lezárt, ott is érződik a mozgás, a nyugtalanság. Hogy ezt a szobrát szereti-e legjobban, er­re a kérdésre mosolyogva bólint. — Mindig az utolsó kettőt. Ezt vissza is hozatom majd a bronzöntőből, magamnak. Az ezelőttit is nagyon szeretem, a görgőcsap ágygyárit. Volt előtte egy kis vitánk: a gyá­riak úgy képzelték, hogy karikát és ugró embert formázzak. De hát én megmondtam őszintén, ahogy szoktam, ez bizony olyas­valami lesz, mint a cirkuszban a tűzkarikán átugráló tigris. Meg is értették, hagyták, csi­náljam, amit gondolok. — S a végeredmény? — Meg voltak elégedve. Tudja, az embe­rekkel lehet beszélni, nekem ez a vélemé nyem. Meg lehet magyarázni a dolgokat. Ám bár, ha nem megy, a művész ne essen két ségbe. Mégiscsak ő tudja, mit csinál jól vagy rosszul. Bocsánat a köznapi hasonlatért: az orvos jobban tudja, milyen orvosság kell a betegnek, mint a beteg... — Nem érzi tehernek a munkában, ha meg­bízatásra dolgozik? — Ó, dehogy. Jobban szeretek konkrét fel­adatokat végezni. Az az igazi. Nekem leg- a-lábbis, az. Megnézem a helyet, az épületet vagy a teret, tudom, nagyjából, mi a feladat, s akkor igyekszem megtalálni, mi az, ami leginkább oda kívánkozik. Ez az izgalmas, és gyorsan kell dolgozni, ami felfokozza a mun­ka izgalmát. Az eleje még csupa izzadás és kínlódás, a váz, szerkezet, skicc, a koncepció kialakítása, aztán utána már könnyen megy a munka. Mint ha a kiizadt piszkozat után készíti az ember a tisztázást, az már csupa öröm. — Bizonyára a bronzszobrokat szereti a legjobban... — Persze, a bronzban mindent lehet csi­nálni a világon! El lehet ereszteni a fantá­ziát. A kő diktál, a kőnek szigorú törvényei vannak. A bronzban lehet szárnyalni, lobogni. Es én mindig hegyeket szeretnék faragni! Nagy szobrokat, lelkes szobrokat.,. — Akkorhát ez a siklósi szobor szíve sze­rinti vállalkozás volt. — Mindenképpen az. És ha még hozzáte­szem, hogy én is dunántúli vagyok... A Du­nántúl egyedülálló! Csodaszép tájak, egyik közülük' a gyönyörű siklósi vidék is. Egy örömmel és lelkesedéssel végzet fel­adat megoldásáról győződhetnek meg tehát mindazok, akik ott lesznek a siklósi várfesz­tiválon, Marton László jobbágy szobrának, le­leplezésénél Halláuna Erzsébet intézeti beiskolázás jelenlegi helyzetéről. A megyében . eb­ben a tanévben összesen 4200 tanuló fejezi be az általános iskola nyolcadik osztályát. Eb­ből 3702 diák továbbtanulását biztosították. A megyei kö­zépiskolákba 840, a pécsiekbe 792 tanulót vesznek fel az el­ső osztályokba, míg az ipari- tanuló-intézetekben 2071 vég­zős helyezkedhet el. A taoas2>- talatok szerint az idén keve­sebben jelentkeztek középisko­lába. mindössze százra tehető a _ túljelentkezések száma. A pécsi általános iskolákban 1724-en fejezik be tanulmá­nyaikat, összesen 1658 fiatal számára lehetővé tették, hogy folytassák a tanulást. A kö­zépiskolákban 934, az iparita- nuló-intézetekben pedig 724 diák kezdi meg a tanulást szeptemberben. A korább! évekhez viszonyítva jelentősen megnőtt az érdeklődés az ipa­ri tanul ó-intézetek iránt, ex megkönnyítette a középisko­la! jelentkezések elbírálását. A két művelődésügyi osz­tály ismertette azokat az el­képzeléseket. amelyek a gim­náziumi gyakorlati oktatásra ■vonatkoznak. A megyében az ; új gimnáziumi osztályokban ! csak heti kétórás gyakorlati ! foglalkozás lesz, természettu- ; dományos, mezőgazdasági és ; ahol arra lehetőség van, ipari jellegű. Ha a feltételek lét­rejönnek — több műhely, fel­szerelés, — akkor az elkövet­kező években áttérnek a heti ötórás gyakorlati foglalkozás­ra. A második, harmadik és negyedik osztályok foglalko­zásait felülvizsgálták és ennek eredményeként 44-ben heti két, 24-ben pedig öt órában állapították meg. Pécsett tíz osztályban öt, tíz osztályban pedig két órát biztosítanak gyakorlati foglalkozásra. A tanács tagjai az előter­jesztett terveket jóváhagyták Mendelényl Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents