Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-17 / 115. szám
ms. mäjtjs I?. napló 9 V Egy hónappal az aratás előtt 284 kombájn vesz részt a nagy munkában — Szakmai továbbképzés Újabb alkalrészszállítmányt várnak Két héttel előbbre vagyunk az időjárással annál, mint amit a naptár mutat. Már jó ideje kalászban van az árpa, a déli részeken kalászba ment a korai vetésű búza. Álló Miklósnak, a gépállomások megyei főmezőgazdászának véleménye szerint június 20-án — ha az idő ilyen marad — teljes kapacitással fognak aratni a kombájnok. A június 1-én megkezdődő nyári előkészü- ’eti gépszemlékre pedig üzemképes állapotba kell hozni valamennyi kombájnt a megyében. '^vflfák a népedet . Ttt az ideje széjjelnézni a képjavító állomások portáján. milyen stádiumban van- ■ ak a kombájnjavítások, nehezíti-e alkatrészhiány a felkészülést? Annál is inkább, mert a gépállomások aratási terve az idén is igen magas, csak kalászosból 68 650 hold, ehhez jön még a borsó, mely az árpa előtt vagy azzal egy- Időben érik be, s ez szintén közel 6000 hold. A tavalyi 130 kombájnnal szemben az idén 202 kombájnt tudnak az aratás szolgálatába állítani a gépállomások — időközben 22 új kombájnt kaptak —, a termelőszövetkezetek ezenkívül 60 saját gabonakombájnnal rendelkeznek. A kombájnok zöme azonban régi, van köztük 1958-as kiadású is, s ezek a gépek 2500 normálholdon felül már nagyjavításra szorulnak. Érdeklődésünkre a Gépállomások Megyed Igazgatóságán elmondották, hogy május 10-ig a gépjavítókban 125 kombájnt javítottak ki, 48 kombájn munkában van, tehát most javítják és 29 kombájnhoz még hozzá sem nyúltak, ezek rendbehozására a következő hetekben kerül sor. Legkésőbb június 10-ig azonban ezekkel is végezni kell. 350 hold a terv A javítások ütemét az utóbbi hetekben alkatrész- gondok gátolják. A szovjet gabonakombájnokhoz nem lehet kapni sebességváltó-alkatrészeket, fogaskereket, tengelyeket. Az AGROKER-hez 2,5 vagon áru érkezett a napokban, de a felsorolt cikkek a szállítmányból hiányoztak. Jött ezzel szemben igen sok szalmarázó láda, mely ugyancsak fontos cikk, de nem pótolja az említett alkatrészeket. Az AGROKER megyei vezetői ígéretet tettek gyors intézkedésre. Az országos szervek is méltányolták azt a baranyai érvet, hogy a gabona itt előbb érik be, mint az ország más részein, s az alkatrész-elosztásnál ezt figyelembe is veszik. A jelenlegi alkatrész- hiány 25 kombájnt érint s kétségessé teszi ezek kijavít- hatóságát. A sebességváltó- alkatrészek nélkül még a szemlén sem vehet részt a kombájn, ha csak ki nem vontatják valamivel. Mivel az aratás nálunk általában korábban kezdődik meg, mint a Szovjetunióban, az idén meg különösképpen, külkereskedelmi szerveink ígéretet tettek a szovjet alkatrész-szállítmány megsür- getésére. A pécsi AGROKER illetékesei szerint 15 napon belül megérkeznek a hiányzó alkatrészek. A kombájnok gondos megjavítása azért is nagyon fontos, mert egy kombájnnak átlag 350 holdat kell learatnia. De a gépállomási kombájnok már évek óta ennél többet aratnak le. 1964-ben 417, 1965-ben 416 katasztrális hold aratás jutott egy kombájnra s a tervek szerint most is 400 holdon felüli mennyiséget kívánnak learatni átlagosan. Nemcsak a kombájnokat készítik elő, de a kombájnvezetők is készülnek a nagy munkára. Ha a váltókat, illetve segédvezetőket is beleszámítjuk, 530 gépállomási és tsz-kombájnos fog aratni a nyáron. Köztük igen sok az új vezető — mivel a kombájnok száma is nőtt. — Akik eddig csak segédvezetők voltak, most önállóak lesznek, illetve kombájnra ül az is, aki eddig még nem aratott. Ezért a gépállomások az aratás megkezdése előtt egyhetes szakmai továbbképzést tartanak a kombájnosok részére, ezenkívül baleset- és tűzvédelmi oktatásban Is részt vesznek a kombájnvezetők. Borsót is vállalnak ök fogják végezni a borsóaratást is, melyhez 58 gabonakombájnt alakítanak át. Az elmúlt években jól bevált a gumiverőléces megoldás a borsónál, nem töri a szemet, kisebb a veszteség. Az átalakítást a gépállomások természetesen csalt ott Végzik el, ahol a termelőszövetkezet kéri. Cséplőgépet már nem üzemeltetnek a gépállomások, ezek a tsz-ek tulajdonába kerültek s elsősorban a kombájngabona tisztítására használják, cséplésre csak ott, ahol kévekötő aratógéppel dolgoznak. Az aratógépek terve mindössze 20 ezer hold a megyében. Az aratási előkészületekhez tartozik a kombájnszérűk kialakítása is. — Rné — Divatbemutató az Olimpiában Geometrikus vonalvezetés „Op Art“ mintájú alapanyagok új stílus Nyolcezer j Olasz és svájci beutalók — Mennyivel emelkedtek az üdülési költségek? A mecseki Fenyves Szállóban az Express vendégei töltik szabadságukat. Időjárási el en tés Várható időjárás kedden estig: kevés nappali felhőképződés, néhány helyen fűtő esővel, zivatarral. Étjei mérsékelt, napközben Időnl én* élénk délkeleti szél. A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet XD—15, legmagasabb nappali hőmérséklet 23—35 fok között. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1966-ra több mint nyolc és fél ezer üdülő- és szanatóriumi beutalójegyet kapott a SZOT-tól. Ennek túlnyomó többsége — 6005 darab — a Balatonra, a magaslati helyekre és a gyógyüdülőkbe szóló felnőtt, kedvezményes jegy. A családos üdülőjegyek száma 798, tehát 399 házaspár üdülhet az idén a szak- szervezetek segítségével. Négy. százharminchatan utazhatnak 3 hetes hévízi, hajdúszobosz- lói, parádi stb. gyógyüdülésre; 167 jegyet szereztek a gyengébb szervezetű Iskolásgyermekek számára. Ezek a gyermekek iskolaidényben utaznak el Vajtára, Kőszegre, Or- mándra és máshova, s három héten át olyan helyen folytatják a tanulást, ahol szervezetük megerősödhet. A nyári gyermeküdültetés 874 jegygyei részesedik. A nyári gyermeküdültetés színtere a Balaton, a Zala megyei Csehi- mindszent, a Szombathely környékén fekvő Röjtökmu- zsaj, a budapesti Szabadság- hegy stb. Százharminchárom csere- és turistajegyet kapnak a felnőttek a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Ausztriába és az NDK-ba. A belföldi üdülőhajókra 144 jegyet osztanak ki. Az első félévre szóló üdülőjegyeket a különböző szak- szervezetek között már szétosztották, azok pedig az üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságaihoz továbbították a beutalókat. Megkezdődött a második félévi kontingens elosztása is. A három-négy évvel ezelőtti helyzettől eltérően már nem kell rábeszélni a munkásokat, hogy menjenek el üdülni. Az üdülő dolgozók 65—75 százaléka ma már munkás. Ez megfelelő aránynak tekinthető. A megye és a város ebben az évben körülbelül annyi üdülőjegyet kapott, mint 1965- ben. Kivételt képeznek a családos beutalók. Ezek száma — a gyorsan növekvő igényeknek megfelelően — mintegy 50 százalékkal növekedett. Ugyancsak újdonság: ebben az évben néhány Olaszországba és Svájcba szóló üdülőjegyet is kapott az SZMT. Hasonlóra a korábbiakban még nem volt példa. Az olaszországi és svájci beutalókat a Mecseki Szén- bányászati Tröszt, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, valamint a Bogádmindszenti Állami Gazdaság legjobb dolgozói között osztották ki. Csaknem valamennyien fizikai munkások. Valamennyi változás közül az érdekli az embereket leginkább, hogy — az év eleji árrendezések hatásaként — mennyivel emelkedtek az üdülési költségek? Az erről szóló üdülési szabályzat a közelmúltban jelent meg. Eszerint 1966. II. félévétől, vagyis a 14. üdülési turnustól kezdődően valamennyi felnőtt, családos, vegyes és gyógyüdülőben a térítési díj két hétre 196 forintról 252 forintra emelkedik. A munkaviszonyban nem álló házastársak kéthetes üdülési díja a korábbi 364 forintról 420 forintra nő. A szakszervezeti üdülőszanatóriumok térítési díja 1966. végéig 196 forint marad, 1967. január 1-től azonban már 252 forint lesz. Ez — a háromhetes gyógyüdülést figyelembe véve — még mindig csekély összegnek tekinthető. A családos és vegyes üdültetésben résztvevő 3—15 éves korú gyermekek térítési díja nem változik, s továbbra is 196 forint marad két hétre. A családos és vegyes üdültetés keretében beutalható 15 évnél idősebb gyermekek térítési díja viszont a korábbi 364 forintról 252 forintra csökken, tehát nem lesz több, mint amennyit a felnőttek fizetnek két hétre. Az iskolás gyer- mek-gyógyüdültetésben, valamint a nyári gyermeküdültetésben résztvevő gyermekek térítési dija a korábbi napi 6 forintról 10 forintra emelkedik. A térítési dijak az élelmiszerárak növekedésével arányosan emelkedtek. Az állam és a szakszervezet a térítési díjak rendezése előtt átlagosan 75 százalékkal járult hozzá a beutalás költségeihez. A hozzájárulás mértéke ma, a térítési díjak rendezése után változatlanul 75 százalék. A többlet, amit a dolgozók megfizetnek, nem több annál, mint amennyi a hús, húskészítmények, tejtermékek és tüzelőanyag fogyasztói árak emelése alapján elkerülhetetlen. Az öltözködési Tanács által jóváhagyott tavaszi—nyári ruhákat láthatta szombaton este és vasárnap délelőtt az Olimpia Étteremben rendezett divatbemutatón a pécsi közönség — a Ruházati Mintatervező Vállalat, valamint a Déldunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat jóvoltából. A közönség nemcsak láthatta az új divat- irányzatot reprezentáló öltözékeket, hanem népszerű magyarázatot Is kapott hozzá az ízlés- és divatformálásban úttörő szerepet vállaló Ruházati Mintatervező kollektíváját, konferanszié szerepében képviselő Schiffer Klárától. A divat alakulására eddig az volt az érvényes, hogy sose hozott olyan új formát, vonalat, amit korábban ne láthattunk volna. Most új divat született — tájékoztatta Schiffer Klára a közönséget — mely nem hasonlít a régebbi divatok egyikére sem, mert a modern élet ritmusát, a nagyvárosok forgatagát, a fejlődő technikát ennyire nem fejezték ki soha. Ami az új, geometrikus vonalvezetést illeti az öltözködésben, Andre Cour- réges nevéhez fűződik. A Courréges-vonal tartósnak bizonyul; a párizsi nagy szalonok az új stílus szellemében tervezik kollekcióikat. A Ruházati Mintatervező Vállalat több, mint száz bemutatott modellje bizonyította, a magyar tervezőkre sem volt hatás nélkül az új stílus. A ruhák színösszeállítása még merészebb, mint az új vonal: jónéhányat közülük geometrikus síkokra osztottak. A síkok elütő színeit széles, fekete kontúrok tartják összhangban — erőteljes bizonyítékául annak, hogy Courréges. valamint az új divatirányzatot „megszűrő” magyar tervezők, Nádor Vera, Vörös Irén. Er- hardt Magda. Gombár Olga, Bruckner Anna és a többiek — az új divathoz Mondrian festészetéből merítették az ihletet. A modellek és Schiffer Klára két órán keresztül válaszoltak a pécsi közönség kérdésére: mi a divat? A felfedezések egyike, hogy nőies vonalvezetést kissé háttérbe szorítják a szögletes, geometrikus formák. Az új vonalakat tűzés, széles paszpól hangsúlyozza, a gallérok szögletesebbek, a váll kissé egyenesebb, a ruhák trapéz vonalúak vagy enyhén karcsúsítottak. Ám a geometrikus vonalvezetés főleg a fiatalok divatja! Csak karcsú, nyúlánk nők követhetik, a rövid, térd felett 3—5 centiméteres szoknya- hosszhoz illő lapossarkú szandálokkal, cipőkkel. A cipők egy részét máris gyártják. az itt látott ruha- mode.lek jórészt finomkonfekcióként. a Luxus Áruházban kerülnek forgalomba. Amennyiben a nagykereskedelem megrendeli. néhány modellből sorozatgyártás is elképzelhető, hiszen a geometrikus forma konfekciógyártásra rendkívül alkalmas. A Ruházati Mintatervező Vállalat jelenlévő képviselői, Cselényi Józsefné igazgatóhelyettes és Zsolnay Endre osztályvezető nem győzték eléggé hangsúlyozni, amit láttunk; divatirány bemutató volt. Az Öltözködési Tanács által jóváhagyott kollekció „előremutató”, a látott öltözékek egy éven belül kerülnek a konfekcióipar termékeiként az üzletekbe. Op Art ruhaanyagokból néhány fajta. — selyemből és kartonból — máris kapható a pécsi üzletekben. Az új divat sohasem jelenik meg önmagában. A geometrikus vonalakat láthatjuk már a táskákon, cipőkön, ékszereken is. A kiegészítők megválasztása — rendkívül fontos, mert stílusban, színben har- '-'T-Muk kell. Harsány! Márta BALLADAT OT Ö A színpadon ezúttal furulya, duda, tambura és köcsögduda a szereplők, de mellettük fekszik egy tekerőlant is vagy a jobbik nevén: nyenyere. Statisztál nekik egy tarka tál, Mező- csáton készült korsóval. A sarkon „fellépésre” váró magnetofon pedig népdalokat őriz a hangszalagján. Vagyis — javában tart a televízió népművészeti vetélkedőjének pécsi városi elődöntője. Mándoki László, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának vezetője szerény hangon, de meglepő kérdéseket tesz fel. Például: — Mi az a húros hangszer, amit ütéssel lehetett megszólaltatni, és asszonyok játszottak rajta? Mitől kapta a nevét a csűrdöngölő? A versenyzők — szinte égi tői egyig gimnazisták — halkan, nyugodtan válaszolnak. Pedig a legtöbb kérdésre ma már csak igen Tcevés gimnazista tudná megadni a pontos feleletet. — Sajnos így van ■— mondja Andrásfalvi Bertalan, a Dunántúli Tudományos Intézet néprajzkutatója. — Mándoki Laci és Vá- radi Géza, aki ugyancsak zsűritag, nagy energiával szervezte ezt a vetélkedőt és lám, ekkora városból alig jöttek el. — Talán az elmúlt évek túlzott néptáncoskodó, nép- művészeskedő irányzatának visszahatása ez? — Nem hiszem! A népművészetben csak az utánzatokat lehet lejáratni, s nem az eredeti, tiszta és értékes művészi megnyilvánulásokat. Ehelyett inkább egyfajta közöny él a városban, amit nehéz áttörni. Aki viszont lejött, az lelkesen válaszolgat a kérdésekre. Főleg matrózruhás leányokból álló mezőny így oszlik meg: ketten népköltészetből, heten népzenéből, ugyan<:sak ketten népi táncból, majd kilencen népművészetből versenyeznek, továbbá egyetlen vállalkozó szellem akadt a népszokások művészeti ágának művelésére. Minden ágból a két legjobb jut tovább a megyei döntőre, tehát a népzene és a népművészet kivételével minden ágból mindenki tovább jut. Hiába, az érdektelenségnek is megvannak az előnyei. Egy népmeséi vagy ballada-totó következik, méghozzá tizenhárom plusz egyes. így tudjuk meg. hogy Kuczugh Balázs, egy „gyökértelen hős”, hiszen sem balladai, sem népmeséi elődje nincs, de Angyal Bandi sem „különb” nála. S hogy mi a legkü- lönb népszokás Bararr óban. j az a megyei döntőn válik í el, jövő vasárnap. Földessy Dénes S
