Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
Profok és doktorok A Rákóczi út elején, másutt is apró tábla a kapu alatt: Prof. X. Y., rendel: du. 4-tól 6-ig. Ilyen változattal is találkoztunk: Prof. X. Y. egyetemi tanár. Egyetemeken, főiskolákon gyakran hangzik el a hallgatók ajkán; — A prof ma nagyon Ideges! A sajtó is dr. Germán Tiborról, a nagy magyar fülészprofesz- Bzor halálának 15. évfordulójáról emlékezik; köszönti a ,,professzorok nesztorát”, a 80 éves Ángyán János professzort. Köznyelvünkben igen gyakori a prof, professzor szónak a használata. Régebben a középiskolai tanárok is professzorok voltak. Ma már csak külföldön hívják így a tanárokat, bár 120 évvel ezelőtt Petőfi még sok „professorá”-ról emlékezik n.eg Deákpályám című versében — nem éppen kellemes díszítő jelzővel illetve őket. Bi.bits Mihály viszont helyrebillenti az egyensúyt; „A méla . professzor, iskolás füzetek fölött görbédé, 'míg lelkében különös csatát vív...” Kosztolányi most forgatott Arany- sárkányának főhőse, Novak Antal ..csak” tanár, míg az öreg Tálas „a történelem professzora.” Hazánkban — a külföldtől eltérően — a professzor névnek előkelő. tiszteletkeltő hangzása van. Az utóbbi időben mégis, mintha a szó jelentésterülete szűkülőben volna: elsősorban az olyan orvosokat hívják professzornak, aki egyetemi tanár is. — A professzorral vizsgáltattam meg magam — mondják a sznobisták. Más vonatkozásban viszont — főleg átvitt értelemben, tréfásan, — a szó jelentése kitágult: a valakit valamire oktatót, az elismert szak- tekintélyt is szokták profesz- szomak nevezni: — Prof es z- szor lehetne a táncban és a kártyában — mondogatják az ügyes táncosokról, kártyásokról. Kérdés már most: használjuk-e ezt a latinból kölcsönvett jövevényszavunkat? Bizonyos, hogy mind a rövidített formájú prof, mind pedig a professzor szó használata átment már a köztudatba. Kár lenne szélmalomhar- cot folytatni ellene. Nehéz volna onnan kiverni azért is, mert a Magyar Nyelvtörténeti Szótár adatai szerint (II. k 1334. L) háromszáz év óta gyökeret vert nyelvünkben. De ha már használjuk e foglalkozást jelentő szót, legalább ne írjuk idegen mintára a név elé, hanem utána! Nem így vagyunk a doktor szóval! A doktor szó a nevek előtt vagy után nem foglalkozást, hanem bizonyos tudományos fokozat elérését jelenti. Az Értelmező Szótár szerint (I. k. ,1042. 1.) doktor az az egyetemet végzett személy, aki tanulmányainak befejezéseként önálló tudományos értekezés megírásával és szóbeli vizsgá- \t letételével megszerezte valamely tudományágban a leg- . agasabb egyetemi tudomá- r ; os fokozatot, illetőleg az orvosi egyetemen vagy karon tanulmányait sikeresen befejezte. A felszabadulás óta beszélünk még az iroda1 om- tudomány, a történettudomány stb. doktoráról is olyan tudós esetében, akinek — miután a meghatározott feltételeknek eleget tett — a Tudományos Minősítő Bizottság a tiszteletdíjjal járó doktori tudományos fokozatot adományozta. Ilyen esetben az a szokás, hogy még a foglalkozás feltüntetése előtt (de lehet utána is) a név után írjuk e tudományos fokozatot jelző birtokos szerkezetű birtokszót. De hová és hogyan írjuk az ún. kis doktori címet? Nem nagyon magyaros, de elfogadottá. szokásossá vált nálunk is a dr.-címnek a nevek előtt való használata: dr. Nagy István. Nem helytelen azonban a név után való alkalmazása sem; Nagy István dr. Ha a családon belül csak a feleség szerzett doktori címet, a férje nem, szabálytalan az ilyenfajta aláírás: Nagy Istvánná dr. Ilyenkor három eset lehetséges: 1. Vagy lemond a feleség a doktori cím használatáról, s így írja a nevét; Nagy Istvánná, 2. vagy kiírja teljes nevét (tehát férje és saját leánykori nevét): Nagy Istvánné Horváth Mária dr. (Ilyenkor célszerű a doktori címet a leánykori név után írni, mert különben nem lehet eldönteni, hogy a tudományos fokozatot a férj vagy a feleség szerez- te-e meg, pl.; Nagy Istvánné dr. Horváth Mária). Itt jegyezzük meg. hogy a szül. vagy *z. rövidítést csak bíróságaink alkalmazzák — feleslegesen. 3. ha a házasságkötéskor a feleség kijelentette, hogy a házasságban csak leánykori nevét kívánja használni, és ezt a személyi igazolványába is bejegyezték, ekként írhatja a nevét: Dr. Horváth Mária vagy: Horváth Mária dr. Felvetett kérdésünk még az is, hogyan írjuk a doktori címet a nevek előtt. A mondatok elején kétségkívül nagy betűvel, szöveg közben viszont mindig kisbetűvel. A szöveg végén, ha kettős pont következik: kisbetűvel, egyébként naggyal. Pl.: Tisztelettel: Ar. Nagy István. Tiszteletadás nélkül: Dr. Nagy István. A doktori cím használata meglehetősen régi. Már Janus Pannoniusról az egyik oklevél megjegyzi: *doctor decreto- rum” — jogi doktor volt. Te- legdi Miklós 1580-ban *tör- vénytudó doktor”-naik vallja magát, míg az 1517-ből származó Domonkos-kódexben szerepel először az orvosdoktor (medicus) kifejezés. Azóta a tudományágak különböző fajtáiból meg lehet szerezni a doktori címet. Egyféle doktorról még nem szóltunk! Moliere óta szoktunk beszélni olyan személyekről, akik kellő hozzáértés, szakértelem nélkül is vállalnak szerepet, tisztséget. Ezek a botcsinálta doktorok! Sajnos, még nem halt ki a fajtájuk! Tollseprü —^ Ilit tacténeizU i® IGAZI SKÓT SZTORI Aberdeen városának egyik nyilvános parkjában még nemrégiben a gyepen tábla hirdette: „A fűre lépni tilos, büntetés 1 shilling.” Egy szép napon megváltoztatták a feliratot, s a büntetést 3 pennyre csökkentették. Arra a kérdésre, mi volt az intézkedés oka, a városi hatóságok így fe* leltek: „Túl magasnak bizonyult a bírság, senki sem lépett a fűre.” (Schweitzer Illustrierte) RANDEVO Két fiatalember üldögél a pádon, találkára várva. Egyikük hőpalackból kávét kortyolgat, vajaskenyeret rágcsál, majd odaszól a másiknak: — Látom, nem hozott ennivalót. Bármibe lefogadom, hogy életének ez lesz az első randevúja. (Krokogyil) Az első demokratikus ifjúsági lap megindulása Baranyában A pécsi egyetemi ifjúság ami fasiszta tevékenysége 1911 ősz':n A FELSZABADULÄS történelmi tényének előkészítésében fontos szerepet játszó magyarországi ellenállási mozgalmak történetének teljes és alapos felderítése egyike azoknak a sürgős feladatoknak, amelyek elsősorban a helytörténet kutatóira várnak. A megol- ' dást nehezíti az a körülmény. hogy a hazai fasisztaellenes mozgalmaknak a passzív egyéni- és tömegmagatartástól a szóbeli és írásos agitáció eszközein, a különféle szabotázscselekmények sorozatán át a fegyveres ellenállásig igen sokrétű és bonyolult szövevényeit kell kibogozni és az egyes eseteket valóságos értékük szerint a helyi és hazai történelem egészébe, a megfelelő helyre beilleszteni. Baranya megye és Pécs városa lakosságának csupán nyomokban ismert ellenállási akcióiban a fentiekben vázlatosan felsorolt formáknak szinte valamennyi változatával találkozhatunk. Tekintélyes legújabbkori történészeink hazánk felszabadításának történetéről eddig írott műveikben a pécsiek és baranyaiak egyes, jelentős antifasiszta megmozdulásait a legteljesebb elismeréssel említik és méltatják. Ezek az ismert, egyes esetek nem a véletlen szülöttei, hanem egy, már évek óta létező és a háború kiterjedésével egyenes arányban növekvő fasisztaellenes közhangulatnak tettekben is kirobbanó megnyilvánulásai voltak. Jelentős tényként kell megállapítanunk, hogy a város és a megye antifasiszta közhangulatának kialakításában igen fontos szerepet vállalt és hajtott végre a pécsi egyetemi ifjúság haladó csoportja. (Mielőtt ennek részletes ismertetésébe kezdenénk, szükséges rámutatnunk arra, hogy a pécsi egyetem kebelén belül már 1937-ben létezett egy aktív baloldali csoport, amelyik a véres kimenetelű bányászsztrájk alkalmával utcai tüntetéssel fejezte ki szolidaritását a jogaikért küzdő bányászok mellett A rendőrség kardlapozással verte szét a tüntető fiatalokat, akik Ily módon vérükkel is megpecsételték a munkásosztállyal való szövetségüket. amint erről az akkor házilag készített s a Baloldali Egyetemi Ifjúság aláírással. a városban terjesztett röpcédulákon tiszta szívvel tettek vallomást. E mozgalom kezdete és tevékenységének egész története ugyancsak sürgős feltárásra váró hely történészi feladat!) Ha arra gondolunk, hogy az immár több mint húsz évvel ezelőtti történésekre ma már még a kortársak is alig emlékeznek, nem csodálható, hogy a pécsi egyetemi ifjúság jelentős antifasiszta akciójának igen érdekes és példamutató története ismeretlen maradhatott előttünk. A tudományos irodalomban is csupán csak egy 1946-ban megjelent munkában történik említés a pécsi egyetemisták ellenállási mozgalmáról. de olyannyira csali regisztráló jelleggel, hogy abból és a lábjegyzetbe szorított hivatkozásból az akció a maga teljességében és jelentőségében nem tűnik ki. Az is igaz viszont, hogy az első adatot közlő, gondos kutatónak is akkor még csupán az első láncszem. a SZABAD DIÁKFRONT c. illegális pécsi ifjúsági lap 1. száma került a kezébe. 1944. SZEPTEMBER 11-én a pécsi rendőrfőkapitány-helyettes arról értesíti a belügyminisztert, hogy „a Pécsett működő német SS biztonsági rendőrségnek W. 3. barcsi lakos, jelenleg besorozott SS-katona, kb. egy héttel ezelőtt egy db röpira- tot adott át, azzal, hogy azt előtte Ismeretlen egyén postán, zárt borítékban címére küldte. A röpiratot a Nemzeti Elenállás Diákmozgalma adta ki. A német rendőrségnek az a feltevése, hogy a röpiratot és annak szerzőjét a Pécsi Tudomány- egyetem hallgatói között kell keresni és hogy az ún. Nemzeti Ellenállás Diákmozgalma Pécsről indult ki.” Akkor még csak az 1944. szeptemberben megjelent első számát ismerte a Gestapo és a helyi rendőrség ennek az illegális diákújságnak. A Gestapo a kezébe került eredeti példányt csupán lemásolásra adta át a pécsi rendőrségnek, ez került fel a Belügyminisztériumba. s ebből, a 6 gépelt oldalra terjedő másolatból ismerjük a SZABAD DIÁK- FRONT első számát. Az első számon szerepel u kiadó is: ..Kiadja a Nemzeti Ellenállás Diakmozgalma" A lapfej alatt belra; 1. szám: jobbra- 1944. szeptember. A lapfej alatt. teljes szélességben József Attilának a nemzeti öntudatra ébresztő és ellenállásra to- borzó szózata a mottó: „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak, hogy mi ne tegyünk német gyarmat.. A „VEZÉRCHtK" címe: Petőfi után. A cikkíró vázolja az 1944. március 19-vel. a német megszállással bekövetkezett nemzeti katasztrófa súlyosságát s ebben a helyzetben a nemzet feladatait. Az ifjúság tennivalóit igy összegezi: lyiKötelességünk, hogy minden fenntartás nélkül odaálljunk a magyar nép ügye mellé, ami egyúttal a mi életünk és jövőnk záloga is Mozgalmunk feladata, hogy harcba hívjunk minden igaz, becsületes magyar egyetemi hallgatót, hogy megszervezzük az egyetemi hallgatók harcát és hogy együtt küzd- jünk népünkkel a megszálló németek és hazaárulók ellen, a szabad, független, demokratikus Magyarországért.” A további cikkek az ellenállási mozgalom európai és hazai eseményeiről adnak hírt. Kegyelete« megemlékezést olvashatunk még a mártírhalált halt Ságvári Endréről és „Egy munkatáboros egyetemi hallgató” aláírással hosszabb cikket a Kárpátokba vezényelt egyetemista ifjúság embertelen sorsáról. Hogy nem csupán az alkalmi röpcédula ideiglenes rangjával, hanem a rendszeres megjelenés igényével szervezett, illegális ' újságként indították el a szerzők kiadványukat, azt tanúsítja az utolsó lap alján olvasható figyelmeztetés: „ Lapunk életveszedelmek között készül. Egyetlen példánynak sem szabad kárbaveszni. Add tovább, küldd barátaidnak. De ne saját írásoddal címezd.”E másolatban fennmaradt első példányon kívül idáig csupán egy egylapos eredeti szeptemberi „rendkívüli szám”-ot és egy kétoldalas októberi, ugyancsak rendkívüli kiadású példányt sikerült felkutatni. < Azt. hogy hány rendes és rendkívüli -szám jelenhetett msg a szívópapírra steneilczett újságból és hogy kik szerkesztették. eddig nem sikerült megállapítani. Gátolia e kérdés felderítését az a tény, hogy a vállalkozás „életveszélyességéből" következően az akciók lebonyolításába csak bizonyára igen szűkkörü ak- rívahálózatot kapcsoltak be. És ezek az emberek azóta el is költözhettek Pécsről. Talán ennek tudható be az, hogy az elmúlt 21 év alatt semmiféle nyilvános publikáció nem jelent meg erről a jelentős ténykedésről s hogy mind az illegális, mind pedig a már szabadon megjelenő pécs-baranyai ifjúsági lapok ezért nem szerepelnek egyetlen országos szintű fel- szabadulási bibliográfiában sem.) Bizonyosnak látszik azonban az, hogy az 1945. február 5-ével, Pécsett, az Uj Dunántúl nyomdájában, normál ú.iságformátumban előállított SZABAD ÉLET c. demokratikus ifjúsági hetilap eddig mindössze 5 példányban előkerült számainak fejlécében olvasható szöveg, hogy: „1945. I. 1-ig az ifjúság elnyomatása folytán titokban jelent meg” — kétségkívül az illegális SZABAD DIÁKFRONT-ra utal. Egyikről is, másikról is azonban csak annyi biaor vo- sat tudunk, amennyit a begyűjtött példányok önmagukról vallanak. Egyelőre az sem ismeretes, hogy a SZABAD ÉLET meddig jelent meg. (A múzeumban őrzött idáig összegyűjtött 5 példány közül az utolsó az 1945. április 16-án megjelent 11 szám.) A HIÁNYZÓ MAGYARÁZATOK a tényeket összekapcsoló láncszemek felkutatásában — mint már eddig is számos esetben megtörtént —, a Dunántúli Napló lelke® olvasótábora nyújthat értékes segítséget a további kutatáshoz, hogy ezt a még hiányos és vázlatos, demokratikus Ifjúsági sajtókrónikát a maga teljes valóságában mutathassuk be felszabadulásunk története fontos helyi dokumentumai között. Szabd Gyula
