Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
4 napló 1066. MÁJUS IS. A jövő évad hangversenyei Évadnyitót a Zrínyi-oratórium Pénteken délután a városi mács vb-termében megbeszélést tartottak az 1966/67-es hangversenyévad programjáról. A tárgyaláson részt vettek az Országos Filharmónia budapesti képviselői, a város és a megye zenei életének vezetői, valamint Pécs város művelődésügyi állandó bizottságának tagjai. Az elmúlt évad értékelése után részletesen megvitatták az elkövetkezendő bérleti hangversenyeket A jövő évadban is kilenc nagyzenekari és két változatban 5—5 kamarahangversenyre kerül sor. A Pécsi Filharmonikus Zenekar mellett a Budapesti MÁV Szimfonikusokat is hallhatja a közönség, Arvid Janszonsz dirigenssel Az évadot Farkas Ferenc Zrínyi-oratóriumának pécsi bemutatója nyitja, melyet Ferencsik János vezényel. A külföldi vendégkarmesterek közük Pécsre látogat a finn Jorma Panula, az osztrák Hans Swarowsky. A kamara bérletben hallhatja a közönség Yoshio Unno japán hegedűművészt, Jacques Klein amerikai zongoraművészt, valamint ismét koncertezik Pécsett az oly népszerű Stefan Ruha. Helybeli művészek szereplésére is sor kerül a bérleti sorozatokban. A Liszt Ferenc Kórus Antal György vezényletével Bach 21. kantátáját és Liszt Esztergomi miséjét szólaltatja meg Négy változatos tartalmú műsor készül az általános és középiskolák tanulói számára. Baranya megyében az elmúlt évtől eltérően külön hangzik el hangverseny az általános és középiskolai tanulók részire. Mohácson és Komlón a felnőttek részére kamarahangversenyt rendeznek, a megye nagyobb községeiben nagyzenekari hangversenyek lesznek. Baranya a BNV-n Korszernek, szépek a gyártmányaink Ke csak kibicefjenek a boltosok! Kevés a cipő? Mintaboltot kér a Cipő-nagykereskedelmi Vállalat Három legnagyobb üzemünk — a Pécsi Porcelángyár, a Kesztyűgyár, a Sopiana Gépgyár — méltóképpen képviseli megyénk iparának termékeit a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Korszerűségben, kivitelezésben is versenyre kelhetnek a világpiaccal. A pécsi cipőüzletekben nem . "»hatók kis számú női cipők. sőt hiányoznak a nagyobb számok is. A vitrinekben legalább kétszázféle női cipő van —, a legfrissebb áru nem is kerül ezekbe, mert szinte a raktárból kapkodják e] a vevők —, tehát nagy a választék. Ez azonban csak átszat, mert tízesével menjek el mindennap egy-egy ci- ->■ boltból azok, akik 37-nél ki- -ebb vagy 39-néL nagyobb lábon élnek. Cipőt nem kapnak. de a boltok mégte telje- ítik tervüket, már ami a bevételt illeti. Már vizsgálja a tanács Az eladók láthatóan részvéttel viseltetnek a ki»- és nagylábon élők iránt. — Már vizsgálja a tanács is az ügyet. Mert ugye mégiscsak furcsa, hogy sem kis-, sem nagyobb számú pömszcipők gyártásáról nem gondoskodott a nagyker! " ezután elővesznek egy ortopéd cipőt: 39 és feles lábra ezt tudják ajánlani? Kárpát Józsefné, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának főelőadója valóban sokat foglalkozott az elmúlt napokban Pécs cipőellátásával. Tapasztalata szerint a cipőboltok forgalma a _ szokásosnál magasabb. Amikor március végén megkapták az üz- 1 etek a tavaszi árut, annak összetétele — azaz a kis. közép és nagy számok aránya — jó volt. — A boltok árukészletén kívül a nagykereskedelem rendeléseit is felülvizsgáltuk. Szortiment-differenciát náluk ri találtunk. A szortimentek módosításáról intézkedtek — rövidesen javulás várható. A- őboltokban egy hét Hullva entrollt tartunk, s ha nem találunk az üzletek áruösszetételében változást, szigorú intézkedéseket teszünk. Szortiment-módosítás Fridrich István, a Dél-dunántúli Cipő-nagykereskedelmi Vállalat pécsi leraknának vezetője néhány levelet vesz elő annak bizonyítására, hogy valóban eszközöltek módosításokat. — A szortiment az egyes «tárnok száz pár cipőn belüli • ■ Anyát jelenti; Minden olyan cipőnél, ahol a változtatást indokoltnak találtuk, már a második negyedért specifikációs tárgyalásokon változtatunk. Az utólagos észrevételekre most reagálltunk és azonnali módosítást kértünk a cipőgyáraktól a harmadik negyedévi szerződésben szereplő cikkekre. A módosítás azt jelenti, hogy a jövőben az eddiginél magasabb lesz a harminchat és feles, a nyolc és feles, a kilences, kilenc és feles, negyvenes, sőt a negyvenegyes — tehát a keresettebb —■ cipők százon belüli aránya. Tehát egy Ms türelem.?? Huba József mintatermi eladótói kérdem: tényleg nincs „nagy” cipőjük, A cáfolat néhány percen belül ott tornyosul az asztalon; Tizenöt-húsz fajta cipőt és szandált tesznek elém 39,5-östől 41-esig; A raktárban tehát van azokból a cipőkből, amik után hasztalan keresgélünk a boltokban. igaz, a kis számozású köröTOcipőtoből még kevés van, az is igaz, a fazonok egy része teljesen új, de olyan is van közöttük, amely hosz- szú idő óta csak egyes számokban, elvétve akad az üzletekben. Ez mivel magyarázható? A kiskereskedelem csak kibicelf — Volt olyan időszak, amikor valóiban nagyon kevés volt a reklamált számokból, de most, ha gondos a boltvezető. csak átmeneti hiánynak szabad lennie, amíg az áru innen az üzletbe kerül. Fridrich Istvánnak elmondtam, hogy a boltokban a nagy- kerre hivatkoznak. Ezt válaszolta: — A kiskereskedelem köny- nyen játssza a' kibic szerepét! Rendeljünk 120 ezer pár félig zárt cipőt? Nyolcvanat? A kiskier helyesel, de az előbbi sok, az utóbbi kevés is lehet! Mert nekünk fél évvel :a „divat” előtt kell nyilatkoznunk; Ha sokat rendelünk, leértékelhetjük, ha keveset hiány van a boltokban. Hogy a kiskereskedelem ne „csak” Mbiceljeh, de főleg azért hogy a vásárló is jobban járjon, a boltvezetőket is bevonják már a rendelések kialakításába. így azért, ami a boltokban lesz, azért a nagykereskedelmen kívül az üzletvezető is felelős! 1964 első felében 71 ezer pár pömszcipőt adott el a pécsi lerakat. 1965-ben ugyanennyi idő alatt 121 ezer párat Nem a cipő lett kevesebb, mégis kevés a cipő. Legalábbis az olyan, amit szívesien viselnek a nők. Mi lenne a megoldás? A megoldás? — Természetesen az, hogy gyártson még többet az ipar. De a termelésnek határai vannak. Átmeneti megoldásnak van egy ajánlatunk: ha alkalmas helyiséget ad a tanács, mintaboltot nyitunk a városban, hadd „kankurráljunk” a kiskereskedelemmel, hadd találkozzunk közvetlenül a fogyasztókkal. A mintabolt működése munkánk javára, végeredményben a vásárlók hasznára válnék. A javaslatot érdemes fontolóra venni. A cipőellátás megjavítását illetően addig is fontos volna, hogy minden boltvezető lelkiismeretesebben állítsa össze a rendeléseket. Harsányl Márta Kesztyűk A Kesztyűgyár 80 pár kesztyűt mutat be a vásáron. Az előző években egyéb ruházati cikkek között kiegészítő kellékként mutatták be a kesztyűket. Ezzel szemben idén külön vitrint kapott a gyár, Nappa és sertésbőr, gépi, illetve kézi varrású, bélelt és bélés nélküli kesztyűket állítanak ki; A női és férfidivatkesztyűkön kívül szép számmal szerepelnek sport- és gyermekikesztyűk. Porcelán A Porcelángyár áruit részben a Kohó- és Gépipari Minisztérium, részben az Építésügyi Minisztérium pavilonjaiban helyezik el. Távvezetéki szigetelőket, hűtőszigetelőt küldtek Pestre, s először vesz részt a vásáron a nagyszilárdságú hosszúrúd-szigetelő, valamint a 400 kV-os szovjet— magyar távvezetékhez készülő szigetelő. Kiállítják a 120— ISO kV-os készülék távszigetelőket, belső és külső téri támszigetelőket, s szerepelnek olyan készülék-szigetelők is, melyeket a Ganz Villamos Művek által gyártott elektromos berendezések részére készít a pécsi üzem. Az Építésügyi Minisztérium pavilonjában modern és hagyományos díszműtárgyakat állítanak ki, melyek részt vettek »Az év legszebb terméke'« című pályázaton is. Eredményhirdetésre a vásár ideje alatt kerül sor. Gépek A Sopiana Gépgyár főleg konzervipari gépeket állít ki. Újra szerepelni fog a szemgyűjtő ikertartály, mint a zöldborsóvonal része, Először vesz részt a kiállításon a vár kuumos zárógép, melynek sorozatgyártását idén kezdte meg a gyár, Másodszor vesz részt, a tavalyi vásáron új termékként szereplő, doboztöltő automata, A gép tíz- és húszdekás dobozokból egy óra alatt 5470—7750 darab megtöltésére alkalmas. Pépszerű anyagok, mint gyümölcspürék, vagy pástétomok töltésére készült. A húsipari gépek közül idén csupán a hidraulikus töltőgépet mutatják he, amely jelenleg „0”-szériában készül, s kolbásztöltésre használható. Váci Mihály az orroskollégiumban A Baranya megyei Könyvtár „írók Baranyában” című rendezvény-sorozatának új vendége: Váci Mihály Kossuth-díjas költő. Ezúttal a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiumának klub jában rendezték meg a műsort a három pécsi felsőfokú oktatási intézmény érdeklődő hallgatói előtt tegnap délután 5 órakor. A Versbarátok Köre iroda mi színpadának tagjai — Re- gényi Ildikó. Somoskői Erűin, Holvay Endre Himmel Márta. Fodor János és Bia- toni Gyöngyvér — félórás műsort adtak Váci Mih' v költői életművéből. Maid a neves költő az egyetemistákkal beszélgetett el irodalmi, művészeti kérdésekről. A műsor szünetében beszélgettünk a költővel. —- Tizenöt év óta járok Pécsre — mondta — és kicsit mindig hazajövök. Így vagyok az egész Dunántú lul, hiszen nem messze ide. a Tolna megyei Decsen voltam tanító tizenkilenc éves koromtól. Azonkívül Pécs kulturális élete, a város művészeti színvonala mindig érdekelt. Itt a kollégiumban i* sokszor jártam, sőt, nemegyszer itt szálltam meg. mert a minisztériumban az ösztöndij-ügyek előadója voltam s gyakran akadt dolgom a pécsi egyetemen. Váci Mihály elmondta, hogy Szeged, Debrecen, Miskolc mellett Pécs iß bebizonyította. tévhit, hogy vidéken nem lehet írói, művészi alkotó munkát végezni. Jő példa ennek ellenkezőjére Bertha Bulcsu, aki Pécsett nőtt József Attüa-díjao íróvás — Esen a találkozón « meg kell mondanom: az irodalom alkotói számára különösen fontos, hogy az ifjúsággal állandó kapcsolat* bon álljanak. Igen sokat járok fiatalok, egyetemisták közé, mert amit mi írók, költők eszmében hirdetünk, azt ők viszik majd tovább a kő* vetkező generációban. Terveiről, munkájáról szólva új kötetéről beszélt; Cí- mK Bürokronézia; Mai életünk visszásságairól szól szatirikus hangon. Délután bent voltam a Jelenkor szerkesztőségében. Megegyeztünk Szederkényi Ervin főszerkesztővel, hogy a balatoni számba küldök néhány verset. Ezeket például a Toronyiránt elműt néhány évvel ezelőtt írtam a Balaton melletti Vád Mihály ma, vasárnap délután Mohácson találkozik olvasóival, a Bartók Béla Művelődési Házban. Pécsett, te a szigeti vámnál jobbra fordulunk, még elkísér néhány pillanatig a város zaja, még eltölti emlékezetünket a modern város tarka képe, Ujmecsek- alja buszmegállójának forgalmas látványa, a közelében épülő ABC-áruház félig kész héj-teteje, az új lakóházak sárgaüveges erkélyeinek csillogása. De csak néhány pillanatig, aztán elé- bünk tárul és feledtet mindent a magyarürögi völgy megragadóan szép képe. A völgykatlan nyugati részét szelídívű dombok zárják, lakóépületeik és présházak sziluettje a távolban. Szemben — amerre az abaligeti út visz — erdővel borított hegyoldal nyújt csendes, nyugtató képet. Kelet felé meredek dombok vetnek hűvös árnyékot még késő délelőtt is. Dombok koszorúzta valóságos ligetbe érünk, s még mindig Pécsett vagyunk, a városnak hivatalosan bel ten'll étté nyilvánított részén. Az elmúlt öt évben több mint száz családi ház épült itt, most is lépten-nyomon új házak falai emelkednek és 25 esaládiház-építési kérvény van a III. kerületi tanácson. „Az országút két oldala lassan-lassan beépül, újabb területeket kell keresnünk házhelyül” — mondta a III. kerületi tanács elnöke. Az egyik patakot új mederbe fogják terelni, ne kanyarogjon összevissza és ezzel új házhelyeket nyernek. Szó van arról is, hogy a Magyarürög felé vezető út két oldalán lévő területet kisajátítják, parcellázzák és házhelyként értékesítik az OTP „íján. Nézem a már felépült házakat, házsorokat, egy- egy kisebb dombon épült magányos épületeket — s úgy érzem: hiányzik itt valami koncepció, ami ezeknek a környékbe illő egységes stílust adna. Nem vagyok híve az uniformizálásnak, szó sincs arról, hogy egy kaptafára épült sablonos házak sorakozzanak egymás mellett. De jelen leg úgy tűnik, mintha egv óriás marok csak úgy találomra leszórta volna a különböző stílusú házakat ebbe a völgybe. Mert van itten cirádás kis tető tornyos épület, vannak sátortetősek, amelyek a kertvárosban megfelelnek, de ebben a liget-völgyben Idegenül hatnak. Azt már csak úgy mellékesen említem, hogy az egyik palatetős, a másik cseréppel fedett, mert hiába „kötelezik’* az építtetőt, hogy ebbe és ebbe a környezetbe csak cseréptetővel, vagy csak palával fedett házat építhet, ha egyszer csak palát, másszor csak cserepet lehet kapni. Rendezési terv hiánya érződik, s ez a tanács véleménye is. Van ugyan egy ideiglenes rendezési elképzelés, de ez kevésbé tud meghatározóvá válni. A völgy fejelődése — vagy ahogy mondani szokás, az élei — gyorsabban
