Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
JW6. MÁJUS 18. napló 5 Május 20-án napfogyatkozás A napkorong 74 százalékát eltakarja a hold 1999-ben lesz a legközelebbi teljes napfogyatkozás Május 20-án a napfelkelte éppen olyan lesz, mint a megelőző vagy a következő napok . bármelyikén, de a délelőtti órákban igen ritka természeti jelenségnek lehetünk tanúi: — napfogyatkozás lesz. Mi a napfogyatkozás? Mit jelent ez a kifejezés? Napfogyatkozáskor a hold a nap és a föld közé kerül, s testvérbolygónk árnyéka a földfelszínre vetődik. A felszín e beárnyékolt helyein a hold eltakarja a nézők elő! a napot. Ez kereken 400-szor nagyobb átmérőjű égitest, mint holdunk, ugyanakkor ennyiszer távolabb is van tőlünk; ezért látjuk nagyjából egyforma méretűnek a mindenki által legjobban ismert két égitestet. Mivel tehát a nap a nagyobb, a nem világító hold mögött állandóan egy hegyes csúcsban végződő árnyékkúp mozog, melynek hossza 373 000 km. Ennél a távolságnál holdunk — mivel pályája nem kör. hanem ellipszis —, néha közelebb, néha távolabb kering. Ennélfogva változik a hold látszólagos mérete. Ha földközelben tartózkodik, a napnál nagyobbnak látjuk. Ilyenkor árnyékkúpja eléri a földfelszínt, azon nagyjából kör alakú árnyék szalad végig. melynek átmérője legfeljebb 264 km nagyságú lehet. Az árnyékban lévő területen teljes a fogyatkozás. Ha a hold nincs földközelben, az árnyékolt terület kisebb, sőt földtávol esetén az árnyékkúp már el sem éri a földet. Most is ez a helyzet következik be. Teljes napfogyatkozás sehol sincsen. A központi sáv lakói az égre tekintve azt látják, hogy ott fényes gyűrű ragyog. Ilyenkor beszélünk gyűrűs napfogyatkozásról. Az is előfordul, hogy egy fogyatkozás teljesnek indul, s gyűrűsként fejeződik be vagy megfordítva. A teljes árnyék keskeny zónájától északra és délre több ezer kilométer szélességű területen, sokszor az egész földgömbön, részlegesnek látszik a fogyatkozás, a holdkorong a napból csak részletet takar el. Minél közelebb vagyunk a teljességi zónához, annál nagyobb méretűnek látjuk a fogyatkozást. Negyed tíztől-12 óráig A most soron következő fogyatkozás teljességi sávja az Atlanti-óceán egyenlítői vidékén kezdődik és Kínáig nyúlik. Közben átszalad Észak- nyugat-Afrikán, a Földközitengeren, Görögországon, a Fekete-tengeren, a Káspi-ten- ger északi partjain és Közép- Ázsián. Baranya lakói elől a jelenség közepén, 10 óra 35 perckor a napkorong 74 százalékát eltakarja a hold. A fogyatkozás kezdete 9 óra 17 perckor, vége 11 óra 59 perckor lesz. Az 1961. évi fogyatkozás látványosabb volt, hiszen akkor a napátmérőből csak két százalék maradt fedetlen előlünk (Szófia és Bukarest vonalán haladt át a teljességi zóna). Teljes napfogyatkozás a föld egy-egy helyén átlagban csak 300 évenként egyszer fordul elő. Hazánkban legutoljára 1842-ben volt. Mint látjuk, a részleges is ritka jelenség; Ha a hold ugyanabban a síkban keringene, mint amelyikben a föld rója útját a nap körül, minden hónapban bekövetkezne a napfogyatkozás jelensége. De a hold pályasíkja a földével 5 fokos szöget zár be. így fogyatkozás csak akkor lehetséges, ha újhold idején a hold a pályák metszéspontjainak közelében tartózkodik. Mivel a pályák két helyen metszik egymást, egy év alatt két időszak van. amelyikben nap- vagy hold- fogyatkozás bekövetkezhet Az egyik most van, a másik fél év múlva lesz. A tavaly november 23-án bekövetkezett gyűrűs napfogyatkozás csak a föld túloldalán, Indiában és Indonéziában volt megfigyelhető. Mikor yolt a honfoglalás? Ma már ismerjük a fogyatkozások bekövetkezésének okát. Időpontjukat, helyüket hosszú időre előre, de a múltra vonatkozóan is utólag pontosan kiszámíthatjuk. Már a csillagászat őskorában felismerték, hogy a fogyatkozások 6585 nap, vagyis 18 év és 11 napi időköz elteltével nagyjából ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Ez alatt az idő alatt 223-szor van holdtölte, és 242-szer tér vissza a hold a földpálya metszéspontjába. Szárosz-ciklusnak nevezték ezt az időtartamot. Krónikák emlékeznek meg arról, hogy az i. e. XXII. században Kínában lefejezték a Hi és Ho nevű udvari csillagászokat, mert hanyagságból nem jelezték előre a bekövetkezett napfogyatkozást Feljegyezték a teljes napfogyatkozások időpontját a történetírók is. Egy-egy történelmi esemény időpontját sokszor éppen csillagászati számítások segítségével sikerül megállapítani. Ezek közül minket magyarokat elsősorban a honfoglalás dátuma érdekel, melyről olyan utalást találtak történelmi munkákban, hogy öt évvel egy Bizáncban látható napfogyat- zás után következett be. A csillagászok kiszámították, hogy a kérdéses napfogyatkozás 891-ben játszódott le. líazzon Ön is a „MAHART" gyorsjáratú személyhajóival! BUDAPEST—MOHÁCS 8 ŐRÁ MOHÁCS—BUDAPEST 12 ÓRA Néhány állomás menetideje és menetdíja; Állomás Mohács Baja Dunaújváros Budapest (érk.) Menetkedvezmények: Indul Menetdíjak munkanap munkasz. nap I. oszt. II. oszt. 5.00 3.00 __ — 6 .45 4.45 11.60 7.20 13.00 11.00 46.— 28.80 17.00 15.00 57.60 36.— Közalkalmazotti és szakszervezeti féláru igazolvány. Csoportos utazásnál 33%-os kedvezmény Minden csütörtökön személy- és gyorsáru-szállító hajó indul Mohácsról 10 órakor Minden járaton étterem és büfé-szolgálat! Málha-szállítás utasonként 60 kg súlyig! Részletes felvilágosítás a hajóállomásokon! 1CSÖ! GYORS: KÉNYELMES! Teljes napfogyatkozás idején sok érdekes csillagászati megfigyelés végezhető el. Tanulmányozni lehet a napkorona alakját, tulajdonságait, a napperemről magasbaszökő napfáklyákat, a nap külső rétegeiből származó rádiósugárzást. a holdperemen bekövetkező sugárzáselhajlást. Nagyon fontos vizsgálatok végezhetők el a relativitás elméletének igazolására. Lemérik a csillagászok, hogy menynyire tér el az égbolton felragyogó csillagok egymáshoz viszonyított helyzete az éjszakánként ismert állástól Einstein relativitás elmélete értelmében ugyanis a nap óriási tömegének, illetve a tér görbültségének hatására a fénysugár a nap közelében elhajlik. Ezt a legutóbb említett vizsgálatot 1919-ben végezték el először. Az eredmény , igazolta a feltevés helyességét. Teljes fogyatkozás esetén az érintett zónába expedíciók indulnak. Dr. Tóth László Új üzlefház a Budai vámnál Uj üzletházat építenek Pécsett a budai vámnál az új toronyházak szomszédságában. KÉT SÍRHANT \Mint kékes-szürke sza- lag szeli át a zöldbe, fehérbe, rózsaszínbe öltözött tavaszi tájat a műút, és történelmet idéző öreg falvak között suhan tova gépkocsink a ragyogó napsütésben Hévíz felé. Körül- kocsizva a távat, néhány száz méterrel a keszthelyi kitérő előtt születik az ötlet; nézzük meg a Gyöngyös csárdát és mellette Vak Illés és Kökés Pista hajdani betyárok sírját a sümegi út mentén. A csárda kétszázharmincnyolc esztendős, öreg, tiszteletre méltó, fagerendás épület, nagytermében kármentővel, falairól Vak Illés, Kökés Pista, Savanyó Jóska és Patkó Pista, a környék annak idején legnevezetesebb és leghíresebb — vagy talán leghírhedtebb? — betyárainak egész alakos képei néznek a jámbor, huszadik századi emberre, aki elmerengve csodálja meg az ugyancsak falra szerelt vitrinben Kökés Pista rozsdamarta pisztolyát. Vak Illés törött nyelű fokosát, Patkó Pista ravasz, fordított patkóját. Hej, mi mindenről nem beszélnek ezek a rozsdás, öreg, szúette relikviák, amelyek számunkra csak romantikát, érdekességet jelentenek, de pontosan száz esztendővel ezelőtt milyen mélységes tragédiáknak voltak okozói, eszközei?! A csárda ma szövetkezeti vendéglő, a vezetője okos, értelmes fiatal paraszt —, csizmában, fekete lovagló- nadrágban. Ügy beszél a betyármúltról, mintha maga is részese lett volna. Mindent tud róluk, talán többet is, mint amennyi valójában történt, de nem is ez az érdekes, hanem a lelkesedés, ahogy beszél és ahogy a sarokban egy jó erőben lévő, őszhajú öregember ■ bólogat minden jelentős epizód után; a csárda utolsó tulajdonosa. Hatvan éven át volt családja birtokában a csárda és nem egy öreg betyárt gyermek korában személyesen is ismert. A csárda vezetője fejezi be meggyőző előadását, hogy a csárda télen-nyáron üzemel, és télen nyolcvan, nyáron háromszáz személyre tudnak ülőhelyet biztosítani. Bográcsgulyás, tepertős túróscsusza a csárda főspecialitása, hozzá valódi szentgyörgyhegyit mérnek, és táviratra — Gyöngyös csárda, Rezi —, a megadott létszámnak megfelelően biztosítják az említett ételféleségeket. Megköszönve a széleskörű tájékoztatót, elzarándokolunk a mintegy ötven méterre lévő közös sírhanthoz, hogy elmerengjünk egy rég letűnt világ porrá vált szegénylegényeinek tragikus sorsán, múlandóságán, melynek tragikumát olcsó romantikává silányította az idő. A sir szintje majdnem egyenlő az azt körülvevő sovány földdel, de kővel kerítették, két nyírfából össze rótt kereszt áll az elülső szélén, közöttük öreg, mohos kőtábla; „Itt nyugszik Vak Illés és Kökés Pista." Ennyi a felirat. A keresztek mögött fiatal szomorú- fűz, egy nagyobb és egy kisebb fenyő társaságában. Nem a csárdában lőtték agyon őket, hanem ötszáz méterrel odébb egy szőlőhegyi „tanyában”, ahol az időt töltötték volt, és egyik orgazdájuk adta zsandár- kézre őket. A régmúlt időket idéz- ve indulunk tovább, úturik végcélja, Kaposvár felé. Somogytúrig semmi sem történik, ott néhai Kunffy Lajos festőművész egykori kúriája és műterme, előtte a tábla, arra ösztönöz, hogy a betyárok után a neves festőművész emlékének is szenteljünk néhány percet. 1959-ben a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, a Kunffy-örökség kezelője, szép kis illusztrált füzetet adott ki, melyben a szerző, Móricz Béla megírja a mester életútját, részleteket közöl önéletrajzából, ismerteti a falut, Somogytúrt, mely annyi szép alkotásra ihlette a művészt és legvégül a „Kép tárvezetöben” bemutatja az egykori műteremben elhelyezett festményeket. Nemrégen restaurálták a műtermet, a képeket ezért a terem közepén helyezték el, arra várva, hogy a kiszáradt falakon ismét felsorakozhassanak, egységes képet adva egy élet gazdag és következetes művészi terméséről. Míg a „Somogytúri gyermektemetés” és a „Jób” című Európa-hirű nagy kompozíciókat nézem, önkéntelenül is eszembe ötlik a jól szerkesztett kis prospektus előszava, annak is az első bekezdése: „A somogytúri Kunffy-képtár egyedülálló különlegesség hazánkban. Ezzel a gesztussal Somogy megye híressé vált szülöttje, a 91 éves Kunffy Lajos festőművész iránt különös megbecsülésének óhajtott kifejezést adni.” A műterem mögött őspark, közepén a mester egykor annyira kedvelt vadgesztenyés sétaútja, és a műterem feljárójától néhány méterre, két fiatal juhar között kettős sír; két egyszerű, kicsi keresztfával, Kunffy Lajosé és feleségéé. Immár mindketten ott pihennek az öreg park ősi földjében, melyet annyira szeretett a mester, hogy Párizsból is haza járt minden esztendőben. Kunffy Lajos kilencven- két évet élt meg, felesége nyolcvankettőt. Két évvel később követte férjét — bár messziről jött —, hogy ö is egyesüljön a somogytúri földdel. És az egyszerű kis s?r- hanton egykedvű tarka tyúkok kapirgálnak; a szikrázó napsütésben fürge munkájuk nyomán, mint apró aranyrögfelsö pereg tova a somogytúri sárga föld a sír- hantról Az idegenvezető idevaló parasztasszony, aki sokat tanult „funkciójában” — jó informátorunk — egykedvűen jegyzi meg, hogy a tyúkok mégcsak hagyján, de ha a disznók jönnek... Mert időnként azok is feltúrják a mester és hitvese szerény sírhantját. A „Somogytúri gyermektemetés” megrázó képével szívemben és eszemben nem tudok szabadulni az „Előszó" bevezető mondatától: „A somogytúri Kunffy-képtár egyedülálló különlegesség hazánkban." Aztán a tyúkkaparta sírhant mellett feltűnik előttem a szépen gondozott betyársír képe, a Gyöngyös patak mentén, Rezi határában. Egy kicsit megnyugtató, hogy az egyiket a Veszprém megyei, a másikat a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal gondozza. Debitzky István
