Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
w«. MÁJUS t napló 3 Vizsgák előtt az iparitanuló-intézetekben Szakmaszeretet és szorgalom — Vizsgára készülnek az ipari tanulók Június első hetében, pontosan egy hónap múlva, a niegye valamennyi iparitanu- ló-intézetében megkezdődnek az 1965—66-os tanév évvégi ■vizsgái. A múlt esztendő tapasztalatai meglehetősen izgalmassá teszik az idei számvetést, az 1964—65-ös évben ugyanis az ipari tanuló-képző intézetek átlagos tanulmányi eredménye szinte kivétel nélkül alatta maradt a közepesnek, sőt, nem egy iskolában még a 2,5-et sem érte el. Milyen eredmények várhatók az idén? Sikerült-e emelni a múlt évi tapasztalatok alapján az iparltanuló-képzés színvonalát? Változott-e a szakmát tanuló fiatalok ösz- szetétele? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Lengvári Istvánnal, a MüM. 5OO-as Iparitanuló Intézetének igazgatójával. Reálisabb szemlélet — Baranya iparitanuló-képzése sokban különbözik más megyéktől. Pécs iskolaváros jellege — a gimnáziumok, technikumok tucatja —, az átlagosnál több lehetőséget kínál a végzős nyolcadikosoknak, s így hosszú éveken át a gyengébb képeségűek és ki- Bebb szorgalmúak is helyet találtak a középiskolák padjaiban. Ipari tanulónak az esetek többségében csak azok jelentkeztek, akik előtt már minden más kapu bezárult. — Az idei év — az 1965— 66-os tanév —, ezen a téren 6ok változást hozott. Reálisabb lett a szülők és gyerekele szemlélete, hisz az elmúlt esztendők azt igazolták, hogy a legjobb esetben is csali minden harmadik érettségiző nyert egyetemi vagy főiskolai felvételt. Eddig az volt a gyakorlat, hogy minden évben 15—20 olyan gyereket kaptunk, akik mepróbálkoztak valamelyik középiskolában, elvégeztek egy-két osztályt, s aztán szár- nyaszegetten, nálunk kötöttek ki. Az idén kevesebb ilyen volt, s több olyan, aki jó eredménnyel végezte a nyolcadikat, s mindjárt ipari tanulónak kérte felvételét. Milyen tanulságokat szűrt le az iskola igazgatósága a tavalyi tanulmányi eredményekből, s milyen változások történtek a tanulmányi színvonal emelése érdekében? — Tavaly, a mintegy kétezres létszámból, egy kitűnő, s kilenc jeles rendű tanulónk volt, ami önmagában is lehangoló. Különösen azzá teszi azonban ezt az, hogy 115 volt a bukottak száma, köztük 31 olyan, aki három, illetve háromnál több tárgyból bukott, tehát még az osztályismétlés lehetőségétől is elesett. Az iskola tanulmányi átlaga 2,8 volt. — Tapasztalataink szerint elsősorban azok a tanulók buktak meg, illetve szerepeltek rendkívül gyengén, akik egyrészt akaratuk ellenére kerültek iparitanuló-iskolába, másrészt már az általános iskolában is rendkívül alacsony színvonalon mozogtak. A legrosszabb átlag — 2,48 —, történelemből voR, de alig volt jobb ennél az anyaeismeret átlaga, ami a kedv nélkül végzett munka eredménytelenségét igazolja... Tanműhelyek hiánya — A színvonal emelése érdekében elsősorban az általános iskolák pályaválasztási tanácsadásainak alaposabbá tételét kértük. Tény az, hogy sokan csak akkor tudták meg, mire szerződtek, mikor már elteltek az első hónapok... Rontja az eredményeket, hogy magas a bejáró tanulók száma. Az iskola két műszakban dolgozik, így sokan csak éjszaka érnek haza. A vonaton pedig nem lehet tanulni. Az idei évben megpróbáltuk ezt az arányt javítani... Mi okozza a legtöbb nehézséget a gyakorlati képzésben? — A tanműhelyek hiánya. A tanulóknak mintegy fele a minisztériumi iparban, másik fele pedig a helyiiparban van alkalmazva, s míg a minisztériumok felügyelete alatt álló üzemek 30 tanműhelyt létesítettek, a szövetkezeti és helyiiparban alig van egy- kettő. Ugyanez a helyzet a szakoktatókkal is. Ez természetesen az eredményeken is meglátszik... Hozott-e változást a középiskolákban folyó politechnikai képzés? Mi a tapasztalat: élnek-e a csökkentett idejű szakmatanulás lehetőségével az öt plusz egyes rendszerű gimnáziumokban érettségizett tanulók? — Sajnos, nem. Tavaly 103 érettségizett tanulóból 5 volt olyan, aki politechnikai előképzést kapott. Pedig a kedvezmények jelentősek: egymásfél év alatt szakmunkás- bizonyítványt szerezhetnének... Sztárok és lenézettek Milyen eredmények várhatók az idei tanév évzáró vizsgáin? — A javulás jelentős. Ez egyrészt már az Induláskor megmutatkozott: a tavalyi 2,3-es átlaggal szemben 2,8 volt az intézetbe felvettek tanulmányi átlaga, másrészt évközben is kiegyensúlyozottabb volt a munka. Ismételten hangsúlyozni szeretném: ez is azzal függ össze, hogy az első évesek többsége már kedvvel érkezett hozzánk ... Félévkor 2,77 volt az iskola átlaga, év végén azonban ennél minden bizonnyal jobb lesz — ez sok évi tapasztalat —, hisz az indulás, az új iskalában nem megy minden zökkenő nélkül. Hogyan alakul az egyes szakmák iránti érdeklődés, s milyen eredmények születnek a különböző szakterületeken? — Még mindig vannak a szakmák között sztárok és lenézettek. A fiúk az autószerelő, tv- és rádióműszerész, elektroműszerész, villanyszerelő szakmákat becsülik legtöbbre. Az esztergályosok „tekintélye” csökkent, s érdekes módon a kovács, öntő. ács, parkettás, kőműves szakmák, — melyek pedig nagyon is jó keresetet biztosítanak — lenézettek. A lányok többsége fodrász, kozmetikus akar lenni. A szabók már kevésbé népszerűek, a vas- és fémipar pedig alig-aiig talál jelentkezőket. E káros szemlélet a tanulmányi eredményekben is tükröződik: a legjobb képességű gyerekek többsége ugyanis éppen a „sztár” szakmák valamelyikét akarja elsajátítani. Békés Sándor Közel ötezer lakás és családi ház épül Baranyában Több less a sorház és a társasház Baranya megye lakáshelyzetének vizsgálatát tűzte egyebek között napirendjére pénteken délelőtt tartott ülésén a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az erről szóló beszámolót Tóth F. Béla osztályvezető terjesztette a végrehajtó bizottság elé. A második ötéves tervben évenként több mint ezer, ösz- szesen 5539 lakás épül Baranyában, s ezzel a megye lakásállománya 80 076-ra emelkedett. Állami erőből 1912 lakás épült, az összesnek mintegy 35 százaléka. A lakásszövetkezetek 245, magánosok 3627 új lakást építettek. Az elmúlt ötéves tervidőszak központi keretből épített lakásainak 87 százaléka Komlón létesült. a megye egyéb településein jelentősebb állam; lakásberuházás nem történt. Az elmúlt öt évben 47,9 millió forintot fordítottak a tanácsok a kezelésükben lévő lakóépületek karbantartására. 1960—65 között ezeknek a lakóházaknak egyharmadát — számszerint 830-at — újították fel. Egy-egy épület átlagos felújítási költsége 57 ezer forint volt. Erőfeszítések történtek az elmúlt tervidőszakban a szociális követelményeknek meg nem felelő cigánytelepek felszámolására. Az elmúlt évben harminc putriból költöztettek megfelelő otthonba cigány családokat. A közeli esztendők feladata lesz a meglévő 1480 putri felszámolása. A III ötéves terv előirányzata szerint 740 új lakás épül állami erőből Baranyában Ezekből 346 Komlón. 252 Mohácson, 64 Szisetváron. 30 Ui- mecsekalján, 26 Siklóson. 12 Sásdon, 7 Pécsváradon létesül. A felépített lakások 39 6 százalékát szövetkezetek útján értékesítik. A központi keretből épülő lakások száma az elmúlt ötéves tervhez viszonyítva 114-gvel nő az 1966-től 1970-ig terjedő időszakban. A következő esztendőkben Baranyában is törekedni fognak a horSTpröhli lakásépítési formák bevezetésére. Több sorházat és társasházat építenek, mert így jelentősen csökken a lakásépítéshez szükséges terület, kedvezőbb és olcsóbb a közműellátás. A következő esztendőkben sor. és társasház formában 607 lakás épül Hétezer hold belvízkárért kapnak kártérítést a baranvai tsz-ek Április 15-ig kellett bejelenteniük a baranyai termelő- szövetkezeteknek az elmúlt í téli, valamint a tavaszi ár- és belviz okozta károkat. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökhelyettesének utasítása szerint a termelőszövetkezetek — ebben az évben először — kártérítést kapnak mind földterületeiket, mind az állóeszközeiket ért árvíz- és belvízkárokra. A tanácsok a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél bekövetkezett károk felmérésére kármegállapítási albizottságokat alakítottak. A bizottság elnöke a Járási Tanács mező- gazdasági osztályvezetője, tagjai a Járási Tanács pénzügyi osztályvezetője, a Vízügyi Igazgatóság és az Állami Biztosító képviselőt. A károk felmérése az elmúlt hét végén kezdődött meg. A munka hosszabb időt vesz igénybe Azokon a területeken, ahol teljesen kipusztultak a vetések, a kármegállapítás csak a terméshozam kialakulása után lesz lehetséges. Baranyából 24 termelőszövetkezet jelentett belvíz- és árvízkárt. A károsodott terület összmennyisége eléri a 7000 holdat. A belvizek a sellyei Ormánság I. Termelőszövetkezetet sújtották leginkább, ahol 1225 katasztrális hold termését veszélyeztették. A mohácsi Uj Barázda 494, a dunafalvi és a homorúdi termelőszövetkezetek 409, illetőleg 403 holdról jelentettek vízkárt. A termelőszövetkezetek belvízkáraiért a járási tanácsok, az árvízkárokért az Állami Biztosító fizet kártérítést a megyében, ezenkívül 3537 család számára biztosítanak sajátházépítési lehetőséget. — Magánerőből összesen 4144 lakás létesül a harmadik ötéves terv idején. A beszámoló feletti vitát Horváth Lajos vb-elnökhe- lyettes nyitotta meg. Elmon dotta. a megyei lakásépítés' politika egyik jellemzője eddig az volt. hogy — mint Komló esetében — területi koncentrációt valósítottak meg. Kezdetben úgy tűnt, hogy a koncentrációnak vannak előnyei, de az élet nem ezt igazolta. A megyében településfejlesztési aránytalanságok következtek be, Komlóval szemben elhanyagolódtak olyan települések, mint Mohács. Szigetvár. Siklós, ahol a következő években igyekeznek az elmaradást némileg pótolni. Hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a fő figyelmet a magánlakás-építkezésekre kell fordítani hiszen az épülő lakások 85 százaléka magánerőből kerül megvalósításra. Ennek érdekében gyorsítani kell az általános rendezési és házhelyfelosztási tervek elkészítését. Intézkedéseket kell tennj a megyei tervezőintézet kapacitásának bővítésére, egyszerűsíteni kell a tervek elkészítésének folyamatát. A megve nagyobb településein létrehozták' a magánlakás-építési bizottságokat. Ezek ténv- kedését rövidesen napirendre tűzik a járási végrehajtó bizottságok. megvizsgál iák. hogv milyen intézkedések történtek a lakáséoítkezések meggyorsítására. Szükséges — hangsúlyozta ezután —, hogv a meglévő lakóépületek felújítására távlati terv készüliön. Á tanácsoknak élniük k°ll a magán-lakóházak tulajdonosaival szemben a kénvszer-tatarozta- tás lehetőségével. Csendes László a közművesítés fontosságáról beszélt. Elmondotta hogy Komlón az ivóvíz- és a szennyvízhálózat hiánya, illetve szűk kapacitása gátolin a lakásberuházásokat. Bírálta a tanácsi szerveket, mert a múltban nem fordítottak kellő gondot a közműhálózat bővítésére. Elmondotta, hogy véleménye szerint — akár a la- kásszámnövelés rovására — ezt a problémát sürgősen meg kell oldani. Dobos József a komló; sportvölgyben lévő lakónegyed felszámolását sürgette és azt javasolta, hogy a kisebb fizetésű munkások számára biztosítsanak kedvezőbb lakás-, iletőleg házépítési lehetőséget. Mint mondotta, időszerűnek tartja annak felülvizsgálatát is, hogy indokolt-e a jelenlegi szolgálati lakások ég az állami kezelésben lévő lakások bére közötti nagy eltérés további fenntartása. Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a Megyei Pártbizottság megvizsgálta: indokolt-e a falusi lakosság nagyarányú bevándorlása a városba, amikor falun munkaerőhiány van és a bevándorlók közellátási és szállítási I gondokat ig akoznak. Komló fejlesztéséről szólva elmondotta, hogy ki kell alakítani igazi város-arculatát, szanálni kell az ősközség régi épületeit, beépíteni a foghíjakat, kialakítani kereskedelmi és közszolgáltatási hálózatát. Kormány József elismerésre méltónak tartotta az elmúlt évek gyakorlatában a cigány származásúak munkára nevelésében tett lépéseket: a férfiaknak már csaknem 60 százaléka rendszeresen dolgozik, s mind több nő, vállal közülük állandó Jellegű munkát. Ez a tény amellett szól, hogy a jövőben még Intenzívebben kell segíteni a cigány családok lakásproblémáinak megoldását. Dr. Sírnék Árpád azt javasolta: a jövőben ne építsenek csökkentett értékű lakásokat, ha erre niég;s szükség lenne, ezek a lakások szálloda-jellegű épületben kerüljenek megvalósításra, amelybe szívesen költöznének a teljes ellátásra szoruló nyugdíjas családok. Tóth F. Béla a vita végén elmondotta, mihelyt az új pécsi tervezőszékház megépül, megerősítik a tervezőcsoportot, majd Földvári János elnök- helyettes reagált a felszólalók javaslataira. Hangsúlyozta. hogy az elmúlt húsz évben 35 ezer katasztrális holddal csökkent Baranyában a szántóterület azáltal, hogy házhelyeket. telkeket alakítottak ki a megyében. A jövőben arra kell törekedni, hogy belterületeken történjenek a lakóház-építkezések, új utcák nyitásával és a foghíjas telkek beépítésével. Végül arról szólt, hogy az illetékes tanácsok figyelmét felhívják: tartsák be a kiürített dgányput- rik megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést annak érdekében, hogy az egészséges lakáshoz juttatott cigány családok számával arányosan csökkenjen a putrik száma a megyében, H. M. Édesanyák köszöntése Május első hetében — a hagyományokhoz híven — köszöntik az édesanyákat. Vannak iskolák és osztályok, melyek már a múlt vasárnap megtartották az ünnepségeket, de legtöbbjük ma emlékezik meg e szép napról. Pécsett a Jókai utcai iskolában délután három órakor az alsó tagozatos gyerekek szülei közös ünnepélyen vesznek részt, a felsősök viszont őrsönként keresik fel az őrs tagjainak szüleit. Az édesanyákat és nagymamákat a gyakorlati foglalkozáson készített ajándéktárgyakkal lepik meg, közben műsort adnak. Ebben a műsorban minden gyereket igyekeznek szerepeltetni, hogy minden anya szóban is kapjon köszöntőt gyermekétől. A Bánki Donát utcai iskolások már a múlt héten megtartották az anyák nap: ünnepségeket: az alsósok kézimunkáikkal, a felsősök virággal köszöntötték édesanyáikat, nagymamáikat A Bercsényi utcában délután 4 órakor kezdődik az ünnepség. Az udvaron az énekkar fogadja az ünnepeiteket, majd az igazgató elvtárs a tanári kar nevében köszönti őket. Ezt követően a pajtások verseket mondanak és saját készítésű munkáikat adják át. A Köztársaság téri iskolában délután 3—6-ig emlékeznek meg az édesanyákról. Az osztályokban gyülekeznek az édesanyák és nagymamák akiket versekkel, jelenetekkel, énekszámokkal köszöntének a gyerekek, majd saját fényképükkel ellátott emlékalbumot adnak át. A Szent István téri iskolában ugyancsak minden osztály külön rendezi meg az ünnepséget, délután fél négytől. Az óvodák többségében tegnap, pénteken délután került megrendezésre az anyák napja, s a megyében is tegnap és ma, szombaton tartották, illetve tartják az ünnepségeket. Foto; Erb Az Almás-patak Szigetvárnál
