Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
»88. MÁJUS 8. ntevékeny ekkarok ngversenye Pécs városi Tanács mfl- idcsügyi osztálya május 10- este 7 órakor rendezi meg öntevékeny énekkarok ^versenyét a Liszt Ferenc igversenytcremben. Megtol mond dr. Vargha Ká- ’ főiskolai tanár, z érdekesnek Ígérkező mű >an fellép az Fmsz Janus inonlus leány kamarakóru- az Építők madrigál-kórusa, pécsbányatelepi Bányász ikar, a pécsi KISZÖV ve- skara, a Mecsek vegyes- , a MÁV vegyeskar, a Ne- 5k Háza pécsi kamarakó- a és az AKÖV Bartók a férfikara. A kórusokat sivka Mátyás, Jandó Jenő, rváth Gyula, Tillai Aurél, t>ák Pál, Dobos László és :eti Andor karnagyok ve- lylik. Két héttel korábban Budaörsnél Ezertagú szakszövetkezet - Faiskola és nagyüzemi felír löbb cukor, több vitamin a mecseki őszibarackban 3 Terjeszkedik IJjmecsekalja ÉVekkel ezelőtt egy bolgár kertész mesélte, hogy hazájából nagy mennyiségben szállítanak őszibarackot Olaszországba és Ausztriába. Jó jövedelmet jelent ez és megéri, hogy a gondosan csomagolt gyümölcsöt repülőgépen — szinte órák alatt — juttassák el a külföldi fogyasztókhoz. Ugyanakkor szakmai irigységgel beszélt a mecseki termő- területről, ahol 266- ezer őszibarackfa terem. Mint mondotta, a mecseki őszibarack zamatosabb, illatosabb, színesebb, mint a többi magyar barack-termő táj vagy akár a bolgár Riviéra termése. Nagyobb a szárazanyagtartalma, több benne a cukor és a vitamin, ezért jobban szállítható, jobban élvezhető gyümölcs. Hadd tegyük hozzá, hogy a mecseki termővidéken két héttel korábban érik be az őszibarack, mint a híres budaörsi területen, és négy-öt nappal megelőzi a szatymaziakat is. Érését serkenti a Mecsek déli lejtőjének mediterrán éghajlata és az, hogy vidékünkön a napsütéses órák száma eléri a kétezret. ötezer kistermelő Mindez csak emeli jelentőségét és fontosságát a pécsi gyümölcs- és szőlőtermelő szakszövetkezetnek. A mecseki termőtájon mintegy 2500 holdon körülbelül ötezer kistermelő rendelkezik gyümölcsössel és szőlővel. Közülük ezren már tagjai a szakszövetkezetnek és összesen 500 hold termőterülettel rendelkeznek. Még 1962-ben alakult a társulás, amely tavaly lett önálló szakszövetkezet. Mielőtt a szakszövetkezet munkáját ismertetnénk részletesen, érdemes foglalkozni a Pécsi Városi Tanács tavaly októberi határozatával. Mielőtt napirendre tűzték volna a szakszövetkezet munkáját, részletes vizsgálatot tartott a szakbizottság. Megnézték, milyen állapotban van a mecseki termőtáj, és milyen lehetőségek vannak a fejlődésre. Akkor a Városi Tanács határozata mondta ki, hogy termelőszövetkezet alakítására a termőtájon nincs lehetőség de igenis fejleszteni kell a szakszövetkezetet és a lehetőség szerint nagyüzemi rendszerű szőlőművelést kell kialakítani. Négyes célkitűzés Nos, ennek érdekében dolgoznak a szakszövetkezet vezetői. Célkitűzésüket négy pontban lehetne összefoglalni. 1. Szakmai, magas termeléstechnológiai ismeretek biztosítása a tagok számára. (A télen nyolc előadásból álló sorozatot indítottak, melyet 1200-an hallgattak meg). 2. A termelés fejlesztése, a korszerű művelési módok elterjesztése, gyors bevezetése. (Intéző bizottságokat alakítanak termőkörzetenként és tavasztól őszig bemutatókat szerveznek metszésből, növényvédelemből, gyümölcsszedésből, osztályozásából, csomagolásából stb.). 3. Szőlő-gyümölcsszaporító anyag, műtrágya, növényvédőszerek, kisgépek biztosítása a szakszövetkezet tagjainak. (A faiskolai lerakatból 450 ezer forint értékű anyagot értékesítettek, így többek között mintegy harmincezer gyümölcsoltványt, 16 ezer szőlőoltványt, 35 ezer gyökeres Hegyháti majális Kelet felé terjeszkedik to-! ább a városrész Ujmecsek-1 .Íján. Az Építők útján a nemég elkészült panelépületek »ellett újabb kockaházakat j pitének. j A Sásdi járási Tanács Művelődési Osztálya és a járási KISZ-bizottság nagyszabású majálist rendez május 29-én Abaligeten. Jellegzetes üdülőhelyi ünnepélyt akarnak ezzel kialakítani, mely évenként visszatérne. A program gazdag: esti bál csakúgy szerepel benne, mint szépségverseny, aztán a tószínpadon kórustalálkozót is rendeznek. A hegyháti majális egyik jellegzetessége: ifjúsági demonstráció is lesz. A járás területéről összesereglett KISZ- fiatalok ünnepélyesen kinyilvánítják majd ellenzésüket a vietnami agresszióval szemben. szőlőalanyt hoz lük torgalom- ba. A tavaszon 18 vagon tő- zeges fekáltrágyát szállítottak ki és 150 ezer forint értékű műtrágyát, növényvédőszert adtak el a tagoknak igen kedvezményes áron.) 4. A megtermelt termékek — szőlő, bor, gyümölcs — kedvező értékesítése. (Most kezdődnek a szerződéskötések és 15 százalékos nagyüzemi felárral kötnek megállapodást a MÉK-kel, nyolc felvásárló telepet hoznak létre az idén a Mecsek különböző pontjain, a begyűjtött árut a MÉK 12 boltjában és közületeknél értékesítik.) Gáldonyi Béla A pártkongresszus tiszteletére A Mecseki Ércbánya Vállala ,Ziper- novszky” nagyfeszültségű TMK-bri- gádja a karbantartási és üzemzavarelhárítási munkákon kívül a pártkongresszus tiszteletére terven felül vállalta egy, az üzem tartalékbiztonságát képező 2 és fél MVA-es transzformátor beépítését, szerelését május 15-ig. Képünk: Matkovics Ferenc vihar után üzemzavarelhárítá- son egy sérült 35 ezer voltos szigetelőt cserél. Foto: Czakó TH-rablók a III-as aknán Billiós értékek maradnak a főid alatt - Gépesíteni kellene az anyagmentést Micsoda zajt tud csapni két ember egy ilyen elhagyott vágatban! A rozsdásvörös víz úgy csobog a gumicsizmák alatt, mintha egy nagy folyó hullámai csapdosnák a parti követ. Mennyi ideje mehetünk a föld alatt? Mekkora utat tettünk meg? A mozdulatlan csend elmossa az időt, összezavarja a távolságokat... Amerre megyünk, mindenütt szétzilált vasúti sínek, elrothadt talpfák, felborult, porlepte csillék. A levegő nehéz, fojtó. Molnár Viktor bejáró aknász szinte naponta megteszi ezt az utat, mégis, valahányszor erre jár, szelíd szomorúságot érez az enyészet láttán... — Két évvel ezelőtt még micsoda élet volt itt! Emberek, gépek, vonatok, aztán elfogyott a szén, az emberek átmentek más szintekre, s itt ez maradt.;. Milliós értékek A bányászati térképeken a III-as akna harmadik szintjének többsége feladott munkahelyként szerepel. A vágatot védő vasívek meggörnyedve állnak az egyre súlyosodó I nyomás alatt, a bordafák Érdekes esemény, amikor a gyár vezetői találkoznak a fogyasztókkal. így véli Sári Sándor, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár vezérigazgatója is, aki dr. Boda András áruforgalmi főosztályvezetővel és Nagy István osztályvezetővel együtt ezért látogatott a pécsi Állami Áruházba. A közeli esztendőkben, amikor a termelés már sokkal inkább a fogyasztói ízlés, igény és kereslet függvénye lesz, egyre nagyobb rangot kap majd a piackutatás. Sziebert László előadótól megkérdezik: mi a véleménye a gyár terliszter anyagairól? — Csak gyártanának belőle annyit, amennyi kellene! A vásárlók többsége ezt keresi, de jelenleg még mutatóba sincs belőle ... — Kérem — válaszolja a vezérigazgató —. 1959-ben ráesett mutattuk be első *. Latter gyártmányainkat. I ".v? indultunk, mert Pesten ,,csak a haza iránti szere létből’' jelszóval vették át anyagainkat. Ebben a városban ahol az emberek nagyon fogékonyak az új iránt, a terliszter gyorsan népszerű lett. Ma már kétmillió kétszázezer méter ilyen szövetet gyártunk évente. Ez teljes termelésünknek mintegy negyven százalékát jelenti. S mégsem elég. Piackutatás — Igaz, a hazai terliszter gyártmányoknak 75 százalékát exportálják. A magyar terliszterszövetek kiváló minőségét. bizonyítja, hogy a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár állandó megrendelői közé tartoznak a legjobb svéd, norvég, holland, szovjet, libanoni és iraki cégek. — Meg Pécs — teszi hozzá Sári Sándor tréfásan —. A legkényesebb mintákat csaknem tíz év óta Pécsre hozzuk bemutatni. Most is vagy húszféle mintát hoztunk magunkkal, három, hat, kilenc méteres darabokat. Mielőtt rátérnénk a gyártásra, kíváncsiak vagyunk a pécsiek véleményére. Dr. Dárdai Imrének, Földes Györgynek tetszenek a minták. A terliszterekben a nyugati divatszíneket, a babarózsaszínt, a babakéket egy-egy vég már képviseli. Jövőre — a bemutatott mintákból ítélve — nagyobb arányban készülnek a keresett, világos színű terlisz- teranyagok is. Sári Sándor készséggel válaszol arra a kérdésre, hogy ezen kívül milyen újdonságot várhatnak a fogyasztók a gyártól. — Tovább fogjuk fejleszteni a termelést, s bár az exportot ezzel arányosan kell növelni, ez mégis azt jelenti, hogy a biztonsági tartalékból valamivel több terliszter jut belföldre. Kísérleteket végzünk poliur- etánhabra dolgozott tropikál- jellegű anyagok előállítására is. Ezek sikere azt jelentené, hogy a népszerű „szivacs”- anyagokból a jelenleginél sokkal nagyobb mennyiséget kaphatnának a fogyasztók. Mivel a terliszter-anya- gok gyorsan száradnak, gondoskodni szeretnénk arról, hogy feldolgozásukhoz hasonló tulajdonsággal rendelkező, zsugorodásmentes olyan anyagok álljanak rendelkezésre, mint a vászon, zippzár, varrócérna, övszalag, bélés. A Magyar Selyemipari Vállalat terlisz- terekhez alkalmas bélés, az Újpesti Cémagyár hasonló jellegű fonalanyagok előállításán fáradozik. Reméljük. sikerrel. Rövidesen új férfiszövet kerül az üzletekbe Tiros elnevezéssel. — A Tiros tulajdonképpen a közkedvelt és ezért ugyancsak hiánycikknek számító Hágó korszerűbb változata, 65 százalék gyapjú és 35 százalék poliészter tartalommal. Már gyártjuk, és a harmadik negyedévtől kapható lesz az üzletekben. A Tirosnál már érvényesül az a tendencia, amely a „könnyített” szövetek irányában hat. Manapság valóságos luxus nehéz szövetből készült ruhákat hordani. A Tiros könnyebb, mint a Hágó, ára ennek arányában alacsonyabb lesz. — Nyertek-e valamit a pécsi úttal? — Ahhoz — mondja Sári Sándor —, hogy az új mechanizmusban jó kereskedelem legyen, már most meg kell keresni a kapcsolatokat. Mi olyan cikkeket szeretnénk termelni, amelyre szükség van. Annak érdekében, hogy termékeink gyorsan és akkor kerüljenek a fogyasztókhoz, amikor még valóban divatosak, máris sikerült megállapodnunk. Az áruházak igazgatóságával úgynevezett keretszerződést kötöttünk. Ml ennek megfelelően meny- n y 1 s é g e t gyártunk, amelyből azt választják ki, ami számukra, illetve a fogyasztók számára legmegfelelőbb. Harsányi Márta szétrohadtak, a sűrített levegő csöveit rücskösre marta a rozsda. Ez az első, ami megkapja az embert: az enyészet diadala, de aztán pár száz méter után felülkerekedik a csodálkozás: micsoda értékek fekszenek itt a földben, meny nyi fa, mennyi vas, mennyi alkatrész — mennyi pénz ... Amióta a bányászatban rendszeresítették a fémtámo- kat, új „szakma’’ született: a TH-rablás. A TH-rablók az elhagyott vágatok TH-íveit. vasúti sínéit, légvezetékeit szerelik le; amolyan utócsatározás ez a természet erői ellen. Higgadt emberek Két ember egy műszak alatt két-három TH-gyűrűt rabol vissza. Egy-egy gyűrű értéke meghaladja a kétezer forintot. A gyűrűk egymástól hatvan centiméteres távolságban sorakoznak, nem nehéz hát kiszámítani, micsoda érték fekszik egy száz méteres vágatszakaszban. A visszarabolt ívek többsége egyengetés után újra használható, a bilincsekkel, csavarokkal még ennyi gond sincs: egyből mehetnek az edővájási csapatokhoz. A TH-rablók többsége idősebb, kisebb betegségekkel, szilikózissal bajlódó ember. Ide nyugalom, megfontoltság, nagy szakmai tudás kell. A kapkodás a halált jelentheti. Ahol a TH-rablók már végeztek, oda ember többet nem mehet. A harmadik szint egyes keletitől nyugatra eső 14-es telepi munkahelyen Torma Sándor és Hurton István vájárok rabolnak. Egyikük 46, másikuk 54 éves. A vágatot meg- rogyasztotta a nyomás, a vastag vasívek összecsavarodtak, mint a drót. Torma István messziről felénk kiált: — Segíteni jöttek? Mert most nagyon elkelne... Az alacsony, fekete arcú ember végigsímogatja a vasat, nézi, hol lesz legjobb beakasztani a csörlő kampóját. A fejszével helyet vág neki az összetört bordafák között, s aztán int a társának, — Hozzad a pulit.. s A puli egy kis ügyes csörlőszerkezet, mely 3,5 tonnás vonóerőt képes kifejteni. Tisz tességes neve is van: pull-lift. A gép segíthetne A csörlő, mintha vekkert húznának fel, kattog, s lassan feszíti a láncot. A TH-ív megrándul. pattan, s aztán potyog ni kezdenek a fadarabok. Lezuhan egy kő, a kis öreg felnéz. int a társának, hogy vigyázzon, s tovább racsnizza a j láncot. Még egy pattanás, s aztán a nyolcvan kilós yasdsrab tehetetlenül belezuhan á sárba. Alinak, nézik a vasat, aztán egymást. — Ez megvolna.., — Meg. Mindkettőjükről folyik a víz. — Nem lehetne jobban gépesíteni ezt a munkát? — Lehetne. Volt is itt egy gép, de aztán elvitték. — És bevált? — Hat gyűrűt is kivett műszakonként, bár Igencsak rongálta őket. Rettenetes ereje volt... A széntröszt 1965. évi újítási feladattervében szerepelt, egy 2000 forintos különdíijal kiemelt feladat: a TH-rablás gépesítésének megoldása. Rel- der József pécsbányai lakatos meg is oldotta: hidraulikus szerkezetét egy pályakocstra szerelte, s ezzel biztosítani tudta, hogy a gépezet viszonylag nagy súlya ellenére is gyorsan mozgatható legyen. — Hol van ez a gép? — Nem tudom. Az aknász is a vállát húzza. — Elvitték. Úgy gondolom, import alkatrészekkel üzemelt, s abból volt hiány ... Anvacmento körletek III-as aknán két csapat* más üzemekben talán több, végez rendszeres anyagmentést, s bár eredménveik rendkívül jelentősek, mélyen alatta maradnak a lehetőségeknek. — Első a termelés — mondja Molnár Viktor. _Oda mind enképpen kell az ember. Aztán jön az előkészítés, aztán a karbantartás, s ha marad ember, akkor lehet anyagot menteni .; . A korszerű bányászat együtt jár a nyitott vágathossz csökkentésével. Évente minden üzemben több ezer méter vágatot adnak fel. ezeknek azonban egy jelentős részét nem rabolják vissza. — Egvszer már szó volt arról is, hogv önálló anyagmentő körleteket szerveznek, me- Ivek függetlenek a termeléstől. Nasvon örültünk neki... — mondja az aknász, miközben visszafelé gyalogolunk. — És mi lett belőle? — Egyelőre semmi. — Mit gondol, miért? — Külföldön állítólag már így van. Nem tudom, nálunk mi jött közbe. Hirtelen megáll, hallgatózik. Távolról — a kirabolt vágat mélvén, — mintha nagv kaliberű lövegek dörögnének, s halk morailás hallatszik. — Omlás a „senkiföHién”. Pár hónap, s még a kezünk nyoma sem marad meg, ahonnan visszavonultunk... Békés Sándor
