Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
196«. MÄJT7S 5. napló-5 Cseh Mária Hol! István A plakátok már városszerte megjelentek: pénteken este mutatják be a Pécsi Nemzeti Színházban Johann Srauss Mesél a bécsi erdő című operettjét. A közönség a premier előtt megszokott érdeklődéssel olvassa a színlapot, amely mindig olyan egyforma; kedvelt művészek neve bukkan elé, ismert tervezőké, karmestereké, mindazoké, akik egy produkciót fémjeleznek. Ez az előadás mégsem egy a sok közül a benfentesek számára egy kicsit a meglepetések bemutatója. Miről mesél a bécsi erdő? Johann Straussról, szerelemről, három péklegény és egy fiatal lány furfangjáról. amely egy zeneszerzőt indít a világhírnév felé. Oly egyszerű a meséje, hogy szinte elvész a melódiák hatalmas áradatában és a zene hordozza szárnyain a színpadi cselekményt. A „valcerkirály” áll előttünk, aki ugyan atyja akarata ellenére lépett a zenei pályára, de már korán a császárváros legünnepeltebb zenésze lett. önálló zenekara élén saját műveit vezényelve óriási sikert aratott Európában, hangverseny-kőrútjai diadalmenetek voltak. Dirigensként is nagy népszerűséget szerzett, olyan nagyságok ismerték el ké_ pességeit, mint Brahms és Wagner. Több mint 7 évtizedes zene szerzői munkássága alatt az operett, a keringő, a polka kiváló mestere volt. A „Do- nau-walzer” huszonöt éves jubileumán, 1889-ben az egyesített osztrák-magyar katonazenekarok élén vezényelte művét és ekkor — csakúgy mint más alkalmakkor — ezrek ünnepelték a szerzőt. Pénteken este legszebb dallamai csendülnek fel a színház nézőterén, egy kellemes estét szerezve a mai csodálóknak. Johann Strauss primadonnát avat S milyen érdekes a sors; ezen az estén a keringőkirály halhatatlan muzsikájának szár Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: szerdán derült, száraz idő, csütörtökön elsősorban a Dunántúlon és az északi megyékben nappali felhőképződés, helyenként záporesővel, esetleg zivatarral. Gyenge, változó irányú, majd fokozatosan megélénkülő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—13, legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között. nyán egy fiatal művész indul el a színházi pályán. Az operettben Müller Terézia, az ünnepelt énekesnő Sedelmayerné vendéglőjében az ifjú. még ismeretlen Strauss egy művét énekli, s most a darabbeli János visszaadja a ,.kölcsönt”. Müller Terézia: Cseh Mária. Szerényen megilletődött. mint a pályakezdők. Első pillantásra nyomát sem látni az ilyenkor meglévő izgalomnak, csak később, a beszélgetés közben derül ki, mennyire érzi a bemutatkozás felelősségét. Egy hónapja szerződött a pécsi színházhoz. — Nem is tudom, mit mond jak ... Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végeztem, innét a Fővárosi Operettszínház Stúdiójába kerültem. Nagyon sok munka van mögöttem, itt ismertem meg a színészmesterséget és tanultam énekelni, — Szerepek? — Számos stúdió-előadásban vettem részt, de itt Pécsett kaptam életem első igazi szerepét, s mindjárt ilyen csodálatosat Strauss operettjében. Főszerep? Olyan ez mint egy álom, sokszor magam sem hiszem el. De így van és ezért nagyon sokat köszönhetek a pécsi színháznak, kedves kollégáimnak. akik készségesen és szeretettel segítenek. Nagyon boldog vagyok, de tudom azt is, hogy milyen komoly feladat előtt állok, hiszen Strausst nemcsak szép énekelni, hanem ugyanolyan nehéz is még egy rutinos művész számára is. — Mit vár a közönséggel kötendő ismerettségtől? — Rendkívül sokat. Nekem még nincs múltam, ez talán jó is és kétszeresen örülök, hogy a jövőmet ebben a városban kell megalapoznom, ahol a közönség igényes, szereti és érti a színházat. Remélem, hogy a pécsi közönség a szívébe zár, én mindent megteszek, hogy ezt elősegítsem. Azt hiszem, ez a kapcsolat egész pályafutásomra ki fog hatni, A koreográfus: Holl István Néhány könnyed tánclépés, csak úgy zene nélkül — ez Pechvogel, azaz Holl István. Ez is meglepetés: saját koreográfiáját táncolja a darabban. — Szolnokon már két ízíben készítettem koreográfiát — mondja. — s ha ez gyakorlatnak számít, akkor már nem vagyok kezdő. A különbség Új típusú magnetofon készül A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban újtípusú magnetofon mintapéldánya készült el. Az M 8-as család „újszülöttje” az M 8/A Jelzésű négysávos, három sebessége» készülék. A négysávos készülékkel — hagyományos magnetofonszalagokon — kétszer annyi műsor rögzíthető. Az új berendezést Somlai Csaba elektromérnök és Kutassy Imre gépészmérnök tervezte. Az újtípusú magnetofonból néhányat már ösz- szel árusít a kereskedelem, s nemsokára megkezdik a ó-széria gyártását. Látogatás a Főiskolán A Neveléstudományi Tanszék Szülőket és tanulókat egyaránt érdeklő és érintő, közérdekű kérdés: milyen szakmai-pedagógiai gyakorlattal kerülnek katedrára a most diplomázó általános iskolai tanárak. Kérdésünkre dr. Szántó Károly, a Neveléstudományi Tanszék vezetője adott felvilágosítást: Bal száz órás gyakorlat — A szakmai-pedagógiai gyakorlatok rendszere három részből áll: iskolai megfigyelésekből, hospitálásokból és tanítási gyakorlatokból, a hallgatóknak az órán és iskolán kívüli nevelő munkájából. Kiszámítottuk, hogy hallgatóink gyakorlati tevékenysége mintegy 600 órát jelent óraszámban kifejezve, vagyis a négy év alatt az iskolai gyakorlatra fordítandó idő összesen 5 hónapban jelentkezik, s ezalatt minden hallgató három szaktárgyából összesen 45 órában tanít valóságosan. Mindez a négyéves háromszakos képzésben valósult meg a felsőoktatási reform során. — Úgy tudjuk, hogy a TV. éves hallgatók kéthetes falusi gyakorlatra is kimennek. Mik ennek a tapasztalatai? ARANYSÁRKÁNY Tegnap megkezdődtek az új magyar színes film külső felvételei Pécsi származású díszlettervező harminchatodik játékfilmje Még a nyár is előresietett. A májusi nap álmatag, mesés Kosztolányi-fényeket küld a térre. A csapón felirat: Aranysárkány. Ranódy Miklós rendező hátranéz; r — Felvétel indul! És ezzel indul Baján a diákregény filmváltozatának külső forgatása is. Köz- • ben a tér felé műfűre Fiat- Zastavák tartanak, mindegyiken SU betűjelzés, jönnek a szabadkai rokonok. A forgatás környékén pedig lemondanak meccsközvetítésről, minden műsorról és az eredeti hangulat érdekében százhúsz TV-antenna e’tűnik a Béke tér házairól. Egy asszony — Tornyai Emma nén; a Szabadság útról — korabeli bútorát küld te fel autóval, hozzá egy 1890-es táncrendet, a belső felvételekhez. Bácska, a szülőföld. Kosztolányi Dezső szellemének adóz’k. A Fiat-Zastavák kihasználták a május elsejei kedvezményeg határátkelést, sorra gurulnak Baja felé. Egy öreg szabadkai orvos kilép a kocsiból és sárvafa- kad; — Ez nem igaz! A Mo- gyoróssy bácsi! Apám tőle vette a játékaimat! A bajai sportszerüzlet felett valóban ez áll; Mogyo- róssy játékkereskedés. Aztán arrébb Lottéria. Király Szálló. Sárszegi Nagyáruház ős Liszner kereskedés. Közben előkerül egy pécsi tüke is. Romvári József, díszlettervező. Igaz, 1949 vagyis szinte diákkora óta Pesten él, elvégezte az Ipar művészeti Főiskolát és azóta 35 film díszleteit alkotta, köztük az „Akiket a pacsirta elkísér” és a „Légy jó mindhalálig” címűt. — Két hete dolgozunk a városban — mondja. — A cégtáblák többsége régen valóban létezett kereskedők nevét ábrázolja. Egykori szabadkai és bajai újságok, folyóiratok tömegét olvastam el. kutattam át, hogy minél eredetibb formában állíthassuk elő a helyszínt. Ceglédtől Bácsalmásig szinte az egész Duna—Tisza közét végigkutatta megfelelő hangulatú házért, udvarért. Nagy gondot okozott a berendezési tárgyak előteremtése is, hiszen a filmgyárnak nem lehet akkora készlete a kellékekből, amekkorát az Aranysárkány igényel. Budán a Hűvös- völgyben aztán rábukkantak egy műgyűjtőre. A Kosztolányi film forgatása szempontjából hihetetlen ■ kincsek kerültek elő padlásáról: szecessziós bronz- edények, amibe a portékát öntötték és tárolták a kirakatban, kínai jelenetet ábrázoló aranycirádás teásdobozok. régi márkás boros üvegek. Pécsi Sándor, vagyis Liszner bácsi ezek körött árul mától kezdve. Az ldős bajaiak Kosztolányi emlékeket idéznek a Belvárosi Cukrászdában. Régi újságok kerülnek elő Kosztolányi Dezső 1931-es bajai beszédével. Valaki Esti Kornél rímet mond, az Aranysárkány írójának hazavágyódásáról : „Gyermekkorom, mindig téged kereslek, ha járom a poros-boros Szabadkát, Mióta labdám elgurult itt, nem ér az élet egy fabatkát”. Az Aranysárkány alkotói gárdájának a színek, tárgyak hangulatát is jól visz- sza kell adniuk, a régi kisváros mindenbe belelátó embereinek világában. — Nem könnyű feladat — mondja Romvári József — De reméljük, sikerül. Földessy Dénes atgxiwwvwvw» — A falusi tanítási gyakorlatok a főiskola vonzási területéhez tartozó megyék falvaiban zajlanak le. Hallgatóink tíz megye 135 iskolájában végezték az elmúlt évben gyakorlataikat Zuko- vits Imre főiskolai adjunktus, vezető melodikus irányításával. A személyes tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a kijelölt iskolák gyakorlat- vezető tanárai gondosan előkészítik a hallgatók tanításait. Az igazgatók szinte atyai szeretettel gondoskodnak hallgatóink elhelyezéséről, étkezéséről, s minden törekvésük az, hogy megmutassák községük és iskolájuk fejlődését, a falusi nevelők életének szépségét, de a nehézségeket és azok leküzdését is. A szak- felügyelők a hallgatók 90 százalékánál végeztek óralátogatást, és jelentéseik szerint tanárjelöltjeink minden téren helytálltak a pedagógiai hivatás teljesítésében. — Az „öreg*’ pedagógusok bizonyára átadják ilyenkor szakmai és nevelői tudásuk legjavát, az ún. pedagógiai „mesterfogásokat”. — Fordítottjára is volt már eset. Több sok éves szakmai gyakorlattal bíró nevelő kijelentette, hogy a kiküldött tanárjelöltektől sajátította el a korszerű pedagógiai elveket és eljárásokat. Hallgatóink viszont arról számoltak be, hogy csak a gyakorlat után látják megvalósulni azokat az elveket, és törvényszerűségeket, amelyeket annak idején a pedagógia elméletében tanultak. Űttörőmunka és népművelés A hallgatóknak más kötelező gyakorlataik nincsenek? — De igen. A II. félév után tíznapos nyári úttörőgyakorlaton vesznek részt Csillebércen. Itt kapják meg azt az elméleti előkészítést, amelynek birtokában bekapcsolódhatnak a következő tanévben az iskolai úttörőmunkába, mint rajvezetők. Az úttörő- munkát tanszékünkön Vastagh Zoltán főiskolai adjunktus látja el. Sok hallgató az úttörőmunkában szereti meg jobban a nevelői hivatást a gyerekekkel való kötetlen és közvetlen formában történő érintkezések során. A népművelési gyakorlatok viszont ellenpólusát adják az előbbieknek. Itt ugyanis a felnőtt-oktatás és a nevelés gyakorlatába való bevezetésről van szó. Hallgatóink előbb a „népművelési ismeretek” c. kollégiumon megfelelő elméleti képzésben, majd a hatodik félévben „ismeretterjesztési gyakorlatokon” vesznek részt. Az irányító munkát tanszékünkön ár. Varsányi László főiskolai adjunktus látja eL 1964-ben vált el a Neveléstudományi Tanszéktől a Pszichológiai Tanszék. Az előbbi feladatokon kívül a tanszék látja el valamennyi pedagógiai tantárgy oktatását: a logikát (I. év), a neveléselméletet és didaktikát (II. év), a neveléstörténetet és az összehasonlító pedagógiát, valamint az iskolaszervezettant (III. év). Az említett tantárgyak tanításához szükséges 7 egységes főiskolai jegyzet közül 4-et a pécsi Főiskola Neveléstudományi Tanszékének oktatói írtak. így: dr. Szántó Károly az Oktatáselmélet és Iskolaszervezettan címűt (ezeket a tudományegyetemeken is használják). dr. Komlósi Sándor a Neveléstörténet és dr. Varsányi László a Népművelést ismeretek c. jegyzet szerzője. Tudományos kutatás A rendkívül széleskörű oktatói-nevelői munkán és jegyzetíráson kívül a tanszék oktatói kiterjedt tudományos munkát is végeznek. Dr. Szántó Károly befejezte „Az oktatás tartalmára” vonatkozó kutatásait, az általános képzés témakörében több részlettanulmánya jelent meg. Kutatás tárgyává tette a politechnikai képzés és a termelő munkára való előkészítés ösz- szefüggését az általános képzéssel. A Főiskola külön kiadványában jelent meg Az általános és szakműveltség aránya kialakításának problémái c. tanulmánya, öt tanulmánya jelent meg a Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiben. Nyomdai előkészítés alatt A programozott feladatok szerepe a felső- oktatási szeminámiumokon és gyakorlatokon. A tanszékvezető ezen kívül felelős szerkesztője a főiskolai módszertani kiadványoknak, számos tudományos bizottságnak, társulatnak tagja vagy vezetője. Dr. Komlósi Sándor főiskolai docens jelenleg kandidátusi értekezésén dolgozik. A munkára nevelés a családban c. tanulmánya a főiskolai Tudományos Közleményekben, német nyelvű tanulmánya pedig az UNESCO hamburgi folyóiratában jelent meg. Nagy Ferenc főiskolai adjunktus levelező aspiráns a pszichológiai tudományokból. Dr. Varsányi László adjunktus A felnőtt oktatás didaktikai és pedagógiai problémái című kutatási témán dolgozik. Ebből a témakörből eddig több tanulmánya jelent meg. Várnagy Elemér tanársegéd a népművelési gyakorlatok szervezésével foglalkozik. Ebből a sokágú tevékenységből születik meg a hallgatók negyedik évében a tanszék munkájának gyümölcse: a komplex pedagógiai műveltség — az elmélet és a gyakorlat nemesveretű ötvözetik mindössze — mindössze! — annyi, hogy modern darabok betétjei voltak. A Strauss-mű esetében nagy kötöttség, hogy a huszonkét zeneszám közül 10 polka és tizenkettő keringő s természetesen a zenét nem lehet megváltoztatni. Viszont a polka négy alaplépésből áll, ezt nagyon nehéz variálni, ezért még nyolcat költöttem. Arra törekedtem, hogy a műnek megfelelően játékos legyen a táncbetét, megmaradjon a stílusban, de a mai közönséghez szóljon. Holl István koreográfus! bemutatkozása még nem a váratlan események vége. De maradjanak ezek péntek: estére, amikor majd mesélni kezd a bécsi erdő. Bocz József Strauss-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban ./lies él a hé esi érdéi
