Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-26 / 123. szám

i960. MÄJTJS 26. napló 3 Ismét fenyeget a burgonyabogár A Megyei Tanács mező- zdasági osztálya felhívja a zségi tanácsok, termelő­ivetkezetek és egyéni bur- nyatcrmelők figyelmét a rgonyabogár kötelező ir­tára. \ védekezés végrehajtható dkg kh Hungária DL 40- vegyszerrel, illetve 80 g/kh Lardtox P 70-essel, jy 120 dkg/kh 50 százalé- 5 Hungária Matadorral, jldrines védekezést csak vényvédő állomás végez- i, tekintettel arra, hogy a ddrint mindenkinek be lett szolgáltani, készletet iki sem tarthat, és dield- es védekezést saját maga iki sem végezhet, tki a védekezést elmu- ztja, vagy a Dieldrinre latkozó rendelkezéseket ígszegi, az szabálysértést vet el, és 3000 Ft-ig ter- Ihető pénzbírsággal sújt- tó, súlyosabb esetben bűn- di eljárás alá vonható. MEGYEI TANÁCS VB Mezőgazdasági Osztálya Napirenden a szilikózis fJjabb, határozott intézkedéseket sürget az idő Kilenc évvel ezelőtt alakí­tották meg a Nehézipari Mi­nisztérium mellett a Szilikó­zis Bizottságot, abból a cél­ból, hogy a -szilikózis ellen folyó harcot — műszaki és orvosi vonalon egyaránt — vezesse és koordinálja. Azóta a bizottság minden évben összeül egyszer a legfonto­sabb teendők megtárgyalásá­ra. Az évi ülések színtere gyakran volt Pécs vagy Kom­ló, aminek az a magyaráza­ta, hogy itt él az országban található szilikózisos betegek mintegy 90 százaléka, s itt tevékenykedik a hazai szili­kóziskutatás legtöbb ismert szakembere is. Vizes eljárások A Szilikózis Bizottság 1966. évi ülését ugyancsak Pécsett, az ú jmeszesi munkásszálló ét­termében rendezték meg teg­nap délelőtt. Garamvölgyi Já­nos, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója emelkedett először szólásra, s köszöntöt­te Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettest, Vigh Ár Épül a cserkúti gépállomás gépjavító állomást épít a 6-os út mellett, Cserkútnál a lármislenyi Gépállomás. A tíz és fél millió forintos költ­őéi épülő létesítmény ez év december 15-ére készül el. | pádot, a Bányaipari Dolgo­1 zók Szakszervezetének titká­rát, Havrán Istvánt, az Or­szágos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnökét és másokat, majd Tamásy István, a NIM helyettes főosztályvezetője a Szilikózis Bizottság elnökhe­lyettese megnyitotta a tanács­kozást, s átadta a szót dr. Ember Kálmánnak, a bizott­ság elnökének. Dr. Ember Kálmán tartal­mas beszámolót tartott a bi­zottság 1965. évi eseménydús munkájáról, majd megállapí­totta: csaknem 1800 szilikó­zisos dolgozik az ország bá­nyáiban. túlnyomórészt a Me­csek vidékén. A szilikózis el­len folyó harc műszaki részét továbbra is a vizes eljárások uralják: a vizes fúrás, szén- fal-átnedvesítés, ködzár stb. A Mecseki Széntrösztnél mindemellett vízpermetezős fejtőkalapácsokkal kísérletez­nek, s a vizes eljárásokat ún. „száraz” eljárásokkal egészí­tik ki. Május elején két, nagy teljesítményű porelszívó be­rendezést kaptak; György-ak­nán porlekötő pasztát próbál­nak ki. A tröszt kutatási osz­tálya már hosszú idő óta ál­latkísérleteket folytat a kü­lönböző porálarcokkal. Ugyan­csak a kutatási osztály ki­lenc külföldi — szovjet. NDK, nyugatnémet, csehszlovák, hol­land — intézettel tart kap­csolatot a kutatás színvonalá­nak növelése céljából. Általá­ban: a porhelyzet ha lassan is, de javul, s a kutatást és a prevenciót illetően lépést tartunk mind a szocialista, mind a kapitalista országok­kal. Uj telepítés? Dr. Ember Kálmán a be­számoló végén határozati ja­vaslatot terjesztett elő. Eb­ben a többi között indítvá­nyozta, hogy a tbc-seket. il­letve szilikotuberkulózisosokai vonják ki a föld alatti mun­káról. Javasolta, hogy ünne­peljék meg méltóképpen, dús munkaprogrammal a Szilikó­zis Bizottság fennállásának tízéves jubileumát, alakítsa­nak munkabizottságot az elő­készítésre dr. Szirtes Lajos kandidátus, a kutatási osztály vezetője irányításával. Indít­ványozta, hogy ugyancsak a jubileumi év keretében — tartsanak 1967 májusában nemzetközi porelhárítási mun­kaértekezletet. szovjet. NDK- beli. lengyel, csehszlovák, ju­goszláv és nyugatnémet elő­adók részvételével. Dr. Ember Kálmán után dr. Szirtes Lajos tartott elő­adást A porexpozíció célsze­rű elosztása bányáinkban címmel. Az ismert kutató ma­tematikai és statisztikai szá­mításaira alapozva merőben új telepítési rendszert java­solt, mely — a lényegét te­kintve — pontosan ellenkező­je a jelenlegi gyakorlatnak. Dr. Kádas István főorvos, a kutatási osztály szilikózis laboratóriumának külső mun­katársa állatkísérleteket vég­zett az új telepítési rendszer ésszerűségének igazolása cél­jából. Bár a kísérleteket sze­rényen csak elővizsgálatoknak nevezte, a kísérletek sok vo­natkozásban a dr. Szirtes-féle koncepció helyes voltát iga­zolták. Ami megengedhetetlen Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes elégedetten tekintett vissza a Szilikózis Bizottság kilencéves munká­jára, s arra kérte a műszaki szakembereket, illetve bánya­üzemi orvosokat: a tízéves jubileumra készülve, nyújtsa­nak még többet. Havrán Ist­ván elmondotta: néhány évvel ezelőtt még 40—50 ember be­tegedett meg havonta szilikó­zisban a mecseki szénmeden­cében, ma 10—12. A fejlődés tehát kétségtelen. Nem lehe­tünk azonban közömbösek és érzéketlenek a még mindig csaknem 1800 szilikózisbeteg iránt. Megengedhetetlennek nevezte, hogy még mindig dolgoznak tbc-sek és sziliko- tuberkulózisosok a föld alatti mun kahely eken. Dr. Makkay T-Ászló, a Bá­nyászszakszervezet főorvosa a határozati javaslat bővítésére, kiegészítésére tett indítványt, KreffU Gábor, az OBF el­nökhelyettese arról számolt be. hogy a KGST-országok miképpen hangolják össze a szilikózissal kapcsolatos kuta­tómunkájukat. miként egyez­tetik tapasztalataikat. Még számos hozzászólás hangzott el a mindvégig érdekes ülé­sen, mely Tamásy István zár­szavával ért véget M. L. Félmilliós totónyeremény Ma fizetik ki Mohácson Idén is a mohácsi járás tartja a szerencserekordot, Kispál Tibor nagyösszegű totó-nyereményével együtt nyolc darab, úgynevezett nagynyereményhez jutottak idén a járás lottózói és to- tózói. A nyeremények között két személygépkocsi is volt, amelyet a máiusi autónye­reménybe tétkönyv-sorsoláson húztak ki. Kispál Tibor a 20. játék­héten 13 találatot ért el a totón. Emellett két 11-esés egy 10-es találata is volt. Ezekkel együtt 460 900 forin­tot nyert. A közel félmilliós nyereményt ma, csütörtökön veszi át az OTP mohácsi fiókjában. Kispál Tibor a Mohácsi Járási Tanács me­zőgazdasági osztályának dol­gozója. A totónyereményből régi vágya teljesül: személy- gépkocsit vásárol családjá­nak. Pécsi kezdeményezés Átlageredmény, vagy szaktárgyi jegyek? A szakközépiskolai felvételek új rendje — A történelem elrontotta az átlagomat, biztosan nem vesznek fel a szakközépisko­lába! — gyakori sóhajok vol­tak ezek egészen az idei fel­vételi vizsgákig és néha való­ban „nem szaktárgy” miatt maradt ki a jelentkező a szakközépiskolából. — Eddig csak egyetlen szám jegyből, vagyis a valamennyi tantárgy után számított átlag­ból következtethettek a gye­rek tudására a szakközépis­kolai felvételnél — mondja Kabar Ferenc, a Pécs városi Tanács VB oktatási csoport­jának vezetője. — A jogsza­bály nem kívánt többet, és ma sem kíván. Igaz ugyan, hogy a jelentkezési lapon jel­lemezni kell a tanulót, de eb­ből igen gyakran kifelejtik a tanulmányi átlag rövid bon­colgatását. Emiatt bizony sokszor telje­sen más érdeklődésű gyerek került egy-egy szakközépisko­lába. mint amilyen érdeklő­dést az kíván, hiszen ennél az iskolatípusnál nem volt felvételi vizsga vagy beszél­getés, kizárólag a papírforma szerint döntöttek. Nem túlzás azt állítani, hogy a mostani szakközépiskolák körül ta­pasztalható kételyek — és meg kell hagyni: érthető ké­telyek — kicsit a felvételi rendszer említett hiányossá­gából is adódtak. A Pécs városi Tanács okta­tási csoportjánál ezért szüle­Maul Adolf párttitkár aga szokta írni önéletraj- t, arra kér tehát, hogy : foglaljam pontokba mun .smozgalmi tevékenységét, ilönben sem érdeme, in- bb kötelessége a kommu- stának, hogy a dolgozók lekében hallassa szavát, ;g akkor is, ha a gazdá­éi vezetővel találja szem- n magát. Mégis hallani ran eseteket, amikor a rttitkár, különböző meg- í tolásokból csak lefelé arcos” ám tehetetlenül •ja szét kezét, ha a ve­tés hibáit kellene szóvá- mi. Maul Adolf nem csodál- ■zik, ismerős neki a prob- na. Itt, a Szénbányászati őszt újhegyi üzemében is ódtak visszás helyzetek, egalkuvásáért nem is le­it egyértelműen az alap- ervi titkárt hibáztatni, ért hogyan álljon ki má­kért a művezetővel szem- in az a fizikai munkás irtfunkcionárius, akinek talmazása, bérbesorolása ;yanattól a művezetőtől gg? Persze az öntudatra hét hivatkozni, de ha ez im-zában megoldaná a rdést, elég lenne hozzá a ukrán párttag művezető itudata is... Az újhegyi :em csúcspártvezetőséee >v döntött, hogy maga ál- pítia meg a fizikai^ párt- károk besorolását, ő tesz vaslatot jutalmazásukra is. őnyben részesítik azokat jutalmazásnál, bérbesoro- snál, még a lakások el- ztásánál is —, akik nyolc Beszélgetés egy párttitkárral órai becsületes munka mel­lett pártmegbizatásaikat ki­emelkedően végzik. Figye­lemmel kísérik a volt párt­titkárok helyzetét is, hogy utólag se legyen mód re­torzióra. Hozzá kell tenni: nem is észleltek ilyen je­lenséget. Dolfi bácsi, ahogy régi munkatársai nevezik, hét évvel ezelőtt, éppen május­ban lett függetlenített párt­titkár. Nem ennek köszön­heti azonban, hogy idén, 55 éves korában nyugdíjba megy. Megvan az előírt 25 évi szolgálata — sőt, egy kicsit több is — az öntödé­ben. És függetlenítés ide, függetlenítés oda, mindmáig melós maradt. Az üzem egyik vezető beosztású szak­embere egyszer azt találta mondani egy munkásnak, aki a munkafolyamat ész- szerűsítését javasolta: „Ma­ga csak dolgozzék, kérem, én úgyis azért vagyok itt, hogy gondolkozzam!” Rög­tön hívatta Maul Adolf, és az illető azonnal tudta, hogy miért... — A fizikai dolgozók, jog­gal, rendkívül érzékenyek a hangnemre — mondja. — Megadják, de eh is várják a tiszteletet. Ebben az eset­ben meg nem is csak a tisz­teletről van szó, sokkal többről. Hiába magyaráz­zuk akár mindennap, hogy tiétek az üzem, a termelő­eszközök, az egész ország, ha ahelyett, hogy igényel­nénk, visszautasítjuk javas­lataikat. Ezzel már ott is vagyunk az agitáció kérdésénél. Maul Adolf szerint legfontosabb a következetesség minden vonalon. — Hogy érti ezt? — kér­dezem. Az újhegyi üzemben egy­formán beszél a párt- és a gazdasági vezetés, mert először egymás között tár­gyalják meg a lényeges fel­adatokat, csak ezt követően ismertetik a dolgozókkal. Egy másik vetülete a követ­kezetességnek: szó és tett nem térhet el egymástól szemernyit sem. Egy-egy jelentős bel-vagy külpolitikai eseményről na­pokig vitatkoznak itt is az emberek. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mi­lyen szerepet visznek a vi­tában a kommunisták. Ha­tározottan képviselik-e a párt politikáját, vagy el­engedik a fülük mellett a felszínes, egyoldalú véle­ményeket, esetleg maguk is csatlakoznak hozzá. Nos, az újhegyi üzem kommunistái­nak mintegy 70 százaléka megfelelő képzettséggel és „harci kedvvel” rendelke­zik, nem tekinti népszerűt­len feladatnak az emberek meggyőzését. Nem véletle­nül említi Maul Adolf első helyen a képzettséget. „Ez az alapja a politikai nevelő munkának, nélküle formá­lissá válnak az érvek és eredmény nem mutatkozik.” Vannak aztán, akik egyik vagy másik kérdésben nem értenek egyet a párt politi­kájával, de ahelyett, hogy a taggyűlésen hangot adná­nak nézeteiknek, hallgat­nak. Nem kell magyarázni, mit ér ezeknek a párttagok­nak az agitációs tevékeny­sége a gyakorlatban. Az agitációs munkát aka­dályozó tényezők közé tar­tozónak érzi Maul Adolf, ha áttételesen is, a felduzzadt adminisztárciós létszámot. — Sajnos, ha létszám- csökkentésről van szó, rög­tön a fizikai állományhoz nyúlnak, talán azért, mert az áll közvetlen kapcsolat­ban a termeléssel. Nálunk nem normában dolgoznak a munkások, mégis — helye­sen — évről évre nagyobb követelményeket támasz­tunk munkájukkal szem­ben. Ugyanakkor — és ezt ők is látják — sok olyan hely van, és nemcsak üze­men belül, ahol egy alkal­mazottra eső munkát ket- ten-hárman látnak el •.. A helyes megállapítások után. most már tennünk is kel­lene valamit ennek meg­szüntetésére. Országos problémák? — kérdezi vissza, és kemé­nyen a szemembe néz. — Ha egy központi vezetővel beszélhetnék, megmonda­nám neki: az ár- és bér­rendezésben egy kicsit mel­léfogtunk. Nem a kérdés lé­nyegét, hanem a végrehaj­tás módját illetően. A har­madik ötéves terv irányel­veit. a gazdaságirányítás új módszerét előzetesen vitára bocsátotta a Központi Bi­zottság, ezt kellett volna tenni az ár- és bérrendezés előtt is. Mert ma már a dolgozók — a párt nevelte ilyenné őket — elvárják, hogy minden fontos kérgéé ben idejekorán kikérjék a véleményüket. Kéri Tamás tett meg a javaslat: az előírt felvételi kellékeket a város területén egészítsék ki. még­pedig úgy, hogy minden szak- középiskola lássa, milyen a jelentkező diák hajlama, ér­deklődési köre. — Az idei felvételekre már kiadattuk az iskolával a ta­nuló bizonyítványát, ahol a nyolc év minden osztályzata megtalálható — tájékoztat Gelencsér Géza, az oktatási csoport középiskolai előadója; — Mellette vitték az ellenőr­ző könyvüket is. Eddig csak a technikumoknál volt kötelező a felvételi vizsgák megtartása. Most a város szakközépisko­láiban is mindenütt felvételi beszélgetést tartottak a gye­rekekkel. Mindezek eredmé­nyeként kitűnt, hogy a jelent­kező diáknak milyen az ér­deklődési köre. Igaz, néhány felvételi be­szélgetést néhány szakközép- iskolában már eddig is tartot­tak, s különösen a Széchenyi^ Gimnázium mellett működő-? , ben járt ez megbízható ered­ménnyel. További nyitott kérdés azon ban, hogy egyenlő esélyek ki­alakulásakor melyik gyereket vegyék fel: azt-e, akinek jó a tanulmányi átlaga, és a szak tárgyakból gyengébb, de legalábbis nem kiváló, avagy fordítva? A válasz nyilván az, hogy a szakmailag erős gye­reket kell előnyben részesí­teni. Csakhogy a szakközép- iskola általános műveltséget is ad, s ehhez legalábbis nem árt. ha jó tanulmányi átla­gú gyerekekre alapozzák a közismereti tárgyak oktatását; — Ilyen esetben a dolgok természetes rendje úgy alakul; hogy a tanulmányi átlag és a szaktárgyi jegyek között túlsá_ gosan nagy eltérés nincsen, — mondja Gelencsér Géza. — Aki például jeles fizikus vagy kémiás. annak általában a többi tárgyból sincs közepes­nél rosszabb jegye. Az idén egyébként szeren­csésebb volt a beiskolázás üte­me is. Tavaly párhuzamosan történt a felvétel a gimnáziu­mokba. technikumokba és szakközépiskolákba is. Ennek eredményeképpen a techniku­mokba fel nem vett diákok 4,5-es átlaggal hetekig gondot okoztak, hiszen közben a gim­náziumok is betellettek. Most előbb a technikumokba és szakközépiskolákba vették fal a gyekerekeket, s azután a gimnáziumokba. Végső soron 1603 diák ke­rült be a pécsi középiskolák­ba. mégpedig gimnazistának 687. technikumi növendéknek 417 és szakközépiskolásnak 409. Emellett kilen cvenen kezdték el a kétéves gyors- és gépíró iskolát is. A felvettek között a fizikai munkásszülők gyermekeinek aránya a kö­vetkezőképpen alakult: gim­nazista 46, szakközépi ko^ás 55, technikus 59 százalék, s a gyors- és gépíró iskolák nö­vendékeiből 82 százalék. Ez utóbbi azt bizonyítja, hogy a fizikai dolgozók közül a vi­szonylag gyengébben keresők ••dták svermeküket gvors- és ’éníró iskolába, mert önnél már két év múlva keresőké­pesen kerülnek ki. Földessy Dénes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents