Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
EGY IIÉT nagyon kevés idő arra, hogy bővebb ismereteket szerezhessen a látogató Szlavóniáról. Minden tekintetben gazdag országrész ez. gyárai jelentősek a jugoszláv népgazdaság szempontjából. hatalmas ipari, mező- gazdasági kombinátjai sok élelmiszert adnak az országnak. Bród a munkásmozgalom egyik, ha nem a legjelentősebb fellegvára, a Papuk- hegység gyönyörű üdülőhelyei évről évre tízezreknek nyújtanak kellemes pihenést és szórakozást. A jugoszláv elvtársak közismert vendégszeretete. szívélyessége és őszinte barátsága azonban megköny- nvítette helyzetünket. A hat napra sokrétű programot állítottak össze, s így módunkban volt átfogó képet kapni az eszéki járás gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről, a szocialista társadalom építéséről. A félreértések elkerülése miatt mindjárt meg kell mondani. hogy a járás a mi fogalmaink szerint megyét jelent. A közigazgatásilag és gazdaságilag ide tartozó terület 11 00Ö négyzetkilométer, 600 000 hektáron folyik szántóföldi művelés. 300 000 hektár kiterjedésű az erdő. A lakosság 800 helységben él, ebből 10 város, A járás 14, úgynevezett kommunára (község) tagozódik. nagyságuk, hatókörük megfelel a mi járásainknak. Öntöde, vagon- aVár. mezőgazdasági gépgyár. cipő- és gumigyár, három cukorgyár, több textilüzem. csokoládégyár. faipari üzem. gyufagyár található itt. tonutak vezetnek, az üres területeket parkírozták, mindenütt rend és tisztaság van. A négy gyárrészlegben Dieselmozdonyokat készítenek, évente 300 darabot, motorvonatokat, teljes cukorgyári berendezéseket, hidakat, dömpereket, vasúti kocsikat, villamosokat, nagyteljesítményű gőzkazánokat, mind a nazai, mind pedig a külföldi piacra. Megelégedéssel hallottuk, hogy a gyár jó kapcsolatot alakított ki a budapesti Ganz- gyárral, a vezérigazgató véleménye szerint a magyar cég kitűnő partner. Az évi 30 milliárdos termelési érték 35 százalékát exportálják, ebbői mi vagonokat és cementgyári berendezéseket vásárolunk. Önálló kutató és tervező.irodájában. mintegy százan dolgoznak, sajátos módszer szerint a gyár az elkészített terveket megveszi az irodától, s a szakembereket ebből fizetik. Nagyon büszkék a szépvonalú ifii'O lóerős teljesítményű modem Diesel-mozdonyra. amelynek sorozatgyártását mostanában kezdték el. Borovo, Jugoszlávia legnagyobb cipőgyára. A hangulatos. nyárfákkal övezett ..cipőváros” épületeit 35 évvel ezelőt építette a cseh Bata- cég. s kívülről azóta csupán annyit változott, hogy az autógumigyár már a háború után készült el. Viszont az eredmények összehasonlítása óriási fejlődést mutat. 1939- ben, a legnagyobb hajsza idején ötmillió pár cipőt és 120 tonna gumit készítettek, 1965gondok és bizonytalanságok mellett mindenütt azt tapasztalni hogy a gazdaságosságra való törekvés kísérő jelensége a nagyarányú rekonstrukció. A régi gépeket kiselejtezik, új, modern termelő berendezéseket állítanak be, a régi épületek szomszédságában új csarnokokat emelnek, a bródi faipari vállalatot a város másik felébe helyezik át, ahol bőven terjeszkedhet, a pozse- gai csokoládégyárban jelentős beruházással gépesítik a kézi munkát, miközben a termelés egy pillanatra sem áll le, mesztés. állattenyésztés) csupán egy ág, ezzel párhuzamosan a következő ipari üzemekkel rendelkeznek: egy napi 50 ezer liter tejet feldolgozó tejüzem, cukorgyár, két évi 350 000 sertést, 45 000 szarvas- marhát és 3 millió csirkét feldolgozó húsüzem, egy központi takarmánykeverő üzem, kendergyár, 400 vagonos bor- pincészet és egy mezőgazda- sági gépgyár, amely piacra is gyárt, miközben a kombinátot is ellátja gépekkel. Ezek az A velikai 28 fokos meleg vizű strand A batinai szovjet hősi emlékmű A mezőgazdaság szocialista üzemei jelenleg 200 000 hektáron gazdálkodnak. A bérből és fizetésből élő lakosság 165 000 körül van, a párttagok száma meghaladja a 33 ezret. Két egyetemén és két felsőfokú intézetében 3 000 hallgató, 29 különböző középiskolájában 32 000, az általános iskolákban 140 000 diák tanul. Az eszéki színház prózai operett- és operaegyüttese az- egész köztársaságban ismert, az impozáns eszéki galériában éppen a dél-dunántúli képzőművészek tárlata látható. A JÁRÁS IPARA területileg is decentralizált, a városokban mindenütt két-három ipari üzem dolgozik, elég jelentős munkáslétszámmal. — Természetesen Eszék, Bród, Pozsega és a Vukovár melletti Borovo az egész járás arculatát meghatározza. Alkalmunk volt látogatást tenni a bródi Gyúró Gyakovicsról elnevezett mozdony- és gépgyárban. A 4500 munkást foglalkoztató üzemóriás megkapó ílátványt nyújt. A hatalmas, Világi s csarnokok között beben pedig 17 milliót, illetve 15 ezer tonnát. Az idei terv S2 milliárd dinár, ebből 12 százalék az export. Az exportimport üzletet saját maguk bonyolítják le. 537 hazai üzletükben adják el a híres ás kitűnő mmőségű cipőket, A gyár körül helyezkedik el a lakótelep. Az eddig épített lakások a gyár tulajdonában vannak, a lakók ide fizetik a lakbért, külön szerv gondoskodik az épületek állagának megóvásáról. Évente általában száz lakás készül. Eddig a bruttó fizetések 4 százalékát a vukovári kommunának utalták át. s ebből vettek fel kölcsönt lakásépítésre, amelyet a nyereség egyharmad részéből fizettek vissza. Január elsejétől a 4 százalékkal a vállalat rendelkezik, és csak lakásra leöltheti el. Ebből az összegből kölcsönt is adnak azoknak akik családi házat kívánnak építeni a teljes összeg 35 százalékáig. A gazdasági reform bevezetése valamennyi ipart üzemben meggyorsította a fejlődést. A különböző átmeneti sőt állandóan növekszik. A rekonstrukció költségeit egyrészt saját nyereségükből, másrészt állami kölcsönből fedezik. Ily módon teljesen érthető, hogy az országban nagy becsülete van a jól- képzett közgazdászoknak, a pályázatok alapján a munkás- tanácsok szinte mindenütt közgazdászokat alkalmaznak az igazgatói tisztségekbe. A MEZŐGAZDASÁG szo- ciálista átszervezését tőlünk eltérő módon és ütemben hajt ják végre. Jelenleg a falun három szektor van, a mi állami gazdaságainknak megfelelő ipari-mezőgazdaságd kombinátok, a zadrugák és az egyénileg termelő parasztok. A zadrugák nem termelőszövetkezetek, hanem úgynevezett „szolgáltató” szervezetek, amelyek gazdasági segítséget nyújtanak a velük szerződést kötő parasztoknak: műtrágyát, gépet, állatot stb. adnak kölcsönbe vagy bérbe, ugyanakkor megszervezik a leszerződött termékek értékesítését. Ez a tevékenység igen jelentős, mert a zadruga köré csoportosult egyéni termelők a modem technika felhasználásával sokkal nagyobb eredményt produkálnak, mint a többiek, s a jugoszláv elv- ' társak véleménye szerint ez fontos a falusiak életszínvonala és az ország ellátása szempontjából, A mezőgazdasági kombinátoknak különleges szerepük van. A már említett 14 kommunában egy-egy kombinát működik, nagyságuk természe tesen váltakozó, tízezertől harmincötezer hektárig terjed, tevékenységük is különböző. Az oi’szág lakossága fogyasztásának és az exportnak a fő bázisai. A helyei 5 000 hektáros kombinát vezérigazgatója részletesen tájékoztatott bennünket a gazdaság szervezetéről, gazdálkodásáról és terveiről. Az összes termelési élték meghaladja a R0 milliárd dinárt, évi 11 millió dollár az export, ennek 91 százaléka hús. A mezőgazdasági termelés (növényterüzemek a kombinát egész termelését feldolgozzák, és csak bizonyos mennyiségű kukoricát, valamint búzát adnak él, az utóbbit is csak azért, mert még kevés a malmuk. Ezen kívül nagymennyiségű állatot vásárolnak a többi kombináttól, és az egyéni termelőktől. A tervek szerint néhány éven belül elsősorban húsfeldolgozásra specializálódnak, már most. is a termelési érték 50 százaléka állati termékből származik. TERMÉSEREDMÉNYEIK a legkényesebb összehasonlítást si elbírják. Búzából átlagosan 45, kukoricából 70, cukorrépából 500 mázsát termelnek egy hektáron. 4500 térhéntől évente átlagosan 3900—4000 liter tejet fejnek, 10 000 marhát, 25 000 sertést, 3 millió csirkét hizlalnak. Gépesítésük ma gasszínvonalú, hektáronként 18 mázsa vegyes műtrágyát használnak fel. Eddig egy mázsa kukoricát 4—6 órai munkával állítottak elő, most külföldről új, nagyteljesítményű gépeket vásárolnak, és jövőre mindössze 10;—15 percnyi mun kát használnak fel majd. Senki ne gondolja, hogy csak a híres helyei kombinátban érnek el ilyen kitűnő eredményeket. Vukováron 1000 hektáron átlagosan 600 mázsa cukorrépát, 3000 hektáron 74 mázsa szemes kukoricát termeltek. Ugyanitt 20 mázsa műtrágyát használnak fel egy hektárra. A termelés mellett a mező- gazdaság szocialista átalakításának központjai is. Az állam kezében lévő gazdaság vagyona évről évre növekszik, mert a kombinát napi áron megvásárolja a parasztoktól a földet. És eladják? Igen, minden kényszer nélkül felajánlják az államnak, erre épülnek azok a tervek, hogy például a helyei területeken 1970-re a szántóföldek mintegy 90 százaléka a szocialista szektorhoz fog tartozni, s a parasztok az iparban vagy a kombinátban helyezkednek el, ahol már most is nagyobb a 6000 állandó munkás jövedelme, mint az egyéniek többségéé. ' Egy iskolai felmérés azt bizonyította. hogy a d’iákpknak csupán 4 százaléka kíván a mezőgazdaságban dolgozni tanulmányaik befejezése után. ugyanakkor a földben dolgozó parasztok átlagéletkora megközelíti a 60 évet. Ilyen körülmények között ki munkálja mes a földet? A nagyüzem elterjedéséi segíti elő - a kooperációs mozgalom A kombinátok kétoldalú szerződést kötnek az egyéni parasztokkal állatok hizlalására, tenyésztésére, eze két előre garantált áron vásárolják mes. Az igépveknek megfelelően szaktanácsot. *a- xarmányt iuttatnak nekik, értékét az elszámoláskor fizetik vissza. A kenyérgabona termesztéshez műtrágyát. gépet biztosítanak. A vukovári kom binát körzetében 1963-ban még mindössze 4000 sertést hizlaltak, tavaly viszont 18 ezer darabot. A kooperánsok így közelebb kerülnek a nagyüzemhez, előnyét, hasznát saját jövedelmükön keresztül ismerik meg. Ez a módszer az ő véleményük szerint Jugoszlávia sajátos körülményeiben gyökeredzik. A VUKOVÁRI KOMMUNA (nálunk járás) átlagos nagyságú közigazgatási és gazdasági terület. Mintegy 70 000 ember él itt 26 faluban és két városban. Ipara évente 109 milliárd dinár értékű árut állít elő, a szocialista szektorhoz tartozik a szántóterület 30 százaléka. A kommuna élén a szkupstina áll, amely az alkotmány szerint állam- hatalmi és államigazgatási fel adatokat tölt be. A szkupstina választott testület, tagjait egyrészt a falvak lakossága, másrészt a vállalatok, üzemek dolgozói, tehát a bérből és fizetésből élők külön-külön választják, nyilvános jelölés, majd titkos szavazás útjain. A szkupstina elnöke függetlenített, azonban elsősorban politikai funkcionárius, aki a testületnek felelős, munkáját irá nyitja, üléseit előkészíti. A szkupstina kisegítő szervezetei az állandó bizottságok. A kommuna adminisztratív ügyeit tisztviselők intézik, vég rehajtják a szkupstina döntéseit és határozatait. Minden faluban kihelyezett tisztviselő vezeti az ott lévő irodát, de ez nem avatkozhat bele a helyi ügyekbe, csupán az a szerepe, hogy a lakosságnak ne kelljen a székhelyre utaznia, ha valamilyen hivatalos papírra van szüksége. Az itteni vezető szerv a választott falusi szkupstina, s mint ilyen, határoz a falu különböző politikai. gazdasági és társadalmi feladatairól, mozgósítja a választókat. elvtárs, a Kommunista Párt első főtitkára, most épül az impozáns munkásotthon, mely szülöttjének. Gyúró Szalajnak, a nemrég elhunyt pártvezetőj- nek nevét viseli majd. Bród a partizánharc egyik fő központja volt. 1941-ben ezer tagot számlált az itteni kommunista szervezet, közülük kerültek ki a két partizán brigád kiemelkedő vezetői. A város rendkívül sokat szenvedett a háború alatt. 28 alkalommal bombázták, és szinte a földdel !ették egyenlővé 1904-ben vi-~ szont hatalmas. 8-as erősségű földrengés pusztított. 2000 ház dőlt össze, a város és az ország összefogását jellemzi, hogy a nagvmultú városban még abban az évben teljesen helyreállították a károkat. A MUNKÁSMOZGALOM dicső múltját a három éve alakult munkásmozgalmi intézet 11 munkatársa ápolja, a lakosság hatékony közreműködésével. Eddig 40 tudományos művet és 8 könyvet adott ki. kiállításokat rendez, emléktáblákkal jelöli mes a partizán harcok helyeit, csatáit. Az intézet vezetője elmondotta, hogy készül egv könyv „Magyarok a jugoszláv forradalomban” címmel, ebben részletesen feldolgozzák a Petőfi-brigád megalakulását, tevékenységét is, amelynek politikai biztosa egy magyar származású bródi kommunista, Gyért Károly volt, egy másik tudományos mű pedig részletesen foglalkozik az 1919-es pécs-baranyai sztrájkokkal. Velikán, a csodálatos fekvésű hegyi kirándulóhelyen ízelítőt kaptunk a szlavóniai turizmus gazdagságából. A török korabeli várrom alatti strand 28 fokos thermálvize, a hegyi patakokban tenyésztett pisztrángok íze, a tölgyfaerdőkkel borított hegyek szinte tálcán kínálják a téli-nyári üdülést, pihenést és szórakozást. Világszerte értékelt trófea a szlavóniai szarvasagancs, eredetiséget adnak e tájnak a népszokások, az építészet. A jugoszláv tengerpárt mellett ezt a vidéket is egyre nagyobb számban keresik fel a külföldiek, megkönnyíti ezt a kitűnő közlekedés, a kényelmes hotelek és turistaházak sokasága. HAT, mindvégig nagyon kel lemes, élményekben, tapasztalatokban gazdag napot töltöttünk a baráti, szocializmust építő ország hozzánk legközelebb eső területén. Delegációnk előtt a korábbi években már több, sportolókból, gazA brodi Gyúró Gyakovics gyár látképe Bród is kommunaszékhely a Száva bal partján. Ez a kedves, szép kisváros mégsem ezért volt érdekes számunkra, inkább kimagasló munkás- mozgalmi múltja hagyott mély nyomokat bennünk. A város házai, közintézményei, ligetei lépten-nyomon sugározzák a jugoszláv kommunisták hősi harcát, őrzik emlékeit. A két világháború között itt volt a legerősebb a munkásmozgalom, ebben a városban született és élt Gyúró Gyakovics daságl szakemberekből, művészekből, társadalmi aktivistákból álló csoport járt az eszéki járásban, a kölcsönösség és a viszonosság alapján. Ezek mind jó alkalmak voltak arra, hogy ápolják a két nép barátságát. megismerkedhessünk egymás életével, munkájával, közös gondjával, hiszen összefűz bennünket az azonos cél, a szocialista társadalom építése, Kapcsolataink további fejlődésének és szélesedésének is ez az alapja. Bmz József
