Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

4

napló

US«. MÁJUS ZL

Szombat délután a Mecseken Sortatarozás, emeletráépítés

Az idén ötvenhét épületet útíttal fel a PIK — Negyvenhat lakás emeletráépítésből ütbaelháriiás mástél hónapon belül

Kapkodás tonnassám

Hetek óta rendszertelen a cementeüátás Súlyos termelési zavarok a panel- és a betonelemgyárban

Hetek óta — de főként az utóbbi napokban — vészben rendszertelen a cementellátás. A stáza és panelüzemekben a hét közepén részleges leáh- lásra kényszerültek. A Pécsi Betonelemgyár dombóvári üzemében péntek dél óta áll a munka, szombaton délelőtt pedig a komlói telepen is megszakították a termelést cementhiány miatt. Próbáltuk felkutatni a hiba gyökerét, hozzátesszük: kevés sikerrel. Kezdjük a nyilatkozatokkal:

fait mondanak az érdekeltek?

Barka József panelüzem-vezető:

— A nem kielégítő diétáson kívül egyébként is sok gondunk van a cementtel. Kapunk Vácról, Beremendről, Lábatlanból, de mindegyiknek más-más a tulajdonsága. Változó ezeknek a cementfé- ieségeknek az érlelési és pi- hentetési ideje. A technológiai eljárások változatossága miatt elég sok időt veszítünk. S ehhez jön még a rossz ellátás. Emiatt (gyakran álltunk a termeléssel s közben az üzemi rezsiköltség emelkedett. Tartalék cementünk nincs, rég feldolgoztuk és most teljes bizonytalanságban vagyunk.

A9czél László, aB. m. Állami Építőipari Vállalat szállítási előadója:

. — A stáza és panelüzem napi igénye körülbelül 90 tonna. Sajnos ezt a mennyiséget nem kapjuk meg és ezért fordul elő a részleges leállás a stázaüzemben is. Pénteken húsz tonna zsákolt cementtel enyhítettük a stáza üzem gondjait, mert nem érkezett meg az az ömlesztett cementmennyiség Beremendről, amit vártunk. A zsákolt cement feldolgozása pedig bonyolult és idővesztességet okoz.

László Imre, a Pécsi Betonelemgyár igazgatója:

— Napi 400 ezer forint a gvár termelési terve. Ebből : 35 ezer a komlói, 89 ezer a

ombóvári telepé. Elképzelhető. milyen lemaradás szárma- zi k most abból, l\ogy Dom- lóvár péntek dél, Komló pe- 'Ü2 szombat délelőtt óta áll. A mi napi igényünk 110 tonna. ebből ömlesztett körülbe- 80 tonna cement. Hetek rendszertelen az ellátás. Problémánkat közöltük a minisztériummal. Válaszként azt aptuk. hogy készüljünk fel api 192 tonna cement fogadására. Ennyire nincs szükségünk. Egyébként ezt a 192 tonnát nem is kaptuk meg.

Révfalvi József, ÉPFU szállítási osztály:

— A Pécsi Betonárugyár és i mi részünkre érkezett telexutasítás az Építésügyi Minisztérium Főigazgatóságától úgy szólt, hogy minden körülmények között szállítsuk le Be- remendről a Betonárugyámak a napi 192 tonna cementet. Még akkor is, ha ez a többi vállalat ellátásának rovására megy. Tudtam, hogy az utasítás végrehajtása lehetetlen. Beremend kiadási kapacitása naponta 220 tonna. A töltőberendezés teljesítményének is van határa. De ha a kétszázhúszból 192 tonnát a Beton- árugyárnak szállítunk, a többi vállalat és üzem — többek között a stáza és panel — leáll, mert a fennmaradott 30 tonna cementet lehetetlenség elosztani. Aggodalmamat közöltem a minisztériummal, mire másnap visszavonták az utasítást, mondván, hogy menjen minden a régi rendszer szerint. De ez a két nap elég volt arra, hogy zavart idézzen elő. A másik baj az, hogy az üzemek, vállalatok több cementet kémek tőlünk, mint amennyi a minisztérium által kiadott diszpozícióban szerepel. A stáza- és panelüzem például hiába kér napi 90 tonnát, ha az engedélyezett csak napi 58 tonna átlagban. Ezt le is szállítjuk, be tudom bizonyítani a szállítólevelek alapján. Az elosztást nem mi végezzük, mi csak szállítunk. Különben is a meglevő kocsiparkunk havi 6 ezer tonna cement szállítását biztosítja, ennél többre nem képes, de ennél többet nem is ír elő a diszpozíció.

Be se Sándor főmérnök, Bérem endi Cementgyár:

— Mi is a diszpozíciókban előírt mennyiséget adjuk át az ÉPFU-nak, amely a cementet úgynevezett nyerges- kocsikon, vagyis tartálykocsikon szállítja el az üzemeknek. Cement-h i á n y nálunk nincs. Mi az év első öt hónapja alatt nemcsak hogy teljesítettük a tervet, hanem 2646 tonnával többet is termeltünk. A többlet az első félévben eléri körülbelül a 4 ezer tonnát. Nem is tudunk arról, hogy egyes üzemek, vagy vállalatok cementhiányban szenvednék.

Semmi sem

___________________ i

i

ndokolja i

—■ ■ ■ —' i

Milyen következtetéseket j vonhatunk le ezekből a véle- , ményekből? Először: eltérés | mutatkozik a vállalatok i g é - )

n y e és a diszpozíciókban en- , gedélyezett mennyiség j között. Több üzem nem is s tudja pontosan, hogy egy adott időszakban — mondjuk } egy hónapban — mennyi a 1 jogos igénye, ezért döngetik r aztán az ÉPFU kapuit, hogy { „gyerünk a szállítással”, holott t az ÉPFU — amely a cement- 1 felhasználásról nagyon pontos- t

és hiteles statisztikát vezet — nem elosztó, csupán szállító szerv. Másodszor: a zavar bizonyos tájékozatlanságra utal főigazgatósági szinten is, ahol nem veszik kellően figyelembe a vállalatok és üzemek tervhez igazodó cementigényét. Ez a tájékozatlanság derült ki most is, amikor más üzemek rovására a Pécsi Betonelemgyárat kívánják elárasztani annyi cementtel (192 tonnával!), amire nincs is szüksége a gyárnak. Nem beszélve arról, hogy meg sem kapták az ígért és irreális cementmennyiségnek felét sem. Az utasítás másnapi visszavonása pedig csak aláhúzza a szervezetlenség tényét! S ha már manapság annyit beszélünk az önállóságról, akkor furán hat az ilyen intézkedés, amely túllicitálja a reális igényt, másutt pedig hiányt okoz. Még szerencse, hogy a Pécsi Betonelemgyár nem vette komolyan a beígért 192 tonnát.

A hetek óta tartó — és utóbbi napokban súlyossá vált szervezetlenségnek azonban véget kell vetni. Gyűlnek, sokasodnák a reklamáló levelek, jegyzőkönyvek, telefonhívások, az üzletfelek egymást szidják, a termelési kiesések pénzveszteséggel és költség- emelkedésekkel járnak. Ugyan mire jó ez?

Rab Ferenc

munkát végeznek a vállalat dolgozói. Ezek között szerepelnek a padlócserék, falszigetelések, különböző vízlefolyók cseréi, tűzveszélyes kémények kijavítása, tetőjavítások. Idén például 60 ezer négyzet- méterre tehető azoknak a tetőknek területe, ahol az Építő Ktsz segítségével szerkezeti átalakításokat, felújításokat, cseréket hajtanak végre, s kilométerekben számolható össze a tetővel együtt javításra kerülő csatornák hosz- sza.

A vállalat saját szakembereivel 26 épületet újít fel idén. Nagyobb arányú felújítást igényéi a Janus Pannonius u. 15. szám alatti épület, ahol födémet cserélnek, továbbá a Marosvásárhely u.

6., a Nagyvárad u. 15., valar mint a Bartók Béla u. 20. sz. alatti lakóépület. Ezeket a munkákat október végéig befejezik, s idén elkészül a Jókai tér 11. szám alatti épület teljes felújítása is.

A felújításra kerülő épületekben, ahol a vezeték kapacitása ezt lehetővé teszi, bevezetik a vizet és a gázt. Előreláthatóan 300 lakásba vezetik be idén a gázt.

Harmincegy épület 120 lakásának teljes felújítását végzi idén az Ingatlankezelő Vállalat beruházásában a Pécsi Építő és Tatarozó, a B.

m. Építőipari, valamint a B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Befejezik a Sallai utca sortatarozását, megkezdték a Déryné utca felújítását és a Honvéd utca

1., 3. szám alatti házak felújítását.

A vállalat három éve foglalkozik emeletráépítéssel. A Szabadság út 1. szám alatt 24 lakást fejeznek be októberre. Júniusban megkezdik a Petőfi utca 48., 52. és a 41., 47. szám alatti házak felújítását. illetve az emeletráépítést, melynek során 22 lakást készítenek. Tárgyalásokat folytattak annak érdekében is, hogy emeletráépítést kezdenek a Kossuth Lajos u. 60., valamint a Munkácsy u. 34. számú épületeken. Ha a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat ezeket a munkákat vállalni tudja, újabb 14 lakást fognak átadni. Három év alatt az idei átadásra kerülő lakásokkal együtt összesen 320 lakás létesült emeletráépítéssel.

Sok esetben panaszkodnak a szanálásra kerülő épületek lakói, hogy panaszukat nem orvosolják, mivel a ház lebontásra kerül. Ezekben az épületekben nagyobb arányú javításokat, mint például padlócsere, új ajtók vagy ablakok építését nem tudják elvégezni. Viszont a lakhatóság feltételeit biztosítják azáltal, hogy a kisebb javításokat ugyanúgy elvégzik, mint a többi épületen.

A felújítások és karbantartások minden évben 30—40 milliót emésztenek fel. Egy- egy épület felújítási értéke 100—150 ezer forint. Viszont az épület két-három éven belül elemi és egyéb károk következtében rongálódik. Hogy a gyors romlásnak elejét vegyék, ez év második felében létrehoznak egy karbantartó részleget, melynek feladata lesz a 3—4 éve épült vagy felújított lakások rendszeres karbantartása, a kisebb hibák kijavítása.

Társadalmi segítséggel épül a távfűtővezeték Komlón

Komlón eddig csak középületeket fűtöttek távvezetékről. A következő télen azonban már lakások bekapcsolását is tervezik a tisztább, kényelmesebb, gazdaságosabb fűtési rendszerbe. Elsőként a legfiatalabb városrész, a szilvási negyed és a kenderföldi lakótelep új otthonai kapják a meleget az erőműből. Mivel az évek óta sürgető alapközmű és elosztó hálózat kiépítéséhez a kivitelezőknek most sincs elegendő kapacitásuk, a hiányzó munkáskezeket a fűtésben érdekelt családok, valamint társadalmi szervezetek, szocialista brigádok pótolják. A fűtőcsó-csatorna építésénél szükséges hatezer köbméter földből például négyezer köbmétert társadalmi segítséggel mozgatnak meg. Ennek felét a KISZ-szervezetek fiataljai vállalták. A közvetlenül érdekelt családok öt—öt köbméter földmunkát végeznek. A vállalatok és a lakosság közös munkája eredményeként az új fűtési szezonban több mint félezer család élvezi a távfűtés előnyeit.

150 érés a mohácsi iskola

Kedves ünnepségre készülnek a mohácsi külvárosi általános iskola pedagógusai és tanulói. 1966-ban ünnepli az intézmény fennállásának. 150 esztendős évfordulóját. Ebből az alkalomból június

5-én jubileumi ünnepséget rendeznek. A délelőtt 10 óra kor kezdődő megemlékezésen Borsos János elvtárs a Mohács városi Pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, délután a Park utcai iskola pályáján sportversenyek lesznek, majd este fi órakor a Bartók Béla Művelődési Házban emlékműsort mutatnak be az iskola tanulói.

Új út

Pécsbányára

A Mecseki Szénbányászati Tröszt és a Pécs városi Tanás közös megbízása alapján a széntröszt tervező csoportja elkészítette a Széchenyi- aknát és Káposztás völgyet érintő új pécsbányai út kiviteli terveit. A jelenlegi út —, mely a városból indulva az Engels út—Káposztásvölgy nyomvonalon áthaladva ér a fatérhez, majd az akna előtt kiképzett központi térre —, a magasabb szinteken történő bányaművelés következtében jelentősen megsüllyedt, ezért szükségessé vált egyes szakaszainak áthelyezése*

Az új út a Káposztásvölgyet követő réten átvágva találkozik a fatér mellett haladó régi útszakasszal. A tervezéshez szükséges geodéziai felméréseket a tröszt központi mérnöksége, illetve a Széchenyi-aknai üzemi mérnökség végezte. Az út teljes hossza 1900 méter, melyből 510 méter felújítás lesz, ezen a szakaszon ugyan- egy régi makadámút húzódik, melynek felhasználása kedvezőbb vonalvezetést biztosít az új út részére, ugyanakkor jelentős megtakarítást, is eredményez.

Az új út koronaszélessége 8 méter lesz, melyből a burkolat 6 méter* Az építkezés során a Meszes-patak medervonalát is megváltoztatják egy rövidebb szakaszon: párhuzamositják az úttal. Ezen a részen — 350 méter hosszúságban —- vasbetonkorlátokat helyeznek el. Az építkezés még májusban teljes erővel megindul, s a mintegy hat és fél millió forintos beruházás — melyből 2 millió felújítás, 4,5 pedig új létesítmény — november

15-én megnyílik a forgalom előtt

Azért keresem fel Onö- " két levélben, mert Járni nem tudok, s Így nagyon nehéz lenne bárkivel személyes kapcsolatot teremtenem. Azt szeretném kérni a szerkesztéségtől, hogy amennyiben módjukban áll, küldjék el nekem azoknak a pécsi és baranyai ipari iskoláknak a elmét, amelyekben bőrdíszműveseket képeznek ki.

Szives válaszukat előre is nagyon szépen megköszönöm.

1FJ. KONDOR JÓZSEF

Beremend.

Vorosllov utca ». ia

Amikor a szűkszavú levél nyomán Beremendre utaztam, kishíján elkerültem a Vorosilov utcát, pedig benne jártam. A házak homlokzatán olvashatatlan a név, a számjelző tábla és a hosszú utcasoron sehol egy lélek, aki eligazítson. Már- már a tanácsháza felé vettem az utat, amikor a hátam mögött csikorogva meg nyílt egy kapu és egy gu- mirádlis, kézihajtású kocsi szegődött a nyomomba.

— Kondorékat keresi? — kiáltott utánam a fiatalember és néhány lendületes mozdulattal odakormányozta elém a kiskocsiját. — Vártam, hogy jönnek. Ugye a levél miatt? Felmutatott a házaik kapott tábláira és

exkuzálva magyarázkodott. — Ezek felől kereshetett volna. Ezért gondoltam, hogy jobb lesz, ha szemmel tartom az utat.. *

És amig visszainvitált saját udvarukba, bizony res- tellkedve gondoltam arra, hogy két hete „tarthatja szemmel az utat”, két hete várja ezt a személyes találkozást. Mégis ő kért elnézést, hogy csak a kertben fogadhat.

— Klári és Zsuzsi iskolában vannak, apáék dolgoznak, én meg nem nagyon értek a vendégfogadáshoz. Pedig. *.

Nem fejezte be, amit mondani akart, mert minden átmenet nélkül a levélről kezdett beszélni. Arról, hogy ő jól tudja, miben és miért volt hiányos a levele, de hát nem is lehet mindent írásban elmondani. Akkor elkezdhette volna a legelejéről. Onnan, hogy 13 éves volt, amikor megkörnyékezte ez a furcsa betegség, amit az orvosok „distro- phia”-nak mondanak és amiről ő már rég tudja, hogy izomsorvadás a neve, s tudja azt is. hogy „egyelőre” nincs orvossága. Felkerestek már minden kórházat, minden orvost, kipróbáltak már minden gyógyszert és kezelKONDOR JÓSKA

ték is hat hónapik a budapesti mozgásszervi sérültek intézetében. Valamit javult a betegsége, hiszen a „géppel”, a térdrögzítő készülékkel 100—200 métert is elgyalogol naponta, persze csak egyenes terepen, és ez már a „biztos javulás” jele. Ezért szeretne szakmát tanulni olyat, amit kedvel, amihez úgy érzi, kézügyessége is van. Hát ezért írta a levelet. Meg azért is, mert úgy gondolja, hogy 18 éves létére nagyon ideje volna már, ha valamiben ő is hasznára lehetne a családnak. Éppen arra kért, hogy erről az utóbbiról véletlenül se szóljak a szüleinek, mert ők úgy tudják és úgy is akarják, hogy csak kedvtelésből tanulja meg a szakmát, amikor váratlanul megérkezett az édesapja*

És ekkor kaptam kérdezés nélkül is teljes választ, kerek mondatot arra a „pe- digre”, amivel az imént adósom maradt. Jóska szemmel látható megkönnyebbüléssel és nem kisebb zavarral adta édesapja kezébe a lakáskulcsot, amit pedig a zsebében rejtegetett. És én csak akkor eszméltem fel. am - kor az édesapja kinyitott:: előttünk a lakás ajtaját, é- a fiát gyengéden ölbevév engem tessékelt előre. Hr. ezért „nem értett” Jóska

erdégfogadáshoz”.

A szobában minden sarok minden bútordarab arról árulkodik, hogy Jóska kedvéért rendezték be úgy ahogy rendezték. A televízió, a rádió, a lemezjátszó, a rengeteg hanglemez és a tömött könyvállvány is mind mind kéznél van, csak nyúlni kell értük*

— Hogy ne unatkozzék — mondja az apa —, s nem veszi észre, hogy erre a szavára cinkosan összenézünk Jóskával.

— Látná, milyen ügyes keze van! — és már mozdul, hogy ne csak mondja, hanem bizonyítsa Is Jóska ügyességét. DíszesKötésű fényképalbumokat, kézi faragásé dobozokat, állatfigurá-, kát és egy különös motívumokkal hímzett párnát tesz elém az asztalra.

— Az albumkászítást az intézeti munkaterápián taKétezer-kétszáz ház. majd- j nem tizenötezer bérlemény | tartozik Pécsett az Ingatlan-1 kezelő Vállalat hatáskörébe. A bérlők száma nőtt, s mégis csökkentek a panaszok. Az elmúlt évek során ugyanis í minden esztendőben 30—40 milliót költöttek karbantartásra és felújításra. Az idén már elenyésző számban kértek cserépkályha-építést, — kályhával, asztali tűzhellyel fedezni tudják az igényeket, a többi javítást és — ha csak nincs szó azonnali hiba- elhárításról —‘ egy-, illetve másfél hónapos határidővel elvégzik. Igaz, hogy a lakóknak ez a határidő még mindig hosszúnak tűnik, de az építőkapacitás hiánya miatt nagyon sok karbantartási

4 szép időben több százan szórakoztak szombaton a Mecseki Kultúrparkban. A leglátogatottabb az elektromos játék.