Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

2

napló

1968. M-ÁJLS 22.

Vietnami helyzetkép

Fő jelszó: azonnal megdönteni a Ky-kormányt

SAIGON: Da Nangban szombaton hajnalban zajlott le „a polgárháborúban vívott külön polgárháború” legvéresebb csatája: Ky tábornok ejtőernyősei vadászbombázógépek támogatásával négyórás elkeseredett küzdelemben elfoglalták a felkelők kezén lévő Tan Ninh-pagodát. A város két másik pagodája továbbra is a kormányellenes katonaság és a buddhisták kezén van.

Repülőgépekkel a pagodák ellen

A nyugati hírügynökségek tudósítóinak jelentése szerint a harc szombaton hajnali 4 órakor kezdődött: ezúttal a kormánycsapatok a géppuskák és a tankok után repülőgépeket is bevetettek, amelyek bombázták, rakétával lőtték és géppuskázták a buddhisták szent épületét. Ky tábornok pilótái azonban egyízben célt tévesztettek és a Da Nang-i amerikai parancsnokság egyik épületére szórták pusztító rakományukat — a hajnali órák ban még senki sem tartózkodott a parancsnokságon. Ugyanakkor a Da Nang-i támaszpontot aknavetővel lőtték a felkelők, miután az onnan felszállt gépek bombázták állásaikat. Az amerikai szóvivő közölte, hogy a lövedékek robbanása és a tűzharc eltévedt golyói összesen 15 amerikait sebesítettek meft

A Tan Ninh-pagoda reggel 8 órakor került a kormánycsapatok kezére: az ejtőernyősöknek egyenként kellett ki- füstölniök a pagodát védelmező katonákat és polgári személyeket védelmi állásaikból. A harcban egy buddhista életét vesztette: a tudósítók látták, sárga szafránba burkolt holttestét a pagoda bejáratánál. A buddhista templom közepén hatalmas vértócsa sö- tétlik, az épületet számos lövés érte. A boncok közölték, hogy a harcok során még sokan meghalták: holttestük a pagodában fekszik. Magát az épületet a tengerészgyalogosok szögesdróttal kerítették el, s átkutatják az összes helyiségeket. A korm ány csapatok mintegy hatvan katonát és negyven polgári ellenállót ejtettek foglyuk

Buddhista tüntetés Saigonban

Míg Da Nangban folyt a harc, Saigonban megkezdődött az újabb válság kirobbanása óta legjelentősebb buddhista tüntetés. Több mint tízezren, fiatalok, férfiak és nők, gyerekek és öregek gyűltek ösz- sze a buddhista intézet körül és a földre ülve egynapos éhségsztrájkba kezdtek. Magában a pagodában Thich Thlen Minh főpap vezetésével ötszáz buddhista pap és papnő meg nem határozott időre kezdett éhségsztrájkot. A tömeg csendben hallgatta a hangosbeszélőkön közvetített jelszavakat és a Da Nangból érkező je’entéseket: „Amerikai tankok és fegyverek ölik testvéreinket Da Nangban...” „A Ky-kormánynak azonnal le kell mondania!” Aztán a bemondó félbeszakítja szavait,

hogy felolvasson egy gyorshírt: „A Skyraiderek bombázták Da Nangot”i

A kora délelőtti órákban egy fiatal buddhista diák a pagoda bejáratától néhány lépésre felkapaszkodott egy fára, hogy mindenki lássa, és kést döfött a hasába. „Feláldozom magam Da Nang-i testvéreinként, meghalok értük” — kiáltotta a fiatalember, aztán lezuhant a földre. Haldokolva szállították kór- házba.Nem sokkal később a nagy

erőkkel kivonult rendőrség támadást intézett a buddhisták ellen: a rendőrök könnygáz-gránátokkal próbálták feloszlatni a tömeget. A hírügynökségi tudósítások szerint valóságos pánik tört ki. Az asszonyok és gyerekek rémülten menekültek. A buddhista fiatalok rendfenntartó szolgálata nedves zsebkendőket és citromszeleteket osztott szét a tömegben és megakadályozta, hogy a pánik általánossá váljék. A zűrzavarban több asz- szony és öregember elájult. Mint az AFP írja, a sok ezer citromot a buddhista intézet titkos alapjából vásárolták meg, előre számítva a rendőrség támadására.

Üzenet Johnsonhoz

Huéból Thich Tri Quang buddhista vezető pénteken újabb üzenetet intézett Johnson elnökhöz. A főpap fogadott több újságírót Is és általuk lényegében közölte utasításait a saigoni buddhista intézettel, amely a szombati tüntetést megszervezte. A fő jelszó most már a Ky-Thieu- kormányzat azonnali megdöntése.

Wilson-Erhard találkozó

London: Erhard nyugatnémet kancellár vasárnap este kétnapos hivatalos látogatásra Londonba érkezik. Wilson miniszterelnök hétfőn és kedden Downing Street-i hivatalában folytat bizalmas tárgyalásokat Erharddal. A nyugatnémet kancellárt az angol királynő is fogadja.

Londonban a NATO válságáról folyó tárgyalássorozat betetőzésének tekintik a Wilson—Erhard találkozót. Várakozás szerint három kérdés- csoport kerül megvitatásra:

1. A NATO jövője, a „nukleáris felelősségmegosztás” és Nagy-Britannia kapcsolata a Közös Piachoz.

2. A kelet-nyugati kapcsolatok és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról kötendő megállapodás kérdése.

3. A Nyugat-Németország- ban állomásozó rajnai brit haderő költségeinek prob léI mája.

Budapestre érkezett a Singapore ! miniszterelnök

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására Li Kuang-ju, a Singapore-i Köztársaság miniszterelnöke és felesége szombaton délután néhánynapos látogatásra Magyarországra érkezett. A miniszterelnök kíséretében Budapestre érkezett Sinnathamby Radzsarainam külügyminiszter, Othman Vök szociális- és művelődésügyi miniszter,

Francis Joachim d’Costa külügyi államtitkárhelyettes.

A vendégeket ünnepélyesen fogadták a singapore-i és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Fogadásukra megjelent Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és felesége, továbbá Péter János külügyminiszter, Veres József munkaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisége.

A singapore-i miniszterelnököt és feleségét, valamint kíséretének tagjait, amikor kiléptek a repülőgépből, elsőként Kállai Gyula és felesége, valamint Péter János üdvözölte. Li Kuang-ju fogadta a felsorakozott díszőrség parancsnokának jelentését, majd felcsendült a singapore-i és a magyar Himnusz. Ezt követően a singapore-i miniszter- elnök Kállai Gyulával ellépett a diszőrség előtt, s köszöntötte az egységet. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután üdvözölték a fogadásukra megjelent magyar közéleti vezetőket.

Befejezte munkáját a Komszomol XV. kongresszusa

Szombaton délután az Internacionálé eléneklésével zárult a moszkvai Kreml hatezer személyes kongresszusi palotájában a Komszomol 15. kongresszusa.

A kongresszus — munkája befejezése alkalmából — üdvözlő levelet intézett az SZKP Központi Bizottságához, ebben biztosította a pártot, hogy a Komszomol mindig a párttal együtt fog haladni a lenini úton, tevékenyen részt vesz az új ötéves terv végrehajtásában és továbbra is hű marad internacionalista kötelezettségeihez.

Bonn: Szombaton Essen- ben több mint két és fél ezer bányász fekete zászló alatt tiltakozó tüntetést rendezett. A bányászok az ellen tiltakoztak, hogy a bonni kormány a kisujját sem mozgatja a szénbányászat egyre súlyosbodó válságának enyhítésére. Ugyanakkor tiltakoztak a bányatulajdonosok magatartása ellen Is, akik elutasították a béremelési követeléseket, pedig a legutóbbi bén-i-i- dezés óta lényegesen emelkedtek a megélhetési költségek.

A tiltakozó gyűlésen Arendt, a bányász-szakszervezet elnöke hangsúlyozta: ha a bánya- tulajdonosok továbbra is elutasítják a bányászok jogos követeléseinek teljesítését, akkor bányászsztrájk lesz az egész Ruhr-vidéken.

Megnyílt

a nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt első kongresszusa

Nyugat-Berlin: „Ha húsz évvel a második világháború után városunkban horogkereszteket mázolnak, szociáldemokrata újságírókat és más személyiségeket fenyegetnek, házukat felgyújtják, az egész világon ismert és tisztelt űrhajósokat: Beljaje- vet és Leonovot provokációknak teszik ki, akkor ez annak a jele, hogy nálunk a bűnös múlt felszámolásában rendkívül komoly mulasztások történtek. Nyugat-Berlinben most bosszulja meg magát az a politika, hogy a neofasiz- mus újjáéledésére irányuló minden figyelmeztetést mint kommunista propagandát elvetették, s ennek most a demokrácia, a demokraták isszák meg a levét” — hangsúlyozta Gerhard Danelius, a nyugatberlini Német Szocialista Egységpárt első titkára szombaBrüsszelben virágcsokrok és vörös bársony szőnyegek fogadták az ötnapos állami látogatásra érkező angol királynőt —, de csakhamar kiderült, hogy a felséges látogatás nem egyszerűen az angol és a belga királyi ház „rokoni kapcsolatait” kívánja feleleveníteni. A kíséretében utazó Stewart külügyminiszter már az első napon megragadta az alkalmat, hogy kijelentse: Nagy-Britannia csatlakozni kíván a Közös Piachoz és ebben fel akarja használni Belgium jószolgálatait De Gaulle Franciaországának ellenállásával szemben. A látogatás így a Nyu- gat-Európában folyó gazdasági küzdelem egyik csatája. Anglia Belgiumot és Hollandiát afféle „beépített” közös piaci szövetségesnek tartja és támogatásukra számít az „angolszász behatolással” szemben emelt francia vétó leküzdésében.

Ugyancsak Brüsszelben sokkal kevesebb virággal és vörös bársony szőnyeg nélkül — a Közös Piacon belüli küzdelem egy másik, késhegyig menő élességű ütközete dúlt. A napirenden a mező- gazdasági árak szerepeltek. A háttérben azonban Franciaország és Nyugat-Németor- szág gazdasági ütközete zajlott. amelyben Franciaország teljes nyíltsággal felvetette, hogy Hallstein nyugatnémet politikusnak távoznia kell a Közös Piac főbizottságának éléről ...

A legutóbbi napok eseményei is elevenen igazolják tehát az SZKP XXIII. kongresszusának azt a megállapítását, hogy „kiéleződött a konkurreuoiaharc NyugatRózsák a konkurrenciának

Európában, nevezetesen a Közös Piacon belül és más állammonopolista egyesülésekben. Az imperialista tömbök résztvevői közti ellentétek kiéleződése következtében folyamatban van a tömbök bomlása”.

A kongresszus által említett konkurrenciaharc kiéleződésének legfőbb frontvonulatait európai viszonylatban elég világosan tükrözi a két brüsszeli példa. A középpontban De Gaulle Franciaországa áll, amelynek gazdaság- politikájában is megmutatkozik a NATO-val szemben vitt „függetlenségi irányzat”. Ennek megfelelően De Gaulle Anglia belépését mindenekelőtt azért ellenzi, mert értékelése szerint az angol belépés Franciaország kárára megváltoztatná a Közös Piac belső erőviszonyait és egyben újabb lehetőségeket nyitna az angol közvetítéssel betört amerikai monopóliumok számára. A Közös Piacon belüli második alapvető frontvonal Franciaország és Nyugat- Németország között húzódik. Ennek gazdasági alapja, hogy Franciaország a Piac legnagyobb mezőgazdasági exportőr országa — Nyugat-Né- metország pedig a legnagyobb mezőgazdasági importőr. Érdekeik tehát alapvető ellentmondásban állnak egymással.

Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy a kis országok — mint Belgium és Hollandia — pillanatnyi érdekeiknek megfelelően csapódnak a harc

során egyik vagy másik félhez, világossá válik, hogy bonyolult ellentétek szövevénye állítja szembe egymással a Közös Piac hat tagállamát, igazolva a XXIII. kongresz- szusnak azt a megállapítását, hogy az integráció monopoltőkés feltételek között nem más, mint a hatalmi harc kiéleződése a tőkés államok között a tőkés világgazdaság frontjain. Ezt az értékelést megerősíti, hogy az említett francia—nyugatnémet ellentétek a legutóbbi brüsszeli tanácskozásokon (ezúttal első ízben) ipari területre is átterjedtek. A nyugatnémet ipar megbízottai ugyanis a 80 százalékig már megszüntetett közöspiaci belső vámok teljes és gyorsított felszámolását követelték. Villiers, a francia gyáriparosok szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban beismerte, hogy a védővámok teljes felszámolása súlyos helyzetbe hozná Nyu- gat-Németorezággal szemben a francia ipart, ezért legalább 1970-ig érvényben kellene tartani a védővámokat.

A nyugat-európai tőkés országok között dúló konkurrenciaharc megértéséhez elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a küzdelem nem egyszerűen európai keretek között folyik! Mialatt a nyugat-európai tőkés országok egymással csatáznak — valamennyit egyaránt fenyegeti az Egyesült Államok gazdasági inváziója. A XXIII. kongresszus beszámolója ezzel kapcsolatban leszögezte:

„Az Egyesült Államok monopóliumai újabb támadásba mentek át a világpiacokon”. Az amerikai tőke természetesen arra törekszik, hogy mindenekelőtt franciaországi behatolását erősítse, s ezzel is gyengítse Franciaországot az európai konkurrencia-harc- ban. Ma már másfélmilliárd dollárra teszik a Franciaországban működő amerikai tőke mennyiségét. A behatolás stratégiájához. tartozik, hogy az amerikai tőke a legkorszerűbb iparágak felé áramlik! 1965-ben a Francia- országba áramló amerikai tőke 51 százaléka a vegyiparban, a gépgyártásban és a villamos iparban helyezkedett el. Természetesen az amerikai invázió egész Európára kiterjed, beleértve Nyu- gat-Németországot is. A nyugat-európai országok közül azonban számottevő ellenállást csak Franciaország tanúsít a behatolással szemben, (így például a francia hatóságok akadályok egész sorát gördítették a Phillips Petroleum nevű amerikai vállalat elé, amely petrokémlai üzemet akart létesíteni Francia- országban. Az amerikai tröszt végül is felhagyott a kísérletezéssel és' „kivonult” Franciaországból.)

Elsősorban a francia gazda-, ság ellenállására céloz a XXIII. kongresszusnak az a megállapítása, hogy „az amerikai monopóliumoknak most megerősödött vetélytársakkal van dolguk, amelyek mind gyakrabban visszavágnak a

dollárnak”. Ennek a „visszavágásnak” szerves része a gazdasági kapcsolatok keresése a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal! A súlyos és bonyolult gazdasági harcot vívó nyugateurópai országok tudomásul vették azt a realitást, hogy a Szovjetunió gazdasági erejének növekedésével és a KGST harmonikus fejlődésével rendkívül komoly és megbízható gazdasági kapcsolatok lehetősége bontakozhat ki. A XXIII. kongresszus a KGST munkájával kapcsolatban első helyen említette a termelés további nemzetközi szakosításának és kooperációjának problémáit — s ebben a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elve alapján a nyugat-európai országok is szerepet játszhatnak! Az utóbbi napokban legkiemelkedőbb példája volt ennek az amerikai autómammutok által létében fenyegetett FIAT- konszem és a Szovjetunió gazdasáei vezető szerveinek nagyszabású megállapodása. Jellegzetes az is, hogy ezt a megállapodást valóságos versenyfutás előzte meg a FIAT és a legnagyobb (egyébként állami kezelésben lévő) francia géokocsikonszem, a Renault között.

Az általános gazdasági kép legfőbb vonásai ily módon: a Nyugat-Euróoára nehezedő amerikai gazdasági nyomás fokozódása; ennek árnyékában általános konkurrenciaharc Nyueat-Európa vezető államai között — és végül e kettős nyomás hatása alatt fokozott érdeklődés a harmonikusan fejlődő szocialista piaccal létesített kapcsolatok iránt

ton, a párt első kongresszusán tartott beszámolójában,

Danelius szembeszállt az* zal az állítással, hogy a nyugat-berlini NSZEP a város alkotmányos rendjét veszélyez* teti. „Az az igazság, hogy pártunk tevékenységét alkotmányellenes módon nap mint nap akadályozzák. Pártunk, a város alkotmánya értelmében síkraszáll a békéért, a szociális haladásért, az emberi szabadságjogok védelméért” — hangsúlyozta.

Végleg szakítani kell azzal az elmélettel és gyakorlattal, hogy ivNyu gat-Berlin a mi Vietnamunk, frontváros, tüske a vörös húsban”. A nyugat-berlini politikának is abból kell kiindulnia, hogy német területről soha nem szabad új háborúnak kitörnie. „Nyugat-BerLinnék csak akkor van jövője, csak akkor képes fejlődni, ha jó kapcsolatokat tart fenn az NSZK- val, az NDK-val, a kelet- és a nyugat-európai államokkal •egyaránt”.

„Nyugat-Beriin az NDK kellős közepén fekszik, e földrajzi helyzet megváltoztathatatlan, tehát az eddigi politikát keli megváltoztatni. Nyu- gat-Berldnnek tevékeny, kezdeményező szerepet kell vállalnia, hogy elősegítse a két német állam megértését, az NDK békepolitikájának érvényre juttatását, a bonni re- vanspolitika megfékezését”.

Danelius ezután a pártelnökség nevében javaslatot terjesztett elő, hogy a n -u- gat-berlini NSZEP, az SPD, az FDP küldöttei, a szakszei- vezetek, az egyetemek és más közintézmények képviselői ö- zös értekezleten vitassák meg, hogyan lehet biztosítani a város békés jövőjét.

A nyugat-berlini NSZEP eredetileg február végén akarta kongresszusát megtartani, de akkor a Nyugat-Bóriint megszállva tartó nyugati hatalmak főparancsnokai azzal a megokolással nem engedélyezték a kongresszus megrendezését, hogy az NSZEP 22 kommunista párt küldötteit hívta meg, s ez a nemzetközi részvétel olyan nagyarányú, amely „veszélyezteti a város közrendjét”.

LABDARUGÓ NB Hl.

Pécsi Helyiipari SC—Nagy- kanizsai Vasutas 3:1 (2:0),

Pécs. PEAC—Siófok 1:0 (1:0), Pécs.

MEGYEI I. OSZTÁLYÚ MÉRKŐZÉS

Pécsi Dinamó—Pécsi Előre -feli Pécs.

Tüntetnek a Ruhr-vidéki bányászok