Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

i9#s. május i9. Az egymilliomodik tonna szén A mítosz szertefoszlik Cj lésakna Zobákon Masasfokú gépesítés, korszerű tűzvédelem Na megnyílik Pécsett a VII. biológiai vándorgyűlés cA sltinuiujtöL cl A társastáncklub bemutatója Napirenden: a biológia alapvető problémái Színes grafikai kiállítás a tengeri állatokról Alig egy hónapja, hogy a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatósága — immár har­madszor — a ..Legjobb bánya- kerület” címmel tüntette ki Zobákot. s máris új ünnepre készülnek a fiatal üzem bá­nyászai. Május vézén, június eleién felszínre küldik az egy- milliomodik tonna szenet... Az ember volt erősebb — Ez az esemény másutt talán nem megy ünnepszám­ba — mondja Rocskár Bálint oárttitkár —, Zobákon azon­ban nagyon is az lesz, mert az ember mindent legyűrő erejét igazolja. Zobák-akna 1964. január 2-án lépett be a termelésbe. A mintegy 850 millió forintos beruházással épült bánya fel­szerelése, építési elve, a ki­vitelezés minősége a bánya­vidék legkorszerűbb üzemévé avatta, — a tervek napi 150 vagonos termelést irányoztak elő —, s az első hónapok ki­magasló eredményei mindezt igazolni is látszottak. Az első félévet 106,2 százalékkal zár­ták. S aztán egyszerre, min­den átmenet nélkül, egy már- már végeláthatatlannak tűnő kudarcsorozat következett. 1964. augusztus 4: sújtólég­robbanás. Hét halott. Szep­tember 6: kőzetkitörés a cent­rális légaknában. Október 13: felmondta a szolgálatot a szellőztetőmű. Január 18: bá­nyatűz az antiklináris mező 10-es telepi fejtésében. 300 ezer tonna szenet rejtő bá­nyarészt kellett lezárni... S ezek csak a főbb események. — Sokan, nagvon sokan voltak, akiken úrrá lett a fé­lelem — mondia a oárttit­kár. — A kétség meg szinte valamennyiüket emésztette. Ezekben a hónapokban való­sággal menekültek Zobákról az emberek ,.. Kialakult a törzsgárda Halnóczy György, a terv- és statisztikai csoport vezetője jelentéseket, kimutatásokat mutat. 1964-ben a tervezett 150 va­gonos napi termelés helyett 91 vagont adtak. Az összlét- szám 1350 fő volt. Évközben felvettek 555 embert, elment 470... — Jelenleg mi a helyzet? — Felére csökkent, s stag­nál a fluktuáció. Azokból az emberekből, akik itt töltöt­ték a legnehezebb hónapokat, olyan szilárd mag alakult ki, mely képes volt arra, hogy megkösse a futóhomokot... a tangó, persze, az igazi tan­gó, nem az a valami, amit annak hisznek nálunk, az leg­jobb esetben is slowfox, mind­járt itt a slowfox is, most nemcsak azt az egy-két moz­dulatot méltóztatnak látni, amit a nagyközönség szokott táncolni... És hogy szerették a charlestont! Apraja-nagyja járta ... méltatlanul temettük el a csárdást, a magyar tár­sastáncot, ebben is van ám tűz.. í És közben szól a zene, egy­más után perdülnek be a tán­cospárok, Meláth Irén és Turschl Henrik esernyőkkel és virágcsokorral játsszák el a charlestont, Berényi Ildikó és Kapronczai József a ke­ringővei meg a csárdással aratnak nagy sikert, Kiss Zsu­zsa és Szabó Kálmán ez idén kezdtek a klubba járni, máris szépen csacsacsáznak ... Forognak a párok, egymás után, a táncosmamák arca büszkén ragyog, bájosak is ezek a kislányok, lebbenő szoknyáikban, kecses tűsarkú cipőjükben. * A Fellner-házaspár hat esz­tendeje vezeti ezt a társas­kívtil részt vesz rajta még több külföldi tudományos mu­tató is. A hazai előadók kö­zött szerepel Straub F. Brúnó, Törő Imre és Szentágot.hai János akadémikus és a ma­gyar sejtbiológiai kutatások több más reprezentánsa Mint­egy száz előadás hangzik el a három nap alatt, s ebből 15-öt a pécsiek mondanak el. A pécsi előadók az Orvostu-M dományi Egyetem Élettani- Biológiai, Kórbonctani és Anatómiai Intézetének, il'etve a Pécsi Tanárképző Főiskola tudományos kutatóiból mun­katársaiból kerülnek ld. Az élet nagy kérdései A vándorgyűlés előtti na­pokban néhány kérdést tet­tünk fel dr. Lissák Kálmán akadémikusnak, illetve dr. Ti- gyi Andrásnak, a Pécsi Élet­tani Intézet docensének, a vándorgyűlés egyik szervező­jének. Elmondották, hogy az előadások háromnegyede a sejtbiológia problémáival fog­lalkozik Ezen belül is két te­rületet lehet elhatárolni: az ultracito'ógiát, amely a sejt egészen finom struktúráját tanulmányozza és a molekulá­ris biológiát, amely az élő anyagokat parányi, molekulá­ris nagyságrendben vizsgába. Mindkét tudományág — mely további tudományágakra bont­ható — alig 15—20 éves múlt­ra tekint vissza, s a korszerű vizsgálóeszközök különösképp az elektronmikroszkóp felfe­dezése tették lehetővé, hogy e másfél—két évtized alatt is kimagasló eredményeket ér­jünk el e két területen. Az ultracitológia és a mole- ku'áris biológia területén fo­lyó kutatásokból várunk vá­laszt az emberiség, sok nagy problémájára. Az eldöntendő, 1:1 kérdések közé tartozik pél-' dául. hogyan alakult ki az élettelenből élő, vagyis ho­gyan ke’etkezett az élet. A molekuláris biológia tudomá­nya hivatott arra is, hogy tisztázza az öröklés biokémiai alapját, tehát az öröklés lé­nyegét. A molekuláris bioló­gia révén kapunk választ a fehérjeszintézisre, a fehériék struktúrájára, anyagcseréjére. A téma távlatai az emlékezés prob’émájáig vezetnek el, a kutatók tehát tisztázni akar­ják. hogy milyen biokémiai változások játszódnak le az emberi agyban, illetve agyké­regben, amikor az egyén el- rr' lároz magában valami'yen emléket vagy emlékképet. Vé­gül alapvető felfedezésekre várnak a rákkutatásban is, hiszen csak az ultracitológia, illetve a molekuláris bioló­gia adhat választ arra az el­sőrendű kérdésre hogy miért alakulnak ki a rákos sejtek. Sok érdemes előadással sze­repel a kísérletes biológia is a vándorgyűlés programjában. Mintegy huszonöt beszámoló hangzik el ebből a témakör­ből, a többi között a követ­kező címekkel: Majs kora Árpád kori népességének ne­hány jelentősebb paleopatho- lógiai leletéről; A magyarság etno-genetikai vércsoport-vizs- eálatainak eredményei; A ha­lak zsír-anyagcseréje; A ro­konsági kapcsolatok és a faj korának megállapítása az or­nitológiában; A társasélet ki­alakulásának lehetőségei a hártyásszámyúaknál stb. képzőművészet és biológia A vándorgyűlés egyik érde­kes színfoltja lesz az a szí­nes grafikai kiállítás, ame­lyet pénteken délelőtt fél 11 órakor nyitnak meg az Or­vostudományi Egyetem aulá­iéval szomszédos tanácsterem­ben „Képzőművészet a tenger biológia szolgálatában” cím­mel. Megnyitó beszédet mond dr. Anghy Csaba professzor, a Budapesti Állatkert főigaz­gatója. Az a'kotó, Richter Ilo­na Munkácsy-díjas grafikus- művész tengeri ál'atokat mu- ■af be a közönségnek. A kiál­lítás szombat estig tekinthető meg. Az üzem 1965 második féléve óta egyenletesen ter­mel. A geológiai és művelési adottságokból fakadóan Zo­bák-akna ma is a bányavidék egyik lefforohiémássbb üzeme — a termelós hazai viszony­latban esvedüióPnan mélven: 647 méteren folvik, a kőz»thő- mérséklet magas, a szellőzte­tés létkérdés —, ennek elle­nére a termelés zavartalan és egyenletes. — Az üzem műszaki vezeté­se. a tröszt kutatási osztályá­nak segítségével, megoldotta a hnthatós tűzvédőmet — mondia Halnóczv Gvftrgv. — A fejtésekhez elkészültek az iszapváeatok. s abban az eset­ben, ha megemelkedik a hő­mérséklet, s fennáll az ön­gyulladás veszélye, azonnal be lehet avatkozni. 92 száraink os gépes! te’tség Jelentős tudományos ese­mény színtere lesz a napok­ban városunk. A Magyar Bio­lógiai Társaság május 19. és 21. között Pécsett rendezi VII. vándorgyűlését. Az ünnepé­lyes megnyitóra ma délelőtt 9 órakor kerül sor a Pécsi Or­vostudományi Egyetem au’á- jában. ahol dr. Lissák Kálmán Kossuth-dfjas akadémikus, a Pécsi Élettani-Biológiai Inté­zet igazgatója, a vándorgyűlés elnöke köszönti a rendezvény több mint 200 résztvevőjét, majd D. Lacy londoni, illeive Spirin moszkvai professzor tartanak bevezető tudományos előadásokat, amelyeket min­den résztvevő meghallgat. A vándorgyűlés ezt követően két szekcióra oszlik és szombat délutánig folytatja a tanács­kozást. Bár a vándorgyűlés hazai jellegű, az említett neves szov jet, illetve angol professzoron táncklubot, az 5 arcukon is ott a lelkesedés, csak persze, másképp. Fellner tanár azon­nal kijelenti, hogy a klub yoltaképp egy sportkörhöz hasonlít, rendszeres edzések, miegyéb. Negyvenkét klubtag van, de ezek rendszeresen járnak az „edzésekre”. Heti három klubfoglalkozás van, egyszer a kezdőknek, kétszer a haladóknak. — Most Is megvűnk ver­senyre, Szombathelyre, két párral. Ez lesz a IV. országos táncbajnokság. Tavaly egy értékes hatodik helyet szerez­tünk. A területi táncverseny többi kilenc részvevő párja jutalomképpen jön Szombat­helyre ... ilyen helyeken rengeteget lehet tanulni. Jö­vőre biztosan lesz két C-osz- tályos táncospárunk, ez Is nagy szó, érzékeltetésre any- nyit, hogy a következő osz­tályban, a B-ben Magyaror­szágon csak nyolc párt tarta­nak nyilván, hogy a legma­gasabbról, az A-ról ne is be­széljünk ... — A klub esztétikai nevelő­szerepet is ellát — veszi át a szót Fellnerné — a minden­féle ugrabugra már nem elé­gíti ki őket, voltunk közösen ilyen családi esteken, mi­lyen zenekar lett volna, per­sze, hogy ez a luxemburgi, ami most megy... Félórát- órát mégcsak eltáncoltak, az­tán odajöttek: Ilonka néni, ez olyan unalmas ... Hogyne mikor ők az angol iskolán ne velkednek, latin-amerikai tán­coltat tudnak és mennyire sze­retik a táncot! Zobák-akna a napi 145— 150 vagon termelését két nagy fejtési koncentrációból adja. Ez tette lehetővé, hogy szán­té valaimennvi szállítási mun­kát gépesítsék. Zobákon — ez az arány országosan a leg­jobb —, az anyagmozgatás 92 százalékát géppel végzik. — 1968 végére Zobák-akna termelési kapacitása eléri a nani 300 vagont — mondja Halnóczy György —. Ez egy­részt a berendezések mind teljesebb kihasználásának az eredménye lesz, másrészt a további beruházásokkal f íj gg össze. A bétái bányamező fe­lett gyors ütemben énül Zo- bák dinzonális légaknája. Je­lenleg 600 méter körüli mélv- s^zben járnak az aknamélyí­tők, s a tavaszra várható a nagy munka befejezése. Az ót légakna azt jelenti, hogy ói szénmezőket nyithatunk me" melyek távolabb esnek a mos­tani légaknánktól, s a jelen­legi körülmények között ép­pen ezért nem művelhetek. A zobáki szén minősébe egyébként tröszti viszonylat­ban is a legjobb, 94—96 szá­zalékban kokszolható gáz­szén ... Zobák-aknán járva, lépteo- nyomon két dolgot tanasztal az ember: önbizalmat és a bá nya szeretetét. A piros kö­vekből emelt modern vonalű épületek, zósó transzformá­torok, hídoillérként magasodó aknatornyok — melyek nár évvel ezelőtt XX. századivá formálták -a komlói bányavi­dék képét — ma már senki­nek sem idegenek. Az egy­milliomodik tonna szén mely­nek nanszintre küldésére nyil­ván senki sem ügyel majd — hogy is lehetne ezt pontosan kimutatni? — amolyan jelké­pes ünnep lesz. Ember és bá­nya közös ünnepe. Békés Sándor A Doktor Sándor Művelő­dési Ház jubileumi ünnepi he­tének műsorfüzetéből: ,, Má­jus 17-én, kedden este 7 óra­kor a Művelődési Házban a zeneoktatói csoport növendé­keinek tánczenekara és a tár­sastáncklub műsora. A tánc­zenekar vezetője: Szigligeti Ferenc. A társastáncklub ve­zetője: a Fellner-házaspár.” • Mint a sót a jeges téli úton, úgy szórják a viaszt a mű­velődési ház nagytermének közepére: ezen jobban sikla- nak a táncosok. A nézők ér­deklődéssel szemlélik az elő­készületeket, izgatottan fe­szengenék a székükön. Hogy­ne, hiszen javarészt csupa „érdekelt” gyűlt össze itt ma este. „Táncosmama” — mondja valaki áhítattal és nézik a táncosmamát, hogyan lépked be a terembe, hogyan keres helyet magának, hogyan ereszti ölébe sóhajtva a tás­káját. Aztán van egy sereg csitri: már a táncklubba jár­nak-e, vagy csak szeretnének, mert imádják a táncot, ezt nem lehet eldönteni. A műsorban mindenesetre a tánc került előre. Fellner tánctanár már fel is ment a dobogóra és magyaráz a közönségnek. Modhatnánk azt is, hogy konferál, de hát ez nem az. ez inkább afféle köz­vetlen csevegés a táncosma­mákkal és a táncra csábítha­tó fiatalokkal. Mert tetszik tudni, a keringő, a csodála­tos keringő, az örök tánc ... vagy a bűbájos polka, ezek régóta versenytáncok, ezek utolérhetetlenek! Ámbár néz­zük csak a shimmyt, micsoda láz volt annakidején, a szülők talán még emlékeznek, no, igen, kicsit groteszk, de van benne valami, valami, amitől maradandóvá vált, íme! Na és BALETTFESZTIVÁL VÁRNÁBAN Pécsi táncosok képviselik Magyarországot Eck Imrét meghívták a zsűribe Évről Ívre hagyományo­san megrendezik a várnai balettfesztivát, amely el­sősorban Európa, de a többi kontinens legkitűnőbb 27 éven aluli táncosának ki­magasló versenye is. Ebben az évben, július 15-től 21-ig kerül sor a fesztiválra, amelynek zsürielnöke min­dig Galina Ulanova világ­hírű szovjet prímabalerina. Az idén a Pécsi Balett négy táncosa képviseli ha­zánkat: Árva Eszter. Aradi Mária, Csifó Ferenc és Gallovits Attila. A négy táncos két párban szerepel és a fesztivál követelmé­nyeinek megfelelően k'asz- szikus művekből mutatnak be részleteket. Az első for- í dulóban meghatározott tánc- > darabokat kell előadniuk, a második fordulóban már szabadon választott produk­ciókkal lépnek fel, míg a harmadik fordulóban egy S világhírű balettből táncol­nak egy számot. Az a tán­cospár, amelyik eljut a har­madik fordulóig, a zsűritől díjat kap. A fesztivál be- / fedezéseként nagyszabású i gálaestet rendeznek. j A fesztivál rendező bizott­sága meghívta Eck Imrét, a ) Pécsi Balett igazgatóját a , zsűribe. ! A képen• Árva Eszter és i Gallovits Attila. ) Berényl Ildikó és Kapronczai József.

Next

/
Thumbnails
Contents