Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

Grain András kiállítása Fiatal festő mutatkozik be Pécsett Pécsett, a Magyar írók Könyvesboltjában, valamint a mellette lévő Libresszóban régi hagyomány, hogy a köny vek mellett tárlatokat ren­deznek. Most egy fiatal fes­tő, Grain András mutatko­zik be ezen a módon a vá­ros közönségének. A kiállí­tás hétfői megnyitása alkal­mából beszélgettünk Grain Andrással. — A pécsi zenei gimná­ziumban érettségiztem 1956- ban — mondja. — Karveze­tő szakot tanultam, később énekes szerettem volna len­ni, betegségem azonban megakadályozott ebben. A zenével párhuzamosan ben­nem élő rajzolási vágyat kö­vetve 1957-ben a Fővárosi Dekoratőrképző Iskolán ta­nultam tovább. Kihasználva a főváros előnyeit, az iskola keretnél szélesebb tanulmá­nyokat folytattam, s úgy érez­tem, ezzel bizonyos alapot szereztem magamnak a festé­szethez. Aztán Komárom megyében éneket és rajzot tanítottam általános iskolás gyerekeknek, és sokat fes­tettem. Az a táj volt ihle- töm, példaképem pedig Van Gogh. Első alkalommal a Komá­rom megyei festőkkel együtt állított ki, majd 1965-ben Martyn Ferenc és Soltra Ele­mér zsűrizte egy kiállításra való anyagát, amit Mohácson mutatott be. A Pécsett meg­nyílt tárlatot — érdekes lá­tásmódot eláruló, az útkere­sést jelző sok pasztellt, gra­fikát, akvarellt és néhány olajképet — részben főváro­si képzőművészekből álló lektorátus zsűrizte. Svoy Györgyi és GUI Imre a Mégis egyedül című modern táncszámból. Az újszerű f* W­-------------------- fejezési forma keresése, az újat akarás szel­leme hatja át ma szinte vi­lágszerte a művészeti együtte­sek produkcióit. Ez alól még a népi gyökerekből táplálko­zó néptánc-művészet sem ki­vétel. De nem is lehet, mert a természetes fejlődés ezt kí­vánja. Régi tárgyak a mú­zeumokba valók, ám ha mű­vész keze a mai ember igé­nyének megfelelően újraalkot- ja őket, ismét használhatókká válnak. így van ez a néptánc­művészetnél is. Nagyanyáink táncait filmszalag és táncle­írások őrzik forrásanyagok­ként, ahonnan bátran meríthet a koreográfus és mai, ha úgy tetszik modem kompozíciót hozhat létre. Erre a művészeti ágra is érvényes az a meg­állapítás, hogy a klasszikus és a modem valamilyen kon­struktív viszonyban állnak egymással. Igaz az is, hogy a néptánc-művészet tárháza csak viszonylag dúsgazdag. A néotáncos koreográfus keze eléggé kötött. A mai balett koreográfusnak a klasszikus balett nyelve, a pantomim, a néptáncok, a jazztáncok, az akrobatikus és sportmozgá­sok, valamint egyéb kifejező mozdulatok állnak rendelke­zésére, s ezek felhasználása — különböző arányokban — sokféle korszerű mű megszü­letését eredményezheti. Mit tegyen hát a szerényebb esz­közökkel rendelkező néptáncos koreográfus? Mondjon le el­képzeléseiről? Semmiképpen sem, mint ahogy nem mond le Simon Antal, . a Mecsek Együttes tánckarának vezető­je, koreográfusa sem. Kon­cepciójának helyességét iga­zolják eredményei, a zalai fesztiválon elnyert „A leg­jobb koreográfus! teljesítmény díj” és az „1966-os nagydíj”. Hétfőn este Mpett pódium­---------------------- ra, a nagydíj e lnyerése óta első ízben Pécs város Doktor Sándor Művelő­dési Háza ünnepi hete kere­tében a Mecsek Együttes tánc­kara és zenekara. A színház­ban megtartott KÖRTÁNC cí­mű előadáson szerepelt na­gyobb nyilvánosság előtt elő­ször az együttes újonnan szer­vezett vegyeskara is. A műsor Gulyás—Rábai Szatmári táncával kezdődött. Ezt Bodonyi István és Gerner István átélt, most is frissnek ható előadásában a Találko­zás a pusztán című szám kö­vette. Bemutatót is láthattunk a műsor első felében, az Érik a cserösnye (Jakab—Simon) című, dunafalvi motívumokat feldolgozó, tüzes leánytáncot és a Pécsett még nem látott Moresca (Végvári—Simon) cí­mű groteszk férfitárcot. A tánckar két blokkját az ének­kar és a zenekar számai kö­tötték össze. Ha a tévé nem szoktatná hozzá az embert a távolságok és hangulatok gyors követéséhez, úgy erősen kifo­gásoltuk volna a kórus műso­rát. Olyan repertoárt kell az énekkarnak kialakítania, mely szervesen illeszkedik bele a tánckar és a zenekar, illetve az egész együttes profiljába. Való, hogy erre hosszabb idő szükséges, és ahhoz is, hogy eggyéol vad hasson a kórus, hogy kiművelje azokat az esz­közöket, amelyeknek alap­anyaga elrejtve lappang. A bemutatkozást biztató jelként könyvelhetjük el. A kórus a lehető legjobb kezekben van. Tillai Aurél felkészültsége, remek karvezetői érzéke biz­tosíték erre. A zenekar önálló számként Papp György irányításával Weiner Rókatáncát és Végvá­ri Cigánydalok című, kissé sápadt művét szólaltatta meg jól, és becsületes munkát vég­zett kísérőként. Érdeme van ebben Jakab Zoltán zenei ve­zetőnek is. Szünet után a zalai feszti­válon díjazott számok közül hármat és két új táncot lát­DUNÁNTÜLI napló az MSZMP Baranya rnceyct Bizottsága es a megyed tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út ll. Telefon- (5-32 15-33. 21-60. 2(5-22 60-11 — Belpolitikái rovat: 31-68. Kiadja. Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal- Pécs. Hunyadi út 11 Telefon: 15-32, 15-33, 21-60. 26-22. 60-11 Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca 10. szám. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. ^Előfizethető s helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám: 25 054 hattunk. Az elsőt Vass Lajos zenéjére alkotta Simon Antal és a „Variációk egy verbunk- ra’’ címet viseli. Igazi tempe­ramentumos, jól felépített, változatos térhatásokat nyúj­tó férfitánc ez. A „Vágyódás” mozdulatokba foglalt líra. A „Tavaszi zápor” a népi érzés- világot fejezi ki őszintén, a zene és a tánc együttesen. Ke­vésbé mondható ez el Tamási rutin-zenéjére készült „Mégis egyedül” című táncára. Csak stúdiódarabként fogadható be a többi szám közé, mert „a műzene nagyobb eltávolodást kíván az eredeti folklór-motí- vikától és feldolgozási stílus­tól”. A mintegy háromórás mű­sort a címadó tánc. a „Körtánc” zárta be, melyben ragyogóan ötvöződik a szomszédos népek táncai­nak és a magyar táncoknak hangulata, levegője és íze. India zenéje Pécsett A Liszt-terem színpadán, a földre terített szőnyegen há­rom, indiai népviseletbe öl­tözött férfi ül. Ketten fuvo- láznak, harmadikuk hangszere a tábla, azaz a kétrészes indiai dob. Néhány kedves mondatot hallunk az együttes vezetőjé­től, Vijay Roghava Rao-tói India zenéjéről, a 72 féle ská­láról, az önálló életet élő, meghatározott szabályok sze­rint alkalmazható, sajátos ér­zelmi telítettségű ragra-król, majd az indiai zenében oly jelentős szerepet betöltő, meg­számlálhatatlan variációjú rit­musról. Szavait énekkel kíséri és illusztrálja ez a csupa moz­gás. ritmus, feszültség-ember: skálákat énekel, ritmust tap­sol és ujjainak pillantásnyira sem pihenő vibrálása szinte a tolmács szavai nélkül is ért­hetővé teszi e távoli nép is­meretlen-érdekes kultúrájába való betekintést. Ezüst diploma A LEK tánczenekarának sikeres szereplése Salgótarjánban lasztást. A hagyományos tánc­zenekari kategóriában az egyetlen nagyegyütfes — 11 zenekari taggal — a pécsi együttes volt, a felkészülést és az együttes fenntartását ezért a megjelent szakembe­rek külön hangsúlyozták és hasznos tanácsokkal is ellát­ták a további működésüket illetően. Ugyancsak sikeres volt a Pusztai-trió bemutat­kozása, akik ezúttal vokál- éneklésben bizonyították be tudásukat. A Reményi Ferenc által ve­zetett zenekar és a szólisták ezzel a szereplésükkel jó szol­gálatot tettek a pécsi könnyű­zene ügyének. Idén Salgótarján nyújtott otthont és szereplési, verseny­zési lehetőséget a legjobb amatőr dzsessz- és tánczene­karoknak. Május 13-tól 15-ig ugyanis itt rendezte meg a KISZ Központi Bizottsága a II. amatőr dzsessz- és tánc­zenekarok fesztiválját. A fesztivál méreteire jel­lemző, hogy összesen 52 ze­nekar nyert jogot a részvé­telre, valamint ezenkívül a fesztiválon bemutatkozott egy-egy szovjet, jugoszláv és csehszlovák zenekar is. A fesz­tiválon résztvevők három ka­tegóriában mérték össze tudá­sukat: dzsessz, hagyományos tánczenekar és gitárzenekar kategóriákban. Baranya me­gyét és Pécset a fesztiválon a KISZ-bizottság javaslata) alapján az eddigi figyelemre! SÄtii Sí í «irSyaU,errmhm tál fenntartott „Klub 11” tánczenekar és szólistái kép­viselték. A „Klub 11" tánczenekar, valamint Jerabek Éva és Pongrácz Zoltán táncdaléne- kesek, illetve a Pusztai-trió a háromnapos vetélkedőn megállták helyüket és orszá­gos szinten is elismerést vív­tak ki maguknak. Az erős mezőnyben a ze­nekar produkcióját „ezüst- diplomá”-val jutalmazták, Je­rabek Éva táncdalénekes pe­dig bronz-diplomát kapott. Az £ eredményt az teszi értékessé,' hogy első ízben vettek részt országos jellegű fesztiválon és az első bemutatkozást a zsűri, amelynek elnöke Gon­da János, neves dzsessz-szak-( gyermek miatt nem tudok ember volt. kedvezően fogad-; szórakozni.” Az anya, hogy ta. Értékelésük külön kiemel-) a gyermek további szopá- te az együttes harmóniagaz-! sát megakadályozza, tüzes dag, tiszta hangszerelését,! fémtárggyal megégette a valamint a helyes műsorvá-1 gyermek ajkát. A kegyetlen Aztán elkezdenek játszani, ök hárman1 Rao és Sachdev fuvolán, Mithan hál a két kü­lönleges dobon, melyek közül egyik az alaphangot, a másik a felhangot szólaltatja meg, és mindez egy duplaszerű, ugyanazt a hangközt ismétlő hangszer hangjára épülve va- riálódik végtelen egyszerűség­gel, de ugyanakkor roppant bonyolultsággal. A második dallamot, az alap-ot csak a két fuvola improvizálja, majd a tabla-játékos dobszólója követ­kezik. Puszta kézzel egy ti­zenhat ütemes téma tünemé­nyes virtuozitású feldolgozá­sát szólaltatja meg, melyet a Liszt-termet megtöltő, nagy­részt zenészekből összegyűlt közönség a meglepetés és a tetszés spontán kitörésével fogad. A műsort záró thumri, könnyedebb hangvételű, a művészek számára nagyobb szabadságot engedélyező, mély hangulati tartalmú dallam és az ott születő improvizációk hosszú sora a már megismert zenei nyelv újabb titkait tárja elénk. És amikor véget ér ez a különös, számunkra oly szo­katlan, s talán épp ezért el­ragadóan szép zenei bemuta­Tüzes vassal égette gyermeke ajkát Csecsemőjével kegyetlen- kedő anya bűntettének tár­gyalására ült össze a Pé­csi járási Bíróság. A fia­talkorú B. Mária életközös­ségre lépett a szintén fiatal­korú O. Józseffel és Egyhá- zaskozárba mentek lakni. Az előző életközösségből származó kisfiának nevelé­sét O. József vállalta. B. Máriának azonban mind jobban terhére vált a kisfia, mert mint mondotta: „A anya tettét a községi védő­nő észrevette, a gyermeket orvoshoz vitte, majd a kis­fiút állami gondozásba vet­ték. Kiderült az is, hogy nemcsak az anya, hanem élettársa sem szívelte a gyermeket és megtörtént: vitatkozva a kisfiút egymás­nak dobálták. A Pécsi Járásbíróság B. Máriát folytatólagosan kü­lönös kegyetlenséggel elkö­vetett súlyos testi sérté3, valamint ifjúság elleni bűn­tett miatt 1 év és 4 hóna­pi szabadságvesztésre, O. Józsefet pedig ifjúság el­leni bűntett miatt 6 hóna­pi szabadságvesztésre ítélte. t tó, a hallgatóság körülveszi a ' művészeket, kérdésekkel ost­romolva őket. Vijay Raghava Rao India hangversenyéletéről beszél, a kiváló művészekről, akik órakon át gyakorolják műsorukat és lépnek fel In­dia számos városában. A tipi­kus indiai hangszerekről, me­lyek sokban hasonlítanak a most megismert magyar népi hangszerekhez, — és máris utánozza remek készséggel a cimbalom hangját, valamint a cimbalornjátékos mozdulatait És beszél az indiai rádióról, melynek több mint tíz éven át ő is zenei munkatársa volt. A hangszeres és énekes hazai művészeken kívül európai hí­rességek is gyakran szerepel­nek: Menuhin és Ojsztrah. a londoni és bécsi filharmoniku­sok. Nem ismeretlen számuk­ra a nyugati zene sem: Csaj­kovszkijt éppoly szívesen játsszák az indiai rádió mű­sorában, mint Mozartot és Beethovent, vagy Bartókot és Kodályt Rao jelenleg az indiai tájé­koztatási minisztérium fiú­osztályának zenei vezetője Egyben számos indiai film ze­néjének komponistája. Mint mondja, az a törekvésük, hogv a klasszikus és népi zenét honosítsák meg a filmekben, szemben azokkal a magán filmgyártó vállalatokkal, me­lyek elsősorban az üzleti­kereskedelmi szempontokat tartják szem előtt. Zenei oktatásuk a konzer­vatóriumokban és a zenei egyetemen folyik, valamint a nagyszámú magánzeneiskolá­ban. De a zenei tradíciók leg­bensőségesebb továbbítója a család és a baráti kör, ahol a guru, a mester tanítja a vela gyakran együtt élő tanítvá­nyát. Ilyen mester—tanítvány kapcsolat alakult ki Rao és Sachdev között, akik mindket­ten a nagy Shankamak, a hí­res művész-zeneszerzőnek ta­nítványai. Rao csak mlndannyiunk gon dolatát mondta ki. amikor ar­ról beszélt, hogy a zene a ’eg- szebb nemzetközi nyelv' mert ennek segítségével mindenütt így itt is meg tudták értetni magukat az indiai művészek, akik zenéjükkel és szívből jövő szavaikkal népük szeret" jókívánságait tolmácsolták. — — WW. MÁJUS IS. rictplö Tüneményes virtuozitás Ismét jön a Kék-Fekete Együttes Az elmúlt évben nagy si­kerrel vendégszerepeit Pé­csett az európai hírű Var­sói Kék-Fekete Tánczene­kar. Június első felében az együttes Magyarországra ér­kezik és turnéja során elő­ször Pécsett mutatkozik be június 13-án, hétfőn este az ŐRI rendezésében a Szabadtéri Színpadon. A műsorban fellépnek Czeslaw Niemen, Vojcek Korda, He- lenamaj Daniec és Avbiana Rusieicz, lengyel szólisták, valamint Angyal János pa­rodists, Ambrus Kyri és Aradszky László táncdal- énekesek. Konferál: Rónai Egon. Rossz idő esetén a műsort június 15-én rende­zik meg, ugyancsak a Sza­badtéri Színpadon. ISCÖ I^TÄ IN! C A Mecsek Együttes Jubileumi műsora Az együttes énekkara Tillai Aurél vezetésével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents