Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

1966. MÄJUS 18. napló 3 A tét: Pécs tekintélye írjuk le mindjárt az ele­jén: most egy kicsit lokálpat­riótának kellene lennünk. A pécsi ember helyismerete ugyanis rövidesen „megmé­retik”. Történt, hogy a Kossuth nádió hatos stúdiójában hon­ismereti vetélkedőket indítot­tak. A körkapcsolásos, hely­színi riportokkal fűszerezett verseny a rádióhallgatók nagy nyilvánossága előtt zaj­lik. A módszer: két megyét szembeállítanak egymással, s ezek lakói a két megyeszék­hely egy-egy termében össze- ■"ű’ve felelnek saját szűkebb injuk, valamint a vetély *í-s megye földrajzi, nép­művészet!, ipari, kulturális é; egyéb tudnivalóiról. A Kossuth Rádió közben, hogy ” műsor véletlenül se legyen ”>ialmas, riporterkoesival vá- ’■"t’ánul beállít a két megye - 'Viny falujába, s ott vak- t ban, helyszíni riport sze­rűen kérdez a járókelőktől egyet s mást. Ez persze urvanesak beszámít az ered­ménybe. Eddig rendjén Is van a do­log Csakhogy... Május húszadikán, pénte­ken este húsz óra húsz perc­től huszonkét óráig Pécs és Baranya, „néz majd szembe” Debrecennel és Hajdu-Bihar megyével. S eddig már két különböző alkalommal tör­tént meg, hogy Debrecenből külön autóbusz fordult be Pécsett a Széchenyi térre és utasai szétrajzottak a város­ba adatokat gyűjteni. Sőt, gyűjtik a Pestre származott egykori debrecenieket Is, hogy hallgassák a rádiót és egy-két „rázós” kérdés ese­tén telefonáljanak be valami jó választ. Ez ugyanis szin­tén beszámít Hajdu-Bihar megye és Debrecen javára. Mi történt eddig Pécsett? Nos, majdnem semmi. Pe­dig itt is élnek néhányan, akik jól ismerik a rivális Debrecent, akik mint tenye­rüket ismerik Pécs és Bara­nya bizonyos szakterületeit. Nélkülük valóban veszélyben van Pécs tekintélye, s köny- nyen alulmaradunk a ver­senyben. Szerencsére még nem ké­ső: szőlészek, borászok, bar­langászok, ipari szakemberek, tudósok mind elmehetnek pénteken este nyolc órakor a Fegyveres Erők Klubjába: egy kellemes játék keretében segítsenek megőrizni Pécs tekintélyét. S aki nem jöhet, az is a rádió mellett ülhet majd és ha jó válasz jut eszébe, telefonálhat a Fegy­veres Erők Klubjába, a 17-89-cs számra. Öntöznek a szigeten Nagy változást hozna az öntözőfürt — Először a kertészetek kapnak vizet Mohácsi-szigeten Is arány­lag száraz volt az idei tavasz. Tíz napja esett utoljára az eső, s azóta semmi. Pedig a palántákat éppen ezekben a napokban kellett kiültetni és pont a legérzékenyebb para­dicsomot, paprikát. Megere- désükhöz pedig víz kell. An­nak ellenére, hogy a szigetet viz veszi körül, egyik-másik tsz mégis nehezen jut hozzá ehhez az éltető elemhez. így vannak például az új-mohá­csiak is. Csak a zöldségfélékre iul Tassá Sándor, az új-mohá­csi II. Rákóczi Tsz főkertésze elmondja, hogy nekik három öntözőberendezésük van, két darab kétezres és egy darab kilencszáz literes. Kapacitá­sukat azonban nem tudják teljesen kihasználni, mert ke­vés a víz. Kutakból és árkok­ból öntöznek, melyek vízkész­lete meglehetősen korlátozott. Annak ellenére, hogy földjeik jó része a Duna mellett fek­szik, nem férnek hozzá a fo­lyó vízéhez. Egyetlen áteme­lőjük van, a kandal, de ez olyan kicsi, hogy mindössze 10 hold fűszerpaprikát tudnak a közelében megöntözni. Ko­molyabb vízátemelőre csak akkor lesz kilátásuk, ha meg­épül a dunai öntözőfürt. Ha az megvalósul, úgy tervezik, több száz, illetve ezer holdra terjesztik ki az öntözéses gaz­dálkodást. Addig Is a meglévő lehető­ségeiket igyekeznek kihasz­nálni. Az öntözést az Idén már április elején megkezd­ték s az ádventi káposztáju­kat szedésig kétszer megön­tözték. így aztán bőséges ter­mést takarítottak be a 40 hold­ról, a káposzta meghálálta a vizet, hisz a termés 90 száza­léka I. osztályú volt s már eddig 20 vagonnal exportáltak belőle. Jelenleg is öntöznek paprikát, paradicsomot, ubor­kát, sőt megöntözik a hajta­tott burgonyát is, melyet má­jus végén már a piacra szál­lítanak. fl burgonya Is meghálálja Más a helyzet Sárháton és Homorúdon. Ezekben a tsz-ek- ben a növények meglepően széles skáláját öntözik; nem­csak a kertészetet, hanem a szántóföldi kultúrák zömét is. Az Uj Ut Tsz-nek öt beren­dezése van, ezek kapacitása 600 hold, s ennyit nagyjából meg is öntöznek. Scheich István, a szövetkezet főagro- nómusa szerint a burgonya is nagyon meghálálja a vizet s ezért szokás szerint az idén is megöntözik. Az esőztető öntözés leginkább virágzás előtt használ a burgonyának. A szövetkezetnek 119 hold burgonyája van, lengyel Pier- virosnek és hazai Gülbaba s ezen a területen vetőgumó­szaporítást végeznek. A bur­gonyaföldnek teljes adag is­tállótrágyát adtak s virágzás előtt 30—40 milliméter vizet permeteznek ki a táblára, vi­rágzáskor pedig kiszelektálják belőle az idegen töveket. Ta­valy is jó termést ígért a bur­gonyájuk, de az árvíz miatt kiköltöztették a tsz-tagokat s így nem tudták rendesen meg­művelni. így is elérték a 48 mázsás holdanként! átlagot. Most 70 mázsán felüli hozam­ra számítanak s mivel a ter­mésnek több mint 50 száza­léka vetőmag lesz, komoly bevételt vár ettől a növénytől a szövetkezet. 500 hold a mohácsiak ferae Dunafalván még nem öntöz­tek az idén. De kedden már itt is szerelték össze a gépe­II OielM csak a növSnyvÉíö állomás használhatja A tavalyelőtti nagy pocok­irtás idején jelentős mennyi­ségű Dieldrin is kikerült a baranyai tsz-ekbe. A Dieldrin erős méreg, tíz évig is képes megtartani teljes hatását. Használatát a közelmúltban szigorú rendelettel szabályoz­ták, mely szerint Dieldrint kizárólag burgonyabogár irtá­sára szabad felhasználni, ka- tasztrális haldanként 17 dekát. A dieldrines kezelést azonban kizárólag a növényvédő állo­mások egységei végezhetik el. két, kipróbálták az öntözőbe­rendezést s a hét második fe­lében megkezdik a takar­mányfélék öntözését. A dunai holtágakból egész éven át tud öntözni a szövetkezet. A szigettel szomszédos Uj Barázda Tsz földjein azonban már április eleje óta folyik az öntözés. A 11 fős öntöző- brigádnak sok munkát adott az ádventi kelkáposzta, me­lyet háromszor öntöztek meg. A repülővezetékek össze- és szétszerelése, valamint áttele­pítése nem kis munkát igé­nyel, de a brigád valamennyi tagja öntözéses szakmunkás, érti a dolgát Ezen a száraz tavaszon meg különösen nagy szükség van a munkájukra, hisz a tsz-nek 200 holdas ker­tészete van, ahol most folyik a palántázás. A kertészetben egymást váltják a növények, egész éven át öntözni kell. amellett a kukorica és a ré­pa is öntözésre vár. Ebben az évben 500 hold öntözését végzik el a mohácsiak. Harminc centi a tragédia ellen Ujmecsekalján, a 39-es dandár úti magasházak nyol­cadik emeletének lakói a szé­les tetőteraszokról igazán szép kilátásban gyönyörköd­hetnek. De sajnos csak a fel­nőttek, mert a kisgyerekeket ide engedni játszani vagy nézelődni, igen veszélyes do­log. A teraszt a mélységtől ugyanis mindössze egy 30 centiméteres beton párkány és egy a párkánytól ugyan­csak 30 centiméterre elhe­lyezett egyszerű vaskorlát választja el. A kíváncsiskodó vagy játszadozó gyerek köny- nyen lezuhanhat a mintegy harminc méteres mélységbe. Ezért kérik a lakók, hogy szereljenek a terasz oldalára is vasrácsokat. NYOLCADIKOSOK Szeretik a fizikai munkát — Dominál a gyakorlatiasság A meghívott vendégek, — pontosabban — üzletfelek: vendéglátóipari és idegen- forgalmi szakemberek Ba­ranyából, a szomszédos me­gyékből és Budapestről. Az árubemutató előtt megnéz­tük a pincét. Szakemberek lévén — láttak ők már ilyent —, de mégis megra­gadta őket a ragyogóan tisz­ta, rendezett, többszintes és több mellékágas pince ha­talmas aránya. A Il-es szin­ten négy megyéből (Bara­nya, Tolna, Somogy és Zala) származó vörösborok, a III- as szinten fehérborok és ezen belül is könnyed vagy nehéz jellegű borok, a jóég tudja hány fajta szőlőből. A legnagyobb fahordó 201 hektoliteres, amelynek tar­talma fedezné Pécs talán egyik legforgalmasabb ven­déglőjének, a Lokomotívnak kétheti igényét. Aztán bor­múzeum egyik szinten, bor­múzeum a másik szinten: rácsos, lakattal zárt ajtók mögött patinás palackok százai őrzik évtizedek óta a mecseki-siklósi-villányi he­gyek talajának, napfényének zamatét, tükrét. Fönt, a pincelejáratból nyíló szépen és stílusosan berendezett bemutatóterem­ben, Lantos Ferenc pécsi képzőművész — egész fal­Pannónia aranya részt átfogó szép mozaik­fala alatt — került sor az árubemutatóra az igazgató, Kurucsai József irányításá­val és Bödő János osztály- vezető közreműködésével. Kóstoltuk a borokat, wer- mouthokat, koktéleket s mondhatnám azt, hogy egyik „jobb” volt, mint a másik, „jóízűek”, „zamatosak”, min­dig az „ízlett” legjobban, amit utoljára hoztak, de ezek banális és egyáltalán nem szakkifejezések. Inkább a borok rövid kis nacioná- léját: siklósi rizling 12.5 fo­kos, 1964-es évjáratú, sik­lósi tramini 13 fokos, 1964, villányi burgundi 12.5 fokos, 1965, villányi medoc 12.5, 1964, Pannónia Arany, Pan­nónia Rubin 16—16 fokos, az­tán Zengő, Kristály, Tenkes, Matróz, Parázs, Menyecske és egyéb nevű koktélok, amelyeknek alapanyaga a Pannónia Arany és Rubin wermouthok. A célja ennek a bemuta­tónak: a vállalat új borféle­ségekkel mutatkozott be a Szakembereknek, véleményü­ket szívesen vennék a most megismert italokra vonatko­zóan, tekintettel a növekvő idegenforgalomra. Amit még megtudtunk: változott — vi­lágviszonylatban is — a borfogyasztók ízlése. Hosz- szú évtizedeken át a kissé ress vagy kesernyés borok divatoztak. Ma a könnyed, friss, kissé édeskés borok iránt nagy a kereslet. Ez utóbbi jellegű borokat eddig főként import útján szerez­tük be, most a hazai borá­szat szeretné ezt produkálni. Műszaki fejlesztés: hazánk­ban alacsony a palackozott borok mennyiségi aránya. Ezt növelni kell: 1970-re el kell érni az évi 650 ezer hektó kapacitású palacko­zást. Ebből a pécsi Borfor­galmi Vállalat feladata: évi 100 ezer hektó — lehetőleg mécséin, siklós-villányi, szekszárdi — bor palacko­zása. A palackfejtő egyéb­ként most épül, illetve a ko­rábbi épületek átalakítása van folyamatban a Bat­thyány utcában és korszerű NDK-ból származó beren­dezés beépítésével ez év októberében indul is a mun­ka. Pezsgőgyártás. Tíz eszten­deje kísérleteznek mintegy hatféle pezsgő előállításával. A kísérletek tulajdonképpen már a befejező stádiumban vannak. Már Kanadából Szertárei László: — Vil­lanyszerelő szeretnék lenni. Nekem az édesapám is vil­lanyszerelő, szoktam neki se­gíteni ... Mit szeretek az elektrotechnikában? Azt, hogy világít Buzási Edit: Az óvónői pá­lyát választom. Nagyon szere­tem a gyerekeket és gondo­lom, hogy türelmem is lesz hozzájuk. Kenyeres Péter: — Nagyon tetszik az orvosi pálya, sze­retnék gyógyítani, szeretném, ha az emberek egészségesek volnának. A sebészet izgat a legjobban, az operáció, de a vidéki emberekkel szeretnék foglalkozni, ha orvos leszek, falun gyógyítani. A pályát magam választottam, a szü­leim rám bízták. A tanul­mányi eredményem 4,8. Zidarics Ilona: — Engem felvettek a Művészeti Gim­náziumba. Az ötvös és szövő szakmát választottam. Na­gyon szeretek rajzolni. Szakmát választanak Nyolcadikosnak lenni elég nehéz mostanában: felnőtte­érdeklődnek a mecseki pezsgő iránt... A vállalat egyik új áru­ja: a Pannónia Rubin és a Pannónia Arany. Több éves kísérlet gyümölcse ez is. A tizen hatfokos wer- mouth-jellegű ital ízét, za- matát hiába is idézném sza­vakkal. Meg kell ízlelni, egyébként karácsony óta kapható bárhol az ország­ban. A „szülőatyja” Bödő János osztályvezető és kis kollektívája. A csomagolás­ról annyit: nincs az ország­ban még egy ilyen szép, íz­léses — Boor Vera buda­pesti képzőművész címkéjé­vel ellátott — palackáru, mint ez. Ami ezután jön: pécsi malaga, amelynek cím­kéjét most készítik egyik fővárosi nyomdában. Ké­sőbb, karácsony előtt talán, megjelenik az aperitif-jelle- gű negyedik itala is a vál­lalatnak. A szakemberek — őszin­tén és joggal! — elégedet­tek. Ami az egész bemu­tatót illeti: örvendetes — és feltétlenül elismerésre mél­tó — a vállalat kezdemé­nyezése, miszerint — jobb meghatározás híján — az „ipar” meghívja a kereske­delmet, vagyis a piacot, hogy közösen döntsék el, mi az egyre kényesebb fogyasz­tó igénye? (Rab) sen átgondolni előre az éle­tet, amely felnőtt korban is olyan bonyolultnak látszik, megválasztani a pályát, amely azedőtt többnyire csak a matúra évében volt ese­dékes, megérezni előre a ké­pességeket s a rendelkezésre álló ambíciókat — szülőnek, nevelőnek, gyereknek több, mint felelősség, és tán nem is olyan meglepő, ha a tovább­tanulók közül nem mindenki rendelkezik abszolút elképze­lésekkel a továbbiakra vonat­kozólag. S egyébként is: mi akarok lenni s ml lesz belő­lem, ez nem puszta elha­tározás kérdése. Pécsett az idén is több ezer általános iskolás végez, és az általános iskolák közül való­színűleg nem is egy olyan van, amelyik ünnepélyesebb és szimpatikusabb eredmé­nyeket tud produkálni, szín­helynek mégis az Ágoston téri iskolát választottam. Kü­lönös, patinás hangulatával, öreg, sárga falaival, régies folyosóival. Ez nem belváros, itt nemcsak dísztelenebbek, de egyszerűbbek is a viszo­nyok nevelő, szülő s gyerek között; itt nem akar minden tíz gyerek közül nyolc orvos, mérnök vagy feltaláló lenni, tán az élet környezete miatt: a gyermekiélekben mély tisz­telete él itt a fizikai munká­nak. — Nálunk a nyolcadikos gyerekek elég tekintélyes ré­sze szívesebben megy ipari tanulónak, mint középiskolá­ba — mondja Buday Lajos- né, az iskola igazgatónője. — Az idei tanévben 90 nyolca­dikos végez az iskolánkban, közülük 47 gyerek tovább ta­nul a különböző középisko­lákban, 38 ipari tanulónak akar menni, különböző szak­mákban szeretnének elhelyez­kedni. öt gyerek további sor­sa a nem kielégítő tanulmá­nyi eredmény miatt bizony­talan. A szülők foglalkozása Az idei nyolcadikosok ta­nulmányi átlaga 3—3,4. Nem sok, de nem is kevés, külö­nösen ha figyelembe vesszük a nehezebb körülményeket, amelyek között az iskola dol­gozik. Azt írtam az előbb: mély tisztelete él itt a gye­rekekben a fizikai munkának. Mondják az itteni pedagógu­sok: jellemző az iskola gye­rekeire, hogy szeretik a fizi­kai munkát, sokkal inkább, mint a szellemi erőpróbákat, s még azok is, akik a tanul­mányokban nem éppen precí­zek, a fizikai munkában rop­pant megbízhatók. A nevelők — például az osztályfőnöki órákon — különös gonddal i próbálják ezt a vonást egy j belső tartalommal megtölte-1 ni, különös gonddal tárják fel _ a gye rekek előtt mindazt, ami például a szüleik foglal­kozásában szép és jó, de háí egy kissé egyoldalú erőfeszí­tésnek tűnik ez. Tán ha a gyerekek otthonról több im­pulzust kapnának, ha egy-egy célhoz vagy konkrét szakmá­hoz több lelkesedést hozná­nak masukkal, nemcsak a szép. erő:; munkák iránti bel­ső tiszteletet: könnyebb vol­na a pályaválasztás és nem ilyenkor, a nyolcadik osztály táján kezdenének el gondol­kozni a fiúk meg a lányok. Mint rendesen. Ez is az igaz­sághoz tartozik. _ Azt mondják, maguk a szü­lők: az itteniekből többnyire hiányzik a görcsös igyekezet, miszerint a gyerekek jövőjét csak az egyetemi katedrán* a laboratóriumokban, a pro­paganda-plakátok sematikus megfogalmazásaiban vagy egy főhivatalban tudják elképzel­ni. Itt éppen az egyszerűbb átmérőjű munkák iránti tisz­telet és szükség érzése, a gya­korlatiasság dominál. A ki- lencven_ fiúból, illetve lányból 47 továbbtanul a különböző középiskolákban. 38 ipari ta­nulónak megy. Statisztikának nem éppen rossz, csak a szá­mok mögött alig látható ne­velői erőfeszítések és azok a kis tanulmányi átlagok gon- dolkoztatnak el: a szülői ház az alapkérdéseken túl miért nem ad többet a gyereknek, miért többnyire csak a peda­gógusoknak kellett nagy erő­feszítésekkel felkelteni a gye­rekekben a különböző pályák iránti ambíciókat? Nem lett volna ez közösen egyszerűbb és jóval könnyebb? Aligha­nem könnyebb lett volna. Vég és kezde’ Egy hónap körülbelül vagy már annyi sem, azután jön a vakáció. A tantermekben tulajdonképpen már most ott csillognak a folyók és a ta­vak, a gyerekek mint érzé­keny vadak fogják fel a ter­mészet jelzéseit s képzelet'.:1* már a nyári sátrak bolyong. Tán eszükbe se ju : megint véget ér valami, vább megy egy korosztály az iskolából. Talán csak ma­guk a nyolcadikosok gondoz­nak erre nagy titokban, z-r-f,-- tan, a vég és a kezdet kö­zötti bizonytalanságban. ? lel­kűk mélvén — gondolom — egy kicsit már felnőttesn-k érezve magukat. (T) — Porcelán fc„i~ic árusítanak villányi vörös bor az átalakított István-pincá- ben. A félliteres kulacsokat a Pécsi Porcelángyár gyártja

Next

/
Thumbnails
Contents