Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
196«. Április i«. napló 3 Több hús, több zöldség — olcsóbban Húsgyár az állami gazdaságban A Villány—Siklósi Állami Gazdaságban jelenleg 6—7 ;zer sertést állítanak elő egy ívben. A cél, hogy már a nözeü években (két éven beül) 10 ezerre emeljék a ser- éstelep hízóállományát. Eh- ;ez nagyarányú beruházásra ’an szükség, ami már négy ívvel ezelőtt megkezdődött és valószínűleg jövőre be is fejeik. A hatalmas húsgyár beruházási költsége 25 millió fo- intba kerül. r 1 000 mázsa cr léshús Vajon megéri-e az államiak a Villány—siklósi sertéseién fejlesztése? A válasz gyértelmű: nagyon is megéri, la csak azt vesszük, hogy a ízezer sertés húszmillió fo- intot hoz az állami gazdaágnak, ahol az évi értékesí- ésí összeg 60 millió forint :örül van jelenleg. Persze lemcsak az államnak kifize- ődő és hasznos a hatalmas ertéstelep kialakítása. Sokat elent ez a lakosságnak is, ászén évente és átlagosan 11 zer mázsa sertéshúst ad csak z az állami gazdaság az or- zágnak. Az csak természetes, hogy gy ekkora sertéstelep, hizlal- a fenntartása és üzemelteté- e úgy kifizetődő és gazdasá- os, ha a szükséges abrak- rennyiséget maga az állami azdaság saját területén ter- leli meg, ha a sertéstelep zámára szükséges szaporító- nyagot — a malacokat — sajt maguk biztosítják. Nos, Villány—Siklósi Állami Gazdaságban mind a kettőről ondoskodnak. Malacszaporu- ituk igen kiváló. A tízezer ízósertés megtermeléséhez vente 11—12 ezer malacra esz majd szükségük. Már avaly tízezer malac állt rendelkezésére a gazdaságnak, az idén pedig az első negyedévben 3000 malacot fialtak a kocák és a malacozási arány 9,75 volt. 3500 holdat ‘ecsapolnak A másik fontos feladat: előteremteni a tízezer hízósertés felhizlalásához szükséges abraktakarmányt. Számítások szerint 2000 hold kukorica és 500 hold őszi árpa átlagos termésére lesz szükség ahhoz, hogy ekkora sertéstelepet saját abrakkal elláthassanak. Ennek érdekében a Villány —Siklósi Állami Gazdaságban nagyarányú vízrendezési tervbe fogtak. A Dráva menti lapályon 3500 hold vizes területük van, amelyet szeretnének elhódítani a pusztító víztől és rajta megtermelni a tízezer sertés meghizlalásához szükséges abrakot. Ez a terület az utóbbi két évtizedben (főleg az utóbbi években) vi- zesedett el ilyen nagymértékben. Az utolsó vízrendezés ezen a vidéken 1923 és 1928 között volt, amikor a Tapol- ca-csatomát szabályozták és a hozzá vezető vízlevezető árkokat építették. Azóta az árkok eltömődtek, eliszaposodtak, a víz megáll a földeken és kipusztítja a kultúrnövényeket. A nagyarányú vízrendezés már megkezdődött a Harkány—Márlagyűd közötti területen. A csatornák megépítése nyomán jelentős területeket szabadítottak meg a víznyomástól. Most a harkány —siklósi vonaltól délre lévő lapályban folytatják a vízrendezést, amelynek terveit most készítik a Villány—Siklósi Állami Gazdaság számára. A kivitelezést jövőre kezdik meg. Csakhogy nem szeretnének teljesen megszabadulni a víztől. Csupán a pusztító hatását küszöbölik ki, öntöző hasznát igénybe veszik ; • abraktakarmány megtermeszté- sénél. íiét éven belül Mindez együttvéve lehetővé teszi, hogy a Villány— Siklósi Állami Gazdaságban két éven belül létrehozzák a húsgyárat és korszerű körülmények között gyorsan, olcsón, tízezer hízósertést adhassanak az országnak. Gáldonyi Béla Négy hangversenyen 117 kórusmű Ma kezdődik az országos kamarakórus-fesztivál A műsorterv szerint ma kezdődik városunkban a II. országos kamarakórus-feszti- vál, valójában azonban hosz- szas művészi és adminisztratív szervezőmunka előzte meg a háromnapos eseménysorozatot, sőt az orosházi Petőfi Művelődési Ház madrigálegyüttese pénteken már nagy tetszéssel fogadott hangversenyt adott Pécsváradon. A résztvevő együttesek az őket kísérő zenebarátoknak és a zenei szakembereknek többsége már szintén városunkba érkezett. Az előzmények mindenképpen azt tanúsítják, hogy a kamarakórusok évenkénti fesz tiváljának kezdeményezése jó talajra talált: az első pécsi fesztiválon 12 kórus vett részt, A kongresszus tiszteletére Célok és feltételek Száz kép Vietnamról Száz kép Vietnamról cím- íel nagyhatású dokumentum- yűjtemény látott napvilágot 3 ezer példányban az Or- ;ágos Béketanács gondozásá- an. A magyar és külföldi fo- >riporterek felvételei a fran- ia gyarmatosítók felett ara- >tt Dien Bien phu-i győze- antől napjainkig kísérik végig a vietnami nép útját. Beszámolnak arról, hogyan szegték meg az amerikaiak a genfi egyezményeket, s tiporták lábbal a vietnami nép szabadságát, függetlenségét. Megörökítették a hazafiak szabadságharcának egy-egy mozzanatát, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázások pusztításait. A Megyei Szolgáltató Vállalatnál eddig hat részleg dolgozói tettek felajánlást a IX. pártkongresszus tiszteletére. Legutóbb a központi telep a tokozott szerelvényeket gyártó lakatosbrigád kötött társadalmi E gy zsák nyolcvanöt kiló. Körülbelül hat- ázzal van dolguk tíz óra att, ennek súlyát elkép- ;lni is nehéz. Biztosítják a écsi Sütőipari Vállalat 17 ipos törzskészletét, ellátják : üzemeket, az is az ő gond- tk, hogy mindig a régebbi állítmányt használják fel, ért a friss liszt még ned- ss, még „él”, úgy mand- k. Béres János csoportvezető- 1, aki a maga nyolcvanöt lójával reprezentálja a akmát, az irodában beszéltünk. Hónap elején meg- pja az anyagforgalmi csonttól, hogy melyik malom- il mennyi liszt esedékes, a állító vállalat közli, mikor- várhatók a vagonok. Az átok birtokában kiosztja a -inkát a lisztszállító brigá- k között, állandóan cserél- ti a munkahelyeket, hogy legyen vita. — Tudja a brigád, hogy rök? — kérdezem tőle. — Hogyne. És azt javasolni, zsákoljon velük egy hé- ;, az minden kérdezőskö- snél többet ér... — Jó, ha ők megírják a »oortot! Csak meg ne írja valaílyikük!) A malomból már eljöttek, nden pillanatban itt lehet- k. Naumov István, a vál- at műszaki vezetője azt >ndja, majd figyeljek a ^fogásukra, olyan a tényeit. mint a beton. ZSÁKOLOK Igen, arra többnyire felfigyel az ember... — Fogadásból elvisznek két zsákot is. És hogy tudnak inni! — Nem kötekedő a természetük? — Nem. Biztosak az erejükben. — Csomkics József pedig olyan ma is, mint egy díj- birkózó — büszkélkedik a műszaki vezető. — Csak arra kell vigyázni, hogy ki ne essenek a ritmusból. Ha kettős ünnepek előtt kenyeret rakodnak, bizony megfájdul a derekuk ... Egyébként, ha bútort kell szállítani, ha páncélszekrényt, őket hívjuk. Megérkezett a brigád, lemegyünk hozzájuk. Degeszre tömött, szokatlanul magas zsákok a kocsin. Az emberek ledobják a vállukról a terhet, aztán várakozókig rám pillantanak. Bemutatkozom, kezet fogunk. Hm. Nehéz elkezdeni a beszélgetést, hiszen nyilvánvaló, hogy feltartom őket. Aztán kölcsönösen belejövünk. Dolgozott itt egy jól megtermett ember. Először ő adogatta, Csomkics hordta a zsákokat. — Később én adogattam, és ő ejtette le... Na, öreg, azt mondja, hordja maga tovább, holnap behozok magának egy demizson bort. Azóta nem láttuk. Két-három üveg sört isznak naponta. Ezzel a munkával együtt jár az italfogyasztás, a liszt kiszárítja a torkot. Tizenkét forintnyit költenek kosztra, fő étkezésük vacsora családi körben. Még soha senki nem kötött beléjük... „Otthon ülő emberek vagyunk, nem járunk olyan helyekre.” Inkább a tv-t nézik. — Nagy nevekben nem volt hiány a szombat esti kabaréban, dehát nem sokat produkáltak. És a meccs! Nem vagyok Fradi-dukker, de hogy egy gyönge MTK-t csak véletlenül tudtak megverni ... A világbajnokság előtt... — Kakas József nincs megelégedve az ünnepi műsorral. — Hogyan is volt azzal a két zsákkal? A „díjbirkózó” felsóhajt. — Nagyon régen volt, amikor fogadtam a sofőrrel, ma már nem bírnám el őket — mondja tárgyilagosan. — Hány éves? — Negyvenhét. És tudja, ha az AKÖV ZIL-kocsit küld a Csepel helyett... — Jó vicc! — vág közbe Rigó Jani. — Annak a platója idáig ér nekem. És mutatja a karján, közvetlenül a válla alatt. A magas platóról szinte rájuk esik a zsák, azt hiszem, ennek fiatalabb zsákolok sem örülnének. Rigó János 43 éves, Kakas József a rangidős, ő 1917-ben született. — Ha csak egy fordulóval is többet kell mennünk, bizony már megérzi a lábam. Egyébként egészségileg rendben vagyok. — Mit tudnak keresni? — Megkeressük a kétezer hét—kétezer nyolcat is, kár hogy nem ezzel fogunk nyugdíjba menni. — Amint úgy érzik, hogy nem bírják tovább —mondja Naumov István —, természetesen könnyebb munkára tesszük őket. — Ha legalább 70 kilósak lennének a zsákok, elhordanánk a nyugdíjig! — Voltak ötven kilósak egy időben — mondja Cson- kics József —, az sem volt jobb. Fel kellett emelni a vállunkra. ezt meg csak rábillentjük. — Megmutatná? Odalép a platóhoz (Csepel!), egy mozdulat és már indul is a nyolcanöt kilóval. Rigó János és Kakas József rögtön követik... Kéri Tamás a mostani fesztiválra már 24 jelezte részvételét és közülük tíz vidéki, nyolc fővárosi kórus kaoott meghívást. Az országos találkozóra nvolcvar zenei szakember is érkezik leül földről Hclasek pozsonyi muzikolóeus látogat ez alkalommal Pécsre. A zeneszerzőket Budaoestről a Kossuth-dí- ias Bárdos Lajos és Szokolai Sándor — a legfiatalabb generációt — ifi. Szokolai Sándor, Báláz* Árpád Karai József és Tillai Aurél kénviselik. mint akik kamarazenei alkotásaikkal is érdekeltek. Csehszlovák zeneszerző vendége is lesz a találkozónak a prágai Lukas személyében. Az országos fesztivált ma délután négv órakor Právicz Lajos, SZMT-titkár nyitja .meg a Liszt Ferenc hangversenyteremben. majd a zalaegerszegi KISZÖV. a veszprémi Vegyipari Egyetem, a kőbányai kamarakórus, valamint a pécsi FMSZ „Janus Pannonius” leánykórusa és a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház „Szivárvány” kamarakórusa lép dobogóra. Az esti hangversenyen a váci városi tanács női kamarakórusa és négv budapesti együttes, a . Gesualdo” Énekkvintett, az Ifjú Zenebarátok „Juventus” Kamarakórusa, a „Pro Mu- sica” Énekkvintett és Frankel Leo művelődési ház kamarakórusa szerepelnek. Vasárnap délelőtt az orosházi Petőfi Művelődési Ház Madrigál-együttesét, a szombathelyi Ady Endre művelődési otthon Madrigálkórusát, a dunaújvárosi Bartók Béla művelődési ház leánykórusát és a budapesti OTP „Bartók Béla” kamarakórusát hallhatják a hangverseny látogatói, míg az esti koncerten a miskolci SZMT művelődési ház, a pécsi Nevelők Háza kamarakórusai. a HVDSZ budapesti „Szilágyi Erzsébet’’ női kamarakrusa és a fővárosi Zeneművészeti Főiskola ..Liszt Ferenc” kamarakórusa lépnek fel. A hangversenyeken közreműködik a Néphadsereg Központi Zenenövendék Iskolájának Fúvós Sextett je. A hangversenyekre elővételben minden jegy elkelt: a kamarakórusok sorát több mint kétezren hallgatják meg. A gazdag programot még csak színesíti, hogy. a fesztiválon résztvevő kórusok jelentős része, valamint a Néphadsereg Központi Zenenövendék Iskolájának Rézfúvós Sextettje külön hangversenyeket adnak: szombaton este 7 órakor Szigetváron és Siklóson a járási művelődési ház ban, vasárnap délután 4-kor pedig Pécsett, a Kórház téri dzsámiban hallhatjuk őket. A fesztivál külön eseményének számít a Lahti Férfikar Liszt Ferenc teremben hétfőn este sorra kerülő hangversenye, amely a Pécs és Lahti között évek óta ápolt testvéri kapcsolat jelentős kulturális megnyilatkozását, egyben a finn kórusművészet, a finn nép dalainak mélyebb megismerését is jelenti. A fesztivál produkcióit — eltérően az I. Országos fesztiváltól — most zsűri értékeli, az eredményt április 18-án, hétfőn délelőtt teszik közzé. A zenei szakemberek részvételével — ugyancsak hétfőn — művészi ankéton vitatják meg a fesztivál tapasztalatait és a tóvá b b lér-’’“'« e 1 kapcsolatos feladatokat. Az ankétet Forray Miklós kiváló zeneesztéta vezeti. ! Országos l'amaraltérus-'esTt'vá1 Pécs Bemutatjuk a kórusokat szerződést, melyben a munkaverseny feltételeit rögzítették és célul tűzték ki, hogy munkájukkal megszerzik a szocialista brigád címet. Képen: a lakatosbrigád a versenyfeltételeket tartalmazó szerződéssel. A vasárnap esti hangverseny első szereplő kórusa az SZMT Miskolci Művelődési Háza Kamarakórusa. Megalakulásuk éve; 1955. Jelenleg Reményi János irányítja a kórus munkáját. Tagjai pedagógusok, mérnökök. diákok. Az együttes kiemelkedő szereplései; az I. kamarakórus-fesztiválon Pécsett, következő évben a szentendrei dalostalálkozón, 1965-ben pedig a miskolci egyetemi napok alkalmával. A kórus műsorán madrigálok, modern alkotások és oratórikus művek szerepelnek. Az 1964-es országos minősítésen „Ezüst-koszorú” minősítést kaptak. Ezután a vendéglátó Pécsi Kamarakórus lép a színpadra. 1958 óta fejt ki tevékenységet, új színfolttal gazdagítva Pécs zenei életét. Nagyszámú helybeli, vidéki és két fővárosi fellépése alkalmával, valamint az évente egy-két alkalommal megrendezett újszerű összeállítású önálló estjein főleg a XVI. századi szerzők nálunk még nem ismert remekműveit, valamint a mai fiatal magyar és külföldi komponisták kórusműveit mutatta be. Az együttes 1962 óta a Nevelők Háza kebelében működik. Megszervezte és irányítja az átlagosan 130 tagot számláló ..Pécsi Kamarakórus Baráti Köre” klubéletét. 1964-ben „Aranyko- szorú”-fokozattal, 1965-ben a „Kiváló együttes” címmel tüntették ki. Az országos ka- marakórus-fesztiválok kezdeményezője és szervezője. Az együttes megalakulása óta Tillai Aurél és Dobos László karnagyok vezetésével működik. A Budapesti „Szilágyi Erzsébet” Női Kamarakórust 1959 őszén alakította M. Ka- tanics Mária, a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium 28 tanulójából. Az együttes eleinte mint középiskolai kórus működött és lépett fel a Filharmónia ifjúsági hangversenyein a Rádióban, a Debreceni Nemzetközi Kórusversenyen. A tagság felnövekedése folytán az együttes 1963 nyarán különvált az iskolától és 1964 óta a HVDSZ keretében működik. Az azóta eltelt évek igen nagyszámú budapesti. vidéki és rádióbe1 i szerepléséből kiemelkedik a minden évben a Filharmónia által rendezett önálló estjük, bajai, váci, egri szereplésük, az I. országos kamarakórus-fesztiválon való fellépésük. valamint az 1964. áprilisában Bécsben, a Collegium Hungaricumban megrendezett két hangversenyük. Birtokukban van az „Arany- koszorú” minősítés. A Zeneművészeti Főiskola „Liszt Ferenc” Kamarakórusa 1963 tavaszán alakult a középiskolai énektanár- és karvezető-képző tanszak hallgatóiból. Takarékszövetkezet segíti a háztájit és tehénvásárlási hitelekk segíti az óbányai gazdáka Ezenkívül termelési kölcsi nőkkel siet a ribizli- ás má natelepítők segítségére. fi 1210 tagú taksrékszövetk^zi betétállománya meghaladja • ötmillió forintot és ínabb ko csönök kihelyezésével tám< gatják a körzet nyolc fali jának lakóit. Óbánya ötszáz lakosú község a Zengő aljában. Köves- útja nincs, így nagy szüksége van a háztájiban megtermelt áruféleségekre. Mégis az egész faluban három tehén található és Szekszárdról viszik a tejet Óbányára. A Mecsekná- dasdi Takarékszövetkezet, amelyikhez Óbánya is tartozik, felmérte a szükségleteket
