Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
1966. ÁPRILIS 15. napló Á dolgozó nép részvételével Tizenhét éves a népi ülnöki rendszer 730 népi ülnököt választanak Inter]ú dr. Dely Istvánnal, a megyei bíróság elnökével A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 8/1966. számú határozata alapján május 15 és június 30 között sor kerül a bírósági népi ülnökök ujjává- lasztására. Az esemény alkalmából kértünk interjút dr. Dely István elvtárstól, a megyei bíróság elnökétől. 0 Mióta működnek bírósagainknál népi ülnökök és tevékenységükről milyen tapasztalatokat szűrhetünk le? — hangzott első kérdésünk. — Már a felszabadulás után felállított népbíróságok és az 1947-ben életrehívott munkásbíróságok is a dolgozó nép tényleges részvételével működtek — kezdte válaszát dr. Dely István. — Ezek azonban — folytatta — kivételes és időleges jellegűek voltak, hatáskörük meghatározott szű- kebb körre korlátozódott. A népi ülnöki rendszer állandó jelleggel 17 éves múltra tekint vissza. Megyénkben a büntető intézkedésben 1950. február 1. óta, a polgári ítélkezési munkában pedig 1953. január 1-től vesznek részt népi ülnökök. Ezzel nagy mértékben fejlődött igazságszolgáltatási munkánk szocialista demokratizmusa, kiszélesedett bíróságaink társadalmi tömegbázisa. A bíróságok elsőfokon egy hivatásos bíróból és 2 népi ülnökből alakult 3 tagú tanács-1 ban ítélkeznek. Ez így van a Legfelsőbb Bíróságnál is, amikor valamely ügyben — kivételesen — elsőfokon jár el. 0 Milyen jogok illetik meg a népi ülnököt? — A népi ülnököt bírói működése során ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szak bírót. A bíróság határozatait — véleményeltérés esetén — szótöbbséggel hozza s az ülnök szavazata éppen úgy számít. mint a szakbíróé. Az elmúlt 16 év alatt bőségesen beigazolódott, hogy a népi ülnökök a termelés egyes ágaiban jártasságukkal, a dolgozókkal való szoros kapcsolataikból adódó gazdag élettapasztalatukkal jelentősen hozzájárulnak az emberi magatartások helyes értékeléséhez, a szocialista törvényességnek, igazságosságnak megfelelő ítéletek hozatalához. Ülnökeink és a hivatásos bírák közti kapcsolat, együttműködés, általában igen jó. Jó munkájuk elismerést nyer: például felszabadulásunk 21. évfordulója alkalmából három népi ülnök részesült a megyében miniszteri dicséretben. 0 Vannak-e olyan ügyek, amelyeket a népi ülnök egyedül, önállóan intézhet? — Uj büntető eljárásunk lehetővé teszi, hogy a magán- vádas büntető ügyekben (becsületsértés. rágalmazás, köny- nyű testi sértés) a népi ülnök önállóan végezze a kötelezően előírt előkészítő meghallgatást és megkísérelje a felek kibé- kítését. Ülnökeink mindegyik bíróságnál eredményesen látják el ezt a feladatot. 0 Továbbképzésükről miként gondoskodnak? — A bíróságok elnökei a havonként működő ülnököket értekezleteken tájékoztatják az időszerű bírósági feladatokról, ezen kívül Pécsett. Mohácson, Komlón és Siklóson a TIT által szervezett 3 éves ülnökakadémiai előadásokon vesznek részt. ® Részesülnek-e díjazásban a bíróságnál végzett munkájukért? — A munkaviszonyban álló ülnökök külön díjazásban nem részesülnek, átlagkeresetüket azonban munkáltatójuktól az ülnöki működésük idejére is megkapják. A nyugdíjasok, háziasszonyok, tsz-tagok stb. működési idejükre napidíjat kapnak. 0 Miképpen érvényesül az ülnökökön keresztül a bíróság tömegkapcsolata? — Erre választásuk és 3 évi működésük során több lehetőség adódik. A bíróságok elnökei, bírái, a választások, jelölések idején részt vesznek az üzemekben az ülnökjelölő gyűléseken és ott fel is szólalnak. A népi ülnökök az egy- egy hónapi bírósági működésüket követően kötelesek beszámolni munkájukról, tapasztalataikról az üzem dolgozói előtt. A bírósági ülnökök közül többet megválasztanak társadalmi bíróságok elnökeinek, tagjainak s ezirányú feladatuk ellátásánál jól hasznosítják a bírói munkájuk során szerzett tapasztalataikat. A bíróságok elnökei az ülnökválasztó tanácsüléseken beszámolnak az ülnökbíráskodás tapasztalatairól. 0 Jelenleg milyen a népi ülnökök összetétele? — Megyénk bíróságaihoz megválasztott népi ülnökök száma 690. Az ülnökök 24 százaléka munkás, 25 százaléka termelőszövetkezeti tag és más mezőgazdasági dolgozó, 26 százaléka szellemi dolgozó, akik közül egyetemet végzett 8,5 százalék. A többi kisipari szövetkezeti tag, nyugdíjas vagy háztartásbeli. Az ülnökök 68 százaléka férfi, 32 százaléka nő. 0 Melyek a rövidesen sorra kerülő ülnökválasztás irány adó szempontjai? A választásokat az üzemekben, egyéb munkahelyeken, valamint a lakókörzetekben jelölések előzik meg. A megválasztásra kerülő 730 ülnök többsége most is üzemi munkás és termelőszövetkezeti paraszt lesz. Növekszik a szellemi foglalkozású ülnökök száma. A találmányi, újítási ügyekre tekintettel több újító (mérnök, technikus, művezető stb.) ülnökké választása indokolt. Helyet kapnak természetesen a pedagógusok, a dolgozó nők és kisebb arányban a nyugdíjasok és háziasz- szonyok. A jelenleg működő ülnökök rátermettség, képesség, politikai tájékozottság és aktivitás szempontjából lényegesen jobbak a korábbiaknál. Előreláthatóan a jelenleg működő ülnökök 80 százalékát újból megválasztják. Remélhető, hogy a szakszervezeti bizottságok. pártszervezetek és a Hazafias Népfront szervezeteinek jó előkészítő munkája alapján a sorra kerülő választásokon olyan ülnököket választanak majd meg, akik még nagyobb aktivitással, rátermettséggel az eddiginél is eredményesebben dolgoznak — fejezte be nyilatkozatát dr. Dely István elvtárs. Garay Ferenc Ma este a Pécsi Nemzeti Színházban: SARTRE: A LEQYEK /f Pécsi Nemzeti Szín- ™ ház színlapjain az utóbbi években egyre gyakrabban szerepel a cím fölött: magyarországi ősbemutató A közönség ma este is ilyen ősbemutatónak lehet tanúja, amikor J. P. Sartre: A legyek c. drámájának premierjét tartják. A legyek Sartre első drámai műve, 1943-ban mutatták be először a megszállt Párizsban. Sartre ekkor 38 éves volt. A világhírű írónak az Elektra-monda jelképeiben játszódó drámájának pécsi előadását Nógrádi Róbert rendezte, a főbb szerepekt Pécsi Ildikó, La- bancz Borbála, Bálint András, Bánffy György, Iványi József és Pál László játsz- szák. Országos kamarakórus-fesztivál, Pécs Bemutatjuk a kórusokat Vasárnap délelőtt régi, kedves ismerősöket köszönthet a Liszt-terem közönsége az Orosházi Madrigál Együttesben, melyet 1959. novemberében alakított meg Szokolay Bálint karnagy. A 15 alapító tagból álló együttes csakhamar bekapcsolódott Orosháza zenei életébe. Első nagysikerű önálló koncertjüket 1960. decemberében rendezték. Ezt további 11 önálló hangverseny és közel félszáz közreműködés követte. Kiemelkedik közülük tv-szereplé- sük 1962. őszén, valamint egy esztendővel később szarvasi hangversenyük, melyen — akárcsak mostani pécsi szereplésükön — közreműködött a karnagy, azóta Kossuth-díjas zeneszerző fia, Szokolay Sándor is. Az I. országos kamarakórus- fesztiválon való sikeres fellépésük után a kórus „Ezüstkoszorú” minősítést kapott. A szombathelyi Ady Endre Művelődési Otthon Madrigálkórusa 1962 óta működik Németh István vezetésével. Rendszeres hangversenykapcsolatot építettek ki több kamarakórussal és minden évben megrendezik 2—3 kamarakórus hangversennyel egybekötött találkozóját. Részt vettek az I. országos kamarakórus-fesz- tiválon. Az országos minősítés során „Ezüstkoszorú”-t kaptak. 1965. nyarán az ausztriai Leibnitzben vendégszerepeitek. ahol elnyerték a Hugo Wolf-emlékérem ezüst fokozatát. A fesztivál legfiatalabb résztvevőiét köszönthetjük a Dunaújvárosi Művelő:', si Ház Bartók Béla Leánykarában. A kórus zenei általános iskolát végzett gimnazista tagjai Vörös János karnagy irányításával arra a feiadatra vállalkoztak, hogy megteremtsék az ilyen hagyományokkal még r em rendelkező Dunaújváros öntevékeny kórusmozgalmának alapjait. A vasárnap délelőtti hangverseny negyedik együttese a Budapesti Bartók Béla Kamarakórus. Az 1958. tavaszán alakult kórus Tóth Mihály szakiskolai tanár irányításával részt vett az „Ipari tanulók és fiatal művészek találkozója” rendezvényein. Repertoárjukon számos nyugati, modem szerző eddig alig ismert műve mellett főleg a máj magyar zeneszerzők alkotásai szerepelnek. 1963-ban a Pécs; Kamarakórussal közösen rendezett hangversenyeiken merült fel először a kamarakórusok fesztiváljának gondolata. Jelenleg az Országos Takarékpénztár a kórus fenntartó szerve. Az idei fesztiválon való fellépésük éppen a századik szereplésük. Az író: Jean Paul Sartre Elektra — Pécsi Ildikó Megjöttek a gólyák } Komor bőrkötéses orvosi í könyvek, csend. A folyosó- ( ról szelíd gyógyszerszag szűrődik be. A szőnyeg felfogja a léptek zaját, külön | kis világ ez, zárt, szigorú, S s mégis meleg. Az ember ( szeme végigfut a falakon; < képek, reprodukciók, a köny í vek között külföldi (Glycin iratok, s aztán egyszercsak | megáll a tekintetem az író- > asztalon. A súlyos, faragott I bútort beborítják a fényképek. Gólyák. Gólyák a kéményen, gólyák a templom tornyán, gólyák a mezőn .. Dr. Gáspár Miklós, a harkányi reumakórház főorvosa mosolyog. í — Ez az én szenvedé- i lyem. Gyerekkorom óta figyelem ezeket a titokzatos madarakat, s ahol lehet, lencsevégre kapom életük apró rezzenéseit... Hogy mikor kezdődött, nehéz lenne megmondani. Azt mondja: gyerekkori nosztalgia. A messze Szabolcsban barátkozott meg a nagy fekete-fehér madarakkal. Évtizedeken át figyelte életüket. Bejárta a környéket, felkereste fészküket, a réteket, ahová vadászni jártak, a száraz fákat, ahol összejöttek, mielőtt útnak indultak volna. Vadászni járt, de nem fegyverrel. — A fényképezőgép elválaszthatatlan társam. Több mint ezer gólyafelvételt készítettem. Minden helyzetben, életük minden szakában — a tojástól a magatehetetlen öregkorig lefotóztam őket. Ha kellett fát másztam, ha kellett sziklát. Legkedvesebb őrhelyem egyébként a siklósi vár bástyája volt, onnan figyeltem, amint bejárják nap mint nap titokzatos útjaikat. Ül az íróasztal mellett, mutatja a képeket. Minden gólya: ismerős Valami kis történet fűződik minden „archoz”, mozdulathoz. — Nézze, ez itt egy angolkóros madár ... Sokáig nem is tudott szállni. Gyengék a szárnyai, ferde a csőre. Aztán mégis megerősödött. Sokáig, nagyon sokáig ült a napon ___ E lőször csak figyelte őket, később már tanulmányozta is életüket. Folyóiratok, cikk kivágások, könyvek százait gyűjtötte össze. Azt akarta bizonyítani, hasznos a gólya. — Sokan vitatkoznak ezen. Hogy kinek van igaza, még mindig titok. De egy biztos: ha nincs itt körülöttünk e kedves madár, hiányzik. Tudja, mennyit repülnek ezek, hogy hazaérjenek? A dél-erdélyi szorosok előterében gyülekeznek — az öreg madarak kémlelik ki az átjárókat —, aztán lehúznak Bulgária felé, onnan Kis-Ázsiába, majd végig a Nílus-völgyén, le Dél-Afrikába. Olyan is van, hogy egy-egy madár betegség vagy egyéb miatt csak később indulhat haza — mégis visszatalál... Ma már nem igen jár ki vidékre, eljárt az idő. Ha vége a hivatalos napnak, leül, előveszi a képeket, jegyzeteket. Ki tudja például, mekkora egy gólyafészek? Az átlagos 80 centi átmérőjű, 30 centi magas, de találtak már olyant, mely 990 kilót nyomott Vannak szimplák, s vannak emeletesek. Ha hazaszállnak, ilyen kor József-nap után, az első, hogy otthont teremtsenek. Amit szétszaggattak a téli szelek, kijavítják, s aztán már a tojó le is ül, mert sietni kell, nagyon rövid a nyár. — Van itt a kórház előtt egy száraz fa. Azon egy fészek. József-rap óta figyelem, éled-e? Már azt hittem, valami történt, késtek a gólyák. — És? — Megjöttek! — mosolyog aranvkeretes szemüvege mögött. — Először az egyik, megnézni megvan-e a ..ház”, aztán "-<;ik is Nemsokára tojna.. .. Békés Sándor Orestes — Bálint Andrár A rendező — Nógrádi Róbert
