Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

2 napló 1966. Április ír Frantisek Pisek magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Frantisek Pi- seknek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság volt buda­pesti nagykövetének, aki öt és fél évet töltött hazánkban, a két ország kapcsolatai elő­mozdítása érdekében hosszú időn át kifejtett diplomáciai tevékenységének elismerése­ként a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje I. fokozata kitüntetést adományozta. A magas kitüntetést csü­törtökön délután Prágában rö­vid ünnepség keretében Cséby Lajos, hazánk prágai nagykö­vete nyújtotta át. Hogyan halt meg Aref? Aref tragikus szerencsétlen­ségének körülményei és az azt követő fejlemények tisztá­zatlanok. A szerencsétlenség körülmé­nyeit a bagdadi rádió az Ira­ki Távirati Iroda jelentésére hivatkozva közölte. Eszerint Arefen kívül még tízen hal­tak meg: Arefen kívül vala­mennyiük holtteste a felis- merhetetlenségig elégett, mert a lezuhant helikopter felrob­bant és kigyulladt. Az utasok karórái 19 óra 10 perckor áll­tak meg, pontosan húsz perc­cel a helikopter felszállása után. A bászrái hatóságok elő­ször csak azt hitték, hogy a helikopter eltévedt a homok­viharban. Azonnal intézkedé­seket tettek, hogy megköny- nyítsék a gép leszállását. Autókat irányítottak a bászrái stadionhoz — itt hangzott el Aref utolsó beszéde —, hogy a kocsik reflektoraival irány­fényeket adjanak. Nemcsak a sporttelep fürdött nappali fényben, hanem Bászrá tarto­mány minden falvában mág­lyákat raktak. Későn, a re­pülőtér ugyanis időközben közölte, hogy a pilótával foly­tatott utolsó üzenetváltás a legrosszabbat sejteti. A heli­Észak-Vietnam felkészült a hosszú, kemény háborúra... A liberális Guardian csü­törtökön Wilfred Burchett nagy cikkét közli és ezzel az angol polgári lapok közül el­sőként ad heliret a vietnami háborúval kapcsolatos észak­vietnami álláspont kifejtésé­nek elemzésére. —• Az észak-vietnami veze­tők szerint ez a háború hosz- szú és kemény lesz, ezt a meggyződésüket lefordították a gyakorlat, a komoly intéz­kedések nyelvére is: teljesen átszervezték az ország gazda­sági életét, decentralizálták, széttelepítették: a meglévő ipart, s szétszórt, kisebb üze­mekre alapozott új ipart épí­tettek fel. A gazdaság átáll a partizán-hadviselésre. — Ez Észak-Vietnam válasza az amerikaiak tömeges katonai összpontosítására délen. S minj|l több erőt vetnek be az amerikaiak délen, annál elő- relátóbbá válnak Észak terved a hosszú háborúra. Az írat­lan jelszó: „Ki a városokból, vissza a dzsungelbe, harcolj és termelj egyidejűleg’ >— ír­ja Burchett. — Az észak-vietnami veze­tők az egy esztendeje tartó légitámadások ellenére is biz­tosak benne, hogy ha csak atomfegyvereket nem vetnék be —, a végtelenségig harcol­ni tudnak ebben a háború­ban. Meggyőződésük, hogy a bombázás még Hanoi és Hai­phong bombázása vagy a ten­geri kikötök afcnazára és blo­kádja sem akadályozza ko­molyan a termelést vagy bé­nítja meg a közlekedést, után­pótlást. Foglalkozik a cikk a déli é~, az északi támadások kö­zötti figyelemre méltó kü­lönbséggel is. Amint írja, a T>él-Vietnam fölé repülő gé­pek órákig köröznek egy cél­pont fölött, alacsonyra eresz­kedve a legnagyobb pontos­sággal eitik bombáikat a cél­pontra. Eleinte ígv harcoltak az Északot támadó gépek is. Mostanában azonban csak per­ceket mernek eltölteni cél­pontjaik fölött nem tudnak alacsonyan repülni, a magas­ból vaktában szórják le bom­báterhüket. A magyarázat: nemcsak a nehéz és közép­nagyságú légelhárítás zúdítja rájuk össztüzét, hanem pus­kák és könnyűgéofegyverek ezrei is lövik a pilótát, aki aja-sonyra merészkedik, Burchett a továbbiakban ar­ról tájékoztatja az angol ol­vasót, milyen lelkierővel, el­szántsággal és nyugodtan ve­szi tudomásul Észak-Vietnam néoe a háborús körülménye­ket. — Pillanatnyilag nehéz tiszta képet kapni arról, ho­gyan és mikor ér véget ez a háború — írja Burchett. — Az észak-vietnami vezetők úgy vélik, hogy jelenleg nincs miről tárgyalniok az Egyesült Államokkal. Úgy látják, hogy Észak-Vietnam az Egyesült Államik agresszióiának áldo­zata: az agressziónak kell véget vetni. Ebiben a7. össze- függésben nincs mit alkudoz­ni. — Az volt a benyomásom —• hangoztatja Burchett —, hogy a vietnami fél részéről nem sokat törődnek azzal, vajon az amerikaiak kiket ültetnek a tárgyalóasztalhoz saját oldalukon, nagy súlyt fektetnek viszont arra, hogy a másik oldalon a Nemzeti Felszabadítási Frontot fogad­ják el egyetlen tárgyalóképes félként. A tárgyalások alapja csakis az lehet, hogy az ame­rikai csapatokat maradékta­lanul és véglegesen kivonják Vietnam területéről. Enélkül értelmetlen és tartalmatlan minden amerikai szóbeszéd a genfi egyezmények alapján javasolt tárgyalásokról. — Hangsúlyoznom kell, én úgy láttam, az észak-viet­nami vezetők egyáltalán nem óhajtanak a tárgyalások kilá­tásairól beszélni, mert látha­tólag szerintük ez a téma pillanatnyilag híján van min­den realitásnak. A nagy ame­rikai erőösszpontosítás Dél- Vietnamban és Sziámbán, újabb és újabb amerikai egy­ségek bevetése, a bombázás fokozása •— mindez világosan azt mutatja, hogy az ameri­kaiak nem óhajtanak komo­lyan tárgyalni, eszük ágában sincs csapataikat kivonni eb­ből a térségből. — Észak-Vietnam bombá­zásának beszüntetését viszont úgy tekintenék, mint a tár­gyalásos megoldás iránti ko­molyabb amerikai érdeklődés jelét. Ugyanakkor Észak- Vietnam hosszú- és rövidle­járatú gazdasági terveinek alapja azon a felismerésen, hogy a háború öt-tíz évig vagy még tovább is eltarthat, a vietnami nép egész gazdasági és társadalmi életét ezen az alapon szervezték át — írja befejezésül Wilfred Burchett a Guardianban. kopter vezetője kétségbeesett S. O. S -jeleket küldött, aztán tudatta, hogy egyenesen a homokvihar közepébe sodró­dott. „Nem látok semmit” — ez volt az utolsó üzenete. Kilencven perccel később sivatagi csapatokat küldtek őrjáratra a szerencsétlenség feltételezett színhelyére. Haj­nalban pedig az iraki kikötő­városból, Bászrából tíz repülő­gép szállt fel és ezek hama­rosan jelentették, hogy meg­pillantották a roncsokat. Ez­után helikopteren leszállt a bászrái légitámaszpont pa­rancsnoka Nashuan falu kö­zelében, a Satt Al-Aráb folyó­tól keletre, ök vitték el a holttesteket. A szerencsétlenül jártakat a csütörtöki nap folyamán szállították Bagdadba, és szombatra tűzték ki a díszte­metés időpontját. Az elrendelt egy hónapos gyásznak azon­ban — hírügynökségi jelenté­sek szerint — nincsenek külső jelei. A hatóságok a legszigo­rúbb kijárási tilalmat léptet­ték életbe, s még a repülőte­reket, a határátkelő helyeket is lezárták. Zárva van minden hivatal és iskola. További in­tézkedésig csak a legfontosabb munkakörök betöltői kapnak kijárási engedélyt, így az or­vosok, olajmunkások, a sajtó dolgozói. A hadsereget riadó­készültségbe helyezték. Nyu­gati hírügynökségi tudósítók szerint a rendkívüli intézke­dések Aref utódlásával van­nak kapcsolatban; Az SPD válasza az NSZEP javaslatára A Német Szociáldemokrata Párt vezető testületéi csü­törtökön egész napos tanács­kozást folytattak Bonnban a Német Szocialista Egységpárt legutóbbi nyílt levelére adan­dó válaszról. A szociáldemok­rata válasz teljes szövegét csak pénteken hozzák nyilvá­nosságra, de a pártvezetőség már csütörtökön este közölte, az SPD elfogadja az NSZEP- nek azt az ajánlatát, hogy egy Kari Marx Stadtban ren­dezendő gyűlésen nyugatné­met szociáldemokrata vezetők is szólaljanak fel. Az SPD ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy a gyűlést Kari Marx Stadtban május 9-e és 13-a között tartsák meg, s a párt szónokaként Willy Brandt elnököt, valamint Her­bert Wehner és Fritz Erleral- elnököket küldené. Ugyanak­kor a maga részéről felajánl­ja, hogy az NSZEP képviselői május 16-a és 20-a között Hannoverben tartandó SPD- gyűlésen szólaljanak fel. Helikopter-szerencsétlensé® áldozata lett Aref iraki elnök Saité’á'ékoztaté a csehszlovák nagykövetségen Jozef Pucik, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagvkövete csü­törtökön sajtótájékoztatót tar­tott. Elmondta, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban az utóbbi hónapokban so­kasodnak a Csehszlovákia el­len irányuló revansista meg­nyilatkozások. A Csehszlová­kiából kitelepített németek revansista szervezete az 1938- as müncheni diktátumot te­kinti mérvadónak, a cseh­szlovák határ menti részeket német területnek tartja és lépten-nyomon hangoztatja, hogy az 1945-ben kitelepített németek e területhez illetősé­gi jogot formálnak. Seebohm miniszter az utóbbi években nem egy ízben jelentette ki a szövetség nyilvános ülé­sein, hogy a müncheni egyez­mény a mai napig érvény­ben van. A nagykövet utalt arra; hogv szinte nem múlik cl hét anélkül, hogv valamelyik nyu­gatnémet városban ne ren­deznének kisebb-nagvohb ösz- S7ejövetelt a Szudétanémet Honfitársak Szövetségének szervezetei. A sajtótájékoztató részve­vőinek ezután bemutatták azo­kat a legújabb dokumentu­mokat, am°1vpk bizonvíHák, hogy az NSZK-ban a Cseh- szlovákia-ellenes szervezetek élén a hitleri V. hadoszlop egykori tagjai, a Henlein- nárt volt vezető funkcioná­riusai — köztük nem egy háborús bűnös — állnak. Miután elnyerte a lipcsei fesztivál nagydíját, Mihail Romm egyik nyilatkozatában a következőket mondta film­jéről: „A téma több mint a fasizmus. Három fö témája van: eVtél mindenfajta bál­ványimádást, a „tömeg” prob­lémáját és mindannyiunk fe­lelősségét veti fel.” így, ebből kiindulva érthet­jük meg jobban azokat az indítékokat, amelyek ezt a rendkívüli filmet létrehozták. A fasizmusról számos játék- és dokumentumfilm készült már, s ez utóbbi különöskép­pen „kimerített” műfajnak tűnhetett. Egészen addig, míg ez a film meg nem született. Elmondhatnánk, s el is kell mondanunk, hogy a film al­kotói két és félmillió méter filmanyagot és sok-sok ezer fényképet böngésztek át, s hogy ebből a páratlanul nagy anyagból tudtak olyan felvé­teleket, dokumentumokat ta­lálni, amelyek megdöbbentő erővel és a szenzáció vará­zsával hatnak. Egészen új és ismeretlen részletek kerültek elő például abból az archí­vumból, amelynek anyagát maga Göbbels gyűjtötte, min­den elkészült film egy-egy példányából, s azokból a fel­vételekből, amelyeket, termé­szetszerű okokból, nem mu­tattak be soha a német kö­zönségnek. A német kultúr- filmek egy-egy részlete is, mint például a „Mein Kampf” óriási díszpéldányának elké­szítése. ebben a közlésben meghökkentő hatású. Hitler hatalomrajutásának néhány állomása, a Führer kezdeti esetlenségei, fantasztikus hiú- rftcfarnk és önimádatának sok Film Film Fi lm Film A hétköznapi fasizmus Szovjet film apró megnyilvánulása, egy „képzőművészeti” kiállítás megtekintése, a nácik fáklyás felvonulásai, egy ragyogóan filmezett Mussolini-beszéd, néhány kép az „ideális árja koponya” méréseiről, könyv­égetés, eskütétel, autóút-építés — a fasizmus hétköznapjai­nak megannyi dokumentuma. A szabadságra menő katonák­nak különleges összecsukható bölcsőt ajándékoznak, a lá­nyok és asszonyok kötelesek őket kiszolgálni, és az a nő, aki újabb csecsemővel gyara­pítja a német fajt, hatósági virágcsokrot és igazolást kap, hogy ő és csecsemője fajtiszta árják. Hitler beszédet mond és a tömeg hisztérikus üvöl­téssel nyújtogatja felé a ke­zét, kezek erdeje emelkedik az emelvény körül, és ami­kor Hitler lenyúlva megra­gad egy kezet, a könnyes si­kolyok azt jelzik, hogy isten­ként imádják már ezt az ágá­ló, ordítozó embert. Hátborzongató és nevetsé­ges. A film — s nem is el­sősorban a szenzációs, új kép­anyag miatt, hanem inkább a képanyag rendezése és szer­kesztése miatt — hátborzon­gató és nevetséges egyszerre. A fasizmus borzalmát, azt a fajtát, amelyet a néző már ismer, de amelynek soha Data lehet unottan hátat fordítani. a film sajátos új vonásokkal gazdagítja. A fasizmus hét­köznapjaira helyezi a hang­súlyt, s a képek nyomán az ember nevetni kezd, kicsit görcsösen, nehézkesen ugyan, de nevetni kezd: az őrültség, az ostobaság, a gőg, a hiszté­ria hihetetlen példáit is pro­dukálta a fasizmus. Festői Hitlert ábrázolták százféle pózban és Göringet vadászat közben. „Tudósai” lemérték a koponyákat és egy bamba­képű SS-őrmester ennek alap­ján felsőbbrendű koponyával rendelkezett, Tolsztoj vagy Einstein viszont alsóbbrendű- vel. És így tovább. Azt hiszem, a fasizmus igazi természetét, a fasizmus teljes­ségét még nem ábrázolta film ilyen pontosan. Holott több is ez, valóban, mint kórkép az emberiség egyik legnagyobb betegségéről. Oko­san, kérlelhetetlenül és vas­logikával az okokat, a kór­okozókat, az előzményeket de­ríti fel. Nehezebb is ez, mint egyszerűen bemutatni a bor­zalmakat, a nácik tetteit, vagy mint elbeszélni a történelem adott szakaszát. Romm, a rendelkezésére álló hatalmas anyagból olyanokat válogatott, amelyek megmutatják, hogy a kispolgári tunyaság, a nyáns­polgári gőg és korlátoltság a véres és kegyetlen hatalom kitűnő melegágyának bizo­nyultak. Kezdetben kedvtelve nézték a náci parádékat, a virslifogyasztás ennyi meg ennyi volt évente — aztán “gv ronnant hízelgő érzést hintettek pl közöttük: különb vagy minden embernél, pusz­tán azért, mert német vagy. Az emberek — mondja Romm — lemondtak legszentebb em­beri jogukról, a gondolkodás­ról. így kezdődött a kataszt­rófa. A helyettük gondolkodó Führert isteníteni kezdték, s aztán már nem volt megállás. Kitűnő a filmben, hogy köz­ben megmutatja: volt azért egy másik Németország, vol­tak olyanok, akik nem felej­tettek el gondolkodni, s akik nemet mondtak, amikor a tö­meg igent mondott. Jő és ta­nulságos az összeomlás idő­szakának néhány képe: a gon dolkodás az, amely lassacs­kán megjelenik az emberi ar­cokon, látván az eseménye­ket. Sajnos, elkésett gondol­kodás. Romm, mondanivalójának általánosabb érvényűsége miatt is alkotott művészi filmet, s azért is, mert filmje nem csupán felelevenített történe­lem, hanem aktuális, mai mű, kiegészítve'néhány kiváló tk>­frumentumfelvéteTlel korunk­ból. Az amerikai tengerész­gyalogosok kiképzését láthat­juk például, s a revansiszta törekvések, a fasizmus mai melegágyainak pár remrir, tömör bemutatását. A film néhány kéne. amelv a békét és a normális emberi életet hozza közel, feloldja és mű­vészileg egyensúlyozza a mon­danivalót. F.z és a szerkesztés mód következetessége. logi­kája belső feszültsége pm-uk ezt a filmet a művészi él­ményt nyújtó játékfilmek szintiére. Mindamellett meg kell em­lékezni valamiről, ami c=°o_ net sem segíti, inkább gíti a film hatását. °on— saját mondanivaláiátiak - film erős szubjektív tőnké­nek megfelelően, saíát hp-~- ián maga rögtönözte a szövegét. Egv francia kr’tu- azt írja. hogy ez a «■»Syo- hűen tükrözi a rend»-* ligeneiáiát és humorát, a ma­gyar szövegből ezt csak «et- teni lehet, a szinkron í°v. z11- ben a formában eVentm“"'41 a képi anyagnak. pPtátu-,,<, hosszú, többnyire faia-i— szöveget hallunk, am“1- -­kor azzal fenyeget. ­agyonnyomja és szürkíti ~ !■*'. ványt. Vagy meg kellett vo1- nia maradni a kommentáló- rögtönző megoldásnál, vagy erősen meg kellett volna kur­títani a szöveget. De alapjában véve ez rész­letkérdés, hiszen egészében egy kivételes, nagyszerű filn* Mihail Romm alkotása. Hallatna Erzsébet tisztviselő kíséretében Bászrá» ba utazott, hogy ott ipari be­rendezéseket szemlél len meg. Útközben helikopterük ho­mokviharba került *•- lezu­hant. Aref és társai meghal­tak. A 45 éves elnök váratlan elhunyta alkalmából az egész országban egyhónapos gvászt rendeltek el. bezárt*'- az is­kolákat és kijárás' 'i'almat léptettek életbe. Az alkotmány értelmiben Abdel Rahman al-Bazzaz mi­niszterelnök látja el az »'nöki teendőket az új ein öv meg- választásáig. Az új elnök sze­mélyét hét napon belül kell megválasztania a minist ^ta­nácsnak és az országos had­ügyi tanácsnak. A megválasz­táshoz kétharmados többségre van szükség. Aref elnök 1963 óta állt az ország élén. 1958-ban részt vett a királvság megdöntésé­ben és 1963 februárjában meg­döntötte Kasszem rendszerét. Az elhunyt elnök fivére je­lenleg hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik egy iraki katona; küldöttség élén. Megfigyelők lehetséges­nek tartják, hogy ő lesz Irak új elnöke. Mint a bagdadi rádió je­lenti, Aref iraki elnök csü­törtökre virradó éjszaka he­likopter-szerencsétlenség kö­vetkézéiben elhunyt. Az elnök Abdel Latif al-Daradzsi bel- ügy- és Musztafa Abdullah Iparügyi miniszter, valamint több magasrangú kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents