Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

\ k 198«. Április n.---------------------------------------------napló T ávfűtés? Tombffitéa? Nyugtalanító kérdőjelek Lesz-e távfűtés Űjmecsekalja „szenesu lakónegyedeiben? Négy, tíz, huszonkét eme­letes házakat terveznek a mérnökök az új Szigeti vá­rosrészbe, szebbeket, jobba­kat az újmecsekaljai épüle­teknél is. A tervek felcsigáz­zák az ember képzeletét, ám csalódva veszi tudomásul, hogy az új lakónegyedek fű­tése máig is nyílt kérdés ma­radt. A tervezők ugyan azt szeretnék, hogy az egész vá­rosrészt az erőmű forró vizé­vel fűtsék, csakhogy az erő­mű mai kapacitása ezt nem teszi lehetővé. Ha ugyanis Uj- mecsekalja később felépülő 1700 lakását, az egyetemi, fő­iskolai tömböt stb.-t is be­kapcsolják a távfűtésbe, csak ötmillió kalória/óra forróvíz energia marad, ez a mennyi­ség pedig csak a Szigeti vá­rosrész keskeny, nyugati sáv- jára lesz elegendő. I^ustrált mozdonyokkal? A Szigeti városrész nagyob­bik részének — nyolcszáz-ki- lencszáz lakás, plusz a köz­épületek — fűtésére ideigle­nes tömbfűtést terveznék. Egy kazánházat akarnak építeni ez Ereth Lajos és a Madách Imre u. találkozásánál, sőt ki­mustrált gőzmozdonnyal elő­állítani azt a forró vízmennyi­séget, amire szükség van. Bár a mozdonyokat a pa­nelfalak eltakarnák, s magas vaskéményekkel elvezetik a füstöt, tehát a levegő szeny- nyeződése sem volna olyan veszedelmes, minta minden lakást kandallófűtésre tervez­nének, mégiscsak furcsa meg­oldás ez egy ultramodern vá­rosrészben. S a meglepetések csak foly­tatódnak, amikor az újságíró a pécsi távfűtés szakemberei­vel leül egy kis beszélgetésre. Horváth Miklós, a Pécsi Ter­vező Vállalat gépész főmér­nöke, Sarkad! György, a Pécsi Gázmű hőszolgáltató üzem­egységének vezetője meg má­sok tájékoztatójából kiderül hogy a Szigeti városrész ideig­lenes — három, hat, vagy ki tudja hány évi használatra tervezett — kazánháza csak egy volna a sok közül. Min­den bizonnyal hasonlóval fű­tik majd a Szabadság út, Rá­kóczi út, Bajcsy Zsilinszky utca és az új 6-os út által bezárt területen felépülő új városközpont tengernyi iro­dáját is. Ezenkívül a posta is épít magának egy önálló kazánházat. A Móricz Zsig- mond téren már évekkel ez­előtt üzembe helyeztek egy — ugyancsak ideiglenesnek neve­zett — kazán-objektumot, mely a Jókai utca és környé­kének háromszáz lakását, il­letve a közelben fekvő iskolát látja el forróvízzel. Ha így haladunk, gombamódra sza­porodnak az „ideiglenes” ka­zánházak a városban. A mezőgazdasági erőgépek számának növekedésével szük­ségessé vált a különféle fő­alkatrészek szakosított felújí­tása. Így nemcsak a szaksze­rűséget tudják biztosítani az erre kijelölt gépjavítókban, hanem központi kiutalással a szükséges alkatrészeket is a felújításhoz. A Földművelésügyi Minisz­térium döntése alapján az or­szágban három helyen hoz­tak létre kompresszor- és lég- fékfelújító üzemeket. Az egyik kijelölt gépjavító ép­pen a Baranya megyei Má- gocs lett. ahol 1,3 millió fo­rintos beruházással alakítot­ták ki az új üzemet, és az elmúlt hetekben adták át ren- Heltetésénék. A légsűrítő ét Nyilatkozzanak a közgazdászok! Az erőmű csak akkor tudna forróvizet szolgáltatni a Szi­geti városrésznek, új város- központnak, Majláth utca környékének, postának és a többinek, ha új gépegysége­ket helyeznének üzembe. Az erőműben nem tudnak pontos választ adni arra, hogy mek­kora beruházást tenne ez szükségessé. Óvatosan fogal­mazva százmillió forint kö­rüli összegről beszélnek, bár hozzáteszik, hogy a százmil­liós beruházás nemcsak forró­vizet eredményezne, hanem áramot is. Mindez még nem volna elég. Pillanatnyilag csak egy hőközpontja van a városnak, a Tüzér utcában, mely Ujme- csekalja, a klinikai tömb for­róvízellátását biztosítja. A Szigeti városrész, új városköz­pont stb. erőműből történő forróvizes fűtéséhez fed kel­lene építeni a 2-es számú hőközpontot is, valahol a déli városrészben. Ez újabb ötven millió forintot igényel­ne. Összesen tehát körülbelül 150 millió forintra volna szükség, ha a távfűtést bőví­teni akarnánk. Százötven millió forint nagy összeg, a távfűtés tehát meg­lehetősen drága. A tömbfű­tés jóval olcsóbbnak ígérke­zik, a Szigeti városrész tömb­fűtésének beruházási költsé­ge például — a kimustrált mozdonyok árát nem számít­va — csak ötmillió forintba kerülne. A Szigeti városrész azonban csak egy a tömfű- tésre kiszemelt helyek közül. Ha a többit is hozzáadjuk, már tekintélyes összeget ka­punk. A kimustrált mozdo­nyokból álló kazán házak szá­mát tehát nem szaporíthatjuk a végtelenségig. Van egy ha­tárpont, amin túl a tömbfű­tés sem kifizetődő, többe ke­rülhet még a távfűtésnél is. Ebből az következik, hogy a 150 millió forintos beruhá­zást csak elodázni lehet, el­kerülni nem. A kérdés most már az: vajon meddig érde­mes elodázni a dolgot? Hol van az ideális határpont? És különben is: mi lesz az új városrészek levegőjével? Füst­szűrő berendezést építtetünk be a kazánházak sok apró kéményébe? Mennyibe kerül a sok berendezés? Hosszú hónapok óta a gaz­daságosság a főtémánk. Bár­mennyire is összetett és komplikált a távfűtés problé­mája, most már igazán szük­ség lenne arra, hogy az Orszá gos Energiagazdálkodási Ha­tóság égisze alatt egy közgaz­dászokból álló munkaközösség elvégezze a szükséges számí­tásokat. Majdnem két és félezer olyan lakás van Ujmecsekalján. amely nincs bekapcsolva a távfűtés­be. Ezek lakói évek óta fel­teszik a kérdést: mi lesz a légfékfelújító üzemben szalag- rendszerű munkát szerveztek meg, létrehozták a felújító és a gyártó csoportot, kialakítot­ták a bejárató helyiséget, az ellenőrző, a beállító és a festő részleget, ahonnan végül is raktárba kerül a felújított üzemképes kompresszor. Az új mágocsi üzemet évi 5000 kompreszor felújítására tervezték, és naponta átlago­san 15 darab üzemképes fel­újítására alkalmas. Március­ban összesen 250 kom prés z- szort javítottak meg. A márciusi teljesítmény azt mutatja, hogy még nem isme­rik a mezőgazdasági üzemek és vállalatok ezt a lehetősé­get és nem élnek vele. Az AGROKER-uél TÚrirnlá ne­városrész „szenes” lakónegye­deivel? Számíthatnak-e a táv­fűtés bevezetésére? Válasz az újmecsekaliaiaknak Kérdésüket Sarkadi György hoz, a hőszolgáltató üzemegy ség vezetőjéhez továbbítottuk. Válaszát a következőkben fog lalhatjuk össze; A „szenes” lakónegyedek­ben 5—6 ezer forintot költöt­tek lakásonként a kémények, illetve kandallók beépítésére. Az említett fűtőberendezések ötven évig, sőt még tovább is kiszolgálják a lakókat, ha be­vezetnék a távfűtést, egy csa­pásra feleslegessé válnának. Más helyen a központi fű­tés bevezetése 6—10 ezer fo­rintba kerül lakásonként, itt viszont — a hagyományos fű­tőberendezés tényleges és mo­rális lerombolását is beleértve — körülbelül 15 ezer forintra rúgna ez az összeg, Népgazdaságunknak kevés a pénze, ezért nem vállalkozhat az ilyen többletkiadásokra. Magyar László tógazdasági szervek az AGRO KER-nél adják le a felújítás­ra váró kompresszorokat, ahonnan a mágocsi gépjavító állomás begyűjti a légsűrítő­ket. A többi, gépekkel dol­gozó vállalat viszont közvet­lenül Mágocsra szállítja a kompresszorokat. Fix áron és cseredarabos módszerrel javí­tanak a gépjavítóban, ha te­hát valaki egy alkalommal több kompresszort szállít fel­újításra, még ugyanazzal a szállítóeszközzel elviheti a fel­újított berendezéseket. A mágocsi gépjavító állo­más egész Dunántúlról gyűjti a felújításra váró kompresz- szorokat, és munkájához ele­gendő alkatrésszel rendelke­zik. Ci üzem Másocson Évi ötezer kompresszort újítanak fel Hétfőn délután mongol oktatási delegáció érkezett városunkba. Este a vendé­gek megtekintették a Pécsi Nemzeti Színház előadását. Kedden délelőtt a megyei tanácsra látogatott el Zs. Cevenszuren miniszterhe­lyettes, S. Cerencsojzsil, az MNK Minisztertanács kul­turális és oktatásügyi osz­tályának munkatársa, vala­mint E. Radna, a pedagó­giai kutató intézet munka­társa. A vendégeket Bemics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, Gábriel József, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője és Kutas Antal, a megyei tanács Iskolai cso­portjának vezetője fogadta. A fogadáson jelen volt a Művelődésügyi Minisztérium művelődéspolitikai főosztá­lyának vezetője, Hernádi Kornél, aki a mongol dele­gációt elkísérte Baranyába. Tavasz a szőlőskertekben A KUTYÁK nem szaladnák elénk, a ház és környéke csen. des. „Balogh Gyuri bácsi biz­tosan otthon van” — mond­ták a közeli élelmiszer üzlet előtt az emberek, de úgy lát­szik tévedtek. Csak bokrok és fák fogadnak bennünket az udvaron és a hegyről leszala­dó szellő. A böjti szél lan­gyos, a bokrok és fák lassan mind neki zöldülnek, virág­ban állnak, a tavasz már visz- szavonhatatlan... A szőlőhegy minden átme­net nélkül az udvarból maga­sodik az ember elé. Fent az oldalban, az egyik vágó szélén hajladozik a metszőollóval Balogh György szőlősgazda, s egyben a környék legismer­tebb társadalmi munkása (ta­nácstag, lakónyilvántartó­könyv vezető, kultúrház igaz­gató.) A gazda körül két ku­tya tart ügyeletet. A fehér bundájú Tisza éppen nagy szaladgálásban van, mert va­lahonnan előkerült egy meg­gondolatlan cserebogár, Bo­gár, a fekete fajpuli a gazda mellett üldögél és szakérte­lemmel bámulja a munkát. — Öreg vagyok már ehhez a sok hajladozáshoz, de nem adhatom ki a kezemből... Az idén nagyon kell vigyázni a metszéssel, mert a tavalyi pe- ronoszpóra miatt az alsó rü­gyek a gyengébbek... így magasabbra kell metszeni egy szemmel — fogad bennünket Balogh György, AZ UDVAR fölé magasodó hegyoldalból végig látni az egész Közép-Daindolon. A ta­vaszi napfény virágba borítot­ta a gyümölcsfák nagy ré­szét, s az embereket is ki­csalta a hegyoldalakba. A kör­nyező szőlőkben is metszenek, s a szemközti domboldalakon is emberek hajladoznak. Kö- zép-Daindolban 102 család la­kik, s lényegében mindegyik­nek van szőlője. Valameny- nyien kisemberek, a szőlők sem nagyobbak nyolcszáz négyszögölnél, de a többségük inkább csak négyszáz. Néhol friss forgatást is látni, de elég keveset. Az öregebbek bizony elhanyagolják már a szőlőt, mert nincs a sok hajlongáshoz erejük, a napszámos pedig drága. Amikor a költségek szóbakerülnek, Balogh Gyuri bácsi csak legyint: — Nekem 15—16 hektó bo­rom szokott teremni, tavaly viszont csak három hektó lett. A védekezőszer ellátás nagyon gyatra volt, sem rézgálicból, sem vitigranból nem kaptam eleget, adtak egy olasz perme­tezőszert, de az semmit sem ér, mert nincs tapadóképessé­ge. Erre aztán a költségek... Tűs forintos tnMns a»i Itt már senki nem jön el nap­számba. Tíz forint óránként és naponta fél liter bor, még­hozzá tiszta bor. Az a leg­jobb, ha az ember maga csi­nál mindent, de az öregember már nehezen bírja a szőlő­munkát. öregember jobb, ha eladja ;.. — Lehet, hogy jobb, de aztán kitavaszodik újra, és a régi gazdák majd nem talál­ják a helyüket... — Nézze, nekem harminc- három éve megvan ez a sző­lőm. mégis arra gondolok most, hogy eladom. Eladok szőlőt, házat, kertet, mindent egyben. Kétezernégyszáz négy szőgöl, fele szőlő, fele kert és udvar.:. — Az a fekete szirmú fa ott. — Elfagyott, lehull az egész. A kajszibarack és a mandula lefagyott. A februári meleg miatt előbb megindult a nedv­keringés. kihajtottak a fák, aztán jött a márciusi hideg és végzett velük. Más gyümölcs­nek nem ártott, a szőlőnek sem. Úgy látom nagy lesz a körtetermés;.. — Szilva? — A szilva már nem érdek­li az embereket. Ott rohad a fa alatt, olyanok is vannak, akik kivágják. — És a permetszerekkel ho­gyan lesz az idén? — Nekem lesz. Beléptem a Szőlő- és Gyümölcstermelő Társulásba. Permetezőszert és szervestrágyát a társulás se­gítségével kapunk. Elég sokan beléptek itt. METSZENEK mindenütt, j Nyitást csak ott látunk, ahol trágyáztak és azt bekapálják. Egyébként a Mecsek déli lej­tőin nem szokás a szőlőtő be- takarása. Szükségtelen, mert, ha simára kapálnak, akkor sem fagy el. Jobban félnek a tavaszi fagyoktól, ami a neki- zöldült tőkéket, virágzó fákat pusztítja el. Vannak, akik a fagyosszenteket emlegetik, Szervácot és társait. — Kérem, itt fagyosszentek idején huszonhét éve nem volt fagy. Itt nem fagyosszentekkor kell félni, inkább április 20— 26-ig. Április második felében elég gyakran beköszöntött már a fagy — mondja Nyíri Sándor a közeli Aranyhegyen. Valamikor füstölgő tüzeket raktunk a balatoni szőlők kö­zött, s a fél falu a nedves ve­nyigével füstölt, ha fagyve­szély fenyegetett. Korszerűbb védekezés nálunk azt hiszem ma sincs a fagykár ellen. Egyelőre azonban szép ta­vaszi időjárás van, fasvve szélyre csak a hónap végén számíthatunk... A dijoni egyetem dékánja Pécsett Április 13-án (szerdán) Pécsre érkezik J. Dehaussy francia professzor, a dijoni egyetem jog- és közgazda­ságtudományi karának dé­kánja s csütörtökön fél II órakor előadást tart az egye­tem aulájában „A törvény és a rendelet körülhatárolá­sa a francia államjogban” címmel. Dehaussy dékán látoga­tása alkalmával a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi karával való szorosabb tudományos együtt működés kiépítéséről is foly tat megbeszélést a kar dé­kánjával. Pécs és Díjon város kö­zött az elmúlt két évben baráti kapcsolat alakult ki s ennek fejlődése érdekében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara több ízben tett kez­deményező lépést. Dehaussy dékán jelenlegi látogatása a két egyetem viszonyának erő södésén túl, a két város: Pécs és Dijon testvéri kap­csolatát is továbbfejleszti. (A két város a közeljövőben un. testvérváros megállapo­dást köt egymással és dijoni küldöttség érkezik ebből a célból városunkba.) Omlás Béta-aknán Szombaton reggel fél 8 körül omlás történt a kom­lói Béta-akna 11/2 telepű fejtésben. Schuller Kálmán csapatának sikerült kimene­külnie, a légvágatban dolgo­zók Is kifelé igyekeztek, ket­tőt közülük csak a légnyomás ért el. A fiatal Varga János csillés omláson belül maradt. A mentés azonnal megin­dult. Schuller Kálmán szo­cialista brigádja megfeszí­tett erővel dolgozott, s ami­kor körülbelül fél 10 frié Varga János első jelzését vették fokozták a tempót. Mintegy tíz méteres szakaszt kellett újra nyitni. Varga János 13 órakor ölelheti" meg szabadítóit. Országos tánczenei fesztivál A Magyar Néphadsereg Magasabb Parancsnoksága 1966. április 17-én, vasárnap, délután 6 órakor ren" ’zi meg az országos jellegű tánczenei bemutatóját a Fegyveres Erők Klubjában. A hadseregben ez év ta­vaszán rendezték meg az alakulatok művészeti színvo­nalbemutatóit. A legjobb együttesek és szólisták jo­got nyertek az országos jel­legű bemutatókon való rész vételre. A tánczenei bemu­tató megrendezésére Pécs kapott megbízatást. A bemu taton közel tíz tánczenei együttes mutatkozik be a kö zönségnek. A tánczene ked­velői ízelítőt kapnak, hogy a hadseregben is színvonalas művészeti munka folyik, a korábban szerzett művészeti, zenei ismeretek a katom- évek alatt elmélyülnek. Er­ről már számos alkalomról meggyőződhettünk már a , Ki mit tud?” vetélkedők ka­tonaegyütteseinek jóvoltából. örömünkre szolgál, hogy a vasárnap sorrakerülö tin ■ nei bemutatónak pécsi ré- t vevője is lesz, egyik net alakulatunk tá'nczenekara ugyanis megnyerte a ma­gasabb egység színvonal ver­senyét és így biztosította részvételét a legjobbak kö­zött. A táncz -női bem''* ; ' ■ 'I vános jellegű, jegyek a h:.'j színen válthatók 3 forintos áron. Mongol oktatási küldöttség

Next

/
Thumbnails
Contents