Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-08 / 83. szám
IMS. ÁPRILIS 8. 3 Jobb hű«, több xöldsés —- olcsóbban Kifizetődő a zöldségtermelés Csertőn A csertői Kossuth Termelőszövetkezetben elkészültek az önköltségi számítások a múlt évi zöldségtermeléssel kapcsolatban. Ebből kitűnt, hogy érdemes zöldpaprikát, paradicso. mot, uborkát, zöldséget termelni. Ebből a négy növényféleségből tavaly 30 holdja volt a termelőszövetkezetnek, és összesen 2391 mázsa termést takarítottak be. összes bevételük pedig 492 000 forint volt. 18 000 forint holdanként Átlagosan a kertészet holdanként 17—18 ezer forint bevételt biztosított a közös gazdaságnak. Különösen jól fizetett a zöldpaprika, egy holdról 102 mázsát takarítottak be és az átlagos bevétel 29 200 forint volt. A paradicsomtermés ugyancsak kiválónak mondható, holdanként 109 mázsa volt, bár itt az átlagjövedelem csak 11 000 forintot ért el holdanként. Az uborka 27 mázsás átlagtermésével 9500 forintot, a zöldség 102 mázsás átlagtermésével pedig 28 200 forint bruttó bevételt hozott a csertői termelőszövetkezetnek. Nem volna teljes a kép, ha a fenti számadatokhoz nem imánk oda egy mázsa termény előállítási költségét. Csak így kapunk reális képet a zöldségtermelés, a kertészet jövedelmezőségéről. A csertői Kossuth Termelő- szövetkezetben egy mázsa zöldség előállítása 99 forintba került az elmúlt évben. 102 mázsa holdanként! átlagtermést véve alapul a zöldség 18 100 forint tiszta jövedelmet hozott a termelőszövetkezetnek. Ez bizonyítja, hogy nagyim is érdemes a háziasz- szcmyok által annyira keresett zöldség termesztésével foglalkozni. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a zöldség 99 forintos termelési költsége mellett a kenyérgabonát 135 forintért, a kukoricát 86 forintért állították elő mázsánként az elmúlt éviben. Állandó munkaalkalom A termelőszövetkezetnek tehát jól jövedelmez a kertészet. De mit jelent a szövetkezeti tagok számára? A számításoknál 9 hónapot vettek figyelembe, ugyanis áprilisban kezdik meg a melegágyak készítését és 9 hónapon át tudnak folyamatos, állandó munkát biztosítani a kertészetben dolgozó tagoknak. Átlagosan 240 munkaegységet keresnek a kertészetben a tagok. Egy munkaegység értéke 55 forint volt, így tehát évi jövedelmük elérte a 13 200 forintot, havonta pedig 1460 forintot kerestek. Azonban hátra van még a harmadik tényező — a fogyasztó. A csertői termelőszövetkezet rendszeresen értékesíti a kertészet termékeit a faluban, a környező községekben, résztvesz a gyermekotthon, a szociális otthonok ellátásában, nagyobb tételekben küld kertészeti terméket Mozsgóra, Szigetvárra is. A jövőben pedig szeretnék bekapcsolni fogyasztói körükbe a Aranykoszorús népfrontaktivisták A Hazafias Népfront városi bizottsága a körzeti bizottságok munkájában résztvevő Népfront-aktivisták részére 3 előadásból álló tanfolyamot rendezett. Az első előadást dr. Takács József, a Hazafias Népfront városi titkára tartotta: „A Hazafias Népfront művelődéspolitikai tevékenységében hogyan jelentkezik a körzeti bizottságok segítő munká- V’ címmel. Márki László, a városi anács építési és közleke- iési csoportjának vezetője „Városfejlesztési és város- politikai tennivalók a Ifi. ötéves tervben, illetve hogyan jelentkezik a körzeti Népfront-bizottságok feladata a városfejlesztésben” címmel tartott előadást. A harmadik előadást Krasznai Antal pártiskolai tanár tartotta: „A körzeti Népfrontbizottságok tagjainak társadalmi felelőssége, a körzeti Népfront-munka módszertana” címmel. Ezzel az előadással kedden véget ért a tanfolyam és ez alkalommal adták át az Országos Béketanács aranykoszorús jelvényét Pavlicsek János, Tantó István, Minker Jenő és dr. Berényi István Népfront-aktivistáknak. Ezenkívüi még húsz Népfront-aktivistát könyvjutalomban részesítettek. A záróelőadáson meghatározták a további szervezeti feladatokat: a 21 körzeti Népfront-bizottságon belül a választott bizottsági tagokból 3 munkabizottságot alakítanak majd: tömegpolitikait, várospolitikait és szervezésit. Határozatot hoztak, hogy a körzeti bizottságokat kiegészítik és megerősítik; előkészítik a májusban kezdődő leszerelési hónap programját; körzetenként egy békegyűlést rendeznek: a Szovjetunióba a Barátság vonatra pedig körzetenként egy-két résztvevőt szerveznek be. Nemcsak az o ügyük Miskolc, Szeged és Pécs megyei jogú város sütőipari vállalatai már évek óta szocialista versenyben állnak egymással. Miskolc és Pécs között 1962-től folyik a nemes vetélkedés, a szegedi sütőipar 1964-ben csatlakozott. Az ered mények elbírálásakor a gazdaságosságot, a termékek minőségét. a telesetek előfordulási számát és a felhasznált túlórát veszik figyelembe, de különös gondot fordítanak a finom fehér kenyér arányának növelésére is az össztermelésen belül. A most befejeződött értékelés szerint 1965- ben a Pécsi Sütőipari Vállalat bizonyult a legeredményesebbnek 29 ponttal, második Szeged 10 pont, harmadik Miskolc, mínusz 10 pont... Mivel a korábbiakban az értékelés félévenként történt, a „maratoni” verseny állása jelenleg a következő: Pécs— Miskolc 4:2, Pécs—Szeged 2:0. A házilag készült díszes vándorzászlót a vesztes vállalat képviselői ünnepélyes termelési tanácskozáson nyújtják át legyőzőiknek... szigetvári járási tanács kórházát, melyet zöldséggel, állati termékekkel bőségesen el tudnának látni. Ehhez viszont az szükséges, hogy a járási kórház lemondjon a Csertő határában levő területéről, melyet a kórház költségvetéséből tartanak fenn. Nem közömbös, gondoljuk, az sem, hogy a csertői Kossuth Termelőszövetkezet negatív szarvasmarha állományának tejét és tejtermékeit gyorsan és frissen tudná biztosítani a kórház betegellátása számára. Ebben az évben tovább fejlesztik, erősítik a kertészetet a csertői Kossuth Termelőszövetkezetben, hogy még nagyobb mennyiséggel, friss zöldáruval léphessenek be a fokozatosan várossá fejlődő Szigetvár és környéke lakosságának ellátásába. Tavaszi nagytakarítás Tócsán Szokoiai felv. Termékeny évek AMIKOR elvégezte a köz- gazdasági főiskolát, ő is úgy bizakodott, mint a legtöbb „friss” diplomás. — Azt hittem, marsallbot van a kezemben, s csak választanom kell a trösztök és — Nézze, micsoda szén! — mondja Kruller János bányamester. Szeretettel, szinte becéző mozdulattal csorgatja a lámpa fényében egyik tenyeréből a másikba a csillogó, omlékony szenet. — Több mint százötvenezer tonna van ebből a minőségből itt a környéken .., Lassan, csúszkálva haladunk a meredek leutató feltörésben. A csúszdán ömlik a szén. A vájvég felől a fejtőkalapácsok rövid, pattogó sorozatai hallatszanak. — Nyomják a fiúk — mondja a bányamester. — Ez a Simonovits olyan, mint az acél... A LEGJOBBAK KÖZÖTT Az előkészítő körlet felolvasó termében transzparensek hirdetik a legjobb csapatok teljesítményeit. A régi. jól ismert nevek mellé márciusban egy új név került: Simonovits Ferenc. — Ez a csapat két-három hónap alatt felküzdötte magát a legjobbak közé — mondja a bányamester. — Egy félévvel ezelőtt magam sem hittem volna... István-akna második szintjén, a volt Béke-akna térségében dolgozik a csapat. Januárban 103, februárban 173, márciusban pedig 231 métert haladtak előre. Napi teljesítményük elérte a 10—12 métert, s március 31-én egy feltöréssel kiértek a napra. Kétszázharmincegjr méteres Egy csapat elindul havi teljesítményük magasan az üzemi átlag felett van, tröszti rekord. A hónap közepén már valamennyi csapat figyelme feléjük fordult, s ahogy szaporodtak a méterek, úgy kérdezték mind többen: de hát kik ezek a Simono- vitsék? — Ennek a csapatnak se múltja, se története — mondja a bányamester. — A múlt év közepén alakult. A tagok többsége, köztük Si- monovits Ferenc is, korábban Béke-aknán dolgozott Különlegesség? Talán az, hogy a tizenhat fős csapatban három testvér is van, meg az, hogy valamennyi szakvezető vájár kommunista... Egyébként valameny- nyien fiatalok. Az alig 40 éves Róhr József már „veteránnak” számít.. j SIKERES MUNKASZERVEZÉS Aki nem bányász, nehezen érti, mit is jelent az egyetlen hónap alatt kihajtott 231 méter. — 1600 csille szenet adtunk ki a gurftóból, több mint 1500 tonnát — mondja Simonovits Ferenc. Egy-egy szakban négyen dolgoztak. Ketten a vájvégen, ketten az anyagot adták. A gurító keresztmetszete 4,8 négyzetméter. Ezt kellett kivájni, bányafákkal, deszkákkal biztosítani. — Mielőtt nekiálltunk, megbeszéltük, hogy s mint legyen. Kipróbáltuk, mi a leggazdaságosabb. Úgy kezdtünk neki, hogy sokat dolgozunk, hát takarékoskodni kellett az erővel. A váj végre két fejtőgépet állítottunk, ahol váltottuk egymást. A másik két ember anyagot szállított, biztosított. A szállítással szerencsénk volt, mert itt fut a szállítószalag, így csak a csúszdára kellett dönteni a szenet. A gurítót végig szénben hajtották, ami bizonyos fokig könnyebbé tette az előrehaladást, de ugyanakkor a nagy omlásveszély a technológiai fegyelem legszigorúbb betartását követelte. — Volt-e sérülés? — Egyetlen egy se. — Mit gondol, meg tudja a csapat ismételni hasonló körülmények között ezt a rekordot? — Azt hiszem, igen. Ez a csapat most vált igazán csapattá, mert felismerte az ösz- szefogásban rejlő lehetőségeket FIGYELMEZTETŐ TANULSÁGOK A Simonovits-csapat utolsó két hete bővelkedett az izgalmakban, Az üzemvezetőség tízezer forint célprémiumot ajánlott fel, amennyiben március 31-ig a gurítóval elérik a napszintet, de ezen túlmenően a szocialista cím elérése szempontjából is fontos volt, hogy kiemelkedő eredményt érjenek el. Az utolsó napon még a családtagok is kimentek a kopár hegyoldalba ahol a kitörés várható volt. De történt néhány tanulságos eset is. — Többször is megesett, hogy ismeretlen emberek megszólítottak a buszmegállónál — mondja a csapatvezető elkomorult arccal. — Attól tartottak, felverjük a normát... Most meg, hogy megkaptuk a fizetést, azt mondják, ezért kár volt..« A 231 méteres rekord végül is őszinte örömöt váltott ki az üzemben, a rendkívül rövid idő alatt kihajtott gurítok ugyanis új fejtések előkészítését teszik lehetővé, a mintegy 150 ezer tonna szenet rejtő Béke-aknai mezőben. Az a szorongás azonban, mely a kiemelkedő munkasiker láttán kezdődött a kisebb képességű csapatokban, s az a csalódás, mely a fizetés után a legjobbakat érte, arra figyelmeztet, hogy az üzem normarendezései és bérintézkedései ma még nem szolgálják teljes mértékben az emberi képességek teljes ki bontakozását««. Békés Sándor az osztályvezetői íróasztalok között... Nem csoda hát, ha már a kezdet kezdetén csalódás érte. Mire felocsúdhatott, már kézbe kapta a kihelyezési papirost, méghozzá „fióktröszt”- nél is alig rangosabb munkahelyre. A mai Baranya megyei Építőipari Vállalat jogelődjéhez, a 73/1-es építőkhöz vették fel pénztárosnak. Igazában még ki sem bosz- szankodhatta magát, máris új hívópapírt nyomtak a kezébe. Nem is egyszerű „hívó”, hanem behívó papírt a tartalékos tiszti kiképzésre. Na, talán történik valami csoda a három hónap alatt — gondolta reménykedve, de a 90 nap után sem foglalta el senki előle a pénztárosi állást. Még az alkalmi munkásszállás számára fenntartott priccsét és a 860 forintos havi fixét sem pályázta meg senki a távolléte alatt. Fél éven át osztott, szorzott, bérszámfejtett ezután, amíg egy napon váratlanul rákö- szöntött az „előléptetés”. Az építők pécsi központjában a könyvelésbe osztották be, még hozzá mindjárt a termelési könyvelésbe, ahol a jószerencse is mellé szegődött. — Jószándékú, előzékeny kollégák közé kerültem — szerencsémre. Mert nem látták vagy legalábbis nem akarták észrevenni rajtam azt a — no majd én megmutatom- féle konokságot, amivel már az első napokban bizonyítani akartam könyvelői jártasságomat. De más a diplomával szerzett elmélet és egészen más a gyakorlat. Erre azonban csak hetek, hónapok múltán jött rá. Amikor egy-egy „bizonyítás” előtt kérdezni kellett a kollégáktól. Hol ezt, hol amazt. — Kényszerültem rá. Különben mi lett volna a rám bízott adathalmazokkal? Holt számokból, pontosan kiszámolt holt eredmények. Mit ért volna például az építkezések önköltségének kimutatása, a munkahelyek alapos ismerete nélkül... Az IGAZI „mély vízbe” mégis akkor „lökték”, amikor ügyviteli vezetővé nevezték ki előbb a kővágószöllősi, majd az újmecsekaljad építés-, illetve főépítésvezetőségeken. Az új beosztás már nemcsak a címében volt „vezető poszt”, hanem a szó és a gyakorlat legszorosabb élteimében is. A főépítésvezető közvetlen gazdasági segítője, helyettese volt, tehát közvetlen részese az építési, termelési eredmények alakulásának. Az önköltség bonyolult összetevői közül az anyagfelhasználás és a vele kapcsolatos különböző megtakarítások vagy túllépések szigorú számontartásán át á termelékenység követelményének sokrétű kidolgozásával és az ezekhez kapcsolódó szá- molatlan rokon fel adattal kellett meggy ürkőznie ahhoz, hogy elmondhassa: a főépítésvezető közvetlen segítőtársa voltam. Mészáros László mindössze huszonhét éves volt, amikor a vállalat veztősége a p* > ügyi osztály élére állította. S különös mód itt is mellészegődött a „szerencse”, ö maga nevezte annak, mint any- nyiszor a beszélgetésünk alatt, amikor szó került egy-egy előrelépésére. — Hát nem szerencse az. amikor az ember megértő, segítő kollégák révén kerül át a nehezebb akadályokon? HA NEM KÉRTEM VOLNA ki mások véleményét is Mészáros László előmeneteléről, akkor most vele együtt örvendezhetnék a „szerencsés véletlenek” sorozatán, amiről a legtömörebben megfogalmaz zott véleményt közvetlen felettesétől, dr. Várszegi Ká- rolytól idézem; — A Mészáros kolléga? Róla - méltán elmondható, hogy a lépcső legalsó fokától kezdve a szakma minden részletét alaposan megismerve jutott el az osztályvezetői beosztásig. Sokoldalú, jó felkészültségű ember. Ezek szerint a „szerencsé”- hez^ nemcsak a kollégák megértő segítőkészsége segített hozzá, hanem a közösségi szellemnek olyan alakulása is. amelyben nem kis része lehetett Mészáros Lászlónak. De maradiunk csak az ő szr.va- járásánál! — Eleinte magam is az eredeti megfogalmazásban ízlelgettem a „könyvelői” beosztásról alkotott véleményeket, de szerencsére ... Szerencsére új fogalmat, új értéket kanott náluk a könyvelői munka. Úgy alakult, hogy lassanként összekapcsolódott a statisztikával, a tervezéssel és legújabban vállalati adatszolgáltatás gépi feldolgozásával is, amihez vajmi kevés köze van a szerencsének. — Ahhoz, hogy gépi úton oldjuk meg az adatszolgáltatást. két dolog kell. Minden részletre kitérően ismerni az adott terület problémáit, na és egy kicsit a géni feldolgozás mechanikáját is ... Ami az „adott terület nrob- lémáinak megismerését” illeti, gyakorlatilag annyit jelent hogy a „gépi feldolgozás" előtt nemcsak az éoítkez'seken elvégzendő munkát kell felmérni, hanem azt is. hogy ki áll. illetve ki állíthat" "ma bizonyos munkára. Különben semmi realitása nincs a gépi programozásnak. NA, DE EZEK szerint mégiscsak volt valami szerepe az oly sokat hangoztatott szerencsének? Úgy látszik volt. És alighanem az idő táit jelentkezett, amikor Mészáros László friss dinlo - svai a zsebében a könyvelés ábécéjével kezdte el dicséretes karrierjét. ». Gi. ISO
