Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

na*, inon «. napló. 5 Megnyílt az országos középiskolai fotókiállítás Vasárnap délben nagy ér­deklődés mellett került sor a Nagy Lajos Gimnáziumban az Országos Középiskolai Fotó­id állítás megnyitására, vala­mint az értékes tiszteletdíjak kiosztására. Bence Pál, a „FOTO’’ főszerkesztőjének be­vezető szavai szerint, világ­szerte rohamosan fokozódik az érdeklődés a fényképező fia­talok munkája, eredményei iránt Egyre szaporodnak a maeasszintű ifiúsáei fotókiál­lítások; a fotóművészet nem­zetközi csúcsszefrvezete, a FÍAP pedig külön bizottságot hívott létre a fiatalok segíté­sére. fejlődésük előmozdításá­ra. Hazánk fotós-utánpótlása is egvre ffvakrabbon bizonyít­ja tehetségét a szakköri és regionális kiállításokon, pályá­zatokon. Igen jelentős és he­lves kezdeménvezés tehát a Nagv T^jos Gimnázium most megnyílt országos sereaszem- léie. mely az eddigi, biztató eredmények sommázásán kí­vül a továbbfeilődés iránymu­tatóiéul is szolgál. Ezt igazolja egyébként, a kiállítást megelőző nagy ér- <1 oki ödés és a beérkezett kö­zel 900 kép is. Tárgyilagosan megállapítható, hogy a meny­nyi séaen túl a fotók zömének színvonala Is örvendetesen magas. Jellemző a fiatalok technikai felkészültségére, hogy legtöbbjük nem tartot­ta magát az előírt legkisebb mérethez, hanem „felnőtt” méretű nagyításokkal képvi­seltette magát. Felvetődhet ezekután a kérdés: Miért ke­rült akkor a képeknek csupán tíz százaléka a nyilvánosság elé? Ez viszont a rendezőség kívánságára történt, mely el­sődleges célként a minőség biztosítását tekintette. Az igen magasra helyezett mérce kö­vetkeztében aztán számos is­mert, sőt, máshol már díja­zott kép is kiesett a váloga­tás során. Akadt persze a nagy anyagban sablonos, gyenge foto is bőven, néhá- nyuk pedig alapvető technikai hibákkal hívta fel magára a figyelmet. A képkivágás, de főleg a re tusimunka sajnos még a legjobbaknak is gyenge oldala, önelégültségre, túlzott derűlátásra tehát semmi ok — sokat lehet és kell is még ta- nulniok a fiataloknak ahhoz, hogy elérjék korosztályuk nemzetközi színvonalát A legjobb eredményt élért diákok tanintézete számára Wirt vándorserleget elsőízben a bajai „Türr István” Közgaz­dasági Technikum nyerte meggyőző fölénnyel. Kotícb Béla szak körvezető tanár igen tehetséges növendékei 12 (!) képpel szerepelnek ■ eb­ből kettő tiszteletdijat nyert Akkor tudjuk eredményüket kellően értékelni, ha figye­lembe vesszük, hogy a máso­dik helyezett budapesti Kép­ző- és Iparművészeti Gimná­zium tanulóinak összesen 7 képe került kiállításra, pedig náluk (egyedül az országban!) kötelező tantárgy a fényképe­zés. Egyénileg Kolláth Mária és Égi Borna képei válnak ki a bajai kollekcióból; mindketten a jövő nagy ígéretei. Ugyanezt mondhatjuk azonban a ceglédi ifj. Tóth Istvánról, akinek négy, nagyméretű képe a kiál­lítás legjobb egyéni teljesít­ménye. Jelentés és örvendetes tény egyébként, hogy a „vidéki” fiatalok kitűnően megállták helyüket fővárosi társaik mel­lett, akik számára pedig ösa- szehasonlíthatatlanul kedve­zőbbek a fejlődési lehetősé­gek. A hencidai Goes Vince, a szeghalmi Jermendy György, a kúnszentmiklósi Sárosdi Sándor vagy a pécsi Rácz Ká­roly fotói éppúgy a kiállítás erősségei, mint a budapesti Sztanya Ferenc, Kiss Éva, Mó­Kiállítás az úttörők életéről A Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolá­jában kiállítás nyílt, amely az iskola úttörőinek életével foglalkozik. — Az úttörőkön kívül «=. mondja Szentistványi Gyu­la, az iskola igazgatója — a tanárok, szülők, főiskolások és az úttörőkért patronáló szocialista brigádtagok is részt vettek a kiállítás elké­szítésében. Az utóbbi, a szo­cialista brigádokkal való kapcsolat különösen fontos helyet kap az iskola neve­lő tevékenységében, s így természetesen a kiállításon is. Történelemtanításunk- bam az újtípusú munkás be­mutatása szükségszerűen kevés óraszámban történik, erre alig jut időnk. A ta­nulók azonban a brigádok­kal és rajtuk keresztül az üzemekkel való találkozá­sokon élményszerűep ismer­kednek meg a mai munkás­sal. látják, hogy a termelés­ben elért nagyszerű ered­mények mellett az új típusú munkást az állandó önkép­zés, a fejlett közösségi szel­lem jellemzi. Nyolc-tíz üzemmel és jónéhámy bri­gáddal tartunk kapcsolatot, a Mecseki Ércbánya Válla­lattól Fekete László szocia­lista brigádjából szinte min­den úttörőfoglaVkozáson je­len van valaki, és a brigád­tagok komoly segítséget nyújtanak a nevelő munká­hoz. Ugyancsak kiemelke­dően jó a kapcsolat a por­celángyári Kárpáti János KlSZ-br'gáddal. ők és az úttörők rendszeresen, köl­csönösen beszámolnak egy­másnak eredményeikről. Pavlovics M árjaié csa­patvezető az úttörőpróbák­ról tájékoztat: ra Gábor vagy Sziklay Éva jólsikerült képei. Sajnálatosan érthetetlen viszont, hogy Pécs és Baranya sok ezernyi közép- iskolása közül igen kevés volt a részt vevő — városunkból például egyetlen techniku­mi vagy ipari tanuló sem kül­dött képet. Reméljük, a kö­vetkező kiállítás idejére ez a visszás helyzet gyökeresen megváltozik. Jövőre ugyanis éppúgy meg kívánja hirdetni a kiállítást a Nagy Lajos Gimnázium, mint az elkövetkező években, a tavaszi szünet idejére. Egy helyes és hasznos hagyomány kialakulásának vagyunk hát tanúi — reméljük, a folyta­tás méltó lesz a jó kezdet­hez. Dr. Szász János A képernyő előtt A műit hét változatos tv- műsorából nem látszott ugyan a legizgalmasaV __.k, de a d okumentumfilmnek és a bel­ső, férfias lírának valami sajátos keveredését ígérte, és hát személy szerint is érde­kelt a Játék a múlttal című dokumentumfilm, annál is inkább, mivel enne"- a nemzedéknek, a mai TO—35 évesek, sőt egészen a mai 40 évesekig bezárólag — utolsó húsz, huszonegy esztendejéről alig készült belső hitelességű film, legfeljebb csak próbál­kozásokról lehet szó eddig, pedig ez a nemzedék emberi- férfi eszmélését tekintve lé­nyegében egyidős a felszaba­dulással. Pintér József és Wiedermann Károly doku­Kolláth Mária (Baja): Pantomim mentumfilmje, amely Az állo­máson alcímet viselte, sajnos nem emelkedett túl a köze- pességen. az újságszerűség felületein. Az alapötlet lénye­gében sokat megengedett vol­na (a filmben szereplő nem­zedéktárs utazni készül, har­minc perce van a vonat Indu­lásáig. elkezd meditálni, az apja vasutas volt. míg élt s a hőst e félórában megrohan­ták az emlékek), csakhogy a film huszonöt perce lényegé­ben a korabeli híradóanvagok szervezetlen összeállításából s egy, e nemzedék pályafutásá­hoz méltatlanul lapos helyen­ként állírai szöveg alámondá- sából állt. A képanyag ter­mészetesen dokumentumsze rű volt, a szöveg meg novel- lisztikus megoldásokra töre­kedett, de novella se volt. do­kumentum se, sajnos legin­kább zsúfolt közhelyek, sema­tizmusok gyűjteménye. Hu­szonöt percbe aligha lehet egy egész korosztály sorsát belesűriteni. ez szerkesztés és alkotás kérdése egyaránt, s így bizonv; tényleg játék volt ez a múlttal, kissé felületes játék. Aki ért a vígjátékokhoz akiben a humor nem spekulá­ció kérdése, hanem a tehetség maga. annak elég egy gro­teszk alaphelyzet és néhány vígjátéki túlzás hogy színhá­zat teremtsen. Tabi László: Titkok éjszakája című tv-komédiája néhány kisebb részlettől eltekintve pontosan fedi az előbbi meg­fogalmazást. Flórikánaik, a vállalat büfésnőjének, továbbá a vállalati üdülőtársaknak, az osztályvezetőnek, Spatz kar­társnak, az öreg jogásznak, Simlainak s a többieknek va- lószínűtlenül mulatságos éj­szakai története, a harsány komédiázás mögött valami különös, fanyar humorral próbált körülnézni az embe­rek lelkében is. A krimik szá­mára is irigylésre méltóan bonyolult és jó tempóban pergetett komédia volt, nem kevés publicisztikai éllel, ami csak hasznára volt ennek a kellemesen eltöltött hatvanöt percnek. S persze Tabi Lász­ló dicsérete mellett a szín­művészek dicséretéről is leg­alább egyetlen mondatot, Kiss Manyiról, Sinkovits Imréről és Ráday Imréről mindenekelőtt. Hetekkel ezelőtt megjelen­tek már az előzetes hírek a Televízió új revüműsoráról, amelyben a Pécsi Balett játssza a főszerepet. Talán a várakozás volt fokozottabb, talán a Pécsi Balett nagy nemzetközi és hazai sikerei kényeztették el egy kissé az embert, de a szombaton este bemutatott Téli szere'em című revü mű sor inkább csa­lódást váltott ki a nézőből, mint lelkes elismerést. Tu­lajdonképpen elég nehéz ezt megindokolni, hiszen az együt­tes szólistái kitűnően táncol­tak. a tánc és a könnyű mű­faj egymástól nem idegen ele­mek. s mint látszott; ? pro­dukcióhoz anyagiakban se volt hiány. Miben volt mégis a hiba? Ha a forgatókönyv a koreográfia, a rendezés fegyel­mezettebben fogja fel a té­mát, ha a rendezés nem akarja a keze ügyében '■'vő összes technika; eszközt be­vetni. mint egy rossz tábor­nok. hogy ha lúd, akkor le­gyen aztán kövér — talán -- rűsebb lett volna a néző ked­ve. így viszont elsősorban öncélú modorosságokra a mozgások ismétlődésére ás a fölösleges modemkedésekxe figyeltünk fel. Az alkotói cso­port úgy tűnik: mindent vagy semmit akart. Hát minden, az bizony nem lett. s ezt el­sősorban a balettegyüttes szempontjából sajnálhatjuk (T) •— A* úttörők a hazáért- mozgalomnak három célki­tűzése van: nemes tették végrehajtása, készülődés a dolgos életre és az úttörők múltjának, az úttörőmozga­lom történetének kutatása. A mi iskolánk kezdeményez­te a „Húsz év — húsz ne­mes tett”-mozgaImat; ezek­ről a dolgokról is bő anyag került ki a kiállításra. Kovács Margit, a csapat- vezető helyettese végig ve­zet a kiállításon, amely három teremben is csak zsúfoltan fér el. Kiderül, hogy a már említett üze­meken kívül a Kesztyű­gyárral, a Tejüzemmel, a Sörgyárral, a Háziipari Szö­vetkezettel, a Vas-Műszaki Nagyker.-rel és a Határőr­séggel tartanak szoros kap­csolatot az iskola úttörői. Az üzemekben tett látogatá­sokat. a brigádokkal való találkozásokat számos fény­kén örökíti meg. Az iskola úttörőcsapatának alapítóiról, kiemelkedő tagjairól, kisdo­bos-avatásokról, a jó tanu­lásban és sportban kitűnt úttörőkről, az úttörőmozga­lom fejlődéséről — az egyen­ruha alakulásától egészen a próbarendszer megváltozá­sáig —, a rajok és őrsök nemes tetteiről igen sok fényképet, eredeti doku­mentumot, szöveget, rajzot, sőt festményt is készítettek az úttörők a kiállításra. Láthatunk képeket és gra­fikonokat a nyári táborok fejlődéséről vagy például tablót, amely a külföldi le­velezéseket mutatja be. A szakkörök közül szép anya­got állítottak ki a kémia-, a a könyvbarát-, az ezermes­ter-, a színjátszó-, a model­lező- és az ügyes kezek- szakkör. fl Moziuzemi Vál’aht jelenti: Izgalmas francia — amerikai film Érdekes csehszlovák, lengyel kalandfilm a hét műsorán A vonat. Magyarul beszélő francia— amerikai film. A francia el­lenállás megtörtént epizódját dolgozza fel. Közvetlen Párizs felszabadulása előtt a nácik megkísérelték a Jeu de Paume múzeum vagyont érő kincsei- i nek kiszállítását Németország- í ba. De a francia ellenállók harcot indítottak az értékes festmények megmentéséért és ; veszélyes, kalandos akciók so- ; rán győzedelmeskedtek. A rendező John Frankenheimer ! és az operatőrök Jean Tour- ínier és Walter Wottitz már BUDAPEST Igényes külsőben, gazdag tartalommal, nemes célkitűzé­sekkel egy új folyóirat jelent meg az újságpavilonokban. A címe: Budapest. A főváros fo­lyóirata. Beköszöntő cikkében a jó szellemű lokálpatriotiz­mus ápolását, a demokratikus városi közélet serkentését, a felelős emberi gondolkodás fej­lesztését tűzi ki tevékenysége programjául. Ennek a prog­ramnak a jegyében születtek az első szám változatos té­makörben mozgó írásai is, amelyek végigvezetik az olva­sót a fővároson, bepillantást engedve közéletébe, művészeti és tudományos életébe, a gon­dokba és a jövőbe. Persze az első szám, az első lépés. Év­folyamok sora hivatott a célok megvalósítására. Az első szám azonban jelzi, hogy érdekes, izgalmas, élményekben gazdag szellemi utazásra invitálja ol­vasóit az új folyóirat. Bár az új folyóirat elsősor­ban a budapes ieké, bizonyá­ra a főváros határain kívül Is sokak népszerű olvasmánya az első kockáktól kezdve tö­rekedtek a dokumentálig hite­lesség hangulatának megte­remtésére. Ez érdekes és fe­szült légkört teremt. És noha a film cselekménye elejétől végig rendkívül izgalmas, mégsem kelti azt az érzést a nézőben, hogy egyszerű ka­landfilmet lát. Főszereplői vi­lághírű sztárok, Búrt Lancas­ter, Paul Schofield, Jeanne Moreau és Michel Simon. Házasság feltétellel. Csehszlovák etikai film. A színház és filmkedvelő ma­gyar közönség jól ismeri Pavel Kohout, a fiatal de máris vi­lághírű csehszlovák művész nevét. Számos ország színpa­dán játszott Ilyen nagy szere­lem című színművét a Víg­színház előadásában, a TV közvetítésében, csehszlovák filmváltozatát pedig mozi­jainkban láthatták az érdek­lődők. Kohout 38 éves. Volt már költő, drámaíró, drama­turg, színpadi rendező és for­gatókönyvíró. Jelenleg az egyik legnagyobb prágai szín­ház rendezője. Eddig nyolc film forgatókönyvét írta, most pedig filmrendezőként lép a nyilvánosság elé. A Házasság feltétellel című film az érdek, a szerelem és emberi közössé­gi erkölcsi etikai kérdések fe­lelősségét és problémáját bon­colgatja. Tolvajok szigete. Magyarul beszélő lengyel film. Ez a film a mai knög ifjúság életéből meríti témá­ját. A cselekmény magába foglalja mindazokat az esemé­nyeket — kincskeresés, az el­lenség üldözése, 120-as tempó­val való száguldás — amelyek nemcsak a fiatalabb korosz­tályok érdeklődését keltik fel, hanem a felnőtteknek is jó szórakozást és kellemes két órát biztosítanak. Természete­sen a filmből nem hiányzik a szerelem sem. Kívánság sorozat a Kossuth moziban: 11- én, hétfőn este 8 órakor: Kallódó emberek. A Kossuth mozi délelőtti előadásai: 7- én: Házasság feltétellel. 8— 9-én: Tolvajok szigete. 10—11-én: A vonat. 12— 13-án: A fekete tulipán. E héttől kezdve a Kossuth moziban a vasárnapi matinék du. 2 órakor lesznek. (10-én du. 2 órakor: Szent Péter eser­nyője), délelőtt 10 órakor ren­des műsor. (10-én 10 órakor: A vonat). Szélesvásznú filmszínhá­zaink különelőadásai: Hoszú- hetény 11—12-én: Az arany­ember, Mágocs 11-én: A vár­díj, Mohács 13-án: Élők és holtak I., II., Sellye 8-án: Nem ér a nevem. Vasas XI. 11-én: A tizedes meg a töb­biek. A szélesvásznú vándormozi „A Saint Tropez-i csendőr” című színes, szélesvásznú francia filmet vetíti 7-én Bi- csérden, 12-én Mecseknádas­ém. M OlcsóM ss !oW, m nt s Diirkopp..: Az Adamik Antal villany- szerelő kisiparos által konst­ruált O—C perforator a ru­házati iparban használható Segítségével apró lukacskák kai látják el a szabásmintái a rajzvonal mentén. A perfo­rált papírt aztán a szövetre teszik, krétaport szórnak rá mire a szabás kontúrjai <i rajzolódnak a ruhaanyagé- Az új gép tranzisztorral mi" ködik, a bekapcsolás utár rögtön, a kezelő fokozhatja - lyukasztás sebességét. egé­szen ezerig percenként. Fo gyasztása oly csekély, hog-- gyakorlatilag elhanyagol ható Hazai anyagokból állíthat, elő. Egy forgácsoló és háron villanyszerelő k!si páros fog­ja gyártani KETT-rendelésre Forgalmi ára több mint öt­ven százalékkal alacsonyabb lesz. mint a német Dürkon-' perforátoré. Máris nagy ér­deklődés mutatkozik iránta különösen az NDK-ban és a Szovjetunióban. A piackuta­tást a Pannónia Külkereske­delmi Vállalait végzi majd. Társadalmi munkások megbecsülése Mohácson Mohács lakossága 1965-ben az árvíz ellenére mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkát végzett. A Magyar Szocialista Munkás­párt Mohács Városi Bizott­sága és a Mohács Városi Ta­nács VB ajándékműsort rende­zett a társadalmi munkában élenjáró dolgozók részére a Bartók Béla Művelődési Ház­ban. A gazdag kultúrműsor előtt Pálkuti Keresztély, a vá­rosi tanács vb-elnöke számolt be részletesen a társadalmi munka eredményeiről, ismer­tette az 1966-os célkitűzéseket, majd emléklapot és emlékér­met osztott ki a legjobbak­nak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents