Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-06 / 81. szám
196«. Április «. napló szerűtlen a felszerelés, s ezen az sem sokat segített, hogy a kollégiumban is nyitottak néhány osztályt. De az igazi válság a nagymányoki bányaüzem bezárásával kezdődött. A vájáriskola tanbánya nélkül maradt... — Lassan már három éve. hogy Szászvárra járnak a gyerekeik: gyaikorlatj munkára — mondja az igazgató. — Ez volt az egyetlen megoldás.« — S mi lesz azokkal, akik végeznek? — A nagymányoki és mázai üzemek leállásával létszámhiány helyett létszám feleslegek keletkeztek. Tanulóink többsége ezért Komlóra, illetve Pécsre az Ércbányához kerül... Mindent eföfrő! kezdhetnek Első hallásra talán megnyugtatóak ezek a tények, a valóság azonban sokkal bonyolultabb. Az északi bányavidék, s ezen belül a szászvári akna is — ahol a vájártanulók jelenleg gyakorlati oktatást kapnak —, a geológiai viszonyokat, s a művelés módját tekintve egyedülálló az országban. A szén lencsékben helyezkedik el, ami lehetetlenné teszi a korszerű frontfejtések kialakítását. A gépesítés foka rendkívül alacsony. Akik itt tanulnak, a komlói vagy pécsi üzemekben újra kezdhetnek mindent. — Az idei tanévtől csak hatvan tanulót veszünk fel vájárnak — mondja az igazgató. — Az iskola profiljában jelentős változások történtek: bányászképzés helyett inkább a helyidpari tanulóképzés dominál. Az új tanévben már 500 fölé emelkedik a létszám, s több mint egy tucat szakmában képzőnk szakembereket, A harmadéves vájárokat egyébként a jövőben a pécsi intézetnék adjuk át, ahol az ércbányászat viszonyaival ismerkedhetnék __ A z első lépés tehát megtörtént: a nagymányoki iskolában tanuló vájárielölték a harmadik évet már Pécsett töltik az 508-as intézetben Mindez azonban kevésnek látszik. Az iskola évről évre zsúfoltabb lesz. Tolna megye jelentős nagyságú területeiről itt gyűlnek össze a helyiipari tanulók, s miután bővítésre nincs lehetőség, az oktatás színvonala — minden igyekezet ellenére — alacsony. Cipészek, mezőgazdasági gépészek és vájárok cserélik egymást ugyanabban a teremben ... Pedig a megoldás, helyesebben a helyzet enyhítése szinte kínálja magát. A hatvan vájártanulónak Komlóra keilen« költöznie, ahol korszerű. minden igényt kielégítő intézet van. Emellett szól a közelmúltban megnyílt Mecseki Tanbánya is, mely berendezéseinek korszerűségét nézve egyedülálló az országban. A vájárképzés koncentrálását sürgeti az a tény is. hogy a komlói intézet évek óta beiskolázási gondokkal küzd. Miért tanuljanak a nvnimális követelményeknek alig megfelelő nagymányoki intézetben a gyerekek, amikor egy korszerű iskolában üresen maradnak a helyek? A döntés a minisztériumra vár A kérdésre a nagymányoki iskola igazgatója nem adhat választ. A helyzet súlyosságát egyébként ők maguk is érzik. Az intézet a vájártanulók leadásával nem kerülne veszélybe, hisz közel ötszáz tanulója marad a legkülönfélébb szakmákban, így egyedül a Munkaügyi Minisztérium jobb belátásán múlik, hogy azok a gyerekek, akik vájárok akarnak lenni, ne- csak bizonyítványt kapjanak, de valóban azok is lehessenek ... Békés Sándor Gépeké a szó: Ezer traktor a földeken K iváló idővel kezdődött a hét, és a baranyai határban a gépeké a szó. Ezer traktor dolgozott tegnap a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok földjein, elsősorban magágyat készítettek a kukorica alá. A termelőszövetkezeti tagok viszont a kertészeikben, az állattenyésztésben, a gyümölcsösökben dolgoznak. Szállítják a salátát, a piros retket [\yolcvan hold lucernavetés 105 hold körtés kiválóan telelt A bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet kertészetében is megélénkült a munka. A belső kertészetben palántanevelés folyik két és fél holdon és áruvirágot termelnek. A külső kertészet száz holdas, és szép jövedelmet hoz a közösnek. Már szállítják a fejes salátát, a retket a pécsi boltokba, és igen szép jégcsapretket is mutatott Szűcs Sándor, a kertészet vezetője, amely hamarosan megjelenik az üzletekben. Paradicsomból, paprikából, retekből és földi eperből nagy mennyiségben termelnek a következő hónapokban, csak egy szám: tavaly 1100 négyszögöl, az idén már öt hold szamócát szednek piacra. Tíz hold karalábéjuk is lesz, a külső kertészetben tegnap kezdték meg a kiültetését. Az amortizáció ellentétele A vajszlói termelőszövetkezetnél Bényi Péter főagronó- mus elmondotta, hogy az idén igen nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Ennek bizonyítására ezekben a napokban nyolcvan hold lucernát vetnek és 30 hold vörös- heréjük már a földben. Újig elegendő abraktakarmánnyal rendelkeznek és hét-nyolc vagon kiváló minőségű szénájuk van még kazalban. így azután biztosított a 170 szarvasjószág kellő takarmányozása. Sőt, ezekben a napokban 50 elő- hasi üszőt kapnak, ellés után a kiváló egyeideket a tehenéFi*, villany, gás A víz-, villany- és gá zszolgáltatás talán a legfontosabb dolgok, amire egy fejlődő városnak szüksége van. A pécsi viszonyok nem kimondottan rózsásak ezen a területen. Vajos milyen beruházásokkal segíti Pécs lakóit a Pécsi Víz- és Csatornamű, a DÉDÁSZ Pécsi Üzletigazgatósága és a Pécsi Gázmű ebben az évben. A tervek elkészültek. Víztároló Meszesen Dunavölgyi István, a Pécsi Víz- és Csatornamű igazgatója az áttekinthetőség kedvéért kerületekre bontva sorolja a tervezett beruházásokat. — Az I. kerületben a bányász-lakótelep vízellátásának bővítése érdekében 2400 méter hosszú gerincvezetéket építünk, a Tolbuhin úti vízvezetéket a György-aknáig hosszabbítjuk meg, ahol új 200 köbméteres víztároló épül. Ugyanitt 500 méter hosszú ellátóvezeték létesül. Pécsbá- nyatelepen a Kénes úton építendő 600 méter hosszú vízvezeték a Széchenyi-aknát és a lég-aknát fogja összekötni. Ez és az itteni vízvezetékhálózat rekonstrukciója a következő évre áthúzódó beruházás, jelenleg a Szénbányászati Tröszt kezelésében van, csak Mi gazdaságosabb? Zrínyi Miklós kirohanásakor lehetett ilyen zűrzavar Szigetváron, mint amilyen most van a 6-os út épülő szakaszán. Kábel-, víz- és csatornaszerelők, útépítők dolgoznak rajta. A gépkocsik, a földdel, betonnal, homokkal, kővel megrakott dömperek, billencsek alig tudják egymást és az ásítozó gödröket, földkupacokat, gyalogosokat kikerülni. A forgalom egyes helyeken az út közepén, másutt az út baloldalán vagy az építéstől függően a jobboldalán bonyolódik le. A járművek egymást akadályozzák és hátráltatják az építő munkát. Nehezíti a helyzetet, hogy az útszakasz mellett áll a Sütőipari és a Tejipari Vállalat, a Faipari Ktsz üzeme. Ezek árui nem maradhatnak raktáron. S ott áll a Konzervgyár is, amelynek rekonstrukciós munkáihoz májusban felvonul az Építőipari Vállalat, s megkezdi a panelelemek szállítását. A nagy terjedelmű s több tonna súlyú panelelemeket szállító trélerek ezen az úton nem tudnak közlekedni, helikontereik viszont nincsenek. Hogyan közeliek meg a gyárat azokkal a zöld áruval rakott gépkocsikkal együtt, melyeknek érkezését május végén már várja az üzem? Logikus a válasz: a tervben szereplő terelő úton. Igenám, csak az a baj, hogy a terelő út csak a tervben szerepel, mert a megépítéshez szükséges 250 000 forintot nem engedélyezte a Közúti igazgatóság felügyeleti hatósága. Az igaz, hogy takarékoskodnunk kell a forintokkal. De kérdés, hogy mi gazdaságosabb: 250 000 forinfot fordítani egy olvan út felújítására, melyet a későbbiek során 1=; használni fog a község vaerv hátráltatni egy 8,5 millió forintos beruházás megvalósítását, melynek befejezési határideje június 30. akkor kerül a városi hálózatba, — a mi hatáskörünkbe — ha bizonyos javításokat elvég- zünk. Az első kerülethez tartozik még az Apaffy és a Bocskay utcában ez évben elkészülő új szennyvízcsatorna. A Kertvárosban a Móra Ferenc utcában épülő KISZ lakótelep vízellátását oldja meg a Táncsics Mihály utcáig húzódó 720 méter hosszú vezeték. A II. kerületben kiépítjük a Kálvin utcai esővízcsa- tomát. A III. kér. legnagyobb munkája az ürögi törpevízmű építésének befejezése, melyre szintén ebben az évben kerül sor. Ezenkívül az Árvácska utca és a Szigeti úti átmentő telep között egy 500 méter hosszú 300 milliméter átmérőjű öntöttvas vezetéket építünk, amivel elérjük, hogy a „homokozó” pellérdi kutak vize a Szigeti útig átmentőtelep közbeiktatásával a ma- kárhegyi víztárolóba jusson. Ezek természetesen csak a nagyobb volumenű beruházások, hiszen minden kerületben sor kerül mintegy 100— 200 ezer forint értékű kisebb munkára. A vízellátáshoz tartozik a meszesi 1000 köbméteres víztároló megépítése, melyet a Baranya megyei Építőipari Vállalat erre az évre vállalt. Ha elkészül, 1967-ben teljes egészében biztosított lesz az I. kerület vízellátása. Me*növekesfett energiaigény Kisteleki Gusztáv igazgató adott felvilágosítást a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Pécsi Üzletigazgatósága mintegy 52 millió forint értékű beruházási tervéről. Az üzletigazgatóság kettős gazdasági feladatot old meg. Egyrészt, mint szolgáltató 'Tálla- lat, villamosenergiát szolgáltat a fogyasztóknak (gyáraknak, üzemeknek, bányáknak, lakosságnak), másrészt, mint építő, illetve szerelő vállalat kivitelezi azokat a beruházásokat. melvek a meglevő hálózat bővítését, korszerűsítését. és kapacitásának növelését szolgálják. Az ésszberu házás 34 százaléka Pécsett valósul meg. Pécs város területén kétmillió forint értékben bővülnek a meglevő hálózatok. Ilyen irányú munkák készülnek Pécs-Vasas. Gyükés és környéke Pécssza bölcs egy része, a Ttsolnav-lnirótelep és ''örnvéke valamin* a budai vámnál a bányász sajátházak területén. A belvárosban a megnőve- fcedett energiaigény biztosítására transzformátorállomás besűrítésekre kerül sor, s a meglevő transzformátorállomásokból új kábel kivezetések beépítését irányoztak elő. így a Zetkln Klára utca 2. számú ház udvarában vasházas transzformátorállomást építenek a megfelelő kábelkivezetésekkel. Az üzletigazgatóság más beruházók részére (tanácsok stb.) mintegy hárommillió forint értékben végez járulékos beruházásokat. Húszezer köbméteres cáztartály Bereczfci István, a Pécsi Gázmű igazgatója elmondta, hogy a régi gázvezetékeket több helyen felújítják. így az Antónia, Nyár, Báthori, Dischka Győző, Kulich Gyula, Ady Endre és a Kisflórián utcában, valamint az Irányi Dániel téren. Az összes felütött csövek hossza mintegy 2400 méter. A Jókai téri felújítás a geológiai vizsgálatoktól függ. A nyugati városrészben 1966-ban készül el a 15 millió forint értékű 20 000 köbméteres gáztartály, jelenleg a Győri Vagongyár híd-osztályá- nak 30 munkása dolgozik a létesítményen. A távfűtést ebben az évben is bővítik. szét feljavítására használják fel. ahonnan viszont a gyenge teheneket kiveszik, felhizlalják és értékesítik ősszel ugyanezt megismétlik, így ebben az évben összesen 100 előhasi üsző, közel 800 ezer forint hasznot hoz a termelő- szövetkezetnek. Ugyanakkor az amortizációra 426 000 forintot fizetnek. A száz darab előhasi üszőt terven felül állították a tsz termelési programjába, ezzel ellensúlyozzák az amortizáció befizetését és növelik a tagság jövedelmét Permeteznek a kortesben A Bogádmindszenti Állami Gazdaság 105 holdas körtés* kiválóan telelt. A 24 335 köri tefa közül fagyán miatt, nyui- kártevés következtében egjf sem pusztult el. Ezekben a napokban mintegy negyvenen dolgoznak a körtésben. Vitig- rannal, Hungária DL—40-nel permeteznek, kapálnak. és műtrágyát adagolnak a körte alá. Érdekesség, hogy a műtrágyát egyedenként kapják a körtefák, az idősebbek 60— 70 dekát egy-egy alkalommal, míg a pótlásra ültetett fiatalabbak csak fél kilót. A körtefák hosszú sora között repcét és rozst vetettek, amely már meghaladja az araszt is, lassan megkezdik az alászán- tást zöldtrágyának. A repce és a rozs holdanként 70—109 mázsa szerves trágyát pótol a hatalmas gyümölcsösben. írtiák a szórványerdoket Jól hajtják végre a föld védelmi törvényt a siklósi járásban. Megfogadták a Megyei Tanács felhívását, hogy minél több szántóterületet nyerjenek vissza a mezőgazdasági művelésnek és segítsék elő a nagyüzemi táblák és művelés kialakítását. Harkány és Vajszló között sok szórváőserdőt irtanak ki a termelő- szövetkezetek ezekben a hetekben. A szórványerdők beékelődtek a nagyüzemi táblák közé. Ilyen irtásokkal találkoztunk Drávaszerdahelv Kémes és Vajszló határában. Úgy is igyekeznek területeket nyerni, hogy elzárják a felesleges dűlőutakat, mint azt tapasztaltuk Kémes és Va’s-Vj között egy hatalmas tábl- :ö zepében. A becslések =•*' ->( csak a siklósi járásban •■•’el mintegy 400 hold terű'"*et nyernek vissza a földművelésnek, még ebben az évben Gáldonyi Beb Napraforgó alá szántanak a vatszlői "»api Mező Tennclőszövetkezz i földjén Az iskolává előlépett egykori beszálló vendéglő homlokzatát fakóra szíttá a nap, rongyossá tépte a szél. A vakolat súlyos darabokban hull az útra, a cserepek megbar- nultak. A környék elegáns családi házai még inkább kiemelik az öreg épület csúfságát. Az utca felől nyárfaliget susog, az udvar mögött az állomás tolató mozdonyai pöfögnek. Valamikor itt volt a falu széle. Szászvárra járnak gyakorlatra — 1949-ben. amikor Ideköltözött a vájáriskola, úev mondják, még hónapokig benyitottak az emberek egy- egy fröccsre — mondja mosolyogva Pl nézi ts Imre, a nagymányoki 504. számú Ipa- ritanulé Intézet igazgatója. — Nehezen szokták meg, hogy az egykori kocsmából iskola lett... A hosszú épületben négy tantermet alakítottak ki, a kisebb szobákban a tanárok kaptak helyet. A nagy szén- ínség éveiben, amikor hirtelen fejlődésnek indult az északi bányavidék, senki sem nézhetSzabötanulók az ásványtárban te. milyen a környezet, megfelelő-e az elhelyezés; valahol meg kellett indítaná a vájárképzést. Kétszáz-kétszázötven gyerek érkezett az ország minden részéből, többségük a Tiszántúlról, s ők is csak azt nézték hogy tanulhatnak, a kopott falakkal, rothadó padlózattal senki sem törődött. A Mecsek vidéki bányászkod ásnák ekkor három góca volt; Pécs, Komié és Nagy- mányok. Mindhárom saját vájárképző intézeteket létesített. Hogy hol, hányán tanultak, ma már nehéz lenne megszámolni, volt év, hogy mindhárom intézetben 50 százalékkel nőtt a létszám. A bányák várták a fiatalokat. A stagnálás az ötvenes évek közepén kezdődött. Nagymá- nyokon ekkor már csak 120 gyereket oktattak. Időközben, az elméleti oktatás súlyának növekedésével az intézet hiányosságai is előbukkantak: szűk lett a négy tanterem, kevés a szemléltetőeszköz, kor
