Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

1966. Április 28. napló 3 Partizántalálkozó Garán A Magyar Partizánszövet­ség Országos Központja a napokban a bácskai Gara községben rendezte meg az egykori partizánok baráti találkozóját. Erre az ország minden részéből eljöttek az egykori Petőfi-brigád, vala­mint a jugoszláv partizán- ezredek Magyarországon élő harcosai. Baranyából a me­gyei pártbizottság és a MÉ­SZÖV segítségével egy gép­kocsikaraván utazott Garára, vele a Pécsett és Baranyá­ban élő volt partizánok és hozzátartozóik. A baráti ta­lálkozó során megismerked­tek a garai Partizán Terme­lőszövetkezettel, melynek va­lamennyi tagja egykori par­tizán volt és évek óta ki­válóan működik. Utána fel­elevenítették emlékeiket és együtt szórakoztak az ország területéről összesereglett ré­gi partizánokkal. Harci tára Május 15-én tartják a kö­zépfokú iskolák megyei ter­mészetjáró találkozóját Or- fűn és környékén a megyei K ISZ-bizottság, a megyei MTS, a Megyei Tanács mű­velődési osztálya és a megyei MHS-elnökség rendezésében. Első feladatként „harci tú­rán” vesznek részt a fiata­lok az abaligeti vasútállomás —abaligeti tó—Orfű útvona­lon, majd 5—5 perces kul­túrműsorban és honvédelmi bemutató keretében mérik össze tudásukat. A nevezése­ket május 7-ig kell bekülde­ni a KISZ Baranya megyei bizottságának. Pécsiek a dzsesszlesztÍTálon A második országos amatőr dzsessz- és tánczenekari fesz­tivált Salgótarjában rendezik meg. Ebből az alkalomból a város ötvenkét zenekar több mint 350 tagjának, szólistájá­nak ad helyet, hogy a nagy­szabású vetélkedőn bizonyít­sák be tudásukat. Megyén­ket két együttes, a Fegyve­res Erők Klubja és az Or­vostudományi Egyetem tánc­zenekara képviseli. A zenekarok három kate­góriában (dzsessz. dixie­land és gitár) versenyeznek előre megadott és szabadon választott számokkal. A reform szellemeben A vállalat saját milliói A beruházási alapról az igazgató dönt Nagy manőverezési lehetőség — Több évre átvihető A Nehézipari Minisztérium a Mecseki Szénbányászati Tröszt 1966. évi beruházási tervét mintegy 300 millió fo­rintban hagyta jóvá. Ebből az összegből a NIM 240,9 millió forintot biztosít, elsősorban az úgynevezett értékhatár fe­letti beruházások megvalósí­tására. A hiányzó, mintegy 50 millió forintot a tröszt maga képezi. A vállalati ön­álló beruházási alap képzésé­re az új gazdasági mecha­nizmus jegyében az idei évben nyílt először lehetőség, ko­moly változásokat idézve elő a vállalatok beruházási poli­tikájában. Miből képződik ez az összeg? Mire használható fel? — ezekre a kérdésekre kértünk választ Nagy Bélától, a tröszt beruházási osztályá­nak vezetőjétől. önállóság — Ez idáig a vállalatok va­lamennyi beruházásukra fő hatóságuktól kaptak hitelt, s ugyanígy — a minisztériu­mon keresztül —, történt a szükséges építési és egyéb kapacitások biztosítása is. 1966-tól — bár a beruházási hitelek tekintélyesebbik ré­szét továbbra is a főhatósá­gok adják — számottevő hi­tel képzésére nyílt lehetőség a vállalatoknál is. A Mecseki Szénbányászati Tröszt eseté­ben mintegy 50 millió forin­tot tesz ki ez az összeg. A hi­tel zöme a tröszt állóeszközei után számított amortizáció, minisztérium által meghatá­rozott hányadából — 16,6 szá­zalék —, a kiselejtezett álló­eszközök maradvány-értéké­ből, bontott anyagok értéké­ből, s kisebb mértékben az igazgatói alapból képződik. — Változások történtek a hitelek felhasználása és enge­délyezése terén is. A trösz­tünknél képződő, úgynevezett vállalati beruházás, hitele ak­kor sem vész el, ha 1966-ban nem kerül teljes összegében felhasználásra — s ez egy igen jelentős előrelépés az el­múlt évekhez képest. A vállalati beruházásnál egyébként csak két rovat van: „építési” és „egyéb”. Az utób­biból egyaránt lehet belföldi gépek, importgépek, tervezé­sek és berendezések hitel- 1 szükségletét fedezni. — Nőtt-e a vállalat hatás­köre a beruházások engedé­lyezése terén? — A vállalati beruházások engedélyezője a tröszt igazga­tója, bármilyen nagyságú is a beruházás. Az a megkötöttség tehát, amit az értékhatár je­lentett, megszűnt, s bár a minisztérium a termelő jelle­gű beruházások kezdeménye­zésénél véleményező és ellen­őrző jogot gyakorol, az enge­délyezés a trösztigazgató ha­táskörébe került. — Ez az újítás egyébként minden eddiginél takaréko­sabb gazdálkodásra ösztönöz, hisz több esztendős perspek­tívát ad a vállalatnál képzett hitelforrások tekintetében. Mi­után a fel nem használt hi­telek év végén nem vesznek el, s különösen azért, mert „saját” pénzről van szó, min­den intézkedés meggondol- tabb, előrelátóbb. kapcsolatos károsodásait, va­lamint az év közben felmerü­lő szociális, tűzvédelmi, biz­tonságtechnikai és jóléti be­ruházások költségeit Felújítások A Nehézipari Minisztérium által biztosított közel 241 mil­lió forintból 203,4 milliót ér­tékhatár feletti beruházások­ra fordítanak. 1966-ban foly­tatódik Kossuth-bánya, Béta­akna és Szabolcs-bánya kapa­citástartó felújítása, valamint a szászvári Béke-akna bővíté­se. Az új beruházási rend­szer tehát egyrészt továbbra is a legmesszebbmenőkig szem előtt tartja és biztosítja az iparág, illetve a népgazdaság érdekeit (B. S.) Kapcsolatokat szeretnénk D' rQ-| Goriziai vendégek r városunkban Kedden este városunkba érkezett Simoné de Pasquale, az olaszországi Gorizia város­ban megjelenő Iniziativa Ison- tia nevű folyóirat igazgatója és a folyóirat két munkatár­sa. Velük együtt, nem hiva­talos minőségben Pécsre láto­gatott Michele Martia, Gori­zia város polgármestere is. Az olasz vendégek már le­vélben kifejezték azt az óha­jukat, hogy szeretnének talál­kozni és beszélgetni Körösi Lajos elvtárssal, a városi ta­nács elnökével. Körösi Lajos tegnap délelőtt fogadást adott tiszteletükre a városi tanács elnöki hivatalában. A goriziai vendégek behatóan érdeklőd­tek a város életéről, különö­sen Pécs kulturális életére voltak kíváncsiak. Simone de Pasquale és Mi­chele Martia nyilatkozatot adott lapunk munkatársának látogatásuk céljáról. Mint mondották, több mint negy­venezer lakosú városuk az olasz—jugoszláv határ, Trieszt közelében fekszik. Az a táj, ahol élnek, ősidők óta a ke­leti és nyugati kultúra talál­Percenként egy távirat szág más, a hálózatban lévő postai telexgépei. A vál­lalatok telexgépeinek au­tomatikus kapcsolásai is ezen a központon keresztül történnek. A képen: ellen­őrzik az automata központ vonalait. kozóhelye volt. Szeretnék fel­eleveníteni a régi hagyomá­nyokat, s a népek közötti béke, barátság nemes eszmé­jét ápolva évek óta arra tö­rekszenek, hogy megismerjék a szomszédos népek életét. Eb­ből a célból már korábban baráti kapcsolatokat építettek ki a jugoszláviai Ljubljana és az ausztriai Klagenfurt váro­sával. A kapcsolat főként kul­turális jellegű volt, a jugosz- lávok és osztrákok például részt vettek a goriziai kórus- fesztiválon. — A baráti városok körét szeretnénk kibővíteni így magyar várossal is — mon­dották. — Örömmel fogad­nánk, ha Pécs lenne ez a vá­ros, hiszen viszonylag közel fekszik hozzánk, az elmúlt évszázadok során élénk kav- csolatokat létesített az itáliai kultúrával, eleven anyagi és ■pezsgő szellemi élete van. Ami a konkrét kapcsolato­kat illeti. Simone de Pasciua- Ie elmondotta, hogy folyóira­tukban szeretné bemutatni Pécs városát. A folyóiratot Gorizia, Udine megyében és még további két megyében ol­vassák. Május 19 és 23 között megrendezik Goriziában a kö- nyező népek költészetének fesztiválját, ahová az olasz, osztrák, jugoszláv költőkön kí­vül meg akarnak hívni ma­gyar. csehszlovák és baio” költőket is. Ebből a cé1'",ői Budapestre utaznak, s tár­gyalni fognak a Magyar író1' Szövetségével is. Mint mon­dották. örömmel fogadnák, ha a 7—8 tagú magyar költő- é= kritikus-küldöttség között pé­csi költő is lenne. — Szeretnénk állandóvá tenni az ilyen találkozókat — mondotta Michele Martia — Arra gondolunk, hogy a kö­vetkező években megrendez­hetnénk a széppróza-, illetve drámaírók találkozóját is. ugyancsak a fenti országok részvételével. Befejezésül elmondották, hogy szívesen látnák, ha a. pécsi Mecsek Együttes egy al^„ kálómmal ellátogatna hozzá­juk. A kapcsolatok akkor vál­nának igazán barátiakká ha a kölcsönösség jellemezné őket. Ezért örömmel foe^'i- nák, ha a különböző gori-Hoj művészeti csoportok, a vár-s szellemi és kulturális életé­nek vezetői ellátogathatnának i Pécsre tapasztalatszerzés cél- ’ jából. A goriziai vendégek tegnan 'íriután elutaztak Budapestre. Párttagságának kelte: 1945 Németh László bemutatását sokféleképpen lehetne kezde­ni. Érdemeinek előrebocsátá­sával: fegyverrel a kezében vett részt az ellenforradalom leverésében, ezért megkapta a M”nkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet. Szakmai oldalról megközelítve: 1938-tól dolgo­zik bányában, a felszabadulás óta csapatvezető. A huszon­nyolc év alatt sem neki, sem a vele együtt dolgozóknak balesete nem volt. 1958 ban, jó munkája jutalmául a Szo­cialista munkáért érdemérem­ben részesítették. Társadalmi munkájának méltatásával: a Mecseki Ércbányászati Válla­lat III. üzemének pártbizal­mija, régi munkásőr, a társa­dalmi bíróság tagja. Mindezekről azonban csak később szereztem tudomást. A Bihari János utcai lakásba úgy indultam el, hogy egy szocialista címért versenyző KISZ-brigád vezetőjét is­merem meg, akiről érdemes írni: szépen dolgozik a nem egészen négy hónapja alakult kollektíva. Felesége nyitott ajtót. Har­minc év körüli, kedves fiatal- asszony. Mégis elcsodálkoz­tam, megpillantva az asztaltól udvariasan felemelkedő „fér­jet”. De hisz ez nincs több 22 évesnél! Ekkor valaki elősietett a másik szobából, nyújtotta a kezét. Kiderült, hogy ő Németh László, és igaz, hogy KISZ- brigádvezető. de negyvenkét éves, és már vőlegény a fia. Akinek egyébként pontosan eltaláltam az életkorát. Téved, aki azt gondolja, hogy ez a középkorú ember azért foglalkozik a fiatalokkal, mert brigádvezetőjük. Éppen fordított a helyzet. Azt tartja, h,ogy kötelessége segíteni őket, nemcsak szívére, vállára veszi gondjaikat. Ezt érzik és ta­pasztalják a fiatalok, ezért ragaszkodnak hozzá. A 21 éves Gengelicki József rend­szeresen feljár hozzájuk, vele és feleségével beszéli meg problémáit, elképzeléseit. Mar­gó fogalmazta a lakáskérvé­nyét. 24 és fél ezer forintot már befizetett a KlSZ-lakás- építő akcióba, szeptemberig bent lesz a 40 ezer. Akkor tartja az esküvőjét is. Németh László szerint ezt is megvitat­ták. „Mit bizonyt! ez?” — kér­dezheti az olvasó. — „Min­denkinek vannak jó emberei, akikkel kedves, és akik szere­tik...” Németh Lászlót az ellensé­gei is szeretik — felelhetném erre, de minek cifrázzuk, az ő esetében nyugodtan leírható: nincsenek ellenségei. Volt egy vájár a vállalatnál, aki csú­nyán megfeledkezett magáról, a bánya mélyén nekitámadt a lakatosnak és tettleg bántal­mazta. Az megőrizte nyugal­mát, nem ütött vissza, össze­ült a társadalmi bíróság — Németh László részvételével, menesztették az illetőt. Rá egy hónapra találkoztak egy társaságban, Németh elvtárs őszintén szólva kissé kellemet­lenül érezte magát. De a volt vájár a legbarátságosabban üdvözölte, mesélt új munka­helyéről, a társadalmi bíróság határozatáról pedig csak any. nyit mondott: Igazatok volt, Laci bácsi! A fiatalok még 1965 végén kérték, hogy vele dolgozhas­sanak. Akkor kerültek egy csapatba, idén januárban pe­dig KISZ-brigádot alakítottak és versenyezni kezdtek a szo­cialista címért. Már beszélgetésünk elején átjöttünk a belső szobába, hogy a többiek zavartalanul nézhessék a tv-t. Felesége úgy döntött, hogy velünk tart. Most látom csak, hogy meny­nyire ismeri férjét. Mert Né­meth László folyamatosan és lelkesen ismerteti a brigád tervét: árvagyerekeket patro­nálnak, rendszeresen vendégül látja őket mind a tizenhárom család. viszik kirándulni, strandra a gyerekeket, de amint eredményeikre terelő­dik a szó. védekezésbe vonul. Még négy hónap sem telt el, korai erről beszélni. Felesége „juttatja eszébe”, hogy január első két hetében üzemi szin­ten elsők lettek a termelési versenyben, és azóta is min­den vállalásukat teljesítették. Azt is az asszony számolja össze, hogy megalakulásuk óta összesen mennyi pénzjutalmat kaptak. Egyszer ötezer, aztán háromezerhatszáz, meg ... ke­reken 19 600 forint. Jókora összeg. — És ebben még nincs ben­ne, amit az anyagmegtakarí­tásért kaptatok. Mennyit is? Nincs kiút, nyilatkozni kell. — Háromezer-százhatvanhat. | A párt IX. kongresszusá­nak tiszteletére munkaverseny re indították az üzem fejtési csapatait. Ök. a januárban alakult ifjúsági brigád. Vál­lalták, hogy havi szakmány- tervüket 110 százalékra telje­sítik, de nem akárhogyan: egyenletes teljesítménnyel. Hárman közülük segédvájári tanfolyamra járnak, egyikük az általános iskolát végzi, a többiek is részt vesznek KISZ- vagy szakszervezeti oktatáson. A brigád fele még nőtlen. Druzsin Imre brigádtagnak viszont — bocsánat, a gyere­kének — májusban lesz a név adója. A keresztapaságot a kollektíva vállalta. Németh László abban reménykedik, hogy ez az esemény a töb­bieknek is kedvet csinál a nősüléshez. Ez már csak azért is jó lesz. mert ha minden tag nős, sokkal könnyebb ösz- szehangolni a szabad időt... Kéri Tamás Szófiától a tengerpart« A Pécsi Fiatal Utazók Klub­ja a Budapesti Bolgár Kul­túra támogatásával április 29-én, pénteken este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében rendezi meg legközelebbi klubestjét. A programban szerepel Lengvel Károlynak, a Bolgár Kultúra főmunkatársának Szófiától a tengerpartig c. előadása, majd bolgár kisfilmeket vetítenek le. A teremben elhelyezik a „Bolgár tájak” c. képkiállí­tást. A klubest keretében ren­dezik meg a KISZ Pécs vá­rosi Bizottsága Ifjúsági Uta­zási Osztálya által szervezett bulgáriai társasutazás részt­vevőinek ismerkedési össze­jövetelét. Július 23-án 30n esi és baranyai fiatal inr’ul 13 napos Szófia—Várna—”ri- morszkó útvonalú társasuta­zásra. melyre még elfogadta1' a klubesten néhány érdeklődő ’elentkezését. Időíáráf»!elpnfés Várható időjárás csütörtöki) i estig: változó mennyiségű felhő­zet, szórvánvosan előforduló zá­poresővel, zivatarral, mérsékelt» időnké"! megélénkülő észak* szél, a hőmév é’ let alakulé-ábai l~rre- ges változás nem lesz. Vár'-*' ' legalacsonyabb éjszakai hőmér ék­let 8—13, legmagasabb nappali hő­mérséklet 20—23 fok között­1000—1400 táviratot fo­gad, illetve továbbít napon­ta a Pécs 1-es postahivatal távírdája. Fél évvel ezelőtt helyezték üzembe az au­tomata telexközpontot, mely­nek segítségével közvetlen tárcsázással hívhatók az or­Kapacitás — Milyen gondokat vetett! fel az új rendelkezés? | — Mint említettem, a biz-; tosftott hitel nem jár együtt; a tervszerűen biztosított kapa- '< citással. A főhatóság csak az általa adott hitelhez biztosít kivitelezőt. A vállalati beru­házások kapacitását — külö­nösképpen az értékhatár alatti beruházások esetében —, a trösztnek kell a kivitelező vállalatokkal folytatott tár­gyalások útján biztosítani, s ez nem minden esetben za­vartalan. A vállalati érdekek gyakran ellentétesek, s ez je­lenti a legnagyobb gondot a saját beruházás rendszerében. — 1966-ban konkrétan mi­lyen létesítményeket valósíta­nak meg a trösztnél vállalati beruházási alapból? — Hangsúlyozni szeretném újra: a nagyobb jelentőségű beruházásokat — elsősorban az értékhatár felettiekre gon­dolok — a Nehézipari Mi- nis7.térium által központilag biztosított hitelekből valósít­juk meg. A „saját”, 50 millió­ból mindenekelőtt belföldi és import bányagépeket veszünk, főleg folyamatos szállítóesz­közöket. Jelentős nagyságren­dű a kiselejtezett állóeszkö­zök pótlására fordított összeg. Ebből a pénzből kell fedezni a különféle bányakárok pótlá­sát — utak, lakások, ipari épületek —, bányaműveléssel;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents