Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
1966. Április 27. napló 3 PIHENŐ — Szóitól al felv. =a Fűkasza, rendsodró, kazal ózó! Hogyan állunk a mezőgazdasági munkák gépesítésével? Jogásznapok Szegeden A Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és KISZ- szervezete április 21-tól 23-ig országos ifjúsági jogásznapokat rendezett a budapesti és pécsi társlkarok részvételével. Az ünnepélyes megnyitót dr. Kemenes Béla, a szegedi egyetem dékánja mondotta el, majd a változatos program a büntetőjogi per beszéd-versen nyel megkezdődött. Mint lapunk korábbi hasábjain beszámoltunk, a Pécsi Tudományegyetem Állam-; és Jogtudományi Karának per- beszédversenyét Karjasi Károly nyerte meg. Szegeden is ő szerepelt a pécsiek közül a legjobban, de a nagy rutinnal rendelkező Friedrich Lajos budapesti joghallgató és a „hazai pálya” előnyét élvező szegedi versenyzők mögött csak hetedik helyezést ért el. A polgári jogesetmegoldó verseny elődöntőjében 18 versenyző indult. A döntőbe Szegfy László és Szalad István jutott be a pécsiek közül és megszerezték a harmadik és ötödik helyet. Az orosz államjogi szakszövegfordítási versenyben Poitner ^László második helye már csak azért is értékesnek mondható. mert I olyan szegedi versenyző előzte meg, akinek tolmács szakvizsgája van. Nagy sikert értek el a pécsi joghallgatók — Szigethy István. Tóth Frigyes, Csongor László, Lonzteiner László és Fekete Bálint —! szellemi öttusa vetélkedőjében A magas színvonalú pecs' elődöntő után a szegedi döntő izzó légkörében nagy tájékozottságról tanúskodtak az irodalom, történelem, politika, művészetek, jogi intelligencia. és a sport témaköreiben. Délutánonként a Szegedi József Attila Tudományegye- tern Ál’am- és Jogtudományi vn-'r’ak tudományos diákköre' munkaértekezleteket tartottak, amelyekben igen. színvonalas szakdolgozatokat ismertettek. v Két indítéka is van annak, hogy az utóbbi években világszerte — így hazánkban is — előtérbe került a mező- gazdasági munkák gépesítése: a munkaerőhiány (a termelőszövetkezeti tagság elöregedése) és a lakosság gyorsan növő igényeinek kielégítése. Jelenleg a növénvtermesztés gépesítésével előbbre vagyunk, mint az állattenyésztésével. Több. korábban nagy fizikai erőkifejtést jelentő munkát gépek végeznék el. A gabona- termesztésben eljutottunk a komplex-gépesítésig, a szántástól a betakarításig minden munkát gépek végeznek el. Kétezer tsz-trahtor A talajmunkákhoz ma már 2048 szövetkezeti traktor áll rendelkezésünkre, öt év alatt jelentősen megváltozott a traktorállomány tulajdonjoga. Míg 1960-ban 1048 traktor volt a gépállomások birtokában és csak 250 a szövetkezetekében, addig ma a gépállomások csak 349, a szövetkezetek pedig 2048 traktorral rendelkeznek. Ez önmagában még nem mond sókat. A teljesítmény sokban függ a traktorok korától. A statisztikából kitűnik: a tsz-traktoroknak több mint a fele — 1201 — két-őtéves és csak 155 gép tíz esztendős. Érdekes képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a szövetkezeti gazdaságok milyen gépparkkal rendelkeznek. A megye 134 termelőszövetkezetében a következőképpen oszlanak meg az erőgépek: 2—5 traktor található 19 gazdaságban, 6—10 traktor 31 gazdaságban, 11—20 traktor 46 gazdaságban és 20—30 traktor 30 gazdaságban. Harminc traktor feletti erőgép- parkja van hét termelőszövetkezetnek. így a véméndlek 44, a babarciak 35, a belvárd- gyulaiak és a mágocslak 33, a kaposszekcsőiek 32, az egvhá- zasharasztiak és a mohácsi Uj Barázda Tsz 30 traktort üzemeltetnek. Kapálás helvett permetezés A növénytermesztés gépesítése természetesen függ a munkagép-ellátottságtól. — A megyében a 2048 traktorhoz 1688 ekével és 1030 vetőgéppel rendelkeznek a szövetkezetek. Ebből sorvetőgép 889. Ez azt jelenti, hogy egy vetőgépre a szövetkezeteknél 150 hold terület jut, vagyis két-három hét alatt ma már elvégezhetjük a kenyérgabona vetését, ha valamennyi vetőgépünk „üzemképes” és az időjárás is kedvez a folyamatos vetésnek. A szántás és á vetés gépesítésén túl megoldottuk a vegyszerezést. A közös gazdaságoknak tavaly már 244 permetező- és porozógépük volt. A kenyérgabona 127 000 holdjából 64 118 holdat vegyszere- zünk az idén és a kukorica vegyszerezését is a terület nagyobb részén már megoldották. Az idén 127 ezer hold kalászos vár aratásra, és ennek 77 százalékát kombájnnal, 17 százalékát aratógéppel és csak hat százalékát takarítjuk be kézi erővel. Ehhez a gépállomások 210, a szövetkezetek 72 kombájnt adnak, ezenkívül 180 tsz-aratógép vágja majd a gabonát. Mintegy a komplex gépi betakarítás folytatásaként ebben az évben már az átvételre kerülő nyolcezer vagon gabonából 1700 vagonnal, úgynevezett kombájntisztán — a szérű mellőzésével — szállítanak magtárakba a szövetkezetektől. Gond még a kuHoricabetalcarítás A takarmánynövények közül a siló termesztése és betakarítása tökéletesen gépesített. A termelőszövetkezeteknek már 348 silókombájnjuk van. A lucemafélék betakarításához évről évre több és több gépet kapnak a gazdaságok. Fűkaszából 657 (öt éve még csak 467), rendsodróból 455 (korábban 233), kazalozó- ből 500 áll rendelkezésükre A megtermelt és zömében gépekkel felrakott, elszállított és kazalozott takarmányszénát korszerű módon szárítják ma már a termelőszövetkezetek nagy részénél. A tavaly előtti 114 hideglevegős szénaszárító, tavaly 126-ra emelkedett és az idén újabb 12 megépítésével elérjük, hogy átlagosan egy termelőszövetkezetre egy szénaszárító jut a megyében, így a megtermelt pillangós széna 33—40 százalékát korszerűen készíthetjük elő tárolásra és takarmányozásra. A kukorica vetését teljesen, a növényápolási munkákat (vegyszerek segítségével) az idén már 73 százalékban gé- pesitették. Nincs megoldva a kukorica gépi betakarítása. Külföldön már konstruáltak ilyen gépeket, tömeges elterjedésüknek technikai és technológiai akadályai vannak. Jelenleg szövetkezeteinknél mindössze hat kukoricabeta- karitó gép van. A közel) évek feladata lesz ezt a fontos és nagy fizikai megerőltetést jelentő mezőgazdasági munkát gépesíteni. Már több burgonya- és cukorrépaszedőgéppel rendelkezünk. összesen 112 Ilyen gép segíti az őszi betakarítást. A talajerő visszapótlását 282 szervestrágya-szórógép és 591 műtrágyaszórógép segíti a termelőszövetkezetekben. Kihasználni a gépehet! Napjainkban már bizton elmondhatjuk, hogy a növény- termesztést — néhány betakarítógép kivételével — gépesítettük. Alig van 5—6 termelő- szövetkezet, amelyiknek nincs fűkaszája, járvasilózója vagy ültetőgépe. Alapvető erő- és munkagéppel minden közös gazdaságot elláttak az utóbbi években. A következő esztendők feladata lesz — a kiöregedő gépek fokozatos pótlása mellett — a géppark kapacitásának jobb kihasználása, üzemképes állapotban tartása, teljesítményének növelése. Gáldonyi Béla Hatezres narvüzem Mohácsén? Automatizálás tízmillióért Centrolit vasy perselyöntöde Az öntöde bővítését az idén meekezdik Régi kohász szokás szerint fordított sapkában kellett végig mennie a gyár udvarán annak, aki selejtes öntvényt adott ki a kezéből. Az öntöde Vállalat Mohácsi Gyáregységében — ha ez a szokás járná — szerencséré alig akadna, akit sorsa erre kárhoztatna. A vállalat 16 üzemében átlagban 7—8 százalékra tehető a selejtes termékek aránya. Ezzel szemben a mohácsi gyáreev- ségben 3,2 az öntödei selejt. Ez a kimagasló eredmény első sorban annak köszönhető, hogy megszigorították a minőségi ellenőrzést, bevezették a minőségi munka premizálását, a selejt büntetését, s meg felelő műszaki feltételeket teremtettek a munkák jobb elvégzéséhez. Az elmúlt évi tervüket az árvíz okozta kiesés ellenére teljesítették, s több, mint 52 millió forint termelési értéket hoztak létre. Jelenleg a gyár vezetőit leginkább a termelés gazdaságosabbá tétele foglalkoztatía. A gazdaságosság javítása érdekében egyik fontos kérdés, hogy sikerül-e megvalósíta- niok a forgácsoló részleg kapacitásának maximális kihasz nálását. A túlórák helyett ezen a munkahelyen a többműszakos termelés megvalósítása látszik célszerűnek. A tervek szerint idén már elkezdik annak a 10 millió forintos beruházásnak megvalósítását, amelynek eredményeként felerészben sikerül auto- matizálniok az öntödét, ez pedig kedvezően hat majd a tér melés gazdaságosságára is. Szó volt arról is, hogy a III. ötéves terv során Mohácson épülne fel az ország egyik legnagyobb új létesítménye, a százezer tonna kapacitású centrolit, amely előreláthatóan közel hatezer embert foglalkoztat. öt város jött számításba, Mohács mellett szólt az, hogy kikötője, megfelelő csatornahálózata van. könnven beszerezhető a homok, s közel van a kokszolásra alkalmas komlói szén is. UgvaneVVor Mohácsi-sziget kimondott élés tára lehetne egy üzem dolgozóinak, a környék pedig munkaerőt is tudna biztosítani. Az üzem Mohácsra telepítése azonban egyelőre bizonytalannak látszik. Ugyanakkor szóba kerti’t egy perselyöntöde építésének lehetősége is, amelyhez a jelenlegi vállalat továbbfejlesztése kellő alapot képezhetne Egy kitüntetett munkahelyén Bognár Kálmánt, a DÉDASZ nagyharsányl üzemének vezetőjét a Mun ka Ordern rend ezüstfokozatával tüntették ki. Nem egyszerű dolog bemutatni egy vezetőt, akit nemrég kitüntettek. A személyes ismeretség hiánya alig nehezíti feladatomat, hiszen a kollégák, a beosztottak véleményéből többet tudhatok meg Bognár Kálmánról, mintha csupán vele beszélnék. Attól félek, amiért írok róla: a kormánykitüntetéstől. — Nem akarom, hogy eltakarja az embert. — Milyen ember Bognár Kálmán? — kérdezem a nagy- harsányi üzem egyik irodahelyiségében. — Nehéz ezt meghatározni. Nyugodt, higgadt, vitathatatlanul segítőkész. Pártmunkát, társadalmi munkát bőségesen végez, egyébként munkásőr, vb-tag. Qtem kill elmenni (Verő Amíg négy lányból asszony less — Ismét divat a lányszöktetés? Egy kis titkolt házasság, megható szerelmi sztori, némi pletyka akad még Baranyában, — Júlia-történetekért nem kell elmenni 'Veronába. Hát még ha nem pletykáról van szó, hanem színigaz ügyecskékről? És hát még ha egyszerre négy Me- csek-vidéki lányka érdekelt az ügyecskében? Szóval Frankfurtnak van milliárdos Nitribit-ügye, Hollywood egyéni Mans- field-válóperek híreivel dicsekedhet — csak meg kell fizetni a magazinok árát — nekünk pedig saját tulajdonú négyes lányszökteté- sünk, mégpedig egyetlen községben. Amellett ingyenben van. Na szóval megyen a Sásd környéki kislány a szülei elé, még szeptemberben: — Már bizony én férjhez megyek! — Na, nézd a taknyost, hiszen most érettségiztél! — Na és? — Majd adok én neked! Szó szót követett, egtiszercsak hajnal tájt hűlt helyét lelik a lánynak. — Hát ez hová lett? Aztán addig keresték, amíg rájöttek, hogy a kislány időközben asszony lett. Megszökött. — Nem élem túl! — Így a szülők. — Nahát! — így a falu. A harmadik határban még javában értékelték az ügyet, mikor október tájt egyszer csak jön ám a h!r: — Az éccaka újból megszökött egy lány. Mert, hogy azt is koránlották még férjhez adni. Az anyja ezt kiabálta: — Fogjatok le, mert a kútba ugrok! De nem ugrott bele, pedig le sem fogták! A falu ideges lett, ami úgy látszik, hidegen hagyta az ifjúságot, mert rövidesen ismét megszökött egy lány a szeretőjével, aztán még egy. Igaz, egyikük kicsit válogatósnak bizonyult. Na, nem nagyon, mindössze a.z esküvő előtt vőlegényt cserélt. Valószínűleg eszébe jutott egy nyári szerelem, mert bement a postára és táviratot adott fel a dombóvári fiúnak, aki előtte a faluban sofőrködöit: — Ha nem jössz azonnal értem, holnap férjhez megyek! De a sofőrnek akadhatott egy szabadnapja, eljött és ő lett a férj. A szülők persze hónapokig azt mondogatták a lányoknak: — Kitagadlak! Sírás, könyörgés mit sem segített, a kész tények elé állított papák és mamák merev nyakkal mentek el az utcán leányuk mellett. Azóta erről beszél a sás- di járás. Mert termelés ide, munkaegység oda, unatkozni nem szeret a dolgozó, tehát jól jön az ilyen sztori. A baj csak az, hogy a négy kislány csodája sem tart örökké. Eláruljuk: nemrég az utolsónak a szülei is megbékéltek. Lévén, hogy időközben jelentkezett a harmadik generáció is. Csakúgy, mint a többi lánykánál. A béke tehát szent, a falu tovább nem lesz ideges, legfeljebb nem tud miről beszélni. No, de reméljük, egy zűrös szerelmi ügyért a jövőben sem kell elmenni Veronába. Földessy Dénes Nem árulok el titkot, ha bevallom: számítottam ilyesmire. A nagyharsányi üzemvezetőség másodszor ért el országos első helyezést. Bognár Kálmán nyilván tevékeny részese ennek a sikernek is. De én valami másról szeretnék hallani. — Milyen főnők? — Ennél könnyebbet kérdezzen! Nekünk jó. — Talán egy kicsit túlságosan is jó .;. — teszi hozzá az együk technikus. — Hogy érti ezt? — Többször megbírálhatna bennünket. Jogosan. De ezt többnyire beszélgetés formájában intézi el. — Volt önök között nézet- eltérés? — Nem, az nem. Bár vitatkoztunk. Általában neki volt igaza. Megyek a másik technikushoz. — Üzemét szerető, becsületes ember — felel a kérdésemre. — Milyen főnök? — Azt szokták mondani, \ hogy egy főnök sohasem jó. ' De akkor nem lenne jó, ha ki- ! engedné kezéből a dolgokat. ! ö elvárja, és meg is követeli, j hogy tudjon mindenről. — Nem elnéző egy kicsit? — Nem. Igen sokszor meg- í bírál bennünket. — Milyen szakember? — Sokat tanultunk már i tőle. Kisteleki elvtárs, az üzlet- ! igazgatóság főmérnöke mondta egyszer, hogy kár volna egy ilyen jó szakembert nyug- j díjba küldeni. A párttitkár a felszabadulás óta együtt dolgozik Bognár Kálmánnal. Jól ismeri: — Ha nem komoly a dolog. > sok esetben elnéző. Apró-cseprő hibákért nem alkalmaz retorziót. Ha ezt tenné, káros következményei lennének Nem erőszakolja a véleményéi senkire, inkább meggyőzi az embereket. Megbízható kommunista. éveken keresztül m—? választották vezetőségi tagnak. Jelszava, hogy együtt dnl«'’7- zunk, mert ha a teher több ember vállán oszlik rr-g; könnyebb. Oktatja munka^r- so't, politikailag. szakma” og segíti őket. Nem kis r*<?•*>; van a jó kiliektíva, a két s~o. ciaiista brigád, s a két ""''a- lista körzet kialakításában — Milyen szakember? — Több évtizedes gvakor’a- ta és területismerete van. Szinte minden oszlopnak ismeri a helyét Ha valaki magasabb képesítéssel is kcríl'no ide, évek kellenének mié óe” meg tudná csinálni, mint a Bognár elvtárs. — Milyen a kapcsolata a párt- és a gazdaságveze’é' között? — Nagyon is jó. Van uev»s. amikor vitatkozunk, de ez együtt jár a munkával. Utoljára a siklósi körzet vezető szerelőjét látogatom meg. Tőle tudom, hogy működésük óta nem volt halálos baleset itt, ami az üzemvezető higgadt lelkiismeretességének újabb bizonyitéka. — Sajnálnánk, ha nyugdíjba menne. — Ezt munkatársai nevében is mondja. — Mit gondol a főnökéről? Nem elnéző egy kicsit? — Ha valaki hibát követett el, azonnal megmondta. De szépen ..; Én is olyan vagyok, ha szépen beszélnek velem, mindent megteszek. Aczél Gábor 3 nag» alatt előhlvfuk színes amatőrfilmjeit (Kodak kivételével), diáit és keskeny mozifilmjeit! Az előhívandó filmet küldje be az alábbi címre: FŐVÁROSI FOTO VÁLLALAT 1» sz. műterme, Budapest, VI., Rudas L. u. 20. — A kész munkát postán, címére, utánvéttel elküldjük.
