Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

1966. Április 27. napló 3 PIHENŐ — Szóitól al felv. =a Fűkasza, rendsodró, kazal ózó! Hogyan állunk a mezőgazdasági munkák gépesítésével? Jogásznapok Szegeden A Szegedi József Attila Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és KISZ- szervezete április 21-tól 23-ig országos ifjúsági jogásznapo­kat rendezett a budapesti és pécsi társlkarok részvételével. Az ünnepélyes megnyitót dr. Kemenes Béla, a szegedi egyetem dékánja mondotta el, majd a változatos program a büntetőjogi per beszéd-ver­sen nyel megkezdődött. Mint lapunk korábbi ha­sábjain beszámoltunk, a Pé­csi Tudományegyetem Állam-; és Jogtudományi Karának per- beszédversenyét Karjasi Ká­roly nyerte meg. Szegeden is ő szerepelt a pécsiek közül a legjobban, de a nagy rutin­nal rendelkező Friedrich La­jos budapesti joghallgató és a „hazai pálya” előnyét élve­ző szegedi versenyzők mögött csak hetedik helyezést ért el. A polgári jogesetmegoldó ver­seny elődöntőjében 18 ver­senyző indult. A döntőbe Szegfy László és Szalad István jutott be a pécsiek közül és megszerezték a harmadik és ötödik helyet. Az orosz állam­jogi szakszövegfordítási ver­senyben Poitner ^László máso­dik helye már csak azért is értékesnek mondható. mert I olyan szegedi versenyző előzte meg, akinek tolmács szak­vizsgája van. Nagy sikert ér­tek el a pécsi joghallgatók — Szigethy István. Tóth Frigyes, Csongor László, Lonzteiner László és Fekete Bálint —! szellemi öttusa vetélkedőjé­ben A magas színvonalú pe­cs' elődöntő után a szegedi döntő izzó légkörében nagy tájékozottságról tanúskodtak az irodalom, történelem, poli­tika, művészetek, jogi intel­ligencia. és a sport témakörei­ben. Délutánonként a Szegedi József Attila Tudományegye- tern Ál’am- és Jogtudományi vn-'r’ak tudományos diák­köre' munkaértekezleteket tartottak, amelyekben igen. színvonalas szakdolgozatokat ismertettek. v Két indítéka is van annak, hogy az utóbbi években vi­lágszerte — így hazánkban is — előtérbe került a mező- gazdasági munkák gépesítése: a munkaerőhiány (a termelő­szövetkezeti tagság elöregedé­se) és a lakosság gyorsan nö­vő igényeinek kielégítése. Je­lenleg a növénvtermesztés gé­pesítésével előbbre vagyunk, mint az állattenyésztésével. Több. korábban nagy fizikai erőkifejtést jelentő munkát gépek végeznék el. A gabona- termesztésben eljutottunk a komplex-gépesítésig, a szán­tástól a betakarításig minden munkát gépek végeznek el. Kétezer tsz-trahtor A talajmunkákhoz ma már 2048 szövetkezeti traktor áll rendelkezésünkre, öt év alatt jelentősen megváltozott a traktorállomány tulajdonjoga. Míg 1960-ban 1048 traktor volt a gépállomások birtokában és csak 250 a szövetkezetekében, addig ma a gépállomások csak 349, a szövetkezetek pe­dig 2048 traktorral rendelkez­nek. Ez önmagában még nem mond sókat. A teljesítmény sokban függ a traktorok korá­tól. A statisztikából kitűnik: a tsz-traktoroknak több mint a fele — 1201 — két-őtéves és csak 155 gép tíz esztendős. Érdekes képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a szövet­kezeti gazdaságok milyen gépparkkal rendelkeznek. A megye 134 termelőszövetke­zetében a következőképpen oszlanak meg az erőgépek: 2—5 traktor található 19 gaz­daságban, 6—10 traktor 31 gazdaságban, 11—20 traktor 46 gazdaságban és 20—30 traktor 30 gazdaságban. Har­minc traktor feletti erőgép- parkja van hét termelőszövet­kezetnek. így a véméndlek 44, a babarciak 35, a belvárd- gyulaiak és a mágocslak 33, a kaposszekcsőiek 32, az egvhá- zasharasztiak és a mohácsi Uj Barázda Tsz 30 traktort üzemeltetnek. Kapálás helvett permetezés A növénytermesztés gépesí­tése természetesen függ a munkagép-ellátottságtól. — A megyében a 2048 traktorhoz 1688 ekével és 1030 vetőgép­pel rendelkeznek a szövetke­zetek. Ebből sorvetőgép 889. Ez azt jelenti, hogy egy ve­tőgépre a szövetkezeteknél 150 hold terület jut, vagyis két-három hét alatt ma már elvégezhetjük a kenyérgabo­na vetését, ha valamennyi ve­tőgépünk „üzemképes” és az időjárás is kedvez a folyama­tos vetésnek. A szántás és á vetés gépesí­tésén túl megoldottuk a vegy­szerezést. A közös gazdasá­goknak tavaly már 244 per­metező- és porozógépük volt. A kenyérgabona 127 000 hold­jából 64 118 holdat vegyszere- zünk az idén és a kukorica vegyszerezését is a terület na­gyobb részén már megoldot­ták. Az idén 127 ezer hold ka­lászos vár aratásra, és ennek 77 százalékát kombájnnal, 17 százalékát aratógéppel és csak hat százalékát takarítjuk be kézi erővel. Ehhez a gépállo­mások 210, a szövetkezetek 72 kombájnt adnak, ezenkívül 180 tsz-aratógép vágja majd a gabonát. Mintegy a komp­lex gépi betakarítás folytatá­saként ebben az évben már az átvételre kerülő nyolcezer vagon gabonából 1700 vagon­nal, úgynevezett kombájn­tisztán — a szérű mellőzésé­vel — szállítanak magtárak­ba a szövetkezetektől. Gond még a kuHoricabetalcarítás A takarmánynövények kö­zül a siló termesztése és be­takarítása tökéletesen gépesí­tett. A termelőszövetkezetek­nek már 348 silókombájnjuk van. A lucemafélék betakarí­tásához évről évre több és több gépet kapnak a gazda­ságok. Fűkaszából 657 (öt éve még csak 467), rendsodróból 455 (korábban 233), kazalozó- ből 500 áll rendelkezésükre A megtermelt és zömében gé­pekkel felrakott, elszállított és kazalozott takarmányszénát korszerű módon szárítják ma már a termelőszövetkezetek nagy részénél. A tavaly előtti 114 hideglevegős szénaszárító, tavaly 126-ra emelkedett és az idén újabb 12 megépítésé­vel elérjük, hogy átlagosan egy termelőszövetkezetre egy szénaszárító jut a megyében, így a megtermelt pillangós széna 33—40 százalékát kor­szerűen készíthetjük elő táro­lásra és takarmányozásra. A kukorica vetését teljesen, a növényápolási munkákat (vegyszerek segítségével) az idén már 73 százalékban gé- pesitették. Nincs megoldva a kukorica gépi betakarítása. Külföldön már konstruáltak ilyen gépeket, tömeges elter­jedésüknek technikai és tech­nológiai akadályai vannak. Je­lenleg szövetkezeteinknél mindössze hat kukoricabeta- karitó gép van. A közel) évek feladata lesz ezt a fontos és nagy fizikai megerőltetést je­lentő mezőgazdasági munkát gépesíteni. Már több burgonya- és cu­korrépaszedőgéppel rendelke­zünk. összesen 112 Ilyen gép segíti az őszi betakarítást. A talajerő visszapótlását 282 szervestrágya-szórógép és 591 műtrágyaszórógép segíti a ter­melőszövetkezetekben. Kihasználni a gépehet! Napjainkban már bizton el­mondhatjuk, hogy a növény- termesztést — néhány betaka­rítógép kivételével — gépesí­tettük. Alig van 5—6 termelő- szövetkezet, amelyiknek nincs fűkaszája, járvasilózója vagy ültetőgépe. Alapvető erő- és munkagéppel minden közös gazdaságot elláttak az utóbbi években. A következő eszten­dők feladata lesz — a kiöre­gedő gépek fokozatos pótlása mellett — a géppark kapaci­tásának jobb kihasználása, üzemképes állapotban tartá­sa, teljesítményének növelése. Gáldonyi Béla Hatezres narvüzem Mohácsén? Automatizálás tízmillióért Centrolit vasy perselyöntöde Az öntöde bővítését az idén meekezdik Régi kohász szokás szerint fordított sapkában kellett vé­gig mennie a gyár udvarán annak, aki selejtes öntvényt adott ki a kezéből. Az öntöde Vállalat Mohácsi Gyáregysé­gében — ha ez a szokás jár­ná — szerencséré alig akadna, akit sorsa erre kárhoztatna. A vállalat 16 üzemében átlagban 7—8 százalékra tehető a selej­tes termékek aránya. Ezzel szemben a mohácsi gyáreev- ségben 3,2 az öntödei selejt. Ez a kimagasló eredmény első sorban annak köszönhető, hogy megszigorították a mi­nőségi ellenőrzést, bevezették a minőségi munka premizálá­sát, a selejt büntetését, s meg felelő műszaki feltételeket te­remtettek a munkák jobb el­végzéséhez. Az elmúlt évi tervüket az árvíz okozta kiesés ellenére teljesítették, s több, mint 52 millió forint termelési érté­ket hoztak létre. Jelenleg a gyár vezetőit leginkább a termelés gazdasá­gosabbá tétele foglalkoztatía. A gazdaságosság javítása ér­dekében egyik fontos kérdés, hogy sikerül-e megvalósíta- niok a forgácsoló részleg ka­pacitásának maximális kihasz nálását. A túlórák helyett ezen a munkahelyen a több­műszakos termelés megvalósí­tása látszik célszerűnek. A tervek szerint idén már el­kezdik annak a 10 millió fo­rintos beruházásnak megvaló­sítását, amelynek eredménye­ként felerészben sikerül auto- matizálniok az öntödét, ez pe­dig kedvezően hat majd a tér melés gazdaságosságára is. Szó volt arról is, hogy a III. ötéves terv során Mohácson épülne fel az ország egyik legnagyobb új létesítménye, a százezer tonna kapacitású centrolit, amely előreláthatóan közel hatezer embert foglal­koztat. öt város jött számí­tásba, Mohács mellett szólt az, hogy kikötője, megfelelő csa­tornahálózata van. könnven beszerezhető a homok, s közel van a kokszolásra alkalmas komlói szén is. UgvaneVVor Mohácsi-sziget kimondott élés tára lehetne egy üzem dol­gozóinak, a környék pedig munkaerőt is tudna biztosí­tani. Az üzem Mohácsra tele­pítése azonban egyelőre bi­zonytalannak látszik. Ugyanakkor szóba kerti’t egy perselyöntöde építésének lehetősége is, amelyhez a je­lenlegi vállalat továbbfejlesz­tése kellő alapot képezhetne Egy kitüntetett munkahelyén Bognár Kálmánt, a DÉDASZ nagyharsányl üzemének ve­zetőjét a Mun ka Ordern rend ezüstfokozatával tüntették ki. Nem egyszerű dolog bemu­tatni egy vezetőt, akit nem­rég kitüntettek. A személyes ismeretség hiánya alig nehe­zíti feladatomat, hiszen a kollégák, a beosztottak véle­ményéből többet tudhatok meg Bognár Kálmánról, mint­ha csupán vele beszélnék. At­tól félek, amiért írok róla: a kormánykitüntetéstől. — Nem akarom, hogy eltakarja az embert. — Milyen ember Bognár Kálmán? — kérdezem a nagy- harsányi üzem egyik irodahe­lyiségében. — Nehéz ezt meghatározni. Nyugodt, higgadt, vitathatat­lanul segítőkész. Pártmunkát, társadalmi munkát bőségesen végez, egyébként munkásőr, vb-tag. Qtem kill elmenni (Verő Amíg négy lányból asszony less — Ismét divat a lányszöktetés? Egy kis titkolt házasság, meg­ható szerelmi sztori, némi pletyka akad még Baranyá­ban, — Júlia-történetekért nem kell elmenni 'Veroná­ba. Hát még ha nem plety­káról van szó, hanem szín­igaz ügyecskékről? És hát még ha egyszerre négy Me- csek-vidéki lányka érdekelt az ügyecskében? Szóval Frankfurtnak van milliárdos Nitribit-ügye, Hollywood egyéni Mans- field-válóperek híreivel di­csekedhet — csak meg kell fizetni a magazinok árát — nekünk pedig saját tulaj­donú négyes lányszökteté- sünk, mégpedig egyetlen községben. Amellett ingyen­ben van. Na szóval megyen a Sásd környéki kislány a szülei elé, még szeptemberben: — Már bizony én férjhez megyek! — Na, nézd a taknyost, hiszen most érettségiztél! — Na és? — Majd adok én neked! Szó szót követett, egtiszer­csak hajnal tájt hűlt helyét lelik a lánynak. — Hát ez hová lett? Aztán addig keresték, amíg rájöttek, hogy a kis­lány időközben asszony lett. Megszökött. — Nem élem túl! — Így a szülők. — Nahát! — így a falu. A harmadik határban még javában értékelték az ügyet, mikor október tájt egyszer csak jön ám a h!r: — Az éccaka újból meg­szökött egy lány. Mert, hogy azt is koránlották még férj­hez adni. Az anyja ezt kiabálta: — Fogjatok le, mert a kútba ugrok! De nem ugrott bele, pe­dig le sem fogták! A falu ideges lett, ami úgy látszik, hidegen hagyta az ifjúságot, mert rövidesen ismét megszökött egy lány a szeretőjével, aztán még egy. Igaz, egyikük kicsit vá­logatósnak bizonyult. Na, nem nagyon, mindössze a.z esküvő előtt vőlegényt cse­rélt. Valószínűleg eszébe ju­tott egy nyári szerelem, mert bement a postára és táviratot adott fel a dombó­vári fiúnak, aki előtte a faluban sofőrködöit: — Ha nem jössz azonnal értem, holnap férjhez me­gyek! De a sofőrnek akadhatott egy szabadnapja, eljött és ő lett a férj. A szülők persze hónapo­kig azt mondogatták a lá­nyoknak: — Kitagadlak! Sírás, könyörgés mit sem segített, a kész tények elé állított papák és mamák merev nyakkal mentek el az utcán leányuk mellett. Azóta erről beszél a sás- di járás. Mert termelés ide, munkaegység oda, unatkoz­ni nem szeret a dolgozó, te­hát jól jön az ilyen sztori. A baj csak az, hogy a négy kislány csodája sem tart örökké. Eláruljuk: nemrég az utolsónak a szülei is megbékéltek. Lévén, hogy időközben jelentkezett a har­madik generáció is. Csak­úgy, mint a többi lányká­nál. A béke tehát szent, a falu tovább nem lesz ideges, legfeljebb nem tud miről be­szélni. No, de reméljük, egy zűrös szerelmi ügyért a jö­vőben sem kell elmenni Ve­ronába. Földessy Dénes Nem árulok el titkot, ha be­vallom: számítottam ilyesmire. A nagyharsányi üzemvezető­ség másodszor ért el országos első helyezést. Bognár Kálmán nyilván tevékeny részese en­nek a sikernek is. De én va­lami másról szeretnék hallani. — Milyen főnők? — Ennél könnyebbet kér­dezzen! Nekünk jó. — Talán egy kicsit túlságo­san is jó .;. — teszi hozzá az együk technikus. — Hogy érti ezt? — Többször megbírálhatna bennünket. Jogosan. De ezt többnyire beszélgetés formá­jában intézi el. — Volt önök között nézet- eltérés? — Nem, az nem. Bár vitat­koztunk. Általában neki volt igaza. Megyek a másik technikus­hoz. — Üzemét szerető, becsüle­tes ember — felel a kérdé­semre. — Milyen főnök? — Azt szokták mondani, \ hogy egy főnök sohasem jó. ' De akkor nem lenne jó, ha ki- ! engedné kezéből a dolgokat. ! ö elvárja, és meg is követeli, j hogy tudjon mindenről. — Nem elnéző egy kicsit? — Nem. Igen sokszor meg- í bírál bennünket. — Milyen szakember? — Sokat tanultunk már i tőle. Kisteleki elvtárs, az üzlet- ! igazgatóság főmérnöke mondta egyszer, hogy kár volna egy ilyen jó szakembert nyug- j díjba küldeni. A párttitkár a felszabadu­lás óta együtt dolgozik Bognár Kálmánnal. Jól ismeri: — Ha nem komoly a dolog. > sok esetben elnéző. Apró-csep­rő hibákért nem alkalmaz re­torziót. Ha ezt tenné, káros következményei lennének Nem erőszakolja a véleményéi senkire, inkább meggyőzi az embereket. Megbízható kom­munista. éveken keresztül m—? választották vezetőségi tagnak. Jelszava, hogy együtt dnl«'’7- zunk, mert ha a teher több ember vállán oszlik rr-g; könnyebb. Oktatja munka^r- so't, politikailag. szakma” og segíti őket. Nem kis r*<?•*>; van a jó kiliektíva, a két s~o. ciaiista brigád, s a két ""''a- lista körzet kialakításában — Milyen szakember? — Több évtizedes gvakor’a- ta és területismerete van. Szinte minden oszlopnak is­meri a helyét Ha valaki ma­gasabb képesítéssel is kcríl'no ide, évek kellenének mié óe” meg tudná csinálni, mint a Bognár elvtárs. — Milyen a kapcsolata a párt- és a gazdaságveze’é' között? — Nagyon is jó. Van uev»s. amikor vitatkozunk, de ez együtt jár a munkával. Utoljára a siklósi körzet vezető szerelőjét látogatom meg. Tőle tudom, hogy mű­ködésük óta nem volt halálos baleset itt, ami az üzemve­zető higgadt lelkiismeretessé­gének újabb bizonyitéka. — Sajnálnánk, ha nyugdíjba menne. — Ezt munkatársai nevében is mondja. — Mit gondol a főnökéről? Nem elnéző egy kicsit? — Ha valaki hibát követett el, azonnal megmondta. De szépen ..; Én is olyan vagyok, ha szépen beszélnek velem, mindent megteszek. Aczél Gábor 3 nag» alatt előhlvfuk színes amatőrfilmjeit (Kodak kivételével), diáit és keskeny mozifilmjeit! Az előhívandó filmet küldje be az alábbi címre: FŐVÁROSI FOTO VÁLLALAT 1» sz. műterme, Budapest, VI., Rudas L. u. 20. — A kész munkát postán, címére, utánvéttel elküldjük.

Next

/
Thumbnails
Contents