Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
1966. ÁPRILIS 24. napló 3 Negyedszer kerül Bólyba a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja Amíg Kisjakab Lajosra, a Bólyi Állami Gazdaság igazgatójára vártam, megpróbáltam összegezni az elmúlt évek kitüntetéseit. A 27 30Q holdon gazdálkodó állami gazdaság most éppen negyedszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Először 1962-ben, aztán 1963-ban és 1964-ben, majd pedig most a tavalyi eredmények alapján. T zenfcarmadszor élüzem Eddig tizenháromszor volt élüzem (1949-ben hozták létre az állami gazdaságot) és kapott országos kitüntetést, mint például 1962-ben az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlaját, vagy a VII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny egyik győzteseként a megyei párt- bizottság zászlaját. Őrzője a földművelésügyi miniszter vándorserlegének, melyet 1962-ben és 1964-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nyert. „Most is szeretnénk megpályázni” — mondta később Kisjakab Lajos igazgató, akit az elmúlt években jó munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntettek ki; Eddig a kitüntetések. Ami a gazdaság munkáját illeti, évek óta az élvonalban van. Munkájuk jelentősége éppen abban rejlik, hogy nem 100—200 holdakon, hanem 27 300 hold átlagában, harminc község határában érnek el évről évre kiváló eredményeket. így például tavaly búzából 20,4 mázsás átlagtermést takarítottak be 4500 holdról. Kukoricából 28 mázsa volt a múlt évi holdanként! átlag. A Bólyi Állami Gazdaság tavaly 6500 holdon termelt Kukoricát, melyet saját hibrid-üzemében dolgozott fel vetőmagnak. Az idén 304 vagon kukorica-vetőmagot küldenek Csehszlovákiába, Német Szövetségi Köztársaságba. Kiáoricatermesztés világszínvonalon Kukoricatermésük — világ- színvonal. Hasonló átlagokat Kaliforniában és a kanadai nagy kukoricatermő vidékeken érnek el. Termesztési módszereikről, eredményeikről rendszeresen jelennek meg méltató cikkek, hivatkozások a mezőgazdasági nemzetközi szakirodalomban. A növény- termesztésben még egy jelentős terület van, amelyben kiváló eredményeket érnek el már évek óta: komlóból 150 hold átlagában 5 mázsás termést takarítottak be. Az ország komló terméséinek 16 százalékát adja a Bólyi Állami Gazdaság. Az Állattenyésztésben elsősorban a baromfi jelent hazai, sőt, nemzetközi viszonylatban is kimagasló eredményt. Igaz, új a 40 ezer férőhelyes telep, de máris kimagaslóak az eredmények. A második ötéves tervidőszak ban 10 millió tojást adtak közfogyasztásra, most az új baromfikombinát beállásával — ezt a mennyiséget csaknem egy esztendő alatt megtermelik. Szép eredményeket mutatnak fel a hústermelésben is, hiszen egy holdról több, mint egy mázsa húst adnak az államnak. A korszerű termeléshez az elmúlt években teremtették meg a kedvezőbb feltételeket. A bólyi vasútállomás mellett kis gyárnak is beillő üzemek működnek. A hibrid-üzem évi termelése 32—34 millió forint, és ezt mindössze 64 fizikai dolgozó bonyolítja le. A számokat még sokáig sorolhatnám, melyek mindazt bizonyítják, hogy összehangolt, jó munkával, a műszaki gárda számos értékes újításával, a termelési folyamatok precíz kidolgozásával egy év alatt mintegy 220 millió forintos értéket állítottak elő. A jó munkáért nem maradt el a jutalom: — április 30-án Fehér Lajos elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese adja át számukra a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. 2500 dolgozó Kisjakab Lajos igazgató beszélgetésünk során többször említette — az eredmények is bizonyítják1—, hogy az elmúlt évek kiváló eredményeinek elérésében nagy szerepet játszottak az üzemegységben dolgozó 27 szocialista brigád tagjai, a kommunistáik, a két és fél ezer dolgozó. Gáldonyi Béla Jelentkezett a milliomos A lottó 10. játékhét! ót ta- lálatos szelvényének tulaj- donosa máris jelentkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon és letétbe helyezte a több mint 2 millió forintos főnyereményt jelentó 3 975 619 számú szelvényét. A nyertes Balogh istvánné sashalmi lakos, férjével együtt az IKARUS gyár dolgozója. Négy gyermekük van, a nagyobbik, 18 éves fiú szintén az IKARUS-ban dolgozik, géplakatos, a kisebb pedig iskolai tanuló. Két lányuk már férjnél van. A telitalálatos lottózó elmondotta. hogy a főnyereményt alapos megfontolás után használják fel, minden gyerek kap belőle, s az egyik lányuk lakásproblémáját is megoldják. A nyereményt május 4-6n, az IKARUS Karosszéria és Járműgyár dolgozóinak nyilvánossága előtt fizetik ki. AZ ÉPÍTŐK BÜSZKESÉQE A Vasút utcai kilencemeletesek Évek munkájának elismerése Harmadszor kapja meg a Minisztertanács és a SZÓI vándorzászlaját a Baranya megyei Építőipari Vállalat A nyomdában már készül a meghívó: „A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával háromszor, az Élüzem címmel kilencszer kitüntetett Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szeretettel meghívja önt zászlóátadási ünnepségére ...” Az igazgató titkársága ezekben a napokban a szokottnál is forgalmasabb, a napi munka mellett folynak az ünnepség előkészületei, s egymás után érkeznek a jókívánságok. A vállalatot ért magasszintű elismerés nemcsak a tisztesség miatt ünnep a vállalatnál, hanem azért is — sőt elsősorban azért —, mert egy öt évvel ezelőtt megkezdett munka értelmét, sikerét, életrevalóságát igazolja. Az első panelház 1960-ban történt. Pécsett, ! az újmecsekaljai városrészben ! megkezdődött az első, panel ; szerkezetű, többszintes lakó- ' ház építése. Ezt megelőzően i — 1957-től — lázas előkészítő CSABAQYÖNQYE Tavasz első napján, március 21-én nyílt meg a belvárd- gyulai tsz kisvendéglője, s alig egy hónap múltán máris hírneve van. Halászlevét, malac- pecsenyéjét, bogrács-gulyását, diós. túrós rétesét, tejsz'nha- bos feketéjét úgy emlegetik a pecs-mohácsi átutazók, mint a pesti 6-os úthoz szokott utasok a dunakömlődi, a paksi vendéglők híres-neves ételkülönlegességeit. Pedig a belvárdgyulaiaknak csak „hátsó” gondolatuk volt a reprezentálás. A tsz vezetőségét mindenekelőtt a kény- szerűség inspirálta erre a lépésre. Többek között az, hogy a mezei munkákon dolgozó embereknek, reggelit, de főleg délidőben üzemi étkeztetést biztosítson. Gondot okozott az is, hogy a gazdaságuk bemutató üzem lévén egyre nehezebben tudta megoldani a csoportos látogatásokkal járó vendégfogadást, na és nem utolsó sorban az, hogy a tsz fiataljai, de az idősebb generáció is hozzájuthasson végre egy sajátjának mondott szórakozóhelyhez. Azonban „étkeztetés’’ közben jön meg az étvágy. Ahogyan alakult, szépült az üzemi étkezde, úgy léptek egyre merészebben előre az egyéb igények is: ha már megvan a fundamentum, miért ne emeljenek rá hasznosabb felépítményt is. Ezt már precízebben fogalmazták: mi lenne, ha a szövetkezetük szabadrendelkezésű termelvényeit is itt értékesítenék? Hagyjuk most a merész tervet követő vitákat, az elvi, a konkrét akadályok leküzdését és folytassuk onnan, hogy végül is odakerült a hivalkodó cégtábla az eredetileg nagyon szerény célokat szolgáló épület homlokzatára: „Csabagyöngye Kisvendéglő”. És ha az imént „hivalko- dót” mondtunk, tegyük mindjárt hozzád hogy még ez a 1 még a hamarosan étlapra keI rülő tejfeles túrót, aludttejet, s mindenekelőtt a roston sült keszeget, a fokhagymás csukát, és a négyféle húsból, kétféle köretből kreált „bel- várdgyulai tálat” és még ezekkel sem értünk végére a vendéglátói figyelmességnek. Nem szóltunk még a készülő fedett tekepályáról, a tarkaemyős nyári kerthelyiségről, a leendő télikertről és a kisvendéglő autószerviz-szolgálatáról amely ben az autómosástól a gyorsjavításig mindent házilag vállalnak majd a tsz jav főműhelyének szakemberei, amíg a vendég kényelmesen elfogyasztja az ebédjét. Tehát mindent saját erőből, s majd mindent saját alapokból, Saját tóból a halászlének valót, a roston sültet, saját szőlőből a bort, gyümölcsösből a pálinkát, saját ólból a malacpecsenyének, és a „belvárdgyulai tálnak” valót, nem is beszélve a saját kertészet primőr áruiról, amelyhez jóelőre megtervezték már az útszegélyre építendő árusító pavilont is. A kisvendéglő vezetője és a gazdaság fő- agronómusa nagyon óvatos becsléssel, előkalkulációval kiszámította, hogy ebben az évben „csak” negyedmilliós, de jövőre már több, mint félmillió forintos tiszta jövedelmet várnak a Csabagyöngyétől. 9- Kijelző is nagyon szerényen tükrözi a valóságot. Mert a kisvendéglő valóban gyöngyszeme a legkényesebb értelemben vett hasonló rendeltetésű létesítményeknek. Kezdjük talán a felszereltségével, amelynek különös rangot éppen a tulajdonviszony ad. Kevés tsz dicsekedhet hasonlóval. A 170 vendéget befogadó műanyagburkolatú termekben minden bútordarab választékos ízlésről tanúskodik, mégis külön kell szólni a technikai berendezésről. Az elektromos söntéspult háromkaros „Budapest” presszógépe, a cukrász- sütemények, tejesáruk beépített hűtővitrinje, a légfüggönybe palackhűtő, a fagylaltgép, a „Grill”-sütők, amelyeken a vendégek orra, szeme előtt készül a malacpecsenye, mind-mind a nagyvárosi vendéglők igényességét miliőjét kölcsönzi e „C” kategóriával szerénykedő „vidéki rokonnak”. Mit mondjunk még róla? Raktáraiban házikészítményű kolbász, szalámifélék, füstölt húsok, sajáttermésű borok, kisüsti pálinkák, s hogy megint csak a technikánál maradjunk, a pincéjükben valóságos törpe „jéggyáruk” is van, amely nyolcóránként 25 tábla jeget produkál. Az ételek közül néhányat már említettünk, de kiegészítésképpen hozzá kell sorolni munka folyt; a vállalatra nehezedő nyomás ugyanis égetően szükségszerűvé tette, uj, kevésbé munkaigényes és Jajban gépesíthető technológiák kidolgozását. A legalkalmasabbnak a nagypaneles építkezés látszott. A jól ismert nyugati és csehszlovák eljárások azonban csak a hazai anyagokkal éveken ?t végzett kísérletezés után valtak felhasználhatóvá. A laboratóriumi sikerek után az első igazi lépést az 1958-ban felépített panelüzem, majd ezt követően az év nyarán befejezett nagypaneles lakóházak jelentették. Ezek az épületek meg földszintesek voltak, az eljárás használhatóságát azonban Kétségtelenül igazoltak. 1960- ban befejeződik az 1000 lakas- kapacitású új panelüzem építése többszörös módosítás után minden igénynek megfelelnek a tervek, beszerzik a szükséges gépeket, betanulnak az emberek, s bar mindez visszatekintve gyorsnak es zavartalannak tűnik, akkor éveket igényelt, öt ev kemény munkája van a múlt év végén írt jelentés számai mögött: a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1965-ben a tervezett 664 lakással szemben 971-et épített, s a lakások több mint fele panel eljárással készült... Dráva menti Újjáépítési Szövetkezet A vállalat történetét még senki sem írta meg, de ha valaki mégis vállalkozik.majd rá a Dráva menti Ujjaepit-si Szövetkezettel kell kezdenie. 1947-ben, a súlyos harcok következtében lerombolt Drava menti falvak újjáépítésé érdekében hozták létre a megye első nagyobb építőipari koncentrációját, mely százötven- kétszáz emberrel dolgozott, ök alkották az újjáépítés si- keres befejezése után, az 1949- ben létrehozott Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalat törzsgárdáját is. Az okmányok tanúsága szerint a június 1-én megalakult vallalat 235 fizikai és 14 műszaki, ii- letve adminisztratív dolgozóval kezdte a munkát, a rendkívül gyors ütemű orszagepi- tés azonban máról holnapra nagyvállalattá fejlesztette. — 1950- ben már 3700 munkás dolgozott a négy megyére kiterjedő területen, s a műszaki személyzet létszáma is meghaladta a kétszázötvenet. Az elnevezés és felépítés az évek során többször is változott, míg végül 1954-ben, a mélyépítő vállalatok bevonásával, egy minden feladat megoldására alkalmas, nagy teljesítményű vállalat jött létre. A történetíró minden bizonnyal három szakaszra osztja majd az elmúlt, közel két évtized eseményeit. A Drava menti társulás, a nagyvállalat megalakulása után az MSZMP Központi Bizottságának 1964. február 30-án kiadott, építőiparral kapcsolatos határozata jelenti az új szakasz kezdetét. A feladatok évről évre nőttek. Napirendre került a műszaki fejlesztés, építésszervezés; egyszóval: az építőipar „iparosításának” kérdése. A II. ötéves terv időszakában a megye területén 11 600 lakás, 143 iskolai tanterem, 245 óvó«, dai férőhely, 2000 kultúráit-* 1.» honi férőhely, 200 ezer állat befogadására alkalmas' istálló, illetve korszerű ól épült; befejeződött az Erőmű, a Farost- lemzgyár, a Hidasi Brikett- gyár, a szénbányászati tröszt három legnagyobb üzemének rekonstrukciója, s mindezek többségét az állami építőipar készítette. Korszerű középmagas épületek A múlt év végén az Építésügyi Minisztérium Pécsett ülésező kollégiuma a megye építőipari helyzetének elemzése után megállapította, hogy az állami építőipar tett a legtöbbet a párt határozatának végrehajtása érdekében. Bár a létszám alig emelkedett — megyei szinten még mindig 2400 építőmunkásra lenne szükség —, a vállalat kapacitása a hatékony gépesítés révén jelentősen megnőtt. A mezőgazdasági építkezések meggyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében a vállalat szorgalmazta a panelistállók rendszeresítését. Ezt az illetékes minisztériumok is jóváhagyták. A lakásépítkezésben pedig megtörténtek az előkészületek a korszerű, középmagas — kilenc-tízemeletes — panelházak szerelésére. A III. ötéves terv 4900 lakást irányzott elő Baranyára, s ebből 4200 paneleljárással fog felépülni, túlnyomórészt az Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. 1965-ben megkezdték az évi ezer lakás kapacitású épület- gépészeti előregyártó üzemegység felépítését, ami ugyancsak a kivitelezési idő csökkentését eredményezi. Az új kisegítő üzem az idén már dolgozik. A Minisztertanács és a SZOT harmadízben elnyert Vörös Vándorzászlaja az 1964. februárjában megkezdett út helyességét, a szakma szere- tetét és az adott szóhoz való férfias hűséget igazolja, mint ahogy erről tanúskodnak szerte a megyében az épülő új házak, s a földből máról holnapra kinövő fehér panelfalak .; . Békés Sándor
