Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
RXHJ. Április 20. llU|iLO 3 Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1- oldalról) — Általában, az a jellemző — mondotta df. Nagy József —. hogy a termeléshez felhasznált anyagok aránya cfvo-vent. az élő munkával váló takarékosságra azonban viszonylag kevesebb gondot fordítottak. Az építőipar, ami az ipari építkezéseket és a lakásépítést Illeti, az átlagosnál kedvezőbb eredményeket ért el. A mezőgazdaság építési is?énye! és a kommunális jellegű építkezéseket azonban kapacitáshiány miatt nem tudta maradékta- mogvglósftpmi A omlói Építőipari Vállalat Tolnába való áttelepítése miatt az építőipari kapacitás elmaradt a beruházási feladatok szabta követelményektől, ma is feszültség érezhető az igények és megvalósításuk között. A munkaerőhiány és a lassú műszaki fejlesztés következ- tétven a termelékenység is az ©’•'■’to'« átipwní^ alacsonyabb mértékben nőtt. A megyében a mezőgazda- sági termelés értéke 16—17 százalékkal, a felvásárlás 29,6 százalékkal nőtt az öt év alatt. A növekedés elsős 'ián a növé^vt^rv'"1 ’ - ékezett. ahol a terméshozamok az országos átlagnál' is kedvezőbbek voltak. 1963-tól az állatsűrűség is emelkedett. Megyénk negyedik helyet foglalja el az országban, a lnT ka- tasztrális holdra eső állatok számát illetően. — Ugyanakkor meg kell mondani, a mezőgazdasági irányítás mechanizmusa elavult, nem felel meg a mai követelményeknek — jelentette ki az előadó. — A tervelőirányzatot ió-közmes időjárás figyelembevételével alakítottuk ki, ezzel szemben az 1964- es évet kivéve valamennyi esztendő időjárása kedvezőtlen volt, nagy károkat okozott a száj- és körömfájás is. Ezek a tényezők, plusz a tsz-tagság elöregedése indokolják. hogy a fejlődés ellenére az ötéves tervnek a termelés 22—23 százalékos növelésére vonatkozó előirány zatát nem tudtuk teljesíteni. 1965- ös eredményeink már biztatóbbak. fi hsrnttdüt ütéves terv előirányzatai Ezután dr. Nagy József ismertette Baranya és Pécs fejlesztésének főbb irányelveit a harmadik ötéves terv időszakában. A tervek szerint a megye beruházásainak 80 százaléka a termelő ágazatokban történik majd. Továbbra is jelentős anyagi erőket fordítunk a bányászat fejlesztésére, de a mennyiségi követelményekről fokozatosan a gazdaságosságra, a jövedelmezőségre és a minőség javítására helyeződik át a hangsúly. Az energia racionalizálási beruházásokból fejezik be a pécsi gőztávvezeték munkáit, szerepel az irányelvekben a pécsi és komlói lakások távfűtésének további fejlesztése is A könnyűiparban automatizált, modem és termelékeny gépek beállítását tervezzük, kihatásuk import és export vonalon egyaránt jelentős lesz. A rostműbőrgyár belépése hazánkban eddig nem gyártott műbőrfajtát fog előállítani. A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházások közül a komplex gépkocsitelep, a tvadó és a pécsi távbeszélő központ a legjelentősebbek. Sor kerül a kereskedelmi hálózat további korszerűsítésére, bővítésére is. A Megyei Tanács gazdasági előirányzatának mintegy 60 százaléka értékhatár feletti beruházás lesz. a fei’esztés súlypontja Komió, Mohács és Harkány vízmű- és csatorna- hálózatának kiépítésére irányul. A lakosság ellátásának javí- tásq érdekében fokozzuk a zö]d.ség- és gyümölcstermelést a harmadik ötéves terv során. Ezt kívánja egyébként a Szigetvári Konzervgyár nagyarányú fejlesztése is. B pártbizottság vitáfa A tájékoztató elhangzása után hozzászólások következtek Nemeskéri László, a Bm. Építőipari Vállalat igazgatója felszólalásában elmondotta, hogy az irányelvek helyesen tükrözik feladatainkat és utat mutatnak megvalósításukhoz is. Az elmúlt öt év munkáját értékelve megemlítette, hogy a vállalat többek között 3200 lakást, 120 isko’ai tantermet és egyéb létesítményt épített. Szólott arról, hogy a lakásoknak immár 70 százalékát előregyártóit elemekből építik, és ebben az évben megkezdik a 10 szintes panelházak építését is. A vállalat munkáját elemezve kitért arra, hogy az építőiparban még jelentős tartalékok vannak, elsősorban a szervezés területén. A műszaki színvonal emelésével, a vállalatok jobb együttműködésével, sokat lehet még a munkán javítani. Annak a véleményének adott hangot, hogy az új gazdasági mechanizmus a szocialista rendszer gazdasági alapjainak megerősödését szolgálja. Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke hozzászólásában a tanácsi gazdaságnak a második ötéves tervben elért eredményeiről beszélt, majd elmondotta továbbá azt, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a rendelkezésre álló 558 millió forint beruházásból 457,7 milliót teljesítettek. Ennek oka elsősorban az építőipar elégtelen kapacitása volt. Több beruházás áthúzódott erre az évre, terhelve az ez évi költségvetést. A harmadik ötéves tervben többek között 91 millió forintot fordítanak útépítésre, 15 milliót az idegenforgalom fejlesztésére, s több mint 200 millió forint áll majd a KÖFA-alap rendelkezésére. Ezután részletes tájékoztatót adott a közlekedés, a mezőgazdaság, az állattenyésztés fejlesztéséről, is. Szabó József, a siklósi járási pártbizottság első titkára elsősorban a lakásépítkezés arányáról szólt, kitérve arra, hogy a megye járási székhelyein a fejlődő ipar több lakás építését teszi szükségessé. Uj lakásokra mindenütt szükség van, — mégis meggondolandó a városok és járási székhelyek lakásépítkezésének aránya. Felvetette, vajon megalapozott-e a harmadik ötéves tervben a 13 mázsás ke- nyérgabona termelési célkitűzés. Caramvölgyi János, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója a tröszt harmadik ötéves tervével foglalkozott hozzászólásában, különösen a tröszt munkaerőhelyzetét, műszála fejlesztését és szervezési problémáit elemezte. Párái Imre elmondotta, hogy a Központi Bizottság munkájában egyre jobban támaszkodik a területi pártszervekre és lényegesnek tartja, hogy egy- egy fontos kérdésben — mint például a következő ötéves terv, — a megyei pártbizottságokkal konzultáljon határozathozatal előtt. Az így szerzett tapasztalatokat összesítik, ezzel is a realitást segítik elő. Szabó Tibor, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője a vasúttal kapcsolatos problémákról szólva felhívta a figyelmet, hogy már most gondolni kell a Beremendi Cementgyár rekonstrukciója nyomán a Nagyharsány és Villány közötti új vágányhálózat építésére. Sürgette a Siklósi úti felüljáró megépítését, természetesen tudatában annak, hogy minden a népgazdaság teherbíró képességétől függ. Szendrői György, a Pécsi Kenderfonó igazgatója üzemének munkájáról beszélt, megemlítve a devizamegtakarítás számos lehetőségét. fiz irányelvek helyesek A hozzászólók a harmadik ötéves terv irányelveit helyesnek, reálisnak tartották. A hozzászólásokra ár. Nagy József válaszolt. A pártbizottság ezután a második napirendi pont — előadója No- vics János, a megyei pártbizottság titkára —, majd a harmadik napirendi pont — előadója Földes Andrásné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője — megtárgyalásával folytatta munkáját. Fogadás a Városi Tanácson SIBELIUS SZELLEMET HOZTUK EL PÉCSRE Körösi Lajos, a Városi Tanács elnöke tegnap délelőtt búcsúfogadást adott a Városi Tanács elnöki hivatalában Arto Tanner, a Finn Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Olavi Kaja- la, Lahti város polgármestere és felesége, valamint a lahti férfikórus vezetői, LamminAz első negyedév mérlege Huszonnégy Műszaki konferencia a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál A Baranya megyei Építőipari Vállalat műszaki konferenciáját hétfőn délután fél 2 órakor tartották a vállalat kultúrtermében azzal a céllal, hogy irányelveket adjon a műszaki vezetőknek a termelési tanácskozások megtartásához. Rikker Mihály főmérnök beszámolója elején röviden az első negyedév eredményeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a főépítésvezetőségek ismerik éves feladataikat, a program előkészítése még a negyedév elején megtörtént. Az építésszerelés 56 millió forintos negyedévi programját a különösen kedvező időjárás következtében több mint n yol cmill i óval túltel j esítette. ugyancsak jelentős mérvű' a túlteljesítés a vállalat segédiparában. Átadásra került a nyugati főgyűjtő és 114 lakás, utóbbi 24-gyel több a tervezettnél. Csaknem teljesen megvalósult a gépészet átszervezése. Az általános gépszerelőket — a villanyszerelőket külön — összevonták a gének üzembiztonságának növelése érdekében. — Ez az átszervezés a második negyedévben teljesen befejeződik mondotta Rikker Mihály, majd áttért a második negyedévben a vállalat előtt álló feladatok ismertetésére. Az építésszerelés második negyedévi programja 110 millió, a segédipar terve 23 millió forint. A negyedévben megvalósuló beruházások között első helyen kell említeni a 400 ágyas egyetemi klinikát, melynek A-szárnya már átadásra került, a B- számy átadása jelenleg folyik, a C-re pedig májusban kerül sor. 193 lakás építése fejeződik be a második negyedévben a tervek szerint, 60 Mohácson, 90 a nyugati városrészben, a többi pedig, mint emeletráépítés a Petőfi és a Kolozsvár utcában. Fodrászüzlet, hús- és élelmiszer- bolt egészítik ki az átadásra kerülő létesítmények listáját, összességükben mintegy 300 milliós volument képviselnek a második . negyedévben befejeződő beruházások. Rikker Mihály elmondotta, hogy a vállalat betónigényé- nek folyamatos kielégítésére, a gépészet mobil betonközpontot létesít Szigetváron és az AKÖV-telep építkezésén. A létszámprcklémákrcl szólva megállapította, hogy a létszám globálisan elegendő, de egyes területeken, mint például a kubikosoknál hiány mutatkozik. Ezt az önkéntes nyári építőtáborokban dolgozó kiszistákkal és a honvédség segítségével kívánják enyhíteni. Az első negyedévvel ellentétben teljes kapacitással fognak dolgozni a vezérgépek, segítségükkel 130—140 lakás összeszerelése biztosítható. Idén már a panelüzem és a stáza födémgyártó kapacitásának kitöltése sem okoz problémát, 600 lakás, illetve 200 ezer négyzetméteres födém gyártása várható éves szinten. Ezután az idén állandósított „tói—ig”-bérrendszer pozitív iiatásait taglalta a főmérnök. — A vállalatra hárul az a feladat, hogy — az alsó és felső bérhatár között __ a bes orolások helyes megállapításával érdekeltebbé tegye a dolgozókat, és fokozottabban dotálja a jól dolgozókat — mondotta befejezésül. A vállalat műszaki dolgozói közül számosán mondták el a második negyedéves terv teljesítésével kapcsolatos észrevételeiket meki kórusigazgató és Kalevi Niemi karnagy tiszteletére. A fogadáson megjelent dr. Ga- labár Tibor, a Városi Tanács titkára, s Pécs kulturális életének több vezetője. Otthon éreztük magunkat Körösi Lajos megköszönte, hogy a neves finn vendégek és Lahti férfikórusa ellátogattak hozzánk, s lehetővé tették, hogy tovább mélyítsük és erősítsük a két város barátságát. Gratulált a lahti férfikórus vendégszerepléséhez, a nagyszerű és emlékezetes művészi élményhez. Mint mondotta, most elbúcsúzunk, de nem véglegesen, mert a két város vezetői a jövőben is találkoznak, s továbbra is erősíteni, bővíteni fogjuk a két város, két nép barátságát. Ölavi Kajala válaszbeszédében megköszönte a meleg, vendégszerető fogadtatást. Mint mondotta, a finn ember otthon érzi magát Magyarországon, Lahti képviselője pedig Pécsett különösen. Tréfásan jegyezte meg: ismét meggyőződhettek arról, miért híres a magyar vendégszeretet, miért neves a magyar bor és a konyha. — Sibelius szellemét hoztuk eí Pécsre — folytatta —, és az a véleményünk, hogy a két város, a két nép nemcsak a zenében találhatja meg a közös nyelvét. Bővíthetjük a kapcsolatokat más területeken is. Már említést tettem arról, hogy jó volna, ha az újságírók és pedagógusok kölcsönös látogatást tennének a két városban. Ez csak két lehetőség, amit újabbak követhetnének. Szívesen látjuk önöket Lahtiban, szívesen látunk minden olyan embert, aki népünk és városunk élete, kultúrája iránt érdeklődik. A kapcsolatok fejleszthetők A pohárköszöntőket rövid sajtótájékoztató követte, mely- j nak során a Dunántúli Napló és a Magyar Távirati Iroda pécsi kirendeltségének munkatársai tettek fel kérdéseket. Lapunk munkatársa megkérdezte: milyen területeken lehetne még bővíteni a kapcsolatokat? Nem lenne-e célszerű például, ha a két város neves építészei és városrendezői ellátogatnának Lahtiba, illetve Pécsre, s tanulmányoznák egymás munkáját? Olavi Kajala válaszában határozott igennel felelt a kérdésre. Mint mondotta, valóban gyümölcsözők lennének az ilyen kapcsolatok. Szívesen fogadnak minden ilyen irányú törekvést, a finn építészek nagyra értékelik a közös tapasztalatcseréket. Ami az esetleges irodalmi és más, képzőművészeti jellegű kapcsolatokat illeti, Lahti polgármestere úgy nyilatkozott, hogy elvileg ennek sincs akadálya. Az esetleges cserekiállítások megrendezése lényegében pénzkérdés. Véleménye szerint az Irodalmi életben Lahtinak még nincsenek olyan hagyományai. mint Pécsnek. bár hangoztatta, hogy bővíteni kellene a két ország irodalmi kapcsolatait is. Ugyancsak munkatársunk kérdésére válaszolva elmondotta, hogy elvi megegyezés született egy pedagógus csereküldöttség kölcsönös látogatása tárgyában. A tervek szerint kisebb, körülbelül öttagú pécsi pedagógus küldöttség látogat el Lahtiba és viszont, tanulmányút ielleggel. Hozzátette: a férfikórus tagjai között van egy pedagógus Is, aki azért jött Pécsre, hogy a magyar, illetve pécsi zenei oktatást tanulmányozza. Tetszett Újmecsekalia Olavi Kajala néhány évvel ezelőtt járt Pécsett. Munkatársunk megkérdezte; véleménye szerint mennyit változott és fejlődött Pécs azóta, s előnyére szolgáltak-e Pécsnek azok a változások? Lahti polgármestere válaszában elmondotta, hogy sok a változás és csupa olyan változás, amely megnyerte a tetszését. Az emberek ma szebben és jobban öltözködnek, mint korábban, az üzletek, boltok áruválasztéka nőtt. különösen a készruhák választékában szembetűnő a fejlődés. — Az elmúlt években tovább fejlődött Pécs Ujmecsek- alja nevű városrésze is — mondotta —. Az Olimpia környékén az építkezés olyan stádiumba jutott, hogy alkalmunk volt megítélni a város- rendezés koncepcióit. Mondhatom, nagyon tetszettek azok a koncepciók, a házak tágas, napfényes elhelyezésének rendje, s örömünkre szolgált, hogy olyan városrészt láthattunk, amely nemcsak modern, hanem sajátosan eredeti is. Hasonlóan, csak csupa jót mondhatok az épülő új. négyszáz ágyas klinikai tömbről is. Amikor ott jártam, úgy éreztem, hogy abban az épületben minden helyet kap. amire az embernek szüksége van. A Magyar Távirati Iroda pécsi kirendeltsége vezetőjének kérdéseire válaszolva Kalevi Niemi karnagy elmondotta: igen nagy hatást tett rájuk a kamarakerusok pécsi fesztiválja. Megítélése szerint a magyar nép nagyon muzikális, a magyar zenei oktatás igen fejlett. Szeretnének tanulni a magyaroktól, illetve pécsiektől ebben a tekintetben, s remélik, alkalmuk nyílik még arra, hogy találkozhassanak. Arto Tanner, a finn nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Olavi Kajala és felesége illetve a lahti férfi aus Híjái a fogadás után elutaztak városunkból. U. U
