Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-19 / 91. szám
1966. ÁPRILIS 19. napló 3 Harmincmilliós tsz-major Fedett gépszín — Korszerű műhelyek — Fürdő és üzemi étkezde Neonfény és virágágyak Úgy érzi az ember, hogy valamilyen vállalat vagy gyár területére lépett. A maga nemében nagyüzem, bár igaz, hogy a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet minta- nvüorja. A 12 holdas, bekerí- t tt majorban megtalálható r'i-den, p kövesúttól az iro- cáM®. a fűthető gépszíntől az üzemi étkezdéig. Csak a porián át v főbejáratnál még a kő- r "vesék dolgoznak, az utolsó ■ '** sokat végzik a portásfült-én. Mert portása is lesz s központnak. Éjjel-nappali szolgálatot tartanak itt és biztosítják a közös vagyon védelmét, a 30 millió forintot érő major biztonságát. A főútvonal felülkezelt 6 méter széles makadámút, két oldalán vízlevezető árokkal, fasorral, parkosított, füvesített szegéllyel. Az üzemi étkezde és a központi iroda között locsolják a rózsatövekből, árvácskákból kirakott ágyúsokat, kis park ez a major ha- taknas területén. Innen már Józsa István tsz- elnök kalauzol tovább és magyarázza el, hogy mit miért telepítettek ide. — Korszerű gépműhelyünk van — mondja. — A fedett gépszín 120 méter hosszú, a fűthető gépszínben pedig télen biztosítjuk az erőgépek zavartalan beindítását. A szerelőcsarnokban esztergapad, fúrógépek, hegesztő-berendezéseik szolgálják a gépjavítást. Lesz bognár- és asztalosmő- helyünk is a majorban. Az utak hossza az egy kilométert Is eléri a majorban. Kétoldalt modem világítást szerelnek fel. — Két istállónk van, egyenként száz férőhelyes, a harmadik most épül, magtárpad- lásos lesz — mondja az elnök. Az öreg istálló magtárpadlására most hordják fel elevátorral a kukoricát. Az alapozásnál is többen dolgoznak, téglát rakodnak egy teherautóról. A téren számozott táblák vonják magukra a figyelmet A táblák mögött pótkocsik. — Minden vontatónak, pótkocsinak számozott helye van, csak oda állhat be — mondja az elnök és hozzáteszi: — így azonnal látom, hogy melyik gép áll, melyik dolgozik. Szolgálati lakások Műhelyek, istállók, gépszínek adnak jelleget a mohácsi Uj Barázda Tsz majorjának. Ezek kiszolgálása, a dolgozók szociális igényeinek kielégítésére viszont még számos létesítmény van a központi majorban. A fürdő és a konyha nem új dolog. Mostanában 110-en étkeznek a tsz üzemi étkezdéjében, de a nyári szezonban 270-re is felmegy a létszám. Mondják, hogy a koszt kitűnő és nem drága. A major területén benzinkút is lesz, melynek két hatalmas tartályát már a helyszínre szállították. Hamarosan beássák a földbe és megkezdik a gépek kiszolgálását. Lakások is találhatók a mohácsi Uj Barázda Tsz központi majorjában. Kertes családi házak, sok virággal. — Három tehenész lakik a majorban — mondja az elnök. — Közel vannak a munkahelyükhöz, jó gondozást kapnak az állatok. A majorban lakik a főkönyvelő, a fő- agronómus, a főkertész, a főállattenyésztő is. összesen hét család. A főútvonal felé fordul, melynek két oldalán ma még bevetett táblák zöldellnek. — Oda szeretnénk néhány szolgálati lakást építeni, ezt a tervünket meg is valósítjuk, csak azon gondolkodunk, hogy miképpen. Emeletes társa^ház formájában vagy pedig földszintes, kertes családi házakat építsünk. Ma még összhatásában „kopár képet mutat” a mohácsi Uj Barázda Tsz központi majorja, de az elültetett 520 hársfa néhány év múlva zöldbe borítja a 12 holdas majort Tízmilliós géppark — Mennyit ér a közösnek ez a központ? Az elnök gyorsan számol. Azt mondja: legalább 30 millió forintot, hiszen csak a gépek, gépi berendezések értéke eléri a 10 milliót. És az egészet állandóan fejlesztik, építik egy cél érdekében: a megye egyik legnagyobb és legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetét minél hatékonyabban, gazdaságosabban irá nyítsák és szolgálják ki gépekkel. Gáldonyi Béla Májusi köszöntő a ty-ben A Magyar Televízióban a május elsejei ünnepi műsor összeállításán dolgoznak. A kamerák ott lesznek a délelőtti órákban a Hősök terén, ahonnan egyenes adásban számolnak be a nézőknek a főváros dolgozóinak ünnepi felvonulásáról. Budapestről átkapcsolnak Moszkvába és az Intervízió helyszíni közvetítést ad az ünnepi eseményekről. Az egész napos program egyik érdekessége lesz a „Májusi köszöntő” című ösz- szeállítás. A verses, zenés műsorban többek között fellép majd a magyar néphadsereg művészegyüttese, a munkásőrség énekkara és a Lovag utcai Általános Iskola énekkara József Attila és Kassák Lajos egy-egy versét Sütő Irén szólaltatja majd meg. Az esti műsort „Majális” címmel ezúttal a Vidámparkból közvetíti. Idény eleit gondolatok Harkányról Milyen legyen a medenceműsor? Dzsessz Divatbemutató Tánczene Kulturális ellátást biztosítani Harkánynak! — Nem először vetődik fel ez a gondolat. S mint minden, ez is elsősorban pénzkérdés. Az illetékes szervek nem is fukarkodnak a pénzzel, legalábbis a reális lehetőségek határáig nem. Komoly tervek születtek, meg is vitatták már e terveket. Mindettől függetlenül azonban vessük fel másképpen a kérdést: kinek, kiknek teremtsünk kulturális ellátást? A gondolat azért indokolt, mert Harkányban lényegében három féle emberrel kell számítani. Van egyszer a született harkányi, aki télen-nyá- ron, vasárnap-hétköznap ott éL Aztán van beutalt üdülő, aki általában két hetet tartózkodik e fürdőhelyen, deákkor nem dolgozik, ráér. Tulajdonképpen ide tartoznak ,a kórház betegei is. Végül a harmadik kategóriát a víken- dezők jelentik, akik csak hét végén lepik el Harkányt egymásfél napra. Nem lehet vitatkozni arról, hogy alapjában véve mindhárom réteg kulturális ellátását biztosítani kellene. De ha ez rDeres mán a hátán.. “ A kép ugyanaz, mint kilenc évvel ezelőtt. Ugyanaz, mint 1957 áprilisában, amikor először került sor katonabúcsúztatóra. A tömött széksorokban mintha most is azokat az arcokat látnánk, még a tekintetük, a tartásuk is ugyanaz. Kicsit feszes, kicsit katonás, amit már nem kémének számon tőlük, s ők mégis számon tartják. Ha névsorolvasás lenne, talán fel is ugranának, vigyázzba vágnák magukat, de nincs névsorolvasás. Azaz már megvolt. Kint az előtérben egy fiatal tiszt nagy fehér lajstromból egymás után böngészte ki az érkező nevét, s az asztalra tett „behívó” cédulákért díszes oklevelet adott nyugtaképpen. Es odabent a nagyteremben? Az elnöki asztalt nem helyezték emelvényre. Vállmagasságban, fejmagasságban van az is a szembenülő, szembenéző „öreg” harcosokkal. Az „obsit’* még ott van minden kézben, zsebbe csak a búcsúztatás után kerülhet. Nem parancs ez, nem kapott rá utasítást egyikük sem, nem tudni hát, hogy mi okból markolják úgy, mint a súlyba eresztett puskát. Mintha nem hinnék, hogy az már végérvényesen „súlyba” marad, s olyan jó volna nem hinni benne. Na, persze, nem a puska, nem is a rég feledett vezényszavak miatt, hanem... Bizonyára egyikük sem fogalmazta meg pontosan, hogy miért, de a várakozó, fegyelmezett csendességben önma- guktól is rendesődnek, sorba- állnak a gondolatok. Huszon- négy-huszonöt esztendőt lépegyszerre nem megy — már pedig anyagi okok miatt nem megy —, akkor nyilván megfontolandó a sorrend: a három féle típusból melyikhez tartoznak többen. A válasz nem kétséges: a harkányi vendégek nagyobbik fele. sőt túlnyomó többsége víkendező. Tehát a többségi elv alapján elsősorban ennek a tömegnek az ellátásáról van szó. Mit adjunk nekik, ami művel, ami valamelyes szellemi többletet nyújt számukra a hét végén? Mindenesetre meg kell állapodni abban, hogy a harkányi víkendező elsősorban a meleg elől menekül, aztán a város kőrengetege elől és lehetőleg beül a vízbe, nyakon- spricceli a szomszédasszonyt és vidáman gondol arra, hogy a sógor most hosszúnadrágban gőzölög a húszon hetes buszon. Aki őt Bach-koncertre akarná kicsalni a vízből, vagy akárcsak egy szabadtéri irodalmi szerzői estre, azt enyhén szólva megcsodálná. Maximum arra hajlandó, hogy szidalom nélkül elhallgassa valamelyik fúvószenekart vagv dzsessz-énekest. De ha ezek olyan harsányak lennének, hogy hét végi dobhártvarepe- dést idéznének elő, akkor bizony sokat veszít varázsából a harkányi víz. A következtetés tehát világos: egyrészt lehetőleg vigyük be a strand kerítésén belülre a kultúrát. Persze ameny- nyire lehetséges. Balgaság lenne csalogatni a vízből a fürdőnadrágos közönséget. Valamiféle ízléses medenceműsorra gondolhatunk, amit I szinte „ázva” is lehet élvezni, I és — ez a másik következtetés — a műsor legyen könnyű és nyári. A dzsessz, a divat- bemutató, a tánczenei verseny — ez való Harkányba Nem rossz ötlet az amatőr tánc- dalénekesek és tánczenekarok versenye sem Ennek esetleg hagyományt és bizonyos rangot lehetne itt biztosítani. A megyei tanács művelődési osztályán olyan ötletet Is hallottunk. hogy az üzemek és különböző szervek öntevékeny együttesei jutalomképpen mehetnének Harkányba, hét végére. A költségeket a fenntartó szerv különösebb megerőltetés nélkül vállalhatná — tehát utazást, fűrdőjegvet. egv ebédet s ez is érne annvit. mint a több száz forintos* egyébként eladhatatlan porce- lántárgv-jutalom. Ugyanakkor ezek az öntevékeny együttesek ingyenesen adhatnálak műsort egy-egy nyári vasárnap. A közönség is kapna valamit. az együttes is. Jó kezdeményezés az Anna-bál Is. Persze számos egyéb lehetőség illene bele ebbe a gondolatkörbe így a siklósi várfesztivál idején, amikoris országos fúvószenekari fesztivál van. például a gvermekzene- karok hangversenyét Harkányban lehetne megrendezni. Egyet mindenesetre nem szabad elfelejteni: mlndéiru 1 csak az érdekelt szervek, á” nénművelés. a szórakeztofö művészek. az őntevék»o>- egvütteseket fenntartó szervek, és a legnagyobb anva®i hasznot élvező vendégl átőinar együttes tevékenységéve' lehet megvalósítani. Áramszünet — Áramszünet lesz április 19-tül május R-lg, 7—17 óráig a Kiss E. u., Béla u., Riopl R. u.. ÜWáB u.. Pósa L,., Torda u. által behatárolt területen; (x) Közgazdászok vitája n megye idegenforgalmáról A Magyar Közgazdasági •Társaság Baranya megyei Csoportja megbeszélést rendezett a megye idegenforgalma fejlesztésének lehetőségeiről. A vitán részt vett dr. Rugási Endre, a városi pártbizottság titkára, valamint az országos idegenforgalmi irányító szervek képviselői is. Az értekezlet alapvető célja az volt, hogy megállapítsák a megye szerepét az országos idegen- forgalmon belül és megbeszéljék a fejlesztés feladatait. A résztvevők helyeselték azt a kezdeményezést, hogy az idegenforgalmat közgazdasági szempontból is elemezni kell és egy későbbi időpontban kidolgozzák az idegenforgalom gazdasági értékelésének modelljét. neft, menetelnek visszafelé, ■ közben különösmód kiszelektálják belőle minden rosszát, csúfját a háborús emlékeknek. S itt a széksorokban már csak a tovatűnt ifjúság emléke telepedett le melléjük, kicsit reménykedve, kiesig lemondóan. Reménykedve, mert ezekben a pillanatokban még nem búcsúztak el tőlük, s lemondóan, mert az igazi obsit a megmásíthatatlan „parancs” ott van már az elnöklő alezredes asztalán. Aztán szinte spontánul, mintha senki sem rendezte volna, úttörők vonulnak át a termen és kedves köszöntő szavuk elhessenti, feloldja az iménti felemás hangulat maradékát is, hiszen nem is búcsúztató ez, hanem köszöntő. Lám, a szónok is kerülve kerülte a búcsúzó szavakat. — A nyilvántartásból való törlés alkalmából a Magyar Népköztársaság nevében megköszönjük az elmúlt húsz év alatt tanúsított becsületes helytállásukat, szorgos munkájukat ... Aztán a városi pártbizottság, a városi tanács jelenlevő képviselői is búcsúszó helyett erőt, egészséget kívántak további munkasikereikhez. És a folytatás? A cimbalom, a hegedű, a magyamóta mind azt bizonygatta, hogy az „obsit” nagyon távol áll a búcsúztató passzustól. Az a nyugdíjbavonulókra vár, s hol vannak ők még attól?! Hiszen „mindössze” ötvenévesek... Amit a zsebünkben felejtünk Angyal a pécsi Patyolatnál — A sorrend: zsebkendő, ; andaxin és a szerelem — Egy protézis földre koppon felül mindegyik nem a saját zsebkendőjét használja. A sorrend így folytatódik: andaxin és demalgon. Vagyis a mai pécsi ember egyrészt bizony ideges, másrészt — a kettő természetesen összefügg — nehezen tűri a fájdalmat. A két gyógyszer mellett persze egyéb idegnyugtatót és fájdalomcsillapítót is gyakran találnak. Ha most őszinték akarunk lenni, akkor az idegesség után a szerelem következik. A zsebekben talált tárgyak ugyanis sokat árulkodnak erről, mert... mert ilyenek a zsebek és ilyenek az emberek. Persze nem kell mindig valami túlságosan intim dologra gondolni. Akad a Patyolatnál szerelmes levél is. nem egy. Pénz? Ez sem kivétel. Eddig a legnagyobb öszeg ezer forint volt, természetesen visszaadták a tu'ajdonosá- nak. Egyébként minden ösz- szeget és értéket, valamint okmányt visszaadnak, kivéve a filléreket. Nem érne annyit, mint a postnkö’tséo. Ezt gyűjtik, „év végén fe'- dobjuk” alapon, és valóban, Néprajz — a/Patyolatnál. Furcsa, de igaz, e vállalat talán minden tudományos adatnál találóbb bizonyítékokat szolgáltathat a modern ember „természetrajzára” vonatkozóan. Mégpedig — a zsebekből. Pontosabban abból, amit a kedves ügyfél a zsebében feled, mielőtt tisztításra adná in- ' gét, nadrágját és egyéb fehérneműjét. — Milyen hát a mai pécsi ember? — kérdezzük meg ezúttal a „zsebektől”. Először is: feledékeny. Mióta fennáll a Patyolat, annyi zsebben hagyott tárgy, pénz, érték, encsembencsem, mütyür került elő, hogy Kelet valamennyi bazárja megirigyelhetné. Nincs olyan nap, hogy valamit ne lelnének, s nincs olyan hét, hogy valamilyen zsebből kihulló apróság felett ne nevetnék magukat halálra a Patyolat átvevő asszonyai. A leggyakoribb lelet természetesen a zsebkendő. Férfi zsebben férfi, női zsebben női aztán nőiben férfi és férfiében női, szórni ez már egy ilyen dolog. Megfigyelés: hatvanon mire elérkezik a szilveszter, a tíz, húsz, ötven filléresekből ötven, de néha száz forint is összegyűlik. Nem így a bélyegek. Szak- szervezeti., pártbélyeg, egyéb tagsági bélyegek hullanak ki rendszeresen a zsebekből, és mivel ezek pici napirok. sosem lehet észrevenni, hogy kinek a ruhája zsebéből esett ki. így hát ráragasztják az ajtófélfára. Hány évig kellene dolgozni, amíg valaki összegyújtene ennyi szakszervezeti bélyeget?! De nézzük a további „le'~ tárt”: Találtak már katonai igazolványt, személyit is, nem egyet, aztán útlevelet Opa- tijába. rengeteg színházjegyet, fogpiszkálót. töltőtollat, jegygyűrűt és ki tudná sorolni mi mindent. Csak néhány érdekesség még a sor végére: múltkor egi< zsebből kihullott egy teljes alsó és felső műfogsor nemrég pedig Roger Mooren'-k a televízió híres Angyalának képe. De hogy ne tartsuk any- nyira feledékenynek a pécsi embert, hadd írjuk le, ntr-szemir-pqpi még corti*' sem felejtetJ 7 zsebében Földessy Dénes wvvvvvvvvsc A Fegyveres Erők Klubjában megtartott ünnepségen Magyar Béla alezredes és Rúgást Endre, az MSZMP városi bizottságának titkára búcsúzott a sorköteles katonai nyilvántartás alól felmentett egykori harcosoktól.
