Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-15 / 62. szám
m mArcius is. napló 3 Hí TV TÚ■iO is az n: nk éJÚ a re >i* 5k aa e•lntó Több segítséget várnak a sobákiújítók assú az ügyintézés — „Újító“ vasárnapok — Egy ankét tanulságai Ha az újítási naplót nézzük >bák-aknán, az újító-mozga- Timal kapcsolatban minden ndben levőnek látszik. A be újtott újítások és ésszerű- ések száma évről évre emel dik. Míg 1964-ben 65 újítás Icezett az illetékes előadó- z 1965-ben 96. A megvaló- lás aránya már kevésbé elvező, rendellenesen ala- >nvnak azonban mégsem >ndható. 1964-ben 9 újítást oeadtak, kilenccel pedig kí- •leteztek, 1965-ben huszonhét valósítottak meg és td- ihármat fogadtak el kísérne. A számok körül tehát les baj, a statisztika pozi- képet mutat na ■zi # v újítás elveszett V közelmúltban az üzem " kszervezeti bizottsága és tóköre ankétet szervezett, s ■ alig tizenöten vettek részt Í rendezvényen, a viták és invedélvek az újító-munka tásik oldalára” is fényt vetek. t probléma kettős. 1. Lassú ügyintézés, nem megfelelő tájékoztatás. 2. Nincs lehe- ég. hogy az újítók elké- is> tsék újításaik mintadarab- a- t e1, V szén trösztnél jelenleg ér- V' lyben levő újítási ügyrend H « tisztázza egyértelműen ** üzemek jogkörét, azok ön- T teágát nem biztosítja, igy Hí ügyintézés két lépcsőben 'i' Kik: egyrészt az üzemeknél. I<h sré<^t a közoonti újítási el iában. A 2000 forintnál e* rasabb újítási díjjal járó d* tásokat például már csak íf részt hagvhatja Jóvá. Az Ál tási rendeletben előírt 30 vus ügyintézési határidőt a o* »önti újítási iroda túlter- iK ése miatt lehetetlen tarts L V‘ tt van például a zobáki újí- \tr napló 189-es számmal jeer újítása, melyet a Vida— •er ssey mérnökkettős dolgo- ► tó. Villamos mérőműszert zítettek a kőzetek hőmér- letének ellenőrzésére. E Szemek — éppen Zobákon, ly Európa egyik legmele- b és éppen ezért legtűz- zélyesebb bányáia — óriási PtrVégle lehet 1965 októ- v ében nyújtották be, vá- !t azonban máig sem kap- . Az újítási iroda azt kö- 0'e, továbbították a Bánya- V szató Felügyelőséghez. a v l alatti kísérletek megkezdi1 éhez szükséges eneedé- i** t megszerzése céliából. A lyaműszaki Felügyelőség- azonban nincs ■. . lóg izgalmasabb a 183-as és sorsa. Egy munkás szát- kocsit szerkesztett a sú- l TH-ívek továbbításához, mintapéldány elkészült, ki >róbálták, s aztán, mfg az ik járták titokzatos útjai- a kocsi nyomtalanul el- t a bányában.i. e!c az érdeke? obák-aknán 1964 nyarán {alakult az újítókor. A ta- többsége fizikai állomá- szakmunkás, a műsza- t. a gépészetben dolgozók ‘telével, nemigen érdekek. A kör egy év alatt néhány kísérletet a rendes, tervszerű munka bein- sára. most, egy év után, is körülbelül azokkal a Sokkal küzd, mint megállásakor. Megoldatlan a Stés, a továbbképzés — ir lenne rá jogi lehetőség az ügyintézés gyorsítását tő rendszeres ellenőrzések lése is. mi a legfőbb gondot, az óműhely hiányát illeti, slőre teljesen reménytelen celyzet A tröszt területén újítóműhely működik: István-aknán, egy pedig «uthon. Ezek volnának itottak valamennyi tröszti ás elkészítésére, kapaci- tk azonban kicsi. Az tízeiben általában megtalálták ehetőségét annak, hogy a pi műhelyekben dolgozzanak — természetes munkaidő után —, az újítók. Zobákon, ahol egyébként a legkorszerűbb műhelyek vannak, ezt megtiltották. A műhelyek legfeljebb két műszakban dolgoznak. szabad kapacitás tehát lenne, s bár az újítók azt is szívesen vállalnák, hogy vasárnaponként dolgoznak, az üzemvezetés elzárkózik ez elől. Négymillió forint megtakarítás Vida Tamás és Vécsey László a múlt esztendőben készítette el egy pneumatikus folyadékszint érzékelő és vezérlőszelep terveit. A szelep sűrített levegővel működik, s a bányavíz szintjének alakulásától függően automatikusan be-, illetve kikapcsolja a föld alatt elhelyezett szivattyúkat. Eddig ehhez a munkához emberek kellettek. A tröszt területén mintegy 200 ilyen műszerre lenne szükség. Egy- egy műszer napi 60 forint megtakarítást eredményez, ami éves szinten jelentősein meghaladja a 4 millió forintot. Az újítást a Találmányi Hivatal találmánnyá nyilvánította, s védettségét szavatolta. A bányákban jelenleg 16 kísérleti műszer dolgozik; eredményességük igazolt. Az OTH-tól már felkérés is érkezett a feltalálókhoz: találmányukkal vegyenek részt az ipari vásáron, de ez csak az egyik oldal, a másik a*, hogy bár a tröszttel kötött kísérleti szerződés már lejárt, a feltalálók még mindig nem tudják, mi lesz jutalmuk és találmányuk végleges sorsa. Mindez így együtt talán kissé túlkomor képet fest a Zobák-aknai újítók helyzetéről, tény azonban, hogy ma még túl sok a huzavona, s ennek megfelelően nagy a bizonytalanság is. Nem csoda hát, ha az újítók közül né- hányan úgy érzik: az újító csak amolvan szükséges rossz az üzemekben??. Békés Sándor Haltenyésztés ezer holdon Jövedelmező termelési ág — Egyenletesebb halellátás L Rossz volt a hangulat, a múlt év nem sok jóval kecsegtette a mohácsi Petőfi Halászati Tsz tagjait. Március közepétől július második feléig szüntelenül tartó magas vízállás lehetetlenné tette a halászatot. így történt, hogy augusztus végéig az éves terv alig 60 százaléka „akadt hálóba”. Aztán amikor apadni kezdett a víz, a halászok csodát műveltek, a hátralévő hónapok alatt nemhogy teljesítették az évi tervet, de alaposan, 37 százalékkal túl is szárnyalták. Ami az eredményeket illeti, valahogy ezzel a példával jellemezhetnénk a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben folyó haltenyésztő munkát. Bár még az országos számokat nem tették közzé, bizonyos, a ranglistán az elsők között vannak. Ivodékhal más megyéknek is Baranyában majd 900 hold- nyi halastó volt üzemben, 75 holdat pihentettek, ezenkívül jelentős, 200 holdnyi tározó vett részt az öntözés Finnugor kutató a Pécsi Tanárképző Főiskolán Dr. Szabó László nevével a legutóbbi Nagyvilágban találkozhattak azok is, akik — a tudományos élettói, a nyelvészeti kérdésektől távol áll- ván — eddig nem ismerték. Lapp meséinek nemcsak tudományos érdekessége, hanem szépirodalmi vonzereje is van. A Pécsi Tanárképző Főiskola orosz tanszékén docens, bár még csak szeptember óta. Le- ningrádból jött Pécsre, de a történet bonyolultabb ennél. — 1961-ben kerültem ki a Szovjetunióba, államközi egyez mény alapján, s 1965-ig a le- ningrádi Zsdánov egyetemen tanítottam a magyar nyelvet és a finnugor nyelvészetet. Tudományos munkásságom Leningrádban kapta a döntő lökést. Hatvanháromban megvédtem kandidátusi disz- szertációmat finnugor nyelvészetből. A négy év alatt négy uráli nyelven — vótul, lappul, szelkupul és nyenyecül — jegyeztem fel nyelvészeti és folklorisztikai szempontból értékes anyagot. — Mit tapasztalt a lenin- grádi egyetemen mint oktató? — Magyar illetve finn szakos tanárokat képeztünk, ötéves tanulmányi idővel. A szovjet diákok nagy érdeklődéssel tanulták a magyar nyelvet, érdekelte őket a magyar nép története, irodalma, művészete, mai élete, s mindenekelőtt a magyar nyelv, ennek története és rokoni szálai. öt-hat fős csoportokban tanultak, s már a harmadik évben jól beszéltek magyarul. A végzettek a tudományos területeken kívül tolmácsként, fordítóként, idegenvezetőként helyezkedtek el. — Milyen nyelvészeti anyagot gyűjtött? — Egy kihaló finnugor nyelvnek, a vótnak a mondattanát írtam meg, ez volt a kandidátusi disszertációm. Nagyon érdekes volt az anyag gyűjtés. Leningrádtól nyugatra, néhány kis faluban él még pár idős ember, aki beszéli ezt a nyelvet. írásbelisége ennek a nyelvnek sohasem volt. A tanulmányok meg is jelentek, itthon, a Szovjetunióban, Finnországban és Németországban. Később áttértem a lapp anyaggyűjtésre. A hatalmas lappológiai irodalmon belül a kólai-lapp nyelvjárások kutatása a legelhanyagoltabb. Ebből sikerült feljegyeznem kb. két kötetnyi anyagot. Az első kötőt idén jelenik meg a Göttingeni Akadémia kiadásában. A többi itthoni kiadásáról folynak a tárgyalások, de a szépirodalmi érdekességű lapp mesék kötetben is megjelennek majd. Végül utolsó leningrádt évemben, vagyis tavaly, két szamojéd nyelven jegyeztem fel szövegeket és nyelvtani példákat: szelkup és nyenyec nyelven. A szelkup anyagot már feldolgoztam, magyarul fog megjelenni és angolul, az Egyesült Államokban. — Jelenleg oroszt tanít a főiskolán, nem esik ez nagyon távol tudományos munkásságától? — Távolesik, de nehezemre nem. Mikor kimentem a Szovjetunióba, már jól tudtam oroszul, s ott több éven át orosz anyanyelvű diákokkal foglalkoztam. A főiskola különben kellemes és barátságos környezet számomra, rendelkezik azzal az alkotó légkörrel, amire mindenkinek szüksége van. Most például a strukturalizmus tanulmányozása érdekel, vagyis a nyelvészeti kutatások új irányzata, amely a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban már igen jó eredményeket ért el, s mely a gépi fordítás gyakorlati céljait is szolgálja, emellett nagy jelentőségű az írásbeliséggel nem rendelkező nyelvek kutatásában. Hasonló tudományos célokkal többen is dolgoznak a főiskolán, s létre is jött egy közös kutatócsoport, amelyben különféle szakosok dolgoznak együtt. Mindnyájunknak igen hasznos. sőt, nélkülözhetetlen ez az együttműködés. — Említette, hogy Leningrádban kapta a döntő lökést. De vajon itthon milyen tevékenység előzte meg a tudományos munka kibontakozását? — A konkrét munkámnak nem sok köze volt akkor a kutatásaimhoz, illetve terveimhez. De volt mit tenni.. Orosz, angol, német tankönyveket írtam. Tanultam finnül, franciául, spanyolul, észtül... — Hány nyelvet tud jelenleg? — Inkább nem mondanék számokat. Nyolc nyelven beszélek is. a többin inkább írok, olvasok, nyelvtanilag tanulmányozom őket. — Tervei? — Foglalkoztam régebben a magyar faktltív Igés szó- szerkezetekkel — ez a csele- kedtető, kényszerítő, rábeszélő stb. igéket jelenti, és erre vonatkozólag gyűjtöttem anyagot a lappból és a szclkupból is. Vagvls mindhárom uráli nyelvcsaládból van már anyagom, ezt szeretném a modern módszerekkel feldolgozni. Ez részben arra volna jó, hogy kiderülne: hogyan lehet a strukturalista kutatást történetileg. a történeti-összehason- lító nyelvtudományban alkalmazni, másrészt esetleg ezek a kutatások megvilágíthatnak újabb részleteket a rokonnyelvi kérdésekből, bár erre egyelőre nem lehet határozott kijelentést tenni. — És egyéb tervei? — Értem, mire gondol: megtelepedtem Pécsett, azt hiszem, végleg. Családos ember vagyok, azért Is használtam ezt a kifejezést. Aztán igen rövid Idő alatt megszerettem a várost és különösképp a főiskolát, ügy gondolom, ez a döntő. H. E. mellett halhús előállításban. Az átlaghozamok egy holdra vetítve szépen emelkedtek, öt év alatt megduplázódtak, 1964-ről 65-re pedig több mint 30 százalékkal emelkedtek. összesen 2513 mázsa, 550 mázsával több hal került a piacra tavaly, mint az azt megelőző évben. Az eredményekkel párhuzamosan javultak a tenyésztés feltételei. Míg a korábbi években tenyészanyaghiány volt, sikerült jó népesítéssel még felesleges ivadékhal mennyiséget is előállítani, pél dául a bikali tsz 100 mázsát tudott más tsz-ek rendelkezésére bocsátani. Sikernek könyvelhető el, hogy a tsz-ek megértették, csak akkor lehet biztonságosabb alapra helyezni a tenyészanyagellá- tást. kiküszöbölni az esetleges rossz fvás hátrányos következményeit, ha zsenge hal kihelyezéssel biztosítják saját ellátásukat. Egymillió 305 000 zsenge halat helyeztek ki a tsz-ek, s ennek hatására például a nagyobb területtel rendelkező gazdaságokban, ahol nem volt halmozgatás, idegen helyről származó halbetelepítés, egyetlenegy hasvfzkóros megbetegedés sem történt Intenzívebb takarmányozást! Ez a kisebb területű halastóval rendelkező tsz-ekre vonatkozik, ahol a hozamok a múlt évben visszaestek. Nagyobb gonddal tenyésszenek, elsősorban több takarmánnyal. A tavakhoz „teljes embert érő” halász kell, sajnos az a helyzet, pár holdas tavak esetén olyan embert foglalkoztatnak, aki emellett más munkakört is betölt, a hallal csak „mellékesen” foglalkozik. Tanulságként levonható — idézünk a megyei halászati felügyelő jelentéséből — a jövőben csak 50—60 holdon felül szabad halastavat létesíteni. A takarmányalap biztosítása érdekében érdemes körültekintőbben felmérni, milyen újabb kihasználatlan lehetőségek kívánkoznak a hulladék és csökkent értékű takarmányok összegyűjtésében. Biológiai harc örvendetes a szakértelem, a hozzáértés javulása, mind több azoknak a halászoknak a száma, akik gyakorlati ismereteiket elméletiekkel egészítik ki. Egyre több a hínárvágó gép a tsz-ekben. A tavak vizének tisztántartásával növekedett az úgynevezett hal termő terület. Csatasorba állították az élő hínárvágókat, Mágocson 3000, Babarcon 2000 hfnárevő fehér amurt, amennyiben kedvezőek lesznek a tapasztalatok, a többi tsz-nél Is sor kerül a beteleoítésre. Jó előjel és biztató az aha ligeti tóba kihelyezett kínai halak „munkája”. A halten vésztő* jövedelmező, » az élelmezésben, nyilván az új ármechanizmus hatására. egyre nagyobb szerepet tölt be. Az előrelépés feltételei Hogy előrelépjünk, fokozni kell az erőfeszítéseket. fgy többek között javítani kell a takarmányellátást. emelni a szerves (például több sertéstrágya) és műtrágyafelhasználást, ami jelentősen csökkentheti az önköltséget. Telelök nélkül nem lehet tökéletes a lehalászás. Megfelelő tároló kapacitás mellett a központi halellátás Is sokkal egyenletesebbé válik. Végezetül nagyobb gondot kell fordítani a meglévő tavak karbantartására, a szükséges töltésvédelem kiépítésére. Miklós vári Zoltán ‘ Űj bolt nyílt Vasason Tőépitkezéssel létesítette a Baranya megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat a vasas! boltot. Hatszázezer forintos beruházással Igen korszerű kivitelben nyílt meg az új, 213. számot viselő bolt. Csupa üveg, csupa kirakat és önkiszolgáló rendszerben várja a vásárlókat. A vállalat Vasason még egy boltot nyit a közeljövőben. JEGYZET: Egy értekezlet margójára Kellemes meglepetés az értekezlet jellege. Először fordult elő, hogy egy vállalat — a BM Építőipari Vállalat — az iskolai gyakorlathoz hasonlóan szü- 1 ő i értekezletet hivott ösz- sze. A vállalat 570 ipari tanulót foglalkoztat: szakmát ad kezükbe s egyben félezer fiatal fölött vállalja a nevelés gondjainak jelentős részét. Kiss András — az ifjúságvédelem komoly tapasztalataival rendelkező — rendőrszázados tartott előadást, amelyet élénk vita követett. Körülbelül háromszáz szülő jelent meg a kultúrteremben, közöttük többen száz-százötven kilométeres távolságról utaztak Pécsre, hogy részt vegyenek ezen a megbeszélésen. Az előadó idézte a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egyik pontját, ; amely kimondja, hogy „a i Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjú- j ság fejlődésére és nevelésére. Következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit”. A résztvevők realizálva látják az alkotmány említett részét, de hangot adtak különböző nézeteknek is ezen a megbeszélésen. Egyik nézet: „a fiatalok kirívóan öltözködnek, szemetbántó ízléstelenséggel táncolnak, han goskodnak, táskarádióznak, egyáltalán gátlástalanul viselkednek főleg ahhoz képest, mint amilyen „szigorú erkölcsi korlátok között éltek a szülők, fiatalságuk éveiben”. A másik nézet: „túl sokat foglalkozik a társadalom néhány fiatal tévelygésével, következésképpen miért kell ilyen eseteknek sajtónyilvánosságot adni, különben is a szocializmus majdani fejlettebb szakaszán automatikusan megoldódik minden, nem lesz bűnözés ... stb.” Kiss András rendőrszázados higgadt gondossággal mutatott rá e két véglet helytelenségére. A fiatalok feltűnő öltözködéséből, a modern táncok látványából elmarasztaló ítéletet mondani — feltétlenül konzervatív szemlélet főleg akkor, ha ezt az egész fiatalságra vonatkoztatják. Ezek a jelenségek nem adhatnak okot arra, hogy elmarasztaljuk a fiatalokat. De a neveléssel kapcsolatos problémák el- tussolása, a mindenbe való belenyugvás sem használ az Ifjúságnak. A fiatalkorú bűnözés nem szűnik meg „automatikusan”, de még az enyhébb kimenetelű eltévelyedések sem. A korábbi években hajlamosak voltunk arra, hogy telje hámaz ifjúság nevelését sem a társadalomra suk s egyben lemondtunk a neveléssel kapcsolatos gondokról Is. Pedig elsősorban a szülők felelősek gvermc- keik sorséért. Az értekez let résztvevői ebben egv«-* is értettek. Az egyik szakoktató elmondotta, hogy a betegséget bizonyító orvosi igazolás gvakran nem hiteles. Felkérte a szülőket, hassanak oda, hogy aguk fc. kolal vagy körzeti orvo* által kiállított igazolást hozzanak munkahelyükre a g-e rekek. A szülök fölvetettév hogy otthon gyakran találnak a gyerekek táskáiéban vagy zsebében alkatrészeket, például ónt. vili— körtét, vízcsapot és rr holmit. Ezek a jelenséco- r munkahelyi ellenőrzés hiányát bizonyítják, bár ők már mint a szülők, próbálják megelőzni az ilyen eseteket. A hozzászólók egyébkér' valamennyien kedvezően fogadták az Építőipari Vállalat KISZ-szervezetének. illetve szakoktatási csoportjának kezdeményezését, hogy a vállalat a lehető legközvetlenebb kapcsolaté' kívánía fönntartani az tanul ók hozzá tartozói'—i R 1
