Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
K ÜZ6AZMSÍGI Baranya iparának eredményeiről és fejlesztési problémáiról Az 1908-os év gazdasági Jelentőségét növeli, hogy ez évben új terveik!us, a harmadik Ötéves terv időszaka kezdődik, olyan körülmények között, amikor a gazdaságirányítás reformja is napirenden van. Mintán közismert adottságaink a gazdaságfejlesztés intenzív módszereit teszik szükségessé, a' terv készítése, a fejlesztés irányának meg-' határozása a mostani időszakban bonyolultabb feladat mint korábban volt A meglévő ipari struktúrám*:, munkaerőén nyensanyaghelyzetünk, a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepünk olyan tényezők, amelyeket a reális terv készítése érdekében figyelembe kell venni. Ezekkel az adottságokkal nemcsak a népgazdaság — hanem ezen, belül egyes területek, megyénk fejlesztésénél is számolni kell A harmadik ötéves terv bázisát a múlt évben befejezett ötéves terv eredményei adják; ♦melyeket az elmúlt hetekben pártnapokon, üzemi gyökén és a napi sajtóban Természetesen ncsak eredményeink, hanem problémáink is vannak; amelyek megoldásával a következő években számolnunk kell. Ezeket az eredményeket és gondokat tükrözi az a jelentés, amelyet a közelmúltban a megyei pártbizottság a Központi Bizottság Politikai Bizottsága elé terjesztett. Az őszinte helyzetképet adó, beszámoló alapján a Politikai Bizottság a megye továbbfejlesztésének fontosabb irányelveire nézve határozatot hozott. A következőikben azokat az ipari jellegű eredményeket és problémákat említem meg amelyeket a szóban lévő fejlesztési irányelvek érintenek és amelyeket a tervek készítésénél előtérbe kell helyezni. átlagosan mintegy ! hónapos késéssel valósultak meg. A tapasztalatokból le kell venni ezt a következtetést, hogy; jelentősen javítani kell a beruházások előkészítését, ezen belül is különösen a beruházások gazdaságosságát. Nagyobb súlyt kell a jövőben helyezni a fizetési mérleget javító beruházások határidőben történő megvalósítására. A megye iparában nagy ja- lentőségü szénbányászatban a népgazdaság Igényelnek megfelelően kb. S3°/rkal termeltek több szenet, mint i960* bon, ■ ezen belül nőtt a Káoszén termelés. A terveket változatlan létszámmal teljesítették, ami a termelékenységnövekedését jelentette, maoriban az ötéves tervnek a műszaki fejlesztésre vonatkozó elképzelését, hogy a hazai és a világszintű bányászat műszaki színvonala közötti különbséget gépesítés útján csökkenteni keU, részben objektív okokból nem tudták elérni Az ország kokszolható szú»* szükségletének növekedése a S-i __.*■____/ -« »« - -SS- a - en~ *- “ rC KCTCB30nWWnDCl€B TOWTHX* fejlesztését Indokolja. Minthogy as idő szerint az ország feketeszén-szükségletének kb. 40%-át importáljuk, a fizetési mérleg javítását Is elősegítheti a további fejlesztés. Szül»- ségesnek látszik a jelentős szállítási megtakarítást eredményező komlói - szén mosó megépítésének és a már megkezdett bosszúhetényi feltárás továbbfolytatásának -'megvizsgálása. Biztosítani kell a hidasi bánya leállításával felszabaduló munkaerő fokozatos átcsoportosítását, aibelya- zését * nagyvállalati közpon- tok mielőbb befejezzék. Növelni kell az építőipar kapacitását Az építőipar a IL ötéves során az ipáit építkezések és a lakásépítés tarén az átlagosnál kedvezőbb eredményeket ért el, míg a kommunális és mezőgazdasági építési igényeket, iskola, óvoda sttx. építését kapacitáshiány miatt non tudták hiány nélkül teljesíteni. Az ötéves terv alatt 11800 lakás épült, 47 százaléka állami erőből, 33 százaléka kölcsönnel, 20 százaléka magánerőből. A panelből épült lakások aránya as 1961. évi 4.3 százalékról 1903- ns 33 százalékra nőtt Pécsett és Komlón az átadott lakások 40—43 százaléka távfűtéssel rendelkezik. A megye építőipari kapacitásának növelése, termelékenységének emelése érdekében indokolt az építőipar erőteljesebb műszaki fejlesztése. A tanácsi és szövetkezeti építőipart alkalmassá kell tenni arra, hogy a hagyományos építőipari feladatok ellátása mellett korszerűbb technológiát (panel, stáza) is elhal- tv díjuk Indokolt a vasúti felüljáró megépítése A tervidőszak (daft Jelen«* számú kommunális beruházás valósult meg, de ex közel sem fedezi a felmerült szükségleteket Állami beruházásból 130 általános iskolai, 30 középiskolai és 6 ipari tanuló iskolai tanterem létesült öt új kul- túTház épült 13 munkásszállás több mint 3 ezer férőhellyel, 8 üzemi étkezde és 14 üzemi öltöző. A 300 ágyas tüdőszanatóriumon kívül kőrhá- saink 290 férőhellyel bővültek, nem beszélve az építés alatt levő új klinikai tömbről, melynek építési munkálatai a befejezéshez közelednek. Ugyanakkor nem sikerült megvalósítani Pécs új városnegyedeiben és Komlón a tervezett járulékos beruházásoA közlekedés terén as állami közutak kiépítettsége lényegesen javult <98,3 százalék), de nem kedvező a községi bekötőutak helyzete, miután még mindig 72 község van bekötőút nélkül. A községek 20 százaléka a bekötőutak hiánya miatt nincs bekapcsolva a távolsági antóbuszháló- aafba. Jobb exporttermék A Baranya menl (part fizetnek exportra kerülő termékeinek értéke a tervidőszak alatt két és félszeresén* Az ipar fejlődése A megye ipari üzemeinek termelése a második ötéves terv során 53,4%-kal emelkedett. A munka termelékenysége 31%-kal nőtt, ennélfogva a termelés növekedésének 56%-a a termelékenység emelkedéséből származik. A termelés növekedését Jelentős beruházások (új ipari üzemek építése, a meglévők rekonstrukciója), a műszaki fejlesztés és a javuló munkafegyelem tették lehetővé , Az elmúlt öt évben Jelentősen bővült a viUamosenergla- ka paci tás. (Pécsi Hőerőmű 200 MW/Ó.) ÜJ ipari létesítmény a Mohácsi Farostlemezgyár II. és in. lépcsője és a hidasi kőszén-brikettgyár. A már korábban i* meglévői iparvállalatok kapacitásukat főként rekonstrukció útján bővítették. (Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Sörgyár és a Szigetvári Cipőgyár.) Elkészült a Tejipari Vállalat és a Patyolat Vállalat üzemhám. Az ipari üzemek rekonstrukciós Jellegű fejlesztése megfelelt annak a gazdaságpolitikai célkitűzésnek, hogy a termelőerők növelésében nagyobb teret kell biztosítani az intenzív fejlesztési módszereknek. A második ötéves tervidőszakában a megyében mintegy 12 milliárd forint értékű beruházást teljesítettek. A megye részesedé?« az ország összes beruházásaiból 1961- ben 6%, 1965-ben 4,5% volt Az építési beruházások aránya kb. 50—55%-os volt ez magasabb az /országos átlagnál Hiányosságként említhető meg, hogy az értékhatár feletti beruházások főleg az alá tervezés miatt a tervezettnél 3,7%-kal magasabb ráfordítással - készültek el és az üzembehelyezett beruházások növekedett Jelenleg a kiszállításon kerülő termékek mintegy 40 százalékát tőkés étim- mok vásárolják. Hagyományos export termékeink (porcelán, kesztyű, élelmiszeripari gépek, cipő) mellett egyre erőteljesebb • kofiaerv-exportunk. A szigetvári konzervgyár folyamatban levő jelentős bővítése mellett ugyancsak ez exportérdekek indokolják a kesztyűtermelés további növelését is. A női munkaerő foglalkoztatása elsősorban a pécsi központi telep bővítését teszi indokolttá. (Itt említem meg, hogy az előzetes felmérések szerint Komlón és Mohácson is található női'műn- kaerőfelesleg, akik részére a fejlesztésre biztosított anyagi eszközök koncentráltabb fel- használása révén a helyiiparban volna indokolt munkaalkalmat teremteni.) Az elmúlt években végrehajtott ipari átszervezés során a megyében működő számos iparvállalat vált országos vállalat gyáregységévé. Ez megteremtette a nagyobbfokú szakosítás, profilrendezés lehetőségét. A tapasztalatok e téren általában kedvezőek. Az átszervezések a megyében működő vállalatok további fejlesztését is jelenettök (Porcelángyár, Bőrgyár) és csak elvétve történt visszafejlesztés. Nem valósult meg a So- piana Gépgyár tervezett bővítése, holott a konzervipari gépekre vonatkozó profil (KGST) távlatokban is biztosítaná • Jelenleginél nagyobb foglalkoztatottságot, amelyhez a begyakorolt törzs- gárda is rendelkezésre áll. Az említettek alapján indokolt, hogy az iparátszervezés kapcsán a még nem rendezett profilok végleges kialakítását mm ipari minisztériumok, 0Ax építőipar volumene 1903ben 2,0 százalékkal haladta meg az 1980. évit A komlói vállalat Tolnába való áttelepítésével a megye építőipari kapacitása kisebb lett Az egész tervidőszak alatt problémát okozott, hogy a kapar cl tás a beruházási feladatok megvalósításához nem bizonyult elegendőnek, s énért feszültség keletkezett az igények és azok megvalósíthatósága között Az építőipar munkaerőhiánya és lassú műszaki fejlesztése következtében a termelékenység kismértékben (18—17 százalékkal) növekedett A műszaki fejlesztés terén a Pécsi Panelgyártó Özem és a Stáza-üzem létrehozása rfagyoöb jelentőségű, bár a kapacitásnak kihasználása a tervidőszakban nem volt teljes mértékű. A panelból épített lakások arányának növekedése következtében a lakások átlagos kivitelezési ideje 1/3-ával csökkent Problémát okoz, hogy a panellakások a helytelen termelői ár miatt drágábbak, ez fékezheti a modernebb lakásépítést Az építési munkák kenem tráJása terén lényeges Javulás nem mutatkozott, az egy építményre eső munkáslétszám változatlan. A gépek kihasználását alkatrészhiány, a javítási munkák elhúzódása akadályozta. Az építőipari gépgyártás és a Javítás országosan is megoldatlan problémái megyénkben is éreztették hatásukat Még a legnagyobb fejlődési területen, a lakóépületeknél is — csak a szerkezetek korszerűsítésére terjedt ld a figyelem, emellett a szakén szerelőipari tevékenység továbbra is hagyományos formában, alacsonyabb termelékenységgel folyik. Nem kielégítő Pécsett a tatarozás helyzete. Az ingatlan- kezelőhöz tartozó közel 2000 lakóépület közül az ötéves terv során mindössze 166-ot újítottak fel. Ennek oka az, hogy még a tatarozó vállalatok is kapacitásuk kis hányadát fordítják erre a tevékenységre. A tehergéphocsi-fuvorosás Járműparkjának bővülése mcl tett a fuvarozott áruk meny- nytsóge 36,3 százalékkal nőtt A javításben lévő gépkocsik arányának emelkedése mellett. amely alkatrész-ellátási és -felújítási kapacitás elégtelenségére utal, egyes Időszakban kapacitás-kihasználatlanság Is jelentkezik. A szállítási Igények felmérése körüli nehézségek és ax igényeknek a szállítókapacitással való összhangé hozatala, a tervezés terén fennálló problémákat Jelzik. A mennyiségi fejlődést akadályozzák továbbá a vasúti fuvarozásban a rakodás gépesítésének problémái is. Az au tő buszkőz lékedét fejlődése erőteljes (16,2 százalék). Pécs város közlekedését akadályozza a Siklósi úti felüljáró hiánya. (24 érából 0 órát zárva!) Az úthálózat fejlesztése során a bekőtőutakhal nem rendelkező települések helyzetét kell elsősorban javítani. Indokolt, hogy Pécs város gyorsabb közlekedését elősegítő vasúti felüljáró megépítését előtérbe helyezzék. A vasúti áruszállítás 39,9 százalékos emelkedése mellett a fejlődés üteme a tehervagon park elégtelensége miatt lassult Növekvő <42 darabbal) vonóerőpairk mellett problémaként jelentkezik * gőz- és Diesel-mozdonyok, valamint teherkocsik nagyjavítása. A posta 38,3%-os forgalamfej- kxlése mellett jelentkezik a távbeszélő automata-központok és hálózatok telítettsége. Kb. 3200-ca tehető a távbeszélő állomást igénylők száma. A postai fenntartás és kezelés gépesítettségének jelenlegi szín vonala a további előrelépést akadályozhatja. Kétharma d-egy harma< arány Az ipart termelés évről évre emelkedik. Az évenkénti növekedés üteme azonban nem egyforma. A termelésnövekedés mérvét részben a .rendelkezésre álló termelőerők határozzák meg, részben pedig a szükségletek, vagyis a belföldi — fogyasztási és beruházási — igények, valamint az exportlehetőségek alakítják ki. A termelés növelésének két főforrása van: 1. A termelést végzők létszámának emelése, és 2. A munka termelékenységének fokozása. A mindenkori gazdaságpolitikai meggondolások és a munkaerőhelyzet szabja meg, hogy a termelést növelő források közül melyiket milyen mértékben veszik igénybe. Egyes országokban rendszerint, ahol a foglalkoztatottak száma emelésének lehetősége már nem számottevő, mivel jelentős mérvű a foglalkoztatottság, a termelés növelését szinte teljesen a termelékenység emelésével oldják meg, vagyis gazdálkodásuk intenzív. Hazánkban az előző években lehetséges és kívánatos is volt a foglalkoztatottság ki- terjesztése. Az új üzemek létesítése, a safleskfirú Jpai konstrukció munkaerőig illetve a mezőgazdaságba] szabadult munkaerő fogla tatása az ex tendv gazd dásra veszetett. Hosszú kig a létszámemelés ve termelésnövelés döntő (7 százalékos részarányú) í sa. Az utóbbi időben azo az ipar munkaerő tarta kimerülőben vannak, íg ipari foglalkoztatottság zánkban sem emelhető j tősen. Ez a körűimén) méginkább a gazdasági követelményeinek fokozo' szemelőtt tartására irár gazdaságpolitika intenzív dálkodást követelt. E megfelelően a termelésnö mind nagyobb részt a te lékenység emelésével ér el. Az 1964. évi decemberi i határozat, valamint az évi népgazdasági tervü vonatkozó párt- és korm határozatok előírják, hog; ipari termelésnövelést kéi mad részben a termeiéi; ség fokozásával kell me lósítani és csak egyhar részben lehet a. termelésn lésnek forrása az ip újonnan beállított műnk; Dr. Vastagb Gyt Adatok — eseménye] Baranya megye mezőgazdaságának fontosabb adatai a il. Ötéves terv idejét Főbb növények vetésterülete kft* t956—1999 ism—is« 1*81«rak átlaga évek átlaga IMS— %-* Búra 100.8 94,3 SS Osd árpa 40.0 44,5 m Kukorica 116.0 117,2 100 Cukorrépa 6.3 8J5 104 Lucerna KJ 120 WM> növények termésátlaga (qkft l twe—íMt 1W1—IMS JSStevek áttasa évekét!««* 19S6%-á» Búra 8.7 tU 127 Osri árpa 11.8 11,4 98 Kukorica 14.0 17,3 123 Cukorrépa 118.4 142,5 120 Lucerna 22.0 laj n As állatálloniány alakulása (méretű* végén, db) JML ■efowwÄ ON mm Szarvasmarha 100 02« 101 722 101 Sertés 287 529 367 193 m ▲ tesktorSBomány alakulóra fúr vég m mg Wpynm'ttwfm mm mm emic* Állami gazda! tágak 60S 653 93. Gépállomások 1048 270 25. Mg. tsz-ek 250 2048 819. összesen: 1994 2 971 149 Korszerűsíteni kell a kereskedelmi hálózatot • mat Igényeknek nem megfelelő bolt. Komló fejlődésével nem tartott lépésit a kereskedelem, az üzletek zöme szűk, lebontásra ítélt épületekben üzemei, a járulékos beruházásként kezelt boltépit- kiezésefc pedig az előírt normáknak mindössze 25—50 százalékát tették ki. Pécsnek miaut kereskedelmi központnak vonzási köre túlnő a megye határain, kereskedelmi hálózata azonban a korszerű formáik bevezetése elleniére sem éri el a kívánt színvonalat A vendéglátóipar forgalma IBbb mint kétszeresére emelkedett Közétkeztetés fejlődésének gátat szab az elégtelen konyhai kapacitás, Pécs szálláshelyeinek Búméban éiff ii* Ómi * * - - - 0*118,1,A ,, wötrerx lenyiege» wtoiar, ea a belső és külső ktegenfar lom igényeit egyre nehez* kielégíteni. Az 5 éves tervbeli kotrom) i tárépületet kapott a Dél-duh túli Textilnagykereskede Vállalat, a RÖVIKÖT és Qpőn agykereskedelmi Vál lat. Hasonlóan megoldódott AGROKER raktározási pr> lémája is. Lényegesen jav a zöldség-, gyümölcskésztó tárolásának helyzete is. A kereskedelmi háló korszerűsítését a városoki — főként Pécsett és Kom — nagyobb súllyal kell ft tatni. Az idegenforgalmi U sitmények (szálloda, étkei tés) növelése terén nagU0 előrehaladást kell biztosít11 Bár a harmadik ötéves terv Időszakában nagyarányú fejlesztés (új, korszerű telefon- központ) építése kezdődik* azonban a beruházás előkészítésének lassú üteme (tervezés, kapacitásbiztosítás stto.) miatt csak a következő években várható gyökeres javulás a távbeszélőül lorrtás-igények kielégítése terén. A megye kereskedelmi Áruforgalma az elmúlt öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Ez 10 százalékos túlteljesítést jelent. A terv teljesítése azonban nem mindig párosult a lakosság Igényeinek megfelelő áru- terítéssel. Az áruforgalom egyes területein rövidebb- hosszabb ideig tartó mennyiség', minőségi vagy választéki hiányosságok voltak. A kereskedelmi hálózat fejlődése •ilenére még sok a> elavult. Reális terveket készítsünk A megye lakosságának pénzjövedelme az ötéves tervidőszak folyamán 34 százalékkal nőtt A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 23,1 százalékkal, g ezen belül a munkások száma 21,8 százalékkal emelkedett Az átlagos keresetek pedig 9,5 százalékkal. Az egyes ágazatokban kialakult kereseteik azonban — a nehézipar domináló szerepe miatt — jelentősen eltérőek. A reálbérek növekedése az országos szinthez hasonló. Amint a felsorolt eredményekből kitűnik. Bárány® és Pécs gazdasági élete a II. ötéves terv időszakában számottevően erősödött, a lakosság életszínvonala, szociális és kulturális helyzete is Jelentő aen fcflO*ÄL »nnefc atoP: a politikai helyzet stabilig • dolgozóknak a párt és mány politikájába vetett * zalma képezte. A feladat^ most az, hogy erre a biza^ ra és a dolgozók munkájú aktivitására építve olyan J éves (és éves) terveket kéí^ sflnk, amelyek a PolltikaH aottség megyénk fejlesztés^ vonatkozó Irányelvei alapjl reálisan határozzák meg ni valókat és amelyek a ■ági fejlód és útján biztosít)1’ jáfc problémáink megold é« a dolgozók anyagi he'r tétiek további javulását. Dr. Nagy József, a megyei pártblzot^ titkára
