Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-08 / 56. szám

19«*. MÁRCIUS 8. napló 3 Mester István : a Fővárosi Operettszínházban Budapesten vendégszerepei ‘ ester István, a Pécsi Nem- ti Színház tagja. A My fair idy második szereposztásá- . kérte kölcsön a Fővárosi jerettszínház Igazgatósága. — Még el sem kezdtem a . óbákat, amikor pénteken . lelőtt tizenegy órakor Mtak. hogy az első szerep- , rtásban fellépő Csajány! . ’Rrgy megbetegedett, be | 11 ugranom helyette — , edy szerepében — me- ' i — így mindössze egy aekari próbával léphettem ' nnadra. Izgalmamat nö- ) Ite hogv közölték: Simán- ] József ott ül majd az el- ’ j sorban. . \ bemutatkozás azonban l egvetlen próba ellenére . -enilt. Básti Bajos, Lehocz- , i Zsuzsa és Rátonyi Róbert c :Jlett Mester István is sl- . rt aratott, amit sok virág- . >kor és taps bizonyít. * * 1 * * * 5 Idegenforgalmi vetélkedő Pécsett Vasárnap reggel tíz óra. A Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal helyiségében nagy az iz­galom. Félreértés ne essék, nem a versenyzők, a zsűri tagjai készülnek itt az orszá­gos idegenforgalmi vetélkedő területi döntőjére. A forgató- könyvet tanulmányozzák, részletkérdéseken vitatkoz­nak. megállapodnak a gondol­kodási időben, a lehető leg­Gida Béla, Űr László és Hauszmann Zsuzsa képviseli DéLDunántúlt a televízió előtt j - A Pécs! Nemzeti Színház- n megkezdődött Jean Paul rtre A legyek című drámá- ’ iák próbái, amely magyar- ' szági ősbemutató lesz. igazságosabb pontozásban, hogy erős csapat képviselhes­se Dél-Dunántúlt az országos döntőn. Izgalomra van ok bőven. Tiszai László, a hivatal he­lyettes vezetője megy át a megyei tanács nagytermébe, hogy a résztvevőknek és a közönségnek bejelentse a ké­sés okát: nem érkeztek meg a paksi versenyzők. Hogy A doktornő f%oktom6, aki „nem? . OVÓgyit; doktornő, akit . az iskolaigazgatók jól, a tzülők nem vagy csak ke­vésbé ismernek; doktornő, « ki Pécs huszonötezer diák­iának egészségéért felel... 'gy mutathatnám be dr. Oeszecsár Margitot. a Vá­rosi KOJÄLL iskolahigié­1 tikusdt. ‘ Munkakörét nem könnyű ncghatározni. Nagyon sok ninden belefér abba az mietlen és nehezen kimond- xató szóba: iskolahigiénikus. 7együk például a kézmo­• dst. Már overekkorfiban is art tanították a pedagógu- ok. hogy a kultúrember na­ponta tizszer-tlzenötször — tüTönösen étkezés előtt és VC-használat utón — kezet- nos. Ez volt. az elmélet. Ezt • törette a tízperces szünet, . «gyis a gyakorlati „beinu- t atfT, amely a következö- . ’.éppen zajlott le: Tiz-tizen­- H gyerek tolongott a WC 9 főterébe felszerelt vízcsap i lőtt, szappanjuk hol volt, 5 tol nem (inkább nem, mert mit az iskolaaondnokság . itett, a vásott diákok ellop- 1 dk), s végül az egész bete- . Bzéseként vagy harminc , perek használt egyetlen s Drölközőt. i Ez volt a „példád ttszta­e dg. , Ma már — és ehhez dr. teszecsár Margitnak is sok öze van — minden gverek Isztasági csomagot köteles inni az iskolába. A tisztá­in csomag tartozékai: ne­ar, szappan, törölköző, fésű s vécépaplr. i-l Most vedig nézzük a vál- rhtt tanítást! >t Már a múlt században á imutattik az orvosok, hogy i- legjobb ha az ember élet- !' endjének vari mozzanatai í. - evés. alvás, munka és 0 t zőrakozás — szabály szaru 1tmusban követik egymást. i- leojcgyeztük a jótanácsot, b, xeoszoktuk például, hogy. y rnalóbbis vasárnap — d&li zenk*t órakor ebédelünk, íert ha a rádióban felhapq- ' <k a harangszó, hirtelen h.esek leszünk... így Ink s arra nem is gondnl- tnk. hogy a gyerek enyik éten délelőtt, a másikán edig délután iár iskaiába. ?a méais eszünkbe jutott olna. talán azzal intá-tük ! a dolgot, hogy a felnőt- r tk nagy h&nuada is váltott 11'szakban dolgozik. £ Ma már a város tizenhat- e zer általános iskolásának * •unk fele eoész évben dél- £ lőtt. a másik fele pedig Zgész évben délután megy , ikolábit. (A Móricz Zse­tonéi téri kivételével. Ott csak egy műszakban taníta­nak.) A gyerekek egész éven át mindennap azonos idő­ben alkatnak, ehetnek és ta­nulhatnak, játszhatnak és le- vegőzhetnek. A város sok tízezer szülője mindennap azonos időben taníthatja a gyerekét és segíthet neki a házi feladat elkészítésében. Nagy hatalma van egy doktornőnek, amikor egy ér­tekezleten közbeszól, ha is­kolahigiénikus. Más „apróságok”, 1963-ban, amikor ebbe « beosztásba került, még volt egy régi építésű iskola a város belterületén — a gyár­városi —, amely nem volt csatornázva, ahol űrgödrös WC-t használtak. Abszurd helyzet volt ez egy ilyen nagy iskolában. Sajnálni va­lók voltak a gyerekek télen, a tíz-tizenöt fokos hidegben. Ma már ez az iskola is csatornázva van. Sőt: min­den tanteremben vízcsap ta­lálható mosdókagylóval. Ilyen még a város többi is­kolájában sincs. Ez új dolog, ez kísérlet, amivel azt akar­ja kipuhatolni, hogyan válik be a gyakorlatban. A peda­gógusok tekintélyes része — a gyárvárosiak kivételével — idegenkedik ettől a meg­oldástól. Sőt, a ma érvényes — régen elaimlt — rendele- tek, előírások ilyesmire nem is tesznek célzást. A doktor­nő vállalta a rizikót, mert tudja, hogy senkinek sincs kedve kezet mosni tízóraizás előtt — egy tömegvécé elő­terében. Luxmérővel járja az isko­lákat, mérgelődik, amikor a sok csupasz, búra nélküli villanykörtét meglátja, mert az kápráztat, s előbb fá- rasztja ki a gyereket. Meg­vizsgálja a tantermek klímá­ját, eközött a páratartalmát (ez is fontos, ez is befó- lyásolja az elfáradást!), résztvesz minden értekezle­ten, ahol új iskola építésé­ről döntenek, „veszekszik” a főzőkonyhákért, a vízcsa­pokért. Előadásokat tart, át­alakíttatja az iskolanapközi­ket stb. Doktornő — bár nem gyógyít, orvos — orvosi táska nélkül. Mindemellett anya és fe­leség is. Férje dr. Dános László, a komlói bányák üzemi főorvosa. Van egy „nagylánya”, egy kisfia. Is­kolabálok idején gardema- ma, esténként fia játszótár­sa. Egy asszony a sok dol­gozó nő közül. Valószínű sok virágot kap a nőnapon, s legyen ez a riport is egy csokor virág az asztalon. Magyar László miért? Most érkezett a zsűri [egyik tagja autóstoppal, Szek- jszárdtól hét kilométerre le­robbant a busz. * A versenyzők valameny­! nyien amatőrök. A gimnazis- í ták orvosnak, mérnöknek, [esetleg tanárnak vagy gyógy- i szerésznek készülnek, a sely- ! iyci Kovács József a mezó- j gazdasági technikum hallga- í tója, Illés Ferenc és Andorka í Sándor végzett műszerészek a ) szekszárdi Mérőműszergyár- , ban, dr. Hetei Ottó műszaki j biztos a postaigazgatóságon, egyszóval egyiküknek sincs sok köze az idegenforgalom­hoz. Viszont az idegenforga- i lomnak van sok köze a mi- ! vészettörténethez, a földrajz- ; hoz, s mindahhoz, ami így ! egy üt; jóval több, mint ami az általános műveltséghez tar- | toz’.k. — Az a felfogásunk — ! mondják a szekszárdi ver- jsenyzők, — hogy amit meg­| lenet próbálni, azt megpróbá’- > jak. így játszva tanul az ! ember, ami semmiképien ! sem válik kárára. És igaztk van. * Kezdődik. Két lihegő paksi kislány az utolsó percben érkezik, autóstoppal jöttek, a násik két társuk Cd. Őket nem vették fel. Ahogy ez már lenni szokott. Várady Géza játékvezető, a városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója ismer­teti a vetélkedő szabályait, majd kölcsönadja a tollát ez egy'k gimnazHiáuak, akinek kifogyott a tin rója. * Egy kérdés a sok közűit — Milyen idegenforgalmi jelentőségű nemzetközi ren­dezvény lesz Füreden ebben az évben? A pontos szakszerű válasz: — A Nemzetközi Karaván Szövetség 27. kongresszusa. Hogy miket tudnak! ¥ Vége az első félidőnek. El­ső helyen Ur László vámhiva­tali tisztviselő áll az elérhető maximális pontszámmal. A második és a harmadik helye­zett szorosan a nyomában, s jól tartják magukat a szek­szárdiak, a negyedik illetve az ötödik helyen. A többiek erősen leszakadtak. * A kiesett versenyzők könyvjutalommal gazdagab­ban foglalják el helyüket im­már a nézők között. En már tudom, hogy áz el­ső három helyezettet értékes táskával, a második hármat sportszatyorral, a harmadik négy helyezettet kávéfőzővel díjazzák. Speciális meggyőzés. Ez & vetélkedő utolsó feladata, valamennyi versenyzőnek egy egy külföldit kell hazánkba csalogatni, különös tekintet­tel annak foglalkozására. A szakmákat húzzák, a véletle­nen múlik, kinek kell va­dászt, reumatológust vagy népművelési szakembert meggyőznie a hazánkban fel­lelhető nagyszerűségekről. A zsűri főképpen a tárgyi tu­dást veszi figyelembe, nem is éri el senki a maximálisan adható 10 pontot. ¥ A végig izgalmas, jól rendezett és gyorsan pergő vetélkedőt Gida Béla, a me­gyei tanács munkaügyi fő­előadója nyerte, egy pont- | tál megelőzve az utolsó fel­adatig vezető Ur Lászlót. Kettőjüktől csupán 3 ponttal maradt el Hauszmarm Zsu­zsa, a Nagy Lajos Gimná- ziu II. osztályos tanulója. I A. G. i Vietnami műszak Vasárnap, hajnali negyed öt, szinte még teljes a sötét­ség. Kriklerék komlói laká­sában felberreg az ébresztő­óra. Krikler Jen öné óvato­sain húzza fel a papucsát, nem gyújt villanyt, hogy to­vább aludhasson a család. A négyéves Erzsiké álmában oldalra fordul, meggyőződés nélkül nyöszörögni kezd. Rá majd a nagynénje vigyáz, anyukának sietnie kell, a busz 4,40-kor Indul. Vagy talán Pfeifer Istvánt tegyük előre? Neki nincs bu­sza, Olasz-felsőről vasárnap hét órakor Indul az ünnepi járat. Mégis, alig pirkad, ab­lakukból kiszűrődik a fény. A házastárs s a két gyerek itt is alszik. Pfeifer István rendbehozza magát, reggeli­jét még az este kikészítet­te a felesége, gondol egyet, nylon zacskóba teszi és zseb­re vágja. Kitolja a motort, ellenőrzi a gyújtást, negy­vennégy kilométer áll előt­te, jó sport. És majd dél­után mennek a hegyre. Merényi Mária a vőlegé­nyével szokott kirándulni, most van abban a korban. A mai program bizony fel­borult, pedig príma az idő. Azért nevet a szeme, vőle­génye nem szólhat semmit, jövő héten náluk lesz viet­nami műszak. Délben meg­várja a kapu előtt, lehet, hogy moziba mennek. A csá­bítás trükkjét ma játsszák utoljára. A bányában is tartanak rendkívüli műszakot. Tikász Sándomé férje bányász, együtt indulnak el hazulról. Az utolsó pillanatban dön­töttek Így, először úgy volt, hogy Tikászné otthon ma­rad. De nem, öt és fél órát 5 Is dolgozik, egy kicsit ké­sőbb fognak ebédelni, A korai járókelő a Ruha­ipari Vállalat környékén gyereküket sétáltató nyokkal találkozhat. Lám, a modem tudomány, a hajnali levegőzés előnyei ... Aztán a „sétálók” befordulnak a gyárba, kisfiúkat, kislányu­kat leadják megőrzésre, irány a szalag. A gyerek- megőrző Bertók Cecilia, pénzügyi előadó. Kllenc-tíz óra felé már megszokják az apróságok, fél tizenegykor a Köztársaság téren ő a fogó... Jövő vasárnap biztosan több gyereke lesz, a másik két szalag addig tájékozódik, persze, be lehet hozni nyu­godtan, nagyon jól érezték magukat. Mintegy nyolcvanan dol­goznak az üzemben déli ti­zenkét óráig. A zakó- és nadrágszalag, a szabászat, meg persze a TMK-sok és a termelésirányítás. Kötele­ző? Az első szalag létszáma 44 fő, 34-en vannak benn. A második szalagban 42 : 37 az arány. Aki sehogy sem tudta megoldani másként, otthon maradt. De miért jöt­tek be nyolcvanan? Az emberek rengetegszer találkoznak a vietnami ese­ményekkel, rádión, televí­zión keresztül, a sajtó ha­sábjairól értesülnek az újabb és legújabb gaztet­tekről. Röpgyűléseken Ítélik el a terrorbombázást, a„bé- keoffenzíva" és « gyerme­kek meggyilkolása közötti el­lentét nyilvánvaló előttük — de nem szeretik a nagy sza­vakat. Akivel beszéltem, egyszerűen mondja el érzé­seit. A hazafias kötelességet és a szocializmus építését ke­vesen említik. Hozzávetőlegesen 450 nor­maóra, 110 öltöny a hat óra alatt. És nyolcvanszor hat órányi bér, amit ezúttal nem vesznek fel a dolgozók. Viet­nami műszak. Kéri Tamás Egész Kökénypuszta drukkol Ez esetben nem sportról van szó, hanem a kökény­pusztaiak számára elszo­morító tényekről. A 12. sz. AKÖV ugyanis átmenetileg megszüntette a pusztához vezető autóbuszjáratot. Az ok: Malom alsó utcájának rossz állapota, amely lehe­tetlenné teszi az autóbuszok közlekedtetését. Ha a II. kerületi tanács megjavíttat­ja a kérdéses utcát, ismét közlekedni fognak a~ pusztai járatok. Az autóbuszközlekedés • szüneteltetése körülbelül üt­vén Pécsre járó dolgozót és 10—15 iskolásgyermeket érint Mégpedig úgy, hogy a pusztától 6 kilométert kell gyalogolniuk a legközeleb­bi autóbuszmegállóig. Mivel a település kicsi, szinte minden családnak van egy- egy „távgyaloglója”, s igy az egész puszta drukkol, mikorra javítják meg a má- lomi utcát, mikor gördül be ismét az első autóbusz a kökényi házak közé. FÁRADHATATLANUL mg Nehéz riportalany Mata­kovics Jánosné, Baranya új országgyűlési képviselője, mert egészen másfajta sze­replésekhez szokott. Kemény munkához, mozgalmi har­cokhoz. Tulajdonképpen még nem volt ideje gondolkodni azon, milyen póz illik a köz­életi szereplés elismeréssel járó részéhez. Ugyanilyen félszegen feszengett, ami­kor a Parlamentbe kitünte­tésre hívták. Fésűt keres, néhányszor végighúzza ősz hullámain és megadón telje­síti a fotoriporter kérését. — Nem nekem való a sze­replés. Dicsérjem magam? Közöljem a világgal, hogy mint képviselő elintéztem ezt és ezt? — Mindig ilyen volt? — A mozgalom hatása. Ti­zennégy éves koromban ke­rültem üzembe és a tizen­nyolcat sem töltöttem be, már pártmegbizatásokat tel­jesítettem. Akkoriban nagy szó volt szervezett munkás­nak lenni és nem áldozattól mentes az illegális kommu­nista pártban tevékenyked­ni. A mozgalom olyan jel­lemvonásokat alakított ki bennünk, amelyek, remélem, mostani életemben is kísér­nek. Gyufa sercen, felparázsllk a gondosan fellazított ciga­rettavég. — Ha nem lehet elkerülni ezt a riportot, folytassuk.., — Akkor beszéljen a kép­viselő! — A képviselő kevesebbet tud, mint a nyugdíjas, hi­szen alig kóstoltam bele eb­be a munkába. Különben az utóbbi hetet valósággal vé­giglustálkodtam. Kivettem egy hetet a nyugdíjas sza­badságomból ... A nyugdíjat olyan szabad­ságnak tekinti, melynek a mindennapos munka ad ér­telmet. Gyakori vendég a nő­tanácsnál, a népfrontnál, a pártbizottság! archívumban s képviselői körzetében, a sik­lósi járásban. A nőtanácsnál feladatokért jelentkezik, az archívumban munkásmoz­galmi dokumentumot ren­dez, Siklós környékén pana­szokat hallgat, s ez új és új munkát jelent. Most is kiké­szítve az utcai ruha. mert rövidesen indul az Állami Biztosítóhoz, tanácsot kérni egy ipacsfai asszony ügyé­ben. Később az AKÖV-nél várják, szerinte indokolat­lanul megszüntetett autóbusz járatok ügyében. Fárasztó nyugdíjas napok az ilyenek. Élénken tiltakozik. — Az archívumban min­dent kipihenek. Pedig nem könnyű ám ott sem a mun­ka! De az a jó benne, hogy ott nem érzem az évek nyo­masztó súlyát Ha kezembe veszem a húsz év^el ezelőtti jegyzőkönyveket azokról a lelkes hangulatú gyűlések­ről, amelyeken én is. jelen voltam, amikor előkerülnek azok a nemzeti bizottsági iratok, amiken felismerem volt férjem, Babella Károly kezevonásait. úgy érzem, Is­mét fiatal vagyok. — Boldogító tudat, hogy bizakodásunk nem volt hiá­bavaló. Ismerem a mai bá­nyászokat Is. Melyiknek nincs jó élete, ha becsülete­sen dolgozik? A felszabadu­lás óta sok minden jóra for­dult. A mostani fiataloknak már más szerepük van a jö­vő formálását illetően, mint nekünk volt. Tőlük elsősor­ban a szorgalmas munkát, a jó tanulást várjuk el. Időközben hazaérkezett a képviselő férje is. ők ket­ten, együttesen, tizenkét év­tizeddel maguk mögött, va­lóban tudják hogyan keli élni. — Szorgalom, becsületes­ség, tiszta élet jellemzi az. igazi embert, meg a huma­nitás. Segítsen, ahol tud, ad­jon tanácsot, nyújtson tá­mogatást, amint az adott helyzet kívánja. — És ha az a bizonyos ember kőnviselő? Sőt, rá­adásul nő is? — ez az utol só kérdés, amit a napsütöt­te kertre néző kis szobában megkockáztatok. — Ha képviselő, tartsa na­gyon fontosnak a választók érdekeit. És legyen fáradha­tatlan az olyan harcban, mint amit nekem a dráva- szerdahelyi kultúrház létre­hozása jelent. Ha ezenfelül nő is, lehetőleg dolgozzék többet, mint a férfiak, mert a még ma is általános szem­élet "-érint a jogilag egyen- iogúvá vált nőt csak így ls- : '.éri el a teremtés koronája. H. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents