Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

IM«. MÁRCIUS 5. napló 3 4 HL ötéves terv baranyai előirányzata Kétszáztizennyolcmillió forint tanácsi beruházásokra Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága , Az Országos Tervhivatal 218 illió forintban állapította eg a Baranya megyei Ta­les által a III. ötéves terv löszakában eszközölhető be- iházások összegét. A „keret” losztáséról, a beruházások ngsorolásáról határozott töb- sk között péntek délelőtti ésén a Bm. Tanács végre- íjtó bizottsága. envfrgyár Siklóson tálioda Harkányban A megye jelentős létesítmé- 'ekkel gyarapodik a III. öt- *es terv időszakában. Sikló­in napi 2,5 vagon kapacitású myérgyár, Harkányban 90 sndég fogadására alkalmas álloda. Mohácson új orvosi ndelő, Siklóson nyolctanter- es általános iskola, Sziget- iron étterem épül. Az új öt- res terv Időszakában készül­ik el a korábban megkez- ;tt beruházások is, mint a irkányi vízmű, a sásdi sütő- :em, a szentlőrinci általános kola, a pécsi tervező iroda- iz, a komlói Kaszámya-pa- k rendezése, a komló—li­st—oroszlói vízmű és akom- i gimnázium. Baranyában a következő öt íztendőben 850 lakás épül lami beruházásként. A ter- »zet lakások Komlón a Le­tt téren, Kenderföldön; a slső-Platón, Mohácson a irk és a Tolbuhin utcák­ul, Ujmecsekalján, Sásdon, klóson, Szigetváron, Duna- lván és Villányban épülnek I 1969-ig. Ebben az évben 3 lakást adnak át, jövőre 9. 1968-ban 144, 1969-ben dig 127 épül. A végrehajtó zottság úgy döntött, hogy az lakások 44,5 százalékát la- isépítő szövetkezetek útján tékesítik. Komlón 206, Mo­— Ezer háztáji gazdaság jlesztésére vettek fel 5—10 er forint hitelt a termelő- Bvetkezeti tagok az elmúlt «lapokban a takarékszövet- izetektől és az OTP-től. A gok Istállóikat, ólaikat ta­ro zták, hozták helyre. hácson 60, Szigetváron össze­sen 24 szövetkezeti lakásigény lót tudnak ily módon kielégí­teni. Az építendő lakások minden tekintetben korsze­rűek lesznek. Komlón például 346, Mohácson 150 lakást a táv- illetve központi fűtőháló­zatba is bekapcsolnak. Gon­doskodnak járulékos beruhá­zásokról is. Komlón megva­lósulnak a II. ötéves tervidő­szakról áthúzódott kereskedel­mi létesítmények. A kereske­delem 1290, a szolgáltatóipar 327 négyzetméternyi alapterü­letet kap a Lenin téren. El­készül a Kenderföld „C” te­rületi általános iskola, bőví­teni fogják a Felső-Platón lévő általános iskolát, óvodát és bölcsödét, s ugyanott gyógy szertárat is építenek. Bővítik a komlói kórházat A vitában felszólaló végre­hajtó bizottsági tagok és az ez alkalomra meghívott osz­tályvezetők elmondották, jól átgondolt munka alapján ké­szült a terv, helyesek a ki­alakított arányok, de ... Do­bos József szóvátette, hogy a komlói kórház 4—5 éve épül már, ezért jó lenne a terve­zett emeletráépítést, mely 50 újabb ággyal bővíti elsősor­ban a sebészeti osztályt — mielőbb elvégezni. A lakás- beruházásokkal kapcsolatos javaslata az volt, hogy pró­báljanak új szemléletet ki­alakítani a Komlón lakásra várók között. Itt ugyanis, — ahol viszonylag magas az át­lagkereset, — alig van érdek­lődés a szövetkezeti lakásépít kezes iránt, pedig többszáz lakásigénylőt tartanak nyil­ván. Az érdekelt családok la­kásproblémájának gyors meg­oldása csak úgy várható, ha az anyagilag tehetősebbek ál­dozatot hoznak. Horváth La­jos vb-elnökhelyettes arról szólt, hogy a komlói kórház 1967. évi bővítésének pénz­ügyi akadályai vannak, s hogy lépéseket tesznek az OTP-nél az 1969. évi keretek 2 millió forintot kitevő részének jövő évi felhasználása érdekében. Jakabos Zoltánné a kereske­delmi beruházások helyzetét ismertette felszólalásában. Bí­rálta a Szekszárdi Építőipari Vállalat kivitelezői tevékeny­ségét, melynek következtében a harmadik ötéves tervidő­szakra húzódtak át Komló ke­reskedelmi beruházásai, s emiatt nem juthat újabb be­ruházásokhoz a bányászváros, bár nagy szükség volna rá. A kereskedelmi osztály veze­tője elmondotta, hogy bizo­nyos, idejétmúlt jogszabályok, kötöttségek sok nehézséget okoznak a beruházásoknál, ezért ezeket mielőbb módosí­tani kell. Takács Gyula mű­velődésügyi osztályvezető azt javasolta, hogy a tanács fog­lalkozzék tervszerűen a beru­házási munkához kapcsolódó képzőművészeti alkotások meg szerzésével, egyrészt a beru­házási keretek két ezreléké­nek erre fordítható összegé­ből, másrészt a KÖFA-ala- pok felhasználásával. Orosz Ferenc osztályvezető is a Szekszárdi Építőipari Vállala­tot bírálta amiatt, hogy nem teljesítik a szerződött és pénzügyileg fedezett beruhá­zásokat. Palkó Sándor végül azzal zárta le a beruházási terv vitáját, hogy javasolta: tegyenek kísérletet a komlói kórház bővítésének előreho­zására. A javaslatot, valamint azt az indítványt, hogy a terv­osztály vegye nyilvántartásba a megyében eszközölt összes beruházások két ezrelékét, s ezt fordítsák műalkotások meg vásárlására, elfogadta a vég­rehajtó bizottság. n tanácsülés napirendje A végrehajtó bizottság el­készítette az I. negyedévi ta­nácsülés napirendjére vonat­kozó javaslatát. A március 23—24-re összhívandó tanács­ülés Harkányban lesz. Java­solják a Tanácsnak, hogy vi­tassa meg a siklós—harkányi üdülőterület fejlesztési tervét, vegye tudomásul az 1965. évi költségvetés zárszámadását, hallgassa meg a községfejlesz­tési tervek teljesítéséről szóló beszámolót és alkosson tanács rendeletet a vízszolgáltatásról. Pécsre !Bn a Juroszl v Néphadsereg Művészegyüttese A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrend­del kitüntetett művész- együttesének múlt év őszi jugoszláviai látogatásának viszonzásaként április 13-án hazánkba érkezik a jugosz­láv néphadsereg 180 tagú művészegyüttese. A jugosz­láv katonaművészek két hétig vendégszerepeinek Magyarországon. Bemutató előadásukat április 14-én tartják Pécsett. Ezenkívül fellépnek egyebek közt Za­laegerszegen, Veszprémben, Székesfehérvárott, Kecske­méten, Szegeden. Vetik az árpát Szalántán Milliói* tintás Komlón Vízmű hulladékanyagokból Kökönyös esést vízszükségletét takarítják meg a bányavíz felhasználásával Komlón, a Kossuth bányai fürdőépület egy k apró eme­leti szobájában szeszélyesen ugráló grafikon mutatja a víz fogyasztás napi alakulását. A megengedett felhasználás ha­tárát piros vonal jelzi. A gra­fikon görbéje hónapokon át 3 határ felett ingadozott, nem I egyszer annak kétszeresét is I meghaladta, s azután egyszer nlapok óta készülök egy méltató, a '* nők szerepével foglalkozó eszme- ttatás megfogalmazására, így a páto- >s, nagyképű címek szépen elszapo- dtak a jegyzetfüzetemben: „A nők rténelmi szerepe”, „A XX. század a nők”, „Egyenlőség és egyenjogú- V", .,Gondoljunk a nők helyzetére” >. A főszereplők is szépen összeve­ttek a gyülekező helyeken, így Au- stus római császár felesége, Lívia, szép és kegyetlen birodalmi politi- s egy társaságba került Klára Zei­tnél, Curie asszonnyal. Zrínyi Iloná- l és Balázs Jolánnal... Aztán kidé­it, hogy a fent említett hölgyekről (wt-f olvastam, de semmit nem tudok luk, semmi olyant, ami emberközel­be hozná őket Távoli fénylő csillá­dé ha azt mondják, hogy asz- ony, nő, akkor nem ők jutnak lembe, hanem a nagyanyám, aki most éves egy eldugott Vas megyei falu- n. A XX. század és a nagyanyám?... nagyanyám történelmi szerepe ? .. • it nehéz ügy ez, fene sem tudja, mi- in történelmi szerepe van az ember gyanyjának. Én csak azt tudom, hogy lletlen vendégként nem lehetett hoz- megérkezni. Mindig kiszaladt az ibér elé az udvarra, * örvendező íltozásával előcsalta a kiváncsi szom- idókat is. Aztán mindjárt a kis esi- sporhelt elé kuporodott és felszítot- a tüzet, ételt készített akár reggel, ír éjszaka érkezett meg a vendég, tán a forró levesek, tojásrántották, e, ropogós savanyú uborkák felett Őzött az ember válaszolni a kérdései- Mindig mindent tudni akart a gyer­kei, unokái, testvérei életéről, min­it, egészen a praktikus részletessé- i. Aztán tanácsokat adott, ingatta a ét, mert amit hallott, annak általá- n a fele sem nyerte el a tetszését, án ítélkezett, ott. azonnal a levesek az uborkák felett. Nem lehetett ha­lni... Ha nem érkezett vendég, SZABÁLYTALAN ESZMEFUTTATÁS C mentek a levelek, szálkás, számonkérő betűi mindenütt utolérték az embert Igen — bólintunk — egy régi típusi falusi asszony. Igen régi, s korszerű is egyúttal, és főleg az örök asszonyi em­ber alapvető tulajdonságaival megáld­va. Én még nem jártam sem Ausztriá­ban, sem Olaszországban, de a nagy­anyám járt, mivelhogy a férje Dober- dónál küzdött a taliánok ellen ... Min­den három hónapban vonatra ült és megnézte, hogy mit is művel a Miska abban az idegen országban. Gondolom az ilyen utazgatás akkor sem lehetett éppen egyszerű, nem beszélve a költ­ségességéről. De a nagyanyám úgy ült a családban, mint egy uralkodó, s va­lószínűleg úgy képzelte, hony minden környezetében élő emberről egyszer még el kell számolnia. „Egyenjogúság”, a „nő szerepe a családban" — ilyen kifejezések vele kapcsolatban egysze­rűen fel sem vetődhettek, a családban igazság uralkodott, s a nőkre minden­ki tisztelettel nézett. A nők olyanok voltak, mint a kovász, összetartották a családot, és egyben a folyamatossá­got is jelentették. Mindezen talán mosolyogni is lehet, és azt lehet mondani, hogy a „század- forduló romantikus elképzelései”. Le­het, hogy mindez romantikus, de a 82 éves öregasszony levelei minden hó- nnnn„n megérkeznek: „Kedi’es Ono- kám..." És kíméletlenek, számonké- rőek ezek a levelek, írójuk egy pilla­natig sem gondol arra, hogy a modern világban esetleg megingott a hatalma a családban. A modern nők persze mások — mondják. Tele vannak hibákkal, új­keletű rossz szokásokkal, és a család már nem is legfontosabb nekik. Két­ségtelenül vannak olyan asszonyok, akik tele vannak hibákkal, de a hibáik mind emberi hibák, vétkeik ember- szabású vétkek, s vem függetlenek az adott társadalom problémáitól. Viszont a legmodernebb asszonyok között is százával ismerünk olyanokat, akik nagyon is sokat törődnek a csa­ládjukkal, és mindenkivel, aki a köze­lükben él. Evekkel ezelőtt ismertem egy asszonyt, aki egy folyón úszott át, hogy egyetemre járhasson. Az első időkben néha bizony száraz kenyérhé­jon élt, de tanult. Elsőéves orvostan­hallgató korában már két nyelvet be­szélt. Amikor férjhez ment, az orvosi munka és a háztartás mellett is tanult tovább, s környezetében mindenkit ta­nulásra, kemény munkára kényszeri- tett. Újabb példák is akadnak. A napok­ban egri író barátom mesélte a követ­kezőket: Elmarasztaló kritikát kapott epr/ifc munkájára, s lehangoltan ült asz­tala mellett. Megcsörrent, a telefon, és egy női hang jelentkezett: ..Az ol­vasó vagyok — mondta. — Talán nincs is jelentősége, de azt akarom mondani, hogy küzdeni, keresni, nem találni, nem engedni...” Aztán letette a kagylót. Ilyenek a nők. Ha segíteni kell. min- din a hriysrinre sietnek, és mindent vállalnak. Csak egyet nem szeretnek: ha kritizálják őket. ha vitatiák képes­ségeiket és becsületes jószándékukat. Bertha Bulcsn csak, minden átmenet nélkül, egészen mélyre zuhant, s az­óta változatlanul úgy fut Né­zem a dátumot: 1965. decem­ber 1. Mi történt ezen a napon? — Ekkor vezettük be az újítást — mondja Hajnal Jó­zsef főművezető. — December óta az én vizemben fürdőnek az emberek ..; — Csendesen, ■mosolyogva beszél. — Látja, hogy nem értem. — Tudja itt Komlón, egyik legfőbb gond a viz. A vízmű csak sza­kaszos szolgáltatással tudja biztosítani a szükséges meny- nyiséget. Ez a fürdés a hozzá­csatlakozó irodák, kisegítő üzemek egymaguk annyit fo­gyasztanak, mint egész Kökö- nyös. 466 köbméter a napi norma... A Kossuth-bányal fürdőépü­letben 4—4500 ember fordul meg naponta.* Valamennyien piszkos munkát végeznek. A víz itt létszükséglet Félmillió forint büntetés — Havi 14 ezer köbméter víz felhasználását engedélyez­te a vízmű. Ez tulajdonképpen a fürdéshez is kevés, a moso­dáról, gépüzemről most nem is beszélek. Gyakoriak a rej­tett, földalatti csőrepedések is. Volt már olyan hónapunk, amikor a túlfogyasztás miatt 610 ezer forint büntetést kel­lett fizetni. Ki voltunk szolgáltatva... Nem, a múlt idő nem téve­dés. A múlt esztendő végén ugyanis üzembe helyeztek egy újítást, s azóta Kossuth-bá- nya az ipari vízgazdálkodás terén önellátó. Az újicást Haj­nal József ötlete alapján egy kollektíva készítette. — Az ötlet 1964 tavaszán született. Egy csőrepedést ke­resve leereszkedtünk a föld- besüllyesztett Kaszárnya-pa­takba, mely olyan vastag cső­rendszerben fut, hogy járni lehet benne. Alig mentünk egy kilométert, egy nagy erejű, vi­szonylag tiszta vízbefolyást észleltünk. Rengeteg víz jött Mint utóbb kiderült, bánya­víz. Itt jutott eszembe, hogy függetleníteni kellene magun­kat a vízműtől, hisz van itt víz, rengeteg... Az ötlet egyszerű, szinte magától értetődő, a megvaló­sítás azonban hallatlan ne­hézségeket okozott. 1. Fal kel­lett mérni a víz pontos meny- nyiségét és utánpótlásának rendszerét. 2. Meg kellett ol­dani az altáróba való elveze­tést. különös gonddal a rend­kívül szennyezett Kaszárnya- pataktól való megóvásra. 3. Biztosítani kellett a szükséges mechanikai és vegyi tisztítást, és megszerezni a KÖJÁLL engedélyeit. No és, ami talán Jelentéktelennek tűnik, mégis mindennek az alapja volt: se­gítőtársakat és támogatókat kellett találni — A segítőtársakat Slmó Domokos elektrikus és Raj­nai Imre veevészmérnök sze­mélyében találtam meg. Min­dent együtt csináltunk — mondja Hajnal József. — És támogatók? — Mindenekelőtt Kaposvöl- gyi József főmérnököt és Ko­vács János bányamérnököt említeném, akik első perctől hittek az ügyben. Az apparátus működni kozd 1965. december 1, Ez a nap ünnepnek számít Kossuth bá­nyán, legalábbis ami az üzem vezetőit és Hajnal József újí­tó-kollektíváját illeti. Elké­szültek a vezetékek, megtelt a föld alá süllyesztett, .50 köbméteres tározó, működött a tisztitó apparátus és az át­emelő — s mindez saját "rő- ' bői valósult meg. hullrdék- anvagok felhasználásával. ötlet, szellemesség az újítiá* minden részlete. A bányavíz a tározóba folyik. Ha a fogyasz­tás kisebb, mint a befolyás, s megtelik a medence. egy ügyes kis zsilippel saját útját zárja el a viz. Ha kell le lehet zárni a városi vezetéket ha kell, be lehet táplálni Egv gombnyomás a gépházban és az egész apparátus működni kezd... — Az egész altáró fűtő­vízmelegítő és vízátemelő rendszert egyetlen gépész ke­zeli . S > — Ivásra is alkalmas a víz? — Tisztaságát nézve igen, egyelőre mégis a vízmű vizét használjuk, időközben ugyanis forrásokat is találtunk. s most azokat is bekapcsol iuk az épület vízrendszerébe Egy­két hónap, s végleg lezárhat­juk a városi víz vezetékét... — Mekkora a megtakarítás? — A „normál” vízszámla havi 57 ezer, a megengedett mennyiséget azonban minden hónapban túlléptük, ami tíz­ezer forintos büntetéseket ered ményezett. Előzetes számítá­sok szerint az önellátással évi egymilliót takarítunk meg, no és talán ez se mellékes: az a vízmennyiség, amit eddig a fürdő használt fel, most n lakásokba mehet:,. A bizalom aradménya Hajnal József most 29 éves. Amikor foglalkozni kezdett a „vízgondokkal”, huszonhét volt. — Gépésztechnikus vagyok öt év óta főművezető. Száz- hetvenöt ember tartozik hoz­zám. Amikor kineveztek, at­tól féltem, hogy hlvatalnok lesz belőlem. Ezt az úiítást az üzemben működő Fiatal Műszakiak Tanácsa által ki­in pályázatra jutattam el... — Mennyi újítási díjat kaptak? — Még nem kaptuk meg Azt mondtuk, megvárjuk az év végét... — tűnődik pár másodpercig, s aztán, mintha valami sokkal fontosabb ju­tott volna eszébe azt mond­ja: — Most egy másik dolgot szeretnék megcsinálni: ingyen vízmelegítést. Van itt egy termálkút, azzal. Az lesz az igazi... Békés Sindsr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents