Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
IM«. MÁRCIUS 4. napló 3 Elkészül az ampellográfia Németh Márton, a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének vezetője, tudományos főmunkatárs tegnap fejezte be több éves munkával készült am- pellográf iáját a termesztett borszőlőfajtákról. Művében 67 fajtát ír le 400 oldalon. A 94 színes képet Strausz Pál budapesti festőművész készítette. Németh Márton tollából más szakkönyvek is megjelennek a következő hónapokban. Nyomdában van és az év második felében lát nanvilágot az .,Eurázsiái borszőlő-fajták határozó kulcsa” című munka, melyet 300 képpel illusztrált. A megyei párt v. b. megtárgyalta: Modelltervek k, in eii *902, A Sétatér központján dolgoznak a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vái alat munkásai. Most javítják az évtizedek alatt megrongálódott párkányokat, szegélyeket. Fokozatosan leállítják a hidasi bányát A bányamezők kimerültek - Hidas ipari üzemet kap Átalakítják a brikettgyárat A hidasi lignitbánya nagyobb arányú fejlesztése 1950- ben kezdődött. A felkutatott szénvagyon nagyságát ekkor 32 millió tonnában határozták meg. melyből 22 millió tonnányira becsülték a kitermelhető mennyiséget. A jelenleg működő bányamező hozzáférhető szénvagyona ezzel szemben mindössze 180 ezer tonna, ami csupán az idei tervet fedezi. Uj szénmezők megközelítése csak nagyösszegű beruházásokkal volna lehetséges, ami tovább növelné az amúgy is rendkívül kedvezőtlen költségmutatókat. Egy tonna lignit 273 forint A jelenleg fejtés alatt álló szénmező átlagos kalóriája 1960, önköltsége 273 forint tonnánként. Az értékesítési ár ezzel szemben mindössze 140 forint! A Nehézipar! Minisztérium a geológiai vizsgálatok és a gazdaságossági számítások alapján 1963-ban elhatározta a hidasi lignitbánya fokozatos visszafejlesztését. Uj mezők megnyitása a hatalmas beruházási költségek miatt — a rendelkezésre álló szén mennyiségét és minőségét figyelembe véve — értelmetlen. A hidasi lignitbányában jelenleg 868 ember dolgozik, közülük 742 munkásállományban. A kérdés magától értetődő: mi lesz az emberekkel? A párt- és gazdasági vezetés már évek óta foglalkozik a felszabaduló munkaerő lekötésének problémájával. Az elmúlt esztendőben előzetes orvosi vizsgálaton estek át az üzem dolgozói, melyet a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Széntröszt üzemorvosai bonyolítottak le. A vizsgálat megállapította, hogy 520 dolgozó továbbra is alkalmas föld alatti munkára. A két nagy bányászati vállalat igényt is tart ezekre a tapasztalt szakemberekre, s így csupán 350. föld alatti munkára nem alkalmas, bányász elhelyezése okoz gondot 400 fős ipari üzem A bányamunkára alkalmas dolgozók többsége Hidason és közvetlen szomszédságában lakik. Ez kedvező feltételeket teremt a gyors szállításhoz: a Cikó—Bonyhád—Hidas— Pécs, illetve Mecseknádasd— Hidas—Bonyhád—Nagymá- nyok—Komló útvonalakon. — Mindkét útvonal az érintett vállalatok szállítási körzetén halad át. A föld alatti munkára alkalmatlan, mintegy 350 ember helybeli foglalkoztatása érdekében jelenleg két terv megvalósításának lehetőségeit vizsgálják. Az OKISZ, valamint a Baranya megyei KI- SZÖV a bányaépületek fel- használásával hajlandó egy vegyianyag-kiszerelő üzemet létesíteni. A Nehézipari Minisztérium a Bányászati Építőipari Vállalat Budapestről kitelepítendő részlegét szeretné Hidasra helyezni. Mindkét terv alkalmas a felszabaduló munkaerő teljes lekötésére. A végleges döntés március végére várható. A NIM a kötőanyagnélküli brikettgyár jövőjével kapcsolatban is döntést hozott. Az üzem tovább dolgozik, de miután a kötőanyagnélküli brikett kereslete csökken, a brikettgyártást kötőanyagos rend szerűvé alakítják át Az átalakítást a termelés leállításával párhuzamosan végzik el. A dolgozókat az átállás ideje alatt is foglalkoztatni tudják. Fokozatos átcsoportosítás A NIM 1966 végén kívánja leállítani a bányát. A megyei párt v. b. a zavartalan munkaerő-átcsoportosítás érdekében a termelés fokozatos csökkentését javasolta. Az ércbánya és a széntröszt szeptembertől folyamatosan fogadja a hidasi bányászokat. Az érkezőket nem új dolgozóként kezelik majd, hisz a hidasi bányászok zöme több, mint egy évtizedet töltött már a bányászat szolgálatában. Azok a dolgozók, akik időközben más munkahelyre kívánnak távozni, a legkedvezőbb feltételek között kapják meg a munkakönyvüket. A zavartalan átcsoportosítás feltételei biztosítottak. Most már csak az kell, hogy a hidasi bányászok is megértsék az intézkedések szükségességét, s további jó munkával segítsék a hidasi bánya utolsó munkaévének sikeres tervteljesítését. Kilakoltattak két óvodát Közel száz kisgyerek maradt óvoda nélkül az utóbbi napokban a mohácsi járásban. A talajvizek hatására ugyanis használhatatlanná vált a babarci és a bár, óvoda. Babarcon megrepedt a fal és ezért kellett élet- veszélyesnek nyilvánítani. Bárban pedig ki is dőlt az óvoda fala. Mivel egyik épületet sem lehet már hely rehozni — megfelelő fundamentum hiánya miatt — így Babarcon 52, Bárban 43 kisgyermek maradt átmenetileg óvoda nélkül. A Vegyiműveket Tervező Vállalatnál modellterveket készítenek. Az új módszer szerint a tervezési feladatot gyorsan és szemléletesen megoldhatók, a dokumentációs öbbsége rajzolás helyett fényképezhető. A modellterveket könnyen átalakíthatják, kiváló segédeszközök. Képünkön: előtérben a vegyipari típuscsarnok modellterve. Védjük meg szántóföldjeinket! Megyei tanácskozás a földvédelmi törvény végrehajtásáról Megyei tanácskozást tartottak tegnap a Petőfi filmszínházban a földvédelmi törvény végrehajtásáról, a szántó- terület növeléséről a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek elnökei, járási tanácsi vezetők részvételével. A tanácskozáson megjelent Czégény József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Földbirtok- politikánkról, a földvédelmi törvényről, a feladatokról Földvári János elvtárs. a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartott beszámolót. Harmincezer holddal kevesebb szántó A felszabadulást követő időszakban, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után indokolttá vált a szántóterület csökkenésének meggátlása. Ezért hoztak törvényt a földvédelemmel kapcsolatban, amelynek végrehajtása napjaink egyik legfontosabb mezőgazdasági feladata. A felszabadulás óta országosan félmillió holdszánKét rendőr „vlgyázz”-ban éli egymás mellett és jelent: — Az utasítás szerint az 'XjlvH-kocsival a Megyeri út 61. . ám alatt voltunk, ahol ■C*(áLó Ferencnét eszméletlen állapotban találtuk, azonnal az Idegklinikára szállítottuk. A jelek öngyilkossági kísérletre utalnak. A Pécs városi Rendőrkapitányság központi ügyeletén a szolgálattevő őrnagy kinyit egy könyvet, és a sok bejegyzés közül az egyikhez odaírja: „Idegklinikára szállítva”. A központi ügyelet — telefonon 07 — éjjel-nappal szolgálatot tart. Ide futnak be a jelentések nemcsak a városban, hanem a megyében történt eseményekről Is. Ha a városból — például egy betörést jelentenek — az ügyelet azonnal intézkedik. Rendelkezésre áll többek között a várost állandóan járó kékszínű, fehércsíkos URH- autó Is. amelyet azonnal a tett színhelyére irányíthatnak. — Mi volt ma reggel az első telefonjelentés? — kérdem az őrnagytól. Az előtte lévő nagy könyvbe pillant. — Egy férj megverte a feleségét, az asszony telefonált hozzánk, segítséget kért. Az asszony az éjszakai műszakból később őrt haza a szokásosnál, a férj féltékenységből megverte. Hasonló esetek — családi botrányok — A © 7 elég gyakran megtörténnek és ekkor általában a feleségek kérik segítségünket. Gyakori, amikor a férj ittasan megy haza — általában fizetési napokon —, a feleség kéri a pénzt. Ekkor tör ki a botrány.,. Az őrnagy válaszát a telefon csengése szakítja meg. Már nyúl is a ceruzához és jegyzi a könyvbe, onnan olvasom: Heisler Mátyás, a köztemető őre jelenti, hogy az egyik kriptáról ismeretlen tettes az éjszaka egy vörösréz virágkosarat ellopott. „Intézkedünk” —mondja az őrnagy és azonnal telefonál a Il-es rendőrőrsre, amelynek területéhez a köztemető is tartozik. „Értettem, intézkedünk” — hangzik a drót másik végéről. (Március 1-én, a délutáni órákban jártam az ügyeletén, s mire a szerkesztőségbe visszaérkeztem, az őrnagy már keresett: a tettest, Németh János, Kertváros. Móré F. u. 14. SZ. alatti lakos személyében elfogták. Az eset érdekessége: a bejelentéstől függetlenül egy nyomozó a temető felé járt, gyanús volt neki egy férfi, aki zsákban cipelt valamit. A szóban lévő vörösréz virágkosár volt. Munkahelye nincs, csavargó, a MÉH-nek akarta eladni.) — Tegnap este egy szülő hívott fel bennünket: eltűnt a 10 éves fia — mondja az őrnagy. — Délután azzal köszönt el hazulról, hogy moziba megy, azóta nem ment haza. Természetesen azonnal keresni kezdtük. Végül kiderült: csak a későbbi előadásra kapott jegyet, a film után hazament. — A szülő azonban sajnos annyi fáradságot nem vett magának, hogy telefonon beszóljon: otthon van már a fiú. Ennyit pedig elvártunk volna ... Nyílik az ügyelet ajtaja — magas férfi lép be. kezében egy zakót szorongat. — Egy kapualjban találtam, benne van a személyi igazolvány, katonakönyv meg 60 forint — mondja. — Behoztam, hátha jelentkezik az illető. Aki behozta: Pál János, Magyarürög, Kócsag u. 5. sz. alatti lakos. A zakóban talált személyi igazolvány pedig Till Lajos kubikos. Rácváros 2. sz. alatti lakosé. Természetesen derűs történetek Is lejátszódnak itt az ügyeletén. Egy nap két asz- szony rontott be az ügyeletre — csapzott hajuk, megkarcolt arcuk bizon vitatta: alaposan megtépték egymást. Mindketten saját Igazukat jöttek keresni. Az ügyeletes tiszt látta, milyen feldúlt állapotban vannak és a legnagyobb nyugalommal kezdte meghallgatni őket. A végén kiderült, hogy a két asszony azon veszett össze, hogy melyikük tud ízlete- sebb töltött paprikát főzni. — Kóstolót hoztak? — kérdezte komolyan az ügyeletes tiszt. A két asszony kérdőn nézett rá. — Kóstolót? Minek? — Hogy eldönthessem: kinek van igaza ... A két asszony elszégyellte magát, aztán bocsánatot kérve, karöltve távoztak. Kezdődnek a „tavaszi bűn- cselekmények”. A tüdőszanatóriumból egy ápolónő jelentette: szobájának ablakát nyitva hagyta, valaki bemászott és több ezer forint értékű ruhaneműjét ellopta. — Az alkalmi besurranásos tolvajokat szinte vonzza a nyitott ablak, a bezárt ajtó mellett könnyén megtalálható kulcs — mondja az őrnagy. — Sok kellemetlenségnek lehet elejét venni azzal, ha lakásunkat jól zárjuk. Ismét cseng a telefon. Jóst Anna 10 éves kislány eltűnését jelentik. „Intézkedünk”. Újabb feladat — s nem Is könnyű. Ha fárasztó is. szívesen végzik munkájukat — a lakosság nyugalma érdekében. Ferenc tóterület esett ki a mezőgazdasági termelésből. Oka ennek elsősorban ipari és kulturális fejlődésünkben keresendő. . Baranyában az utóbbi két évtizedben 7,7 százalékkal. 34 809 holddal csökkent a szántóterület. Különösen nagy a csökkenés a sásdi járásban (19,7 százalék), a pécsváradi- ban (12,6 százalék), a siklósiban (12,2 százalék). Egyedül a szigetvári járásban növekedett a szántóterület 9.8 százalékkal, 5440 holddal. Ugyanakkor nagyarányú erdőtelepítéseket hajtottunk végre és nem mindig olyan területen, amely szántóföldi művelésre már nem alkalmas. Igv például a megvében az utóbbi években 31 686 holddal nőtt az erdőterület. A szigetvári járásban 43 százalékkal, a mohácsiban 32,5 százalékkal, a siklósiban 27,5 százalékkal növelték az erdők területét. Bár az utóbbi években fokozatosan csökken a parlagon hagyott terület, ez még mindig igen jelentős; tavaly például 2385 hold parlag volt a megyében. Csaknem minden község határában találhatók olyan mezei utak, melyek üzemszervezési szempontból Is megszüntethetők. Az utak szű kítésével, a cserjék kivágásával a szántóterületet lehet nagy obbítani. Helyes erdőgazdálkodással a földvédelmi törvény betartó sával 1968 és 1990 között előreláthatólag ugyancsak 1800 holddal növelhető megyénkben a szántóterület. Védjük a fűidet! A földtörvény végrehajtása fontos feladat, elmulasztóit, a rendelkezések megszegőit felelősségre vonják. De nemcsak felelősségrevonással él a megyei tanács, hanem a földek védelmére versenyt hirdet. A versenyben részt vesznek a termelőszövetkezetek elnökei és mezőgazdászai, s községi tanácsok végrehaité bizottságainak elnökei, a járási és a városi tanácsok mezőgazdasági osztályai. Ezért a tavaszon, majd pedig júliusban határszemléiket tartanak és meggyőződnek a verseny- feltételek teljesítéséről. Külön foglalkozott Földvári elvtárs az erdőtelepítéssel is. Frdeink ma még nem tudják megtermelni a népgazdaságnak szükséges famennyiséget és ezért állandó Importra szorulunk. Azonban az erdő az utóbbi években nagy teriile- teket hódított el a mezőgaz-’ dasági műveléstől. Jó szántóföldjeinken vannak ma erdők. Ezért a feladat, visszaszorítani az erdőt olyan területekre, amelyeket nagyüzemiig, gépekkel művelni nem lehet. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a 15 százaléknál nem nagyobb leitésű területen telepített. 1990-ig v?i- gáséretté váló erdőket a faállomány kitermelése után folyamatosan át kell adni szántóföldi művelésre, ha az mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmas. A talajvédelmi feladatok Is a földvédelmi törvény végie- hajtását szolgálják. A rrevvei talajvédelmi bizottság nemcsak szaktanácsokat ad. na- nem javaslatot is tesz a megye területén a talajerő ” n tartására, fokozására és véd-ü- mére. Odáig már eljutottunk, hogy. a földvédelmi törvénynek a termőtalaj védelme ét a termőképesség növelése érdekében hozott rendelkezéseit a járási tanácsok végrehajtó bizottságai határozataikba foglalják, azonban általános tapasztalat. hogy az elrendelt művelésiág-változásokat még mindig sok helyütt nem hajt- lák végre. Az üzemi talajvédelmi terv kilenc termelőszövetkezet területére már elkészült. A munkát folytatják. R termelés 12 százaikkal nőtt Megyénkben a mezőgazda- sági termelés 12 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy a szántóterület 34 809 holddal csökkent, ami 7.7 százaléknak felel meg. Ha ezt a területet mezőgazdasági művelésbe fogták volna, akkor ma nem 12. hanem legalább 18 százalékos növekedésről számolhatnánk be. Gáldony) Béla — Makadámutat építenek té'-^-'ml munkában n. MI.-ülef-cn, Kovácstelepen az idén az Árvácska, Borostyán. Pálma, Baranya, Monostor és Liliom utcában.
