Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
IMS. MÁRCIUS 30. napló 5 Egy liftes v b-Ci lés A vízellátás", a beiskolázás, az itjósáoi lakásépítkezés és a lakásgazdálkodás szerepelt a napirenden Pécsett tegnap az MSZMP városi végrehajtó bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága együttes ülést tartott a városi pártbizottság tanácstermében, amelyen több napirendi pont került megvitatásra. Az ülésen részt vett tír. Nagy József, a megyei pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első titkára, dr. • R u- g á s i Endre, a városi pártbi- zott=ág titkára. P a p p Imre, a városi tanács vb-elnökhe- I/ettese. Első napirendi pontként a város vízellátását tárgyalták meg. A beterjesztés hangot adott anpak, hogy az utóbbi i ••'kben sike-ült a város víz- s tk s é életének biztosításában lényegesen előrehaladni és vízhiányról lényegében az elmúlt egy-két évben nem lehet beszélni. 1968-ig nem is lesz vízhiány. A korábbi években hozott intézkedések és elgondolások tehát helyesnek bizonyultak és immár eljutottunk oda, hogy nem a jelenlegi, hanem az 1970-ben kialakuló helyzettel foglalkozhat a végrehajtó bizottság. A város a III. ötéves tervben mintegy 35 millió forintot fordíthat vízműfejlesztésre. Ebből az összegből új kutakat fúrnak, a meglévőket felújítják és korszerűbb berendezéssel látják el. Hálózatbővítésre közel 15 millió forintot irányoztak elő. A v. b. foglalkozott a szennyvízcsatorna-hálózattal is. Második napirendi pontként a középiskolai beiskolázás helyzetéről, az általános iskolát és középiskolát végzettek elhelyezkedéséről, a tovább nem tanulók helyzetér”! szóló jelentés került megvitatásra. Az 1960—61-es tanév óta a Pécsről középiskolába jelentkező tanulókat évről évre teljes létszámban felvették. Az idén mintegy 1700 gyerek végzi el az általános iskolát, ebből 1626 tovább akar tanulni. ükre lehetőség Is van. A különböző középiskolákban, technikumokban, ipari és kereskedelmi tanulóintézetekben több mint 3000 gyereket helyezhetnek el. A végrehajtó bizottságok állásfoglalása szerint a beiskolázás és a továbbtanulás területén az illetékes szervek jó munkát végeztek, jő volt a tanulók pályaválasztási tanácsadója Is. A vita folyamán felmerült az ipari tanulók helyzete. Ambrus Jenő elvtárs összefoglalójában hangsúlyozta: az eddiginél lényegesen nagyobb gondot keli fordítani az tpartta- nulő-lntézetekre. Nemcsak azzal kell törődni, hogy munkába állítsuk a fiatalokat, hanem azzal is, milyen munkát kapnak. Felhívta a figyelmet: az ifjúságvédelmi bizottság fokozottabban tevékenykedjen, tudjon a fiatalok problémáiról. nyújtson több segítséget számukra. Ezután a város 1966. évi kommunális beruházásairól tárgyaltak, külön részletezve a gázszolgáltatás, a távfűtés, az utak, hidak, vízgazdálkodás, valamint a lakásépítés helyzetét. A tanács a jóváhagyott terv szerint 1966-ban 510 lakás építését fejezi be és elkezdi 420 lakás építését. Ez évben készül el a bolgárkerti lakótelepen egy 8 tantermes iskola, 50 férőhelyes óvoda, 40 férőhelyes bölcsőde, húsbolt, élelmiszerbolt, ABC- áruház és cukrászda. A következőkben a város II. ötéves tervének lakásgazdálkodási tevékenységéről volt szó. Megállapították, hogy a rendelkezésre álló lakásokkal a tanács jól gazdálkodott. A II. ötéves terv időszakában a tanács összesen 537 lakást utalt ki. Pécsett a nyilváns zárna tartott lakásigénylők mintegy 4800. A város zöldség- és gyümölcsellátásának biztosításáról készült előterjesztés alapos megvitatása után az ifjúsági lakóház építéséről tárgyaltak. A 23 szintes épületet mintegy 650 fő elhelyezésére tervezik. A végrehajtó bizottságnak az épület üzemeltetési terveinek kidolgozására bizottságot hozott létre. A bizottság 2 hónap múlva terjeszti be elgondolásait, amihez különösen a fiatal mérnökök, szakemberek véleményét is kikérik. Az együttes értekezlet tudomásul vette a terhes- és csecsemögondozásról, valamint az alacsony jövedelmű és nagycsaládosok helyzetének megjavításáról készült beszámolót. Az együttes ülés befejező napirendi pontjaként meghallgatta a város közlekedési helyzetének megjavításáról előterjesztett szóbeli beszámolót. Üzletkötés a Gellértben Szombaton és vasárnap Budapesten, a Gellért Szálló teaszalonjában divatbemutatóval egybekötött kereskedelmi tárgyalást tartott a Földművesszövetkezeti Árubeszerző és Értékesítő Vállalat. A divat- bemutatón Baranyából Szigetvár, Szentlőrinc, Sellye, Villány, Pécsvárad, Sásd, Má- gocs, Dunaszekcső, Boly, Be- remend és Vajszló ruházati szakboltjai vettek részt, hogy tavaszi és nyári készleteikkel felkészüljenek a második negyedévre. A bemutatót követő üzletkötés sikerrel járt, mert a baranyai földművesszövetkezeti konfekciós üzletekbe a második negyedben két és fél millió forint értékű tavaszi és nyári öltözék kerül, köztük női és lányka kartonruhák, a legújabb divat szerint készült selyemruhák, valamint műszálas öltönyök. Sikerült női, férfi és gyermek orkánkabáto-' kát is szerezni. Az anyáé? A nagymamáé? Kié legyen a gyerek?! A Faipari Kiss gyakorlatából Nincs megállás Export min őség - Poliészteres felületkezelés - Fa helyett műanyag Az ellentmondás szinte klbékíthetetlennek látszik. A Faipari KTSZ-nek egyes anyag- féleségeket 215 nappal korábban kell megrendelnie, a kereskedelem viszont maximum 90 napos határidővel rendel bútort tőlük, amikor már fel tudta mérni a várható keresletet. Az anyagbeszerzés időszakában tehát a KTSZ jó esetben is csak sejtheti, milyen bútorféleségeket várnak tőle. Egyedi darabok Aztán van itt még egy ellentmondás, de ezt már olvasni is kellemesebb. A KTSZ univerzálisan ki tudja elégíteni a kereskedelem igényeit, minőség szempontjából nem tesz különbséget belker és exportra gyártott áru között. A 13 darabból álló, Ismert Pécs lakószobát legújabban egyedi árban hozták ki, hogy egy-két darabot is meg lehessen vásárolni. Újdonságként külön tv- szekrényt és férfi ruhásszekrényt gyártanak hozzá, sőt karnist is. Az ARTEX azzal a gondolattal foglalkozik, hogy belföldi használatra készülő bútorokat is exportáljon. Ehhez az kell, hogy a gyártó üzem egyenletesen kiváló termékeket tudjon előállítani. A Fa„tZms mezonif no fi” Interjú az orosz szakos bajnokkal Befejeződött a pécsi és bárányát általános, iskolás diákok orosz nyelvi versenye. A győztes: Palkó András, a P st Petőfi utcai Általános Inkola tanulója. — Halló! Petőfi utcai iskola? Beszélhetnénk Palkó Andrással? — Hogyne- mind járt érit küldünk a hetedik b-hel Aztán a vonal másik végén megszólal egy lassú lejtésű hang: — Kezétcsókolcm! Mindjárt papírra is kérd a győztes nacionáléja: jeles- rendű tanuló, 4,8 volt legutóbb az átlaga, hetenként háromszor úszni jár a Dózsába, irodalmi kedvenceinek sorrendje pedig így alakul: Fekete István, Dékány András és Verne Gyula. — Nagyon izgultam. Nemcsak azért, mert elég uehéz mezőny volt. a legjobb orosz szakos tanárok és igen felkészült gyerekek vettek részt D« «alt agy kérdés: «Mi kot indulsz iskolába?", s ezt nem értettem tisztán. Majdnem zavarba jöttem, de sikerült elsőnek lenni. Egyébként orosz tagozatos osztályba jár, vagyis a heti három óra helyett öt órában tanulja ezt a nyelvet. Tanára: Lovász Arpádné. — Az általános iskola után hová akarsz menni? — A Nagy Lajosba. — ts mi szeretnél lenni? — Mérnök. Hadmérnök. Ha lehet, a Szovjetunióban járnék egyetemre. — Ml esett legjobban a gratulációk közül? — Hogy apám megdicsért és gratulált nekem. Egyébként hivatalos ajándékképpen két könyvet kapott az Uttörőszővetségtől és a Magyar—Szőrijét Baráti Társaságtól, a „Regél a Lhi- ná?-t és az „Aranyeső”-t. Ha szabad ideje van. imád biciklivel végigkarikázni a pécsi utcákon. k. a Ipari KTSZ-ben akár holnap rátérhetnének erre a módszerre. Modern, „hagyományos”, sőt stílbútorok gyártásában egyaránt felkészültek, a dolgozók Ismerik a különböző gyártási eljárásokat, tárgyi feltételeik nem kevésbé kedvezőek. Ha egy tv-szekrényhez nem kapnak megfelelő alkatrészeket, világítási szerelvényeket, beszerzik anyagként — és maguk állítják elő. Ha nincs fémpolc, csinálnak fából, ha nincs fa, műanyagból. Hogyan jutottak idáig? Korábban nyolc-tíz üzem végezte ugyanazt a munkát KTSZ-en belül, egyéni elképzelés szerint más és más eljárással. Ennek véget vetett a munkafolyamat műveletekre bontása: a szakosítás. Ma már az I. üzem kizárólag keret- szerkezeteket gyárt, a II. csak lapbútor alkatrészekkel, a III. csak kikészítési műveletekkel foglalkozik, és még sorolhatnánk. Vegyük például a műgyanta enyvezést. Kőprés, hengercsiszológép, felhordó, keverő és egyéb kisegítő gépek szükségesek ehhez. Mióta ez egy üzemben, összevontan történik, a szakember specializálja magát az eljárásra, hamarabb felismeri a hibalehetőségeket. Könnyebb új technológiákat bevezetni, csökken a megtérülési idő, és még egy „csúnya” szakkifejezés: nő a termékátbocsátó képesség, más szóval s termelékenység. Mind korszerben Jó előre számolt a szövetkezet a Mohácsi Farostlemezgyár belépésével. Szabályos haditervet dolgoztak ki, külföldi szak- irodalmat szereztek és terjesztettek a dolgozók között. Mire a Farost termelni kezdett, a szövetkezetben megvolt az új technológia, a megvásárolt — és részben házilag készült gépek felszerszámozva várták az indulást. Mire a mohácsi gyár rátért a színes felülkezelt farostlemez feldolgozására, a KTSZ már tudományos intézetekkel tárgyalt, a témában való elmélyedést kívánó pályázatok, versenyek szélesítették a dolgozók ismereteit. És amint a színes felülkezelt farostlemez megjelent a kereskedelmi forgalomban, a szövetkezet használni kezdte a sorozatgyártásban. Az így készült konyhagarnitúra ellenáll a konyhai gőz, víz, hő ártalmaknak, mosható. Nem kisebb tervszerűséggel készültek a fahelyettesítő anyagok félhasználására, bogy helyi hutladékanyaggal pótolhassák a fát. A pozdorja, a tripó-bútorlap és társai ismét új gyártástechnológiát, új célgépeket kívántak. Jelenleg az öntő eljárással történő poliészter felületkezelést tanulmányozzák, júniusban szeretnék megkezdeni a sorozatgyártást. A poliészter tovább fokozza a bútorok ellenálló képességét. Állandóan bővítik termékeik választékát, célszerű módosításokkal teszik még praktikusabbá a bútorok belső elrendezését. Emellett a különböző műanyagok fahelyettesítőként való felhasználásával is foglalkoznak. Mű- anyaggyártó cégekhez járnak tapasztalatcserére, az immár elmaradhatatlan szakirodalmon kívül szervezett előadásokkal növelik a dolgozók szakmai tájékozottságát. Érdemes. Háromezer konyhagarnitúránál, ha csak a fiókok készülnek műanyagból, 60—80 köbméter a faanyag-megtakarítás. Differenciáit bérezés A dolgozók anyagilag is érdekeltek a tanulásban. Differenciált bérezés érvényesül, nemcsak a munkában eltöltött idő, elsősorban a szakértelem számít, meg a termék, amit a dolgozó „letesz az asztalra”. Következő lépésként az úgynevezett lifera pénz bevezetését tervezik. Ez nem más, mint „nem termelői teljesítménybér”. A szállítási osztály, a számlázás, a műszaki osztály stb, dolgozói számára. Elvégre a jó minőség tartásában, a választék bővítésében nekik Is van némi szerepük. Kéri Tamás NyoVmillió csipa A baranyai földművesszö-! vetkezetek az idén Is expor- 1 tálnak éticsdgát. Míg tavaly; az egész megyéből húsz vagon ; csigát — vagyis mintegy 8! millió állatot — szállítottak' el, ebben az évben csak a j pécsi földművesszövetkezet 16 j vagonnal exportál. Pécsről te- I hát egész csigavonat indul < majd útnak. Célja: Párizs, de ; a francia exporton kívül egyes í nyugatnémet és svájci váró- í sokba is kerül pécsi csiga. A felvásárlók ezúttal is öt forin- í tot fizetnek kilónként a csiga- < gyűjtőknek. 1/ ed vés nénik és bácsik! Nevem: Makkai Panni. Tizenkét éves siklósi kislány vagyok. Egy éve olyan a családi életünk, hogy sem aludni, sem tanulni nem tudok és félek. Megírni nem tudom, mit szeretnék, de kérem, hogy jöjjön el valaki hozzánk, mert senki sem segít rajtam. Nagyon várom a nénit vagy bácsit, aki segít nekem. Kérem, hogy hamar tessék jönni! Kezét csókolom! Makkal Panni, Siklós.” Egy ilyen levél után sablonos történetre gondol az ember. Az apa iszik, s talán az anyával is valami baj van. Aztán meghallgatja az érdekelteket, s egészen ' mással találkozik. Kiderül: egy anya és egy nagyanya pereskedik egy tizenkét éves lányért. Mindkét fél mázsás érveket állít szembe egymással. Panni édesanyja például így beszél: — Közvetlenül Panni születése előtt váltam el első férjemtől. A válás után két évig édesanyám siklósi házában éltem. Két éves koráig én neveltem Pannit. Azután megismerkedtem második férjemmel és beköltöztem Pécsre. Nehéz körülmények közé kerültünk. Kilenc évig éltünk albérletben, egy olyan 3,50x2.50 méteres szobában, melyben Pannival , csak nagyon nehezen fércünk volna el. Mégis, már hat évvel ezelőtt azt akartuk, hogy költözzön hozzánk és többször megkíséreltük, hogy behozzuk a kislányt, de sohasem sikerült, mert az anyám, vagyis Panni nagyanyja mindig telebeszélte a fejét. A múlt év őszén bíróság elé vittük a dolgot, s bár a lányt Siklóson is, meg Pécsett is nekünk ítélték, anyám nem adja át Panjjit. Nem tudok meglenni a lányom nélkül. Néhány évvel ezelőtt súlyos műtéten estem át, nekem nem lehet több gyermekem.” Panni nagyanyja: Huszonöt éve élek egyedül, öt gyereket neveltem fel a két kezem mpnkájá- val. Panni már a hatodik, akit születése óta gondozok. Igaz ugyan, hogy az anyja a kislány két éves koráig nálam élt, de nagyon elhanyagolta a gyerekét. Megtörtént például, hogy reggel, mielőtt kapálni mentem, tisztába tettem a lánvt, este, amikor visszatértem, ijedten vettem észre, hogy a kicsi egész nap nem kapott váltást. Pedig az anyja mindvégig ott volt a lakásban. Később, amikor az anyja Pécsre költözött, semmit sem törődött a gyerekkel. Ha nem viszem el Pannit Pécsre néha, évekig nem látja a lányát. Csak most, tizenkét év után olyan fontos számára, s azzal vádol, hogy azért a kétszáz forintért ragaszkodom hozzá, amit az apja küld havonta, gyerektartás címén. Nem tud- dom miért mondja ezt, hiszen kétszáz forintból úgysem lehet eltartani egy tizenkét éves kislányt Ha Panni menni akarna, nem köthetném, bár nagyon nehezen tudnám elviselni, ha elvennék tőlem. A tizenkét év alatt hozzám nőtt a lány. Szívesen vállalok mindent, napszámba járok, kapálok, megtoldom a nyugdíjamat, csak maradjon ná- lam.n U a Panni története négy ■* embert érintene csupán, nyugodtan kizárhatnánk a nyilvánosságot, hiszen ezt a vitát mások is megoldhatnák. Csakhogy Panni ügye nem egyedülálló, mert sok gyerek tartózkodik, nevelődik ma a vidéken élő nagymamánál, és Panni kérdése másoknál is felvetődhet, ha nem Is ilyen drámai formában. A bíróság abból indult ki, hogy Pannit mégiscsak a pécsi anya szülte, s ha el is hanyagolta őt az első években, ma már megbánta. Megvizsgálta a szülők erkölcsi helyzetét, megállapította róluk, hogy rendes emberek, szolid életet élnek. Ügy vette, Panni szempontjából sokkal előnyösebb, ha fiatal szülők közé kerül, városban él, stb. Mindez igaz is. s nehéz volna szembeszállni a bíróság józan és tárgyilagos érvelésével. Csak egy valami nem kapott elég helyet a periratok gépelt sorai között, bér ez az egy roppant fontos: az érzelmek. Panni egy éves korában, amikor beszélni kezdett, „né- nóm”-nek szólította a tulajdon anyját, s „édesanyám”- nak a nagymamáját Az anya annak idején nem tulajdonított a dolognak jelentőséget, vagy nem törődött vele, csak most panaszolja fal keserűen. Tény és való, hogy a kislány kilenc éves karáig ragaszkodott a felcserélt megszólításhoz, s csak azért hagyta abba, mert a pedagógusok rápdrítottak, a nagymama — bér valóban úgy foglalkozik vele, mintha édesanyja volna — mégsem tekinthető a szülőanyjának. Panni azóta „mamá”-nak hívja a nagymamát. A tizenkét év alatt még egyszer sem illette anyját ezzel a szóval: édesanyám. Bár városba mehetne, pompás, távfűtéses lakásban élhetne, mégis, csökönyösen ragaszkodik a „mama” földes szo- bájú, szerény hajlékához. Nem akar elszakadni a pajtásaitól sem. Amikor az anyja megjelenik a siklósi iskolánál, egyszerűen elbújik előle. Nem akarja, hogy bevigyék Pécsre, segélykérő levelet ír a szerkesztőségbe. Azzal fenyegetőzik, hogy kútba ugrik, ha elszakítják a „mamá”-tól. Minden siklósi, aki ismeri őket, tudja, miképp ítélt a bíróság, s mégis, az egész falu szembeszáll az ítélettel. A nagymama szomszédai egyszerűen nem akarnak szóbaállnl Panni anyjával. Panni osztályfőnöke megtagadta az anyától, hogy az iskolából elvihesse a kislányt, pedig annak bírósági ítélet volt a kezében. A községi tanács elnökhelyettese tiltakozott, a községi gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság elnöke szintén. Arra hivatkozott, hogy hosszú évek óta ellenőrizték Panni életkörülményeit, s a nagymama tisztán tartotta, jól táplálta, s derekasan gondozta a lányt. Kijelentette, hogy ha a bíróság ilyesmiről ítélkezik, illő lett volna meghallgatni az 6 véleményüket is. P anni története nagyon tanulságos lehet minden olyan szülő számára, aki a nagymamánál nevelteti a gyerekét. A nagymama nagyon jó, hűséges segítőtárs, szorult helyzetekben mentsvár, de nem válhat a gyermek édesanyjává. Ha ugyanis azzá válik, ha a szülő elhanyagolja a gyermekét, hiába a későbbi megbánás. Magyar László
