Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

Kenyér és demográfia Irta: Jan Siersputoicski A világ élelemellátási hely­retét a legnagyobb mértékben a harmadik világ lakosságá­nak rendkívül gyors szapo­rodása befolyásolja. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika me­zőgazdasága előtt egyre sú­lyosabb feladatok állnak, ame- lvekkel nem tud mekbirkózni. A probléma egyre élesebb, mert a demográfiai nyomás e' yre erősebb, másrészről Vi­s'ont a fejletlen országok többsége a jelenlegi körülmé­nyek között nem tud fordula­tot végrehajtani mezőgazdasá­gi termelésében, nem tudja bevezetni az új tudományos és agrotechnikai módszereket, ajnel yeknek az északamerikai, európai vagy ausztráliai me­zőgazdaság sikereit köszön­heti. Történelmi visszapillantás Az elmúlt tíz évben földke­rekségünk lakosainak száma közel egyötödével emelkedett, tehát évente átlag közel 2 százalékkal. Ilyen hatalmas k,demográfiai robbanás” még sohasem fordult elő a történe­lemben. A számítások szerint i. sz. kezdetén a világ lakos­sága alig 250 millió fő volt, ebből a római birodalomban élt 55 millió.' Kínának akkor 59.5 millió lakosa* volt Az 1600. év körül Európa lakos­sága aligha volt több 100 mil­lió főnél. A természetes sza­porodás mutatószáma másfél évezreden keresztül évi 0.12 százalék volt A földkerekség lakossága csak a XVII. század derekán érte el az 545 milliót, tehát alig több, mint félmilliárdot Ezután kezdődött a gyors fel­lendülés. A XVIII. század de­rekán az emberiség 728 millió főre gyarapodott, a múlt szá­zad közepén 1 171 000 000 volt a létszám. Századunk derekán a föld lakosainak száma 2510 millió volt A tíz évenkénti átlagos ter­mészetes szaporodás a XVII. század első felében 2,7°/#, a második felében 4.5% volt A múlt század első felében már 5.3 százalék, második felében 6.5 százalék, századunk első felében 8.3 százalék, az 1950— 60 évtizedben pedig 19.3 szá­zalék! Földrajzi megoszlás A demográfiai fejlődés nem­csak időben mutat ilyen egyenlőtlenséget, hanem föld­rajzilag Is. A világ lakossá­gának teljes gyarapodásából (485 millió fő) az elmúlt év­tizedben 60 százalék, tehát „Gondoskodás” az utasokról A japán vasutak Igazga­tósága február elején beje­lentette, hogy „megajándé­kozza állandó utasait”. Az ajándék abból áll, hogy a tokiói főpályaudvarokon az eddigi nyolcezer hordárt újabb kétezerötszázzal egé­szítik ki. Ezek a „hordárok” nem a csomagokat, hanem magukat az utasokat fogják bepakolni”. Az lesz a feladatuk, hogy fizikai erejük felhasználásá­val bepréseljék a végletekig túlzsúfolt kocsikba az „ál­landó ügyfeleket”. E „hor­dárok” feladatai közé tarto­zik továbbá az is, hogy az önműködően záródó ajtók közül kiszedjék azokat, akik odaszorultak. A 11 milliós japán főváros­ban a csúcsforgalom óráiban a vasút nem tud megbirkóz­ni az utasok óriási áradatá­val. s a kocsikba rendszerint kétszer annyi ember zsúfo­lódik. mint amit a műszaki normák megengednek. Per­sze n vasutak korszerűsítése, az elavult gördülő állomány kicserélése, vagy a csúcsfor­galom óráiban a vonatok számának növelése sokkal több gondot, fáradtságot igé­nyelne. mint a „hordárok” ezreinek félfogadása. Vi­szont — mégis csak segíteni kell valahogy a szegény uta­sokon. 293 miüW fő Ázsiára esett Különösen vonatkozik ez Dél- kelet-Ázsiára, ahol a tíz évi népszaporodási mutatószám az 1920—30-as 9.3 százalékról 1950—60-ra 28.3 százalékra emelkedett, tehát meghárom­szorozódott Az ötvenes években Közép- Amerikában volt a legmaga­sabb a népességgyarapodás mutatószáma: 29.4 százalék. A világátlag 19.3 százalék volt, az északamerikai átlag 19.2 százalék, a nyugat-európai pe­dig csak 6.8 százalék. Lát­hatjuk tehát, hogy az 6-világ fejlett országaiban sokkal las­súbb a demográfiai növeke­dés. mint a világ többi részén. Ennek következtében az euró­pai lakosság, amely a század elején még a földkerekség la­kosságának egynegyede volt, ma már csupán egy hetede. Másrészről viszont Ázsia fá­mét majdnem olyan nagy aránnyal szerepel a földkerek­ség lakosságának számában, mint három évszázaddal ez­előtt, amikor az emberek szá­ma hatodrésze volt a jelenle­ginek. Demográfiai robband» Eöldtekénket ma 8300 mil­lió személy lakja. Az ENSZ legutóbbi ideiglenes becslései szerint századunk végére ez a szám megkétszereződik, és az akkori emberiség 80 száza­léka Ázsiában, Afrikában és La tin-Ameri kában él majd. A demográfiai robbanás el­sősorban a harmadik világ or­szágaira vonatkozik. Előidéző­je: az egészségügyi körülmé­nyek, az orvosi ellátás foko-. zatos javulása, különösen a csecsemőhalandóság csökke­nése és a járványok leküz­dése. Az emberiség mintegy fele ma még éhezik vagy hiány»-. san táplált És még ennek az" egyáltalán nem kielégítő hely­zetnek a fenntartásához is meg kellene kétszerezni az élelemfogyasztást a fejletlen országokban. Ahhoz, hogy ezeknek az országoknak éle­lemszükségletét igazán kielé­gítsük. négyszer annyi növé­nyi eredetű és hatszor annyi állati eredetű élelemtermékre lenne szükség, mint jelenleg. A JELENLEGI ÉLELMEZÉSI HELYZET Világszerte hadjárat Indult, amelynek jelszava: „Harc az éhinség ellen”. De a harma­dik világ legtöbb térségének jelenlegi helyzete, sajnos, nem sok okot ad a derűlátásra« Latin-Amerika La tln-Ameri kában 1955—85­ben a mezőgazdasági termelés csupán egy százalék tört ré­szével növekedett gyorsabban, mint a lakosság száma, viszont az egy főre eső termelés ala­csonyabb, mint a háború előt­ti. Különösen Uruguay, Argen, tína, Chile, Kolumbia és Peru területén súlyos a helyzet Csak Mexikó, Brazília, Guate­mala és Venezuela tudta any- nyira növelni mezőgazdasági termelését hogy egy lakosra átszámítva bizonyos javulás mutatható ki. A búzatermés Latin-Ameri- kában az elmúlt évtizedben nagyon ingadozó volt és szín­vonalát elsősorban az argen­tínai időjárás határozta meg. A rizstermelés az ötvenes évek derekán elég gyorsan fej­lődött azóta viszont változat­lan. A cukortermelés 1961— 64-ben rendkívül nagy mér­tékben csökkent főleg a ku­bai cukomádtermés csökkené­se miatt, de az utóbbi időben kifejezetten javult. Erősen in­gadozott a kávétermelés. 1964 —65-ben fele akkora volt a termés, mint az előző rekord idényben. Távol-Kelet Távol-Keleten (a Kínai Nép- köztársaságot nem számítva) a mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedben hasonló ütemben fejlődött mint LatU»­Am erikában, de mi vei a de­mográfiai robbanás valamivel kisebb mérvű, az egy lakosra eső termelés némileg maga­sabb. Ennek ellenére a háború előttinél Távol-Keleten is ala­csonyabb az egy főre jutó me­zőgazdasági termelés. Különösen nagy a szakadék a demográfiai növekedés és a mezőgazdasági termelés-növe­kedés üteme között Indonéziá­ban, Pakisztánban és a Fülöp- szigeteken. Ceylonban és In­diában sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lődése kis mértékben megelőz­ze a népességgyarapodást Ja­pánban, Thaiföldön és Ma­laysiában a termelésnöveke­dés jóval gyorsabb volt mint a népesség-gyarapodás. A rizstermés, mely az ázsiai élelmezésben különösen fon­tos szerepet játszik, az elmúlt évtizedben kb. 20 százalékkal emelkedett, a búzatermés pe­dig közel 40 százalékkal, főleg a vetésterület növelése révén. Sok távol-keleti országban elég Jelentősen növekedett a cukor- és olajos-nővény-ter- melés. De ez a fejlődés nem elegendő ahhoz, bogy szá­mottevően megjavítsa a távol­keleti népek élelmezési szín­vonalát Ami a Kínai Népköztársa­ságot illett, ott 1959—61-ben főleg az elemi csapások kö­vetkeztében, erősen csökkent a mezőgazdasági termelés, 1962 óta viszont fokozatosan emelkedik, különösen a ke­nyérgabonafélék terén. Közel-Kelet Közel-Keleten a mezőgazda­sági termelés valamivel gyor­sabban növekedett, mint a harmadik világ más térségein, de egy lakosra számítva Itt Is nem egészen 1 százalékkal. Irak, Jordánia, Libanon és Szíria termését igen csökken­tette az 1959—62-ben bekövet­kezett négy egymást követő aszályos év. Viszonylag Szíriá­ban növekedett a legnagyobb mértékben az egy lakosra eső mezőgazdásági termelés. Afrika Különösen kedvezőtlen volt az elmúlt évtizedben az afri­kai mezőgazdaság helyzete. Afrikában a demográfiai rob­banás csaknem ugyanolyan mérvű, mint Latln-Ameriká- ban Az egy lakosra eső éle­lemtermelés Afrikában csök­kent. Pozitív jelenség volt vl- szont, hogy a Szaharától délre eső országokban jelentősen növekedett a kakaó- és kávé­termelés, bár ezeket a termé­nyeket elsősorban kivitelre termelték. Az élelemtermékek megoszlása A világ mezőgazdasági ter­melése főleg élelemtermények­ből áll. A növényi nyersanya­gok csak 12 százalékot jelen­tenek. A gazdaságilag fejlett országokban az élelemtermé­nyek termelése még sokkal nagyobb arányrészű, pl. Nyu- gat-Európában a mezőgazda- sági termelés 98 százaléka élelem termény. Az elmúlt évtizedben az éle­lemtermények termelése világ- viszonylatban gyorsabban nö­vekedett, mint a mezőgazdasá­gi eredetű nyersanyagok ter­melése, de ezen a téren nagy különbség rajzolódott ki az iparosodott országok és a gaz­daságilag fejletlen országok között. Az előbbiekben az éle­lemtermények termelése erő­sen meghaladta a nyersanyag­termesztést, az utóbbiakban megfordítva. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagok termesztésének viszonylag lassúbb fejlődését az Iparosodott országokban fő­leg az okozza, hogy az Egye­sült Államok politikája a gyapot- és dohánytermesztés korlátozására törekszik. Euró­pában viszont az éghajlati és talajviszonyok játszanak dön tő szerepet Bizonyos kivitelt képez Óceánia, ahol a gazdasági fej­lődés magas színvonala mel­lett (főleg Ausztráliában és Uj-Zélandban) erőteljesen fej­lődik a gyapot-termesztés és ‘a gyapjúnyelést szolgáló juh­tenyésztés. A harmadik világ országai kö­zül csak a távol keleti országok­ban növekszik az élelemtermé­nyek termesztése gyorsabb ütemben, mint a mezőgazda- sági nyersanyagoké. Afriká­ban, a Közel-Keleten és La­tin-Amerikában a mezőgaz­daság leggyorsabban fejlődő szektora a kivitelre szánt ter­mények. tehát a kávé, a ka­kaó, gyapot stb. termesztése. Ez egyrészről negatív hatást gyakorol a helyi lakosság élel­mezési színvonalára, másrész­ről pedig gyengíti a harmadik világbeli országok gazdasági struktúráját, hiszen a mező- gazdasági eredetű nyersanya­gok ára a nemzetközi piacon állandó csökkenő irányzatot mutat. A súly«« helyzetből caak úgy lehet kiutat találni, ha a fej­lődés útjára lépett országok­ban mélyreható intézményes strukturális és műszaki válto­zások mennek végbe. De ez sem elegendő. Szükség van a fejlett Ipari országok szoli­dáris segítségére és a nemzet­közi kereskedelem olyan új szervezetére is, amely az ed­diginél nagyobb mértékben venné figyelembe a harma­dik világ érdekelt Ha ez nem valósul meg, az emberiség háromnegyed része már a mai nemzedékek éle­tében az éhínség rémével ke­rülhet szemben. (Ford.: Murányi Beatrix) A donyeci bányászok iá I ■■ | // ■ üdülője A donyeci bányászok Odü lévárosában hét ilyen három- emeletes épület van, s ezek mindegyikében 82 kétágyas, minden kényelemmel berendezett szoba. Az üdülövárosban egyszerre mintegy 1200 ember üdülhet. V. Behtyln felvétele A festői szépségű tenger­parton félkör alakú pompás kis város épült. Köröskörül hófehér szanatóriumokat, nya­ralókat, strandokat látunk. Ez a városka a donyeci bányászok Üdülőtelepe a Krim-félsziget déli partján. A félsziget fej­lesztésének távlati tervében több hasonló üdülőtelep, pan­zió és szálloda építése szere­pel. Ugyancsak a tenger partján, Zsukovka-Karpovkában épül egy 3000 személyes üdülőtelep, mely a Krim-félsziget legna­gyobb üdülője lesz. Hasonló nagy üdülőt építenek a ké­sőbbiekben a Kék-öböl part­jának festői lankáin Is. A ha­talmas parkban szabadtéri színpadokat, kertmozikat, sportpályákat, «portuszodát, éttermeket, kávéházakat léte­sítenek. Masszandrában már épül az első tizenhatemeletes szálloda. Jövőre kezdik mes az aj-danyilai magaslati üdülőte­lep épftkezését. Több gyermek üdülő is épül. A népszerű Artyekben hamarosan 6000 gyerek üdülhet egyszerre. A Szovjetunióban összesen több mint 4000 szanatórium, panzió, és üdülő van, s ebből mintegy 40 a Krim-félsziget déli partján található. Az or­szágban évente több mint hétmillió ember üdül és része­sül gyógykezelésben ezekben a szanatóriumokban és üdülők­ben, ebből hatmillió a szak- szervezetek üdülőiben. Éven­te négymilUóan kapnak ingye­nes vagy kedvezménye« (30 százalékos) beutalást Vádoljuk az imperializmust (mert..., folytatása a Tízszintes 1 és függőleges 1 sz. alatt) VÍZSZINTES: M. zgyik fizikai halmazállapot. 17. Betakarítom a gabonát 1*. Helyrag. 30. Skála­hang. 21. Férfinév. X3 .,.. Magúra (hegység az Észak-Kárpátok tag­ja). 34. Védő. 3*. USA-gyártmá- nyú. csődött mondott, volt dél- vietnam! bábkormányfő. a. A vé­gein tág. a. H-vaJ „nemesített" pécsi utcanév. 39. YRO. a Szép­séghiba ». RMI SS. Nagyközség Veszprém megyében. 37. PM. a Régen ette (folyamatos múlt). V. Fordított vizirablőt. 42. Kúszónö­vény. 43. LOT. 45. Kiejtett kettős­betű. (3. kockába két betű.) 4«. Aprópénzt. 4«. RL. 4». Leissza ma­gát. (-P) 50. Ilyen rendszabály Is van. 51. Jugoszláv váró« magyar neve. 53. Temes-partl romániai kisváros magyar neve. 54. Ókori sémi város. 55. olyan, össze-vissza keverve (l.kockába két betű). 55. Haragoo-vörOa festékszln SS. intés. 5». Azonos mássalhangzók. 60. Kábítószer. (E — A.) 51. Tavalyi zsírfélét. S3. Azonos magánhang­zók. «4. Latin nap a végein. 65. Befejezetlen hírlap. 66. Kiejtett német orr (magyar névelővel). 07. Ores francia zseb. OS. Lépni né­met-honban. 73. Belül ugrok. 73. Fe — a vegvjele. 74. Mesterséges holdak. 76. Pusztít. 7*. Vétek, 7«. Fzt a szerepet Játssza Jelenleg az USA a „történelem színpadán“. 04. Se nem fii. se nem fekszik 05. Nyelvtani fogalom. 66. E len­gőszék. 87. Fordított tflzcsiholő. «0. idegen kettősbetű. 01. Női név. 93 Tdő nagvobbik része. »4. Evlára- eék (utolsó kockába két betű). 95. Tőrt. 97. Kötő-r-6. »0. Megfed dem (O — I). »9. Latin prepozíció. 10». nárca. cetli. 103. Az tmoeriallzmus été miatt ma még nem megvaló­sítható. 165. Kunyerálő. 166. Halo­gén elem (J “ I). 169, Ores edény. 109. ízesítek. 116- *n az eszperan­tóban. 113. Ezer-ötszáz, US. Gya­kori női nevet. 113. Adám — be­cézve. H6. Harag holt nyelven. 118. Belga hegység. 131. Ores gáz. 133. Ver. 133. Név az eszperantó­ban. 135. „Be- és kijárat" nélkül: Keleti-csatorna. 136. Betűt vet va­lamire. 138. Fordítva magas ter­metű. ISO. Spanyol történelmi tar­tomány. FÜGGŐLEGES; 3. ötszáz -f S. 3. Hajszold. 4. Helység a Mlchlgan- tó partján. 5. Vegyfllet, keverék. 6. Régi ország kormányzói hiva­tala. 7. Származó. 8. Forditot: traktort!pus. ». Lélegzik, van. 10 Lnbdntovábbitás (+’). 11. Kuba tengere. 13. Kevert revű. 13. Női ruhaanyag. (Második betűje feles­legesen kettőzve.) 14. TTL 15. Ket­tőzve sportfogadás. 1». Az USA agressziójának jellemzője Dél Vietnamban. 33. Rendellene*, sze- háljjinlnn. 33. Francia kölnit (ki­ütve). 27. Kibelezett vízi állat, n Sivatagi teherhordó. 30. Esik. őse­get. 34 Fordítva kiejtett mással Fáraók sírja. 36. A királyság ko­réban egyes templomok Jelzője volt. 41. Szláv íolyó. 43. Ellensé­ges vadászrepülőgépek találkozó­ja. 44. Tintaíéle. 47. Ritka elemet fordítva. 49. Szomorkodik. 53. Fa­lóval vették be. ezt az ókori vá­rost. 53 Erzé! 54. Távirati O. 57. Német prepozíció. 53. Fejt má­sodik felét. «0. Mássalhangzó + szellő költői Jelzője. 03. Én — Franciaországban. 64. Megkevere­dett utas (+*). 67. Spanyol férfi­név. 69. Az országgyűlésen a bal­oldalon foglalt helyet. 76. Idegen éjszaka (+’). 71. Ismert bulgáriai cigaretta. 73. Latin út. (+’). 75. For­dítva megrövidített oktatási in­tézmény. 78. Diákok réme. 77. Növényrész. 00. Régi énekes vers- mondó. 81. Vég, vége. idegenben. 83. Katonai kihallgatás. 83. Buta­ság rokona. 88. Cooper egyik munkájának elme. 88. indokíná­ban ma még a béke vlgete (+*) ez az ország. 81. Ókori göröR tragédia — fordítva. 84. Névelő és személyes névmás. 96. Fino­mítás nélküli pálinka. 97. Idegen igen. 89. Régi ármérték, 101. va­dász igéje. 101. A anUltai Izmus fő­kolomposainak fészke Európában. 104. Fordítva mindent helyettesit. 108. Idegen női név. 1*7. Európai állam. 111. Fordított népi. U9. Ke­leti kikötőváros a hasonnevű Óból partján. 114. cigaretta márka. 117. Keverve latinul enyém (nőnem­ben). 119. Francia utca. 120. KRA> 123. Büntetett előéletű (lakon!ku» rövidséggel). 124. AUatt lakhely- 137. Cipészszerszám. Beküldendő a vízszintes 1„ és * függőleges 1. megfejtése április »- lg a KISZ Baranya megyei Bi­zottságára (Rét a. ti. „Vádoljuk aa tmperialtanast* címmel hatfordulós kereszt rrjt­\ény-sorozatot indítunk. A belye* megfejtők között fordulónként ér­tékes könyveket sorsolunk kt Azok a megfejtők, akik mind a hat forduló helyes megfejtését be­küldik. május 15-én nyilvános ve­télkedőn vehetnek részt, ahol 1000 Ft értékű tárgyjutalmat osztunk ki. 1 2 ~ * *4 F i *■ t t 3T • 4 4 * I % ~ •1 s TT E ü tv P «TT* fe i~ n­I 2r íst ír ..... P F 1 M. I JT 3V »F~ __ M w s >r % W re ■ | □ »7 tar □ V7 ír U s yr 9 VT n % W tT~ n E ih 7T W ri~ s JV W w ** W// ZT VT H ~ I <T % 77 u fT % tr •1 K m B H • 7T~ Tf ír í !L W m E ST 1 ti »T ír w 17' _ i wt ü" xr I öT F 42 ffi/ Wi *r m fT m GV TT ■ír m ír ’M ii c ÍZ m .a M sr ii m .7 m g SÜT P Ml 1 TxT % *t\r j nr r Wt 77 9 w U1 <l7 n öl * ■7x in üy 5$ ÚT Ili fi* m ii* k j , _-m m i_ m 39 ~ 1

Next

/
Thumbnails
Contents