Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

\ VUdg proletárjai, egyesüljetek! Dunanlűii napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ xx iii. évfolyam, 73. sz Am Ara 80 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 21., VASÄRNAP Koszon fiúk a győzteseVetl A pécsi és komiéi fiatalok nyerték a vájártanulók országos versenyét A verseny első helyezettjei átveszik a Jutalmakat Tegnap déleíőtt Komlón, a Zrínyi Művelődési Házban, ünnepélyes keretek között át­adták az ez évi országos vá­jártanuló-verseny győzteseinek a versenyt meghirdető szervek által adományozott jutalma­kat. A díjkiosztó ünnepség elnökségében helyet foglalt Kovák György, a KISZ KB. osztályvezetője. Lukács János, a megyei KTSZ-blzottság első titkára, Hollóst Miklós, a Munkaügyi Minisztérium cso­portvezetője, a komlói vájár­tanuló-intézet és a tanbánya vezetői, valamint a verseny­ben résztvevő intézetek képvi­selői. A vendégeket és részt­vevőket Fusch János, az 501- es Ipari tanuló-intézet igazga­tója köszöntötte. Ezután No­vak György értékelte az Idei szakmai versenyek eredmé­nyeit. Az idén hatvan szak­mában. több mint kétezer har­madéves ipari tanuló mérte össze tudását. A színvonal mind elméleti, mind gyakor­lati téren rendkívül magas volt. Az elmúlt esztendők so­rán megerősödött, népszerű lett a ..Szakma kiváló tanuló- ja”-mozgalom; már az alacso­nyabb szintű versenyek is ko­moly erőpróbát jelentettek, s így magától értetődő volt az országos versenyek reprezen­tatív színvonala. A komlói tanbányában meg­tartott országos versenyre az ország nvolc vájárképző inté­zete küldte el ’egjobb ta­nulóit. Valamennyien sújtólé- ges üzemekben dolgoznak. Az elmé’eti és gyakorlati vizs­gák egyaránt a baranyai fia­talok sikerét hozták. A ver­seny végeredményét a pécsi és kom'ói intézetek döntötték el. Első a pécsi 508-as Ipari- tanuló-intézct csapata lett. Második a komlóiak, míg a harmadik helyta a dorogi bá* nyavidék péliföldi vájirképző intézete került. A verseny helyezettjeinek Hollósi Miklós adta át a ju­talmakat. Kiváló szereplésük alapján Aprá István, Gulyás József, Lóka László, Vass Dé­nes, Orosz Lajos, Bakai Lász­ló, Sziver Ferenc, Zágodi La­jos, Fazekas György vájárok, valamint Kúrái Mátyás, Nagy András és Rozics Árpád bá- nya-elektrolakatosok szakmun­ka s b i zon y í tván y t kaptak. A pécsi csapat tagjai kéthetes külföldi társasutazáson vesz­nek részt, míg a második és harmadik helyezett csapatok tagjai pénzjutalomban része­sültek. Jelentős összegű pénz­jutalmat kaptak a győztes Ipari tanulók szakoktatói is. A jutalomátadó díszünnep­ség a komlói 501-es Ipari ta­nuló-intézet kultúrcsoportjá- nak színes műsorával ért vé­get llz SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva: Moszkvában az alábbi tájékoztató köz­leményt adták ld: Az SZKP Központi Bi­zottsága 1966. március 26-án ülést tartott. Megvi­tatták azt a beszámolót amelyet az SZKP Központi Bizottsága terjeszt a párt XXIII. kongresszusa elé A beszámolóról a plénumnak Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára tett jelentést. A plénum egyhangúlag jó­váhagyta a Központi Bizott­ság részérói a XXIII. párt- kongresszus elé terjesztendő beszámolót Ifjúsági nagygyűlés a honvédségnél Tegnap, szombaton reg­gel Pécsett, a 8677-es hon­védségi alakulatnál a Vá­doljuk az imperializmust akció keretében vietnami szolidaritási nagygyűlést tartott a honvédség KISZ- bizottsága. Az ifjúsági nagy­gyűlés szónoka Gál Jenő fő­hadnagy, a KISZ-bizottság titkára ismertette a fiata­lokkal a legújabb fejlemé­nyeket melyek Vietnamban történtek. Ezen kívül txó esett a nemzetközi helyzet alakulásáról is. A nagygyű­lést kővetőn a Petőfi lak­tanya fiataljai önkéntesen, térítés nélkül adtak vért. Itt kell megjegyezni, hogy a pécsi honvédek az ország szükségletén felül adnak vért a vietnami harcokban megsebesült katonák és par­tizánok életben tartására. A nagygyűlésen egyéb­ként más alakulatok képvi­selői is részt vettek és fel­szólalásukban csatlakoztak az önkéntes véradó mozga­lomhoz. Az A/l laktanyába ma, vasárnap is kivonulnak a véradó állomás munkatár­sai, hogy az önkéntes je­lentkezőktől levegyék a vért Elutazott az MSZMP küldöttsége az SZKP XXIII. kongresszusára A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghívására Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottsága elsi titkárának vezetésével szombaton reggel MSZMP küldöttség utazott az SZKP XXIII. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, valamint * Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a dele­gációhoz. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Kállai Gyula, a Poli­tikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György, köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Je­len volt a búcsúztatásnál N. R. Seleh, kö­vet-tanácsos, a Szovejtunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Az első tavaszi rajt után Földben a korai magvak A szántás 95 százaléka kész — Kikelt a borsó és a zab Legelőjavítással, fásítással foglalkoznak a tsz-ek A mezei munka nem a nap­tárhoz, hanem az időjáráshoz igazodik. S bár hivatalosan még csak a tavasz első heté­ben járunk, a korai munkák­ról a mezőgazdasági üzemek már múlt időben beszélhet­nek. A legnagyobb őszi adós­ság a 40 000 hold szántatlan föld volt a közös gazdaságok­ban s érthető, hogy ezt a mu­lasztást igyekeztek leghama­rabb bepótolni. Szombat es­tig a mélyszántás 95 százalé­kát befejezték a megyében. Az a 2000 hold parlag is szét­szórva jobbára a megye mé­lyebb, vizesebb részem talál­ható. KlzS'dölt a halár Az elmúlt év tavaszához képest igen biztató a mostani baranyai összkép, hisz a mun­kákkal most naprakészen áll­nak a mezőgazdasági nagyüze­mek. Gyors ütemben halad a vetés. A korai magvak föld­ben vannak már, sőt, ki is keltek. Szépen sorol a tavaszi árpa, a zab és a borsó, s mint a határszemléken kiderült, az a néhány fagyos nap sehol sem tett kárt a szántóföldi kultúrákban. Kőrútunk során ezúttal a volt sellyei járás termelőszö­vetkezeteibe látogattunk el ar­ra a vidékre, ahol a tél végi belvizek a leginkább hátrál­tatták a munkákat, A jövő vájárai figyelmesen hallgatják Novák György értékeléséi. Az Egerszegi-csatorna Bo­gádmindszent alatt torkollik a Fekete-vízbe, melynek medre magasabb a tsz földjeinél. V izá temelő-berendezés hiá­nyában a tsz tagjai csatorná­zással, árkolással próbáltak védekezni a viz ellen — ami a környező .községekből is hoz­zájuk folyik — úgy, hogy a vizet a legelőre, rétre eresz­tették. Sok fáradsággal, ke­mény munkával érték el, hogy ma már a bogádmindszenti le­gelőn sem áll a víz. Pénteken már a bokrokat irtották a le­gelőn és szórták a műtrágyát, hogy a sokáig víz alatt levő fű mielőbb meginduljon. Ez az első év a tsz történetében, mikor a legelőre Is kerül mű­trágya, és nem is "lebecsülen­dő mennyiség, 140 kiló hol­danként. A 60 holdas minta­legelő kialakítására 44 ezer forintot fordítanak. Míg a legelőt több mint egy hónapig, a gabonát csak egy­két hétig borította víz, ko­molyabb kárt csak 50 hold búza és 30 hold árpa szenve­dett. A vízborítot'a vetéseket külön bánásmódban részesí­tik, ezeken most végzik a második fejtrágyázást-. A bel­víz problémák miatt még csak két hete tudnak dolgozni a bogádmindszentiek és ózdfa- lusiak, mégis igen sok mun­kát elvégeztek. Földbe került azóta a borsó, a bükköny, a lóhere, a lencse, sőt, még a takarmányrépa Is, s pénteken az ózdfalusi üzemegységben megkezdték a napraforgó ve­tését is. S ezzel behozták a lemaradást, Készülnek a dinnyemelegágvak i Túl vannak az első neki­rugaszkodáson Vajszlón, de a hozzá tartozó két községben, Páprádon és Luzsokon is.. El­fogyott a szántani való, földbe került a tavaszi bükköny, a mák, az étkezési borsó, s ki- zöldültek a tavaszi gabonák. A kis lélegzetvételnyi szünetet legelőápolásra, és fásítási munkákra használják fel a tsz-tagok. Különös gonddal ápolják a 100 holdas minta­legelőt, melyet öntözni is fognak. Legelőj a vitásra 140 000 forintot fordítanak az idén. A hét végén megkezdték a dinnye melegágyak készítését. Hordták m tftfllótrágyát, vág­ták a gyepkockákat, mert az idén pár év szünet után fel­újítják a dinnyetermesztést, melyet 58 holdon a tsz homo­kosabb dűlőjében fognak ki- palán tázni. Cukorrépát az idén egyáltalán nem vetnek, mert a tagok öregek, kevés a munkaerő. Helyette burgo­nyával foglalkoznak nagyobb területen. A napokban bontot­ták meg a prizmákat, melyek­ben a 600 mázsa vetőgumót tárolták, s megállapították, hogy a téli romlás minimális volt, s a vetőgumó 50 holdra elegendő. A dinnye mellett 10 held öntözéses kertészetet is létesítenek s termékeiket a Vajszlón 'felállítandó zöld­ség-pavilonban fogják árusíta­ni Egymillió facsemete A munkák naprakészsége tette lehetővé, hogy a járás termelőszövetkezetei a fásítási, erdősítési munkákra is gon­dot fordítsanak. Huszonöt termelőszövetkezetben közel egymillió facsemetét ültetnek el a hónap folyamán, zömmel nyárcsemetéket, kőrist, égert, tölgyet és fűzfát. Félmillió csemete már a földben van, s a hónap végére 70 hektár új erdővel, illetve 20 hektár pótlással bővül a tsz-ek erdő­területe. Ez mellett azonban egy má­sik fásítási program is meg­indult ezen a vidéken. A cel­lulóznyár termesztése iránt különösen á Dráva menti ter­melőszövetkezetek érdeklőd­nek, főlég azokon a táblákon, ahol a talaj vizenyőssége miatt szántóföldi termesztést folytatni nem lehet. A ma­gyarteleki tsz gilvánfai üzem­egységében 232 katasztrális holdon akar üzemi nyárfást telepíteni papírgyártási célok­ra. Ezen a vizes területen olyan komoly talajjavítást kéne végezni, melyet 20 év leforgása alatt nem tud meg­valósítani a tsz. A benyárfásí- tott területet 20 év után újra szántóföldi művelésbe fogják. Hasonló igényt jelentett be a diósviszlói és vejti ter­melőszövetkezet is. A Mecseki Erdőgazdaság az igények fel­mérése után gondoskodik a nyárcsemeték előállításáról. A vizes területek nyárfával tör­ténő hasznosítása komoly jö­vedelmi forrást jelent a tér- melőszövetkezetefcoefcj

Next

/
Thumbnails
Contents