Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
MÁRCIUS ZS. rmplö 3 Kultúrházat avatnak Máriakéménden A pécsváradi járásban az idei Falusi vasárnapokat Máriakéménden nyitják meg a művelődési ház avatásával. Vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik az átadás, melyen a körzet művelődési házainak igazgatói szalagot kötnek egy zászlóra, jelképezve, hogy sorukba fogadják legfiatalabb testvérüket. Ezt követően kerül sor a fotókiállítás és a mozi történeti kiállítás megnyitására, majd 10 órakor egy ünnepi filmvetítésre. A délutáni program fél 2-kor kezdődik egy ifjúsági nagygyűléssel, utána a szederkényi irodalmi színpad Vietnamról szóló műsorát mutatja be. A művelődési ház ünnepélyes avatása 4 órakor kezdődik, s ezen a mecseknádasdi, a pécsváradi ős a kátolyi tánccsoport, valamint a máriakéméndi irodalmi színpad ad műsort. Este 7 órától bált rendeznek. 356 millió forint a városi tanács idei költségvetése Nyolcvanötmillió forintot költenek lakásépítkezésre Hirdet visszacsatolják a pécsi járáshoz A Pécs Városi Tanács tegnap délelőtt ülést tartott a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében. Elsőnek Körösi Lajos, a városi tanács elnöke számolt be a v. b. elmúlt félévi munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ennek kapcsán Gyenes József tanácstag megkérdezte: Mi van a Gócz-üggyel? Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese közölte, hogy a Minisztertanács tanácsszervek osztálya fegyelmi vizsgálatot tartott Gócz Béla ellen, s az ismert tényeket megállapítva, visszahívta őt tisztségéből. A többiről majd az ügyészség tájékoztatja a közvéleményt, ha befejezte a nyomozást. flz idei költségvetés A tanácsülés Gócz Bélát megfosztotta tanács-, illetve vb-tagságátóL Április 24-re új választást írt ki két megüresedett tanácstagi körzetben, s hitelesítette Szilágyi Elemér Szerelik az új óriáskereket Tegnapelőtt emelték helyére a Mecseki Kultúrpark új óriáskerekének vasvázát. A tíztonnás vasszerkezetet autódaruval emelték betonalapzatára. | tanácstagi mandátumát. Ezt követően Gyenis József, az I. kerületi tanács elnökhelyettese számolt be kerületi tanácsuk munkájáról. Márk Bertalan, Pavlicsek János, Simon Imre, Kardos Ferenc és Gyenes József tanácstagok elismerő szavakkal emlékeztek meg az I. kerületi tanács tevékenységéről. Tatay János, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője ismertette a városi tanács 1965. évi költségvetési és KÖFA zárszámadását, illetve ez évi költségvetési tervezetét. Az osztályvezető megállapította: a tanács 1965-ben 378 millió 079 ezer forint bevétellel és 364 millió 125 ezer forint kiadással zárult. Az idei költségvetés összege 356 millió 278 ezer forint. Ebből több mint 228 millió forintot gazdasági, kommunális (útépítés, csatornázás stb.), szociális és egészségügyi, kulturális és igazgatási kiadásokra kívánnak fordítani. A beruházásokra szánt összeg csaknem 128 millió forint, s ebből 85 millió forintot költenek 510 lakás felépítésére A beruházási összeg többi részét a bolgárkerti 8 tantermes általános iskola, 40 férőhelyes bölcsőde, 50 férőhelyes óvoda, gyógyszertár, az újmecsekaljai 20 tantermes gimnázium, a 20 ezer köbméteres gáztartály stb építésére fordítják. Ez utóbbiakról már részletesen beszámoltunk lapunkban. Komáromi József, a pénzügyi és költségvetési állandó bizottság elnöke támogatta az előterjesztést, Horváth József tanácstag néhány kritikai megjegyzést fűzött a költség- vetési tervhez. A városi tanács egyhangúan elfogadta a múlt évi költségvetési zárszámadást, s az idei tervet. 0 NE3 munkája Toller László, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese ismertette testületük első félévi munkatervét. Amint a tervből kitűnik, vizsgálatot tartanak a gép-, munkaerőgazdálkodás egyes kérdéseiről, a zöldség- és gyümölcsermelés, felvásárlás és értékesítés problémáiról, a sportegyesületek gazdálkodásáról. Megvizsgálják a sütőipari vállalatok munkáját, a teher-, illetve személyi taxi 4 barátját ts ethozta, Balog Jancsit, nem tudni egész pontosan, hogy miért; az 5 eredménye csak egy tizeddel rosszabb, mint az enyém, motyogja zavartan, de hát a töltőtollat félévkor Búzás Jóska kapta a véméndi általános iskolában, tanulmányi szorgalmáért, eredményeiért. Megállnak az ajtóban, mind a ketten, toporognak; üljetek le, mondom, bátorítom őket, a vállukat rángatják. Kicsit Móra Ferenc foltozott, megszeppent gyerekhőseire emlékeztetnek. Búzás Jóska az egykori híres véméndi cigányvajda dédunokája, lekapja a sapkáját, mintha ebben a pillanatban jutott volna az eszébe, elpirul, zavartan gyűrögeti a sapkát, azután leül. Kicsit lompos, tulajdonképpen tavasszal minden falusi gyerek ilyen, mintha eluralkodna rajtuk a nehéz téli ruházat s nem tudnának mit kezdeni a meleg holmival, furcsa módon. mintha a ruha nőtte volna ki őket. — Hány éves vagi;? — 1953-ban születtem. — Hányadikba jársz? — ötödikbe. — Ismételtél már osztályt? — Nem szoktam megbukni. — Hányán vagytok ötödikesek a telepről? — Négyen. Én. Balog meg még hetién. — A másik kettő hogy tanút? — Megbuktak. — Szeretsz az iskolában lenni? — Szeretek. — Melyik tantárgy a legkedvesebb? — Az orosz meg a számtan. — Miért? — Azok a legkönnyebbek. s — Mi leszel ha megnősz? BÚZÁS JÓSKA — Majd megmondja az apám — És mi szeretnél lenni? — Géplakatos. — Szereted a gépeket? — Igen. — Hol laktok? — A telepen. De el fogunk jönni onnan. — Hova? — Házat akarunk, venni a faluban. — Milyen játékaid vannak? — Van egy biciklim. — És még? — Más nincs. Focizni szoktunk. — Hol szoktál tanulni? — Az iskolában. Napközibe járok. Szombaton otthon tanulok. — És a toll, amit félévkor ajándékba kaptál? — Itt van a zsebemben. — Letört belőle egy darab. — Letört. Nem tudom hogy. A kabátomban volt, a kabátomat levetettem a pályán, aztán eltört a toll, de így is tudok vele Imi. Csak a kupakja tört el. — Otthon mit szóltak az ajándékhoz? — örültek. Azt mondták, ha az év végén jó lesz a bizonyitixínyom, akkor vesznek egy karórát. — Van ünneplő ruhád? — Van. Cipőm is másik. Nagykabátom is, de azt már egy kicsit kinőttem. Búzás Jóska összehúzódva ül a széken, mint egy kis fekete madár, amelyik tévedésből repült be ebbe « szobába, gyanútlan és egyszerű világképében az újság és az újságíró szinte megfoghatatlanul bonyolult és távoli, a lelke mélyén talán fél is egy kicsit. Zavartan játszadozik a tollal, az ujját óvatosan végighúzza a törés vonalán. Eszembe jut a dédapja, néhány héttel a halála előtt, 97 éves volt már a híres vajda, nem tudott felállni, a régi erdőkről beszélt, amelyek olyanok voltak, mint a dzsungel, meg a régi já- gerekről, a kocsmai virtusokról meg a munkáról, amit minden embernek szeretnie kell. Búzás Jóska apia az erdő- gazdaságnál dolgozik, állandó munkás, mondják, házat is fognak venni. Jóska félévkor tollat kapott az iskolától ajándékba. Tulajdonképpen értem, hogy szimpla dolgok ezek. csak hát ahogy Búzás Jóska itt ül velem szemben, egykedvűen, mint egy áldozat s egy kis fanyar, elfojtott mosollyal, mélyfekete szemében bent van még a félelem s az alázat, de bent van az értelem tiszta csillogása és bent van már valami annak a háznak a vonásaiból is, amit az apja vesz maid a faluban. Búzás Jóska a legjobb tanuló a véméndi cigánygyerekek között. A hármas tanulmányi átlag talán szerénynek tűnik, de hát gondoliuk csak meg: milyen szerénynek látszik a mai ember számára például a gőzgép felfe^ n7Pftfl . . . m szolgáltatás problémáit, a to- : gyásztól érdekvédelem, a másodállások, mellékfoglalkozások helyzetét. Sok más szerepel még a munkatervben, amelyet a városi tanács ülése jóváhagyott. A megyei NEB tagjai közül dr. Nagy Józsefet időközben a megyei pártbizottság titkárává választották, s új. beosztása, jelenlegi elfoglaltsága nem teszi lehetővé, hogy folytassa a NEB-ben kifejtett munkáját. Sziebl Antal hosz- szas betegsége miatt mondott le tagságáról. A városi tanács dr. Miseta Lászlót, a Dél-Dunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat Igazgatóját, illetve Kisvárt Andrást, a Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósága vezetőjét megválassz tóttá a NEB új tagjának. Dr. Parragh Károly, a jogi és igazgatási állandó bizottság elnöke testületük tevékenységéről számolt be a tanácstag- ságnak. Ezt követően a városi tanács mezőgazdasági osztályának munkáját vitatták meg Somogyi Béla osztályvezető előterjesztésében. Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese, övári János, Szabolcsi Imre tanácstagok, Balogh Ferenc, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke elismeréssel szólt az osztály munkájáról, kiemelve, hogy hol, milyen területen lehetne és kellene további előrehaladást elérni. Tanácsrendelet a kü'z erüle eH tisz ántariásáröl A városi tanács kiegészítette a közterületek tisztántartásáról, a háziszemét kezeléséről szóló tanácsrendeletet. A kiegészítés szerint szabálysértést követ el ez, aki a szeméttároló tartályokban válogat, s onnan bármilyen anyagot elvisz. Ennek megfelelően pénzbírsággal sújtható. Végül a tanácsülés elhatározta, hogy Hird községet visszacsatolják a pécsi járáshoz. Egyetlen interpelláció hangzott el Horváth József tanácstag részéről, aki a külterületi temetői férőhelyek tárgyában kért felvilágosítást. Kérdésére dr. Kovács Jenő, a városi tanács osztályvezetője válaszolt. A Dimov-vonósnégyes hangversenye Akaratlanul is a múlt század végi Pécs képe rajzolódik ki előttem, ha vonósnégyest hajlok. Azok az évtizedek, amikor _ a megle hetősen idillikus leírások szerint — a polgáresnládok otthonában esténként kvartetteket játszottak, ráérősen és végevárhatatlanul. Ha el is múlt ez az idő, a vonósnégyesektől egy kicsit ma Is azt várom, hogy házi- muzsikát szolgáltassanak a koncertpódiumon, hiszen játékuk a kamarazenélésnek számomra klasszikus eszményét valósítja meg: annyira intim, magától érthető a muzsikálásnak ez a bensőséges közössége, mint valami baráti háziösszejövete- len, de egyúttal annyira ősz- szecsiszolt, eggyé faragott is, amilyen csak a legalaro- sabb és leghuzamosabb felkészülés eredménye lehet. Ezt a hangulatot árasztotta szerdán este a Liszt-teremben hangversenvező bolgár Dimov-vonósnégves. A tagjainak (Dimov Dlmo — első heeedű. Tomov Alexander — második hegedű. Tchilikov Dimiter — mélyhegedű és Kozef Dimiter — gordonka) fiatal kora ellenére rangos, igen rokonszenves egvüttes megérdemelt sikert aratott elmélyült, muzikális iátékával A tíz évvel ezelőtt, a Szófiai Konzervatórium növendékeiből alakult egvüttes eddigi pályafutása alatt jelentős sikereket ért el: aranyérmet szerzett a bolgár népköztársasági fesztiválon, IV. helyet a berlini Sehumann-versenven, első díjat a budapesti Weiner Loó-emlékversenven, kiilön- díjat Liége-ben és legutóbb ugyancsak első dijat Münchenben. Pécsi műsorukon Bach: A fuga művészete, Mozart: D-dúr vonósnégyese (K. 575), Hiev: II. vonósnégyese és Beethoven; Esz-dúr vonósnégyese szerepelt. Már a Bach-mű megszólaltatásánál érezhető volt kitűnő iskolájuk, a vonósnégyes-hangzás egyensúlya, mely a négy vonóshangszer együttes játékát kvartett-muzsikává avatta. A hangverseny legbensőségesebben eljátszott száma Mozart késői korszakának érzékletes szépségekben gazdag alkotása, a D-dúr vonósnégyes volt. A hangszerek hangját itt éreztük a legszínesebbnek, a hangzást a legegvségesebbnek. Tiszteletre méltó igyekezettel próbáltak ízelítőt nyújtani a mai bolgár kamarazenéből: a Szófiai Filharmonikus Zenekar karmesterének, Iliev Konstantinnak II. vonósnégyese már a mi századunk gyümölcse. Hajszolt tempóival. bonyolult ritmikájával kevéssé illett a műsor egészének hangulatába. Kárpótolt azonban érte a koncert második részében Beethoven nagyi él egzetű kvartett ie. melv ihletett teltesít- ménvre ragadta a Dímov- vonósnégvest. A lassú tétel kifejező, finom megoldásait, a III. tétel szépen sikerült szólórészeit említenénk meg, mely a közönségre Is nagy hatással volt. A hosszantartó tapsot a Dimov-vonósnégyes Haydn Op. 20. No. 4. kvartettje menüett-tételének eljátszásával viszonozta, újabb gyönyörűséget szerezve a kamaramuzsikálás pécsi kedvelőinek. Felháborító mulasztások December utolsó hetében cikket közöltünk Állati tetemek a mezőn címmel. Az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat pécsi üzemében és környékén uralkodó felháborító állapotok ellen emeltünk szót. Kifogásoltuk, hogy a közelben lakó cigányok rendszeresen behatolnak a telepre, állati hullákat hurcolnak el. Megállapítottuk, hogy a teljesen fegyvertelen éjszakai portás nem tudja megakadályozni a lopásokat, s nem Is tanácsos, hogy ellenkezzék, mert könnyen pórul járhat. Tiltakoztunk a járványvédelem elhanyagolása miatt Is. Leírtuk, hogy a dolgozók többsége ugyanabban az öltözőszekrényben tartja állati tetemekkel fertőzött munkaruháit, illetve kimenő öltözékét. Hozzátettük, hogv amikor az üzem dolgozója hazafelé utazik az autóbuszon, bárki hozzáérhet fertőzött utcai ruhájához. Közügyben, mindenki érdekében emeltünk szót, s arra számítottunk, hogy az illetékesek — vállalati központ, pécsi üzem, rendőrség, KÖJÁLL — belátják, hogy ami ott folyik, az megengedhetetlen, azon sürgősen változtatni kell. ügy véljük, hogy a cikk megírása óta eltelt három hónap elegendő lett volna erre. Ám sajnos, alig történt valami. Három dolgozó még ma sem kapott külön szek- rénvt a tiszta Illetve munkaruha számára. Senki sem ellenőrzi a többi dolgozót, hogy a munkaruhát elkülöníti-e a kimenő öltözékétől, a minimális óvó- és megelőző rendszabályok is hiányoznak. Bár az üzemvezető kezdetben azt állította, hogy a cicán vök „látogatása” megritkult, a portásnaplő másról tanúskodik. A cigányok csimán márciusban hatszor jártak az üzemben. Illetve ólálkodtak a kerítés közelében. Az egyik portás való- sávos drámai W*-ást ad arról. hogyan próbált szembeszállni az elemlámnával fel szerelt. későkkel fel feav- verzett betolakodóidra!. Noha a noriások a rendőrséget mindig MMviák. mire az megérkezik, a betolakodók már mevsTöknek a zsák. mánnval. Mindennek tetőiébe az is előfordult, hogy eev fiatal nőf bíztak mee az üzem őrzésével. Késő éjszaka kellet* szembenéznie a cigányokkal., Ennrii minden után lsrné* fel kell tennünk a kérdést; medói» tartónak a ielenle- gi állanofok? Meverjgedbe- tő-e. hnw semmivé váliék az (izem dolgozóinak szemé- \ lvi biztonsága, s csak azért. \ mert a vállalat budanerti í köznontia nem ad inari őrt ; a rendőrség nedis a hívások után többnvlre későé í érkezik a helyszínre? A cl- í gárvok behatolását, az áMa- £ ti tetemek elhurcolását a > rendőrség időben törtérő ! éréi vés közbeavatkozása né- \ hány hét alatt megszüntet- , hetné. És hol maradnak ' azok az eeészségvédelml in- : tézkedések. amelyeket a vál- ^ lalat budapesti központtá megígért? A városi Kö- j JÁLL — amely tett egvet és mást ebben az ügyben — s nem Is keveset — m< ért nem lép fel még határozottabban? A tavaszi évszak, a meleg i idő fokozza a járvánwe- | szélyt. Nem lehet és nem > tudunk megalkudni a jelen- r légi helyzettel! Most már nem ígéretekre, barom '—'re intézkedésekre van szükség! Kéri T.—Magyar L.
