Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-17 / 40. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ XX III. ÉVFOLYAM. 40. SZÁM ARA 5« FILLÉR 1966. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Magyar pártknldfittség utazott Svédországba és Izlandba A Svéd Kommunista Párt és aa Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására dr. Korom Mihálynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán pártküldöttség utazott Svédországba és Izlandba A szokatlanul enyhe februári Időjárás meggyorsította a tavaszi munkák előkészületeit a mezőgazdaságban. Még a borongósabb, hűvösebb keddi napon is megjelentek .az emberek a határban s főleg a kertészetek és gyümölcsösök népesedtek be. Humphrey Új-De hűién Humphrey amerikai alel- nök Szerdán 21 órás pakisztáni látogatását befejezve, repülőgépen elindult ázsiai útjának következő állomása: Űj- Delhi felé. Űj-Delhiben kedden az ellenzék tíz vezetője felhívta a miniszterelnök-asszonyt, utasítson el minden olyan amerikai kérelmet, amely arra irányul, hogy India bármilyen formában részt vegyen a Vietnam elleni agresszióban. Anglia kilép az ELDO-ból A Daily Mail szerdai számában közli, hogy a brit kormány elhatározta: Anglia még az idén kilép az Európai Űrrakéta-Fejlesztési Szervezetből (ELDOk A szervezet, amelynek Nagy-Britannia mellett Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia is tagja, jövőre euró pai űrrakéta fellövését tervezte. A lap szerint az eredeti terv 70 millió font sterling költ séget irányzott elő, ez azonban öt év alatt 120 millióra emelkedett. A cikk megállapítja, hogy Nagy-Britannia kilépésével az ELDO valószínűleg összeomlik, mielőtt még az űrkísérletet végrehajtanák. PELLÉRD Nagy munkában találtuk a pellérdi Uj Barázda Tsz tagjait. A palántanevelő telepet költöztették át új helyére, mert a régi nem felelt meg a követelményeknek. Készülnek az új melegágyak. A szövetkezet a tavalyi 15-ről i 56 holdra növeli zöldségter- | mő területét kihasználva a városközelséget s a jó értékesítési lehetőségeket. No meg a négy víztározót, a meglévő öntöző berendezéseket és a 2500 négyzetméter melegágyi ablakfelületet, mely eddig korántsem volt jól hasznosítva. Különösen a külső üzemegységekben probléma a nőknek munkát adni, ezért Pel- lérden kívül Aranyosgadány- ban és Keszüben létesítenek zöldségtelepeket, ahol az asz- szomyok naponta 50 forintot is megkereshetnek, prémiumot is kaphatnak, ha a zöldségekből többletbevételhez jut a szövetkezet. Az így fejlesztett kertészet 70—80 asszonynak ad munkát egész éven át. BOGÄDMINDSZENT De tavaszt jelzett a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság benépesült hatalmas útmenti gyümölcsöse is. Az egy tagban lévő 105 holdas bekerített kortes méreteivel egyedülálló a megyében. A körte érzékeny gyümölcs s főleg kevés a nagyüzemi tapasztalat termesztésében. Mint Kovács József főegronómus elmondotta a körtés negyedik évében van, s két év múlva fordul termőre. Sok kárt okozott benne 1964 telén az egór s 3900 fát kellett újra pótolni. Most pedig egy ismeretlen betegség lépett fel, a fák meg- vörösödnek s úgy kilazulnak, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ CSIPKEKÖTÖGÉP hogy kézzel egyszerűen ki- | emelhetők. Hiánybetegségre gyanakodnak, de a nyomelem vizsgálatokból eddig még semmi konkrétumot nem. tudtak meg. Most azon fáradoznak, hogy a hiányzó 1870 fát újra pótolják. A gödröket még az ősszel kiásták de az ültetés tavaszra maradt. Megkezdődött a metszés is és most készítik a karókat — 80 ezer darabot — az ágak lekötéséhez, megtámasztásához. Már a permetezési programot is kidolgozták. Március 1-től 10- ig végzik az első permetezést, s azután még hatszor permeté zik meg a fákat, és egyszer szükség esetén poroznak is bundásbogár ellen. A szántóföldi munka főleg a sok belvíz miatt még nem kezdődött meg, de már tisztítják a magvakat és készítik a borsós napraforgós magkeverék diet, hogy ha itt az idő, azonnal vethessék. NAGYHARSÁNY Délebbre Nagyhareény kornyékén fogata« munkát láttunk a határban. A Kopár oldalán hétfőn és kedden befejezték a korai primőr zöldborsó vetését. Advant hetében 40 holdat vetettek el, ami jól telelt a most februárt»« űjabb 30 hold tavaszi vetést végeztek. Ha az idő ilyen kedvező marad, jó borsótermésre számítanak. TURONY A turonyi tsz elnökével Barta Jánossal éppen határ- szemléről jövet találkoztunk. Kinn járt a nyolc holdas kajszidban is, ahol a tsz-tagok a gödröket ássak, a hiányzó fákat pótolják. A kipusztulás oka, hogy annak idején fagyos csemetéket telepítettek el. A sárgabarack az idén már termőre forduL Készítik a rekeszeket, mert úgy tervezik, hogy a közeli Harkányban maguk értékesítik a termést. Négy szövetkezet Turony, Siklás, Vajszló és Drávasztára alakított egy közös társulást, melynek a központja Dráva-r sztárén lesz, illetve onnan irányítják az árumozgatást. A társulásnak négy boltja lesz Harkányban a strand..közelében, Siklóson, Vajszlón és Sellyén, s ezekbe a boltokba nap, mint nap friss árut szállítanak kinek milyen van. — Turony kajszit, málnát. és halat tud küldeni. Halat akár holnap is, mert ősszel nem halásztak le mindent. Egy tároló tóban 30 • mázsa halat teleltettek át'mo-t egy-másfél kilós példányok ezek. A társulás-március elsejével alakul meg. illetve ekkor, nyitnak a boltok, melyeket biztos örömmel vesznek tudomásai a harkányi strandolók, a Siklósa turisták. de a vajszlói és sellyel lakosok is. A turonyi tsz határában szórják a műtrágyát a búzákra. teregetik a szerv es trágyát, s megkezdték a mák vetését is. melyből 15 holdat szerződött le a szövetkezet.. Agronómusolr továbbképzése Ahol gyűjtik a betegségeket... A duhányperonoszpérát csak celofáozacskóbau lehet megtekinteni A Szederkényi Növényvédő Állomás laboratóriumában érdekes, különös munka folyik: betegségeket „dolgoznak fel”. Az állomás munkatársai egész éven át gyűjtik a beteg növényeket, növényi részeket, amelyekről aztán a laboratóriumban kiderítik: milyen betegségben szenvednek. Gyak ran nehéz ezt megállapítani, olyankor a Növényvédelmi Kutató Intézettől vagy a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárától kémek és kapnak segítséget 1958-tól mostanáig mintegy kétszáz növényi betegséget találtak Baranya megye területén 1 és ezeknek fele rendszeresen károsít is. Mindig újabb és újabb betegségeket fedeznek fel az egyes növényeken. Számos kór még ma is ismeretlen a baranyai szakemberek előtt. Ezért szünet nélkül folytatják a kutatásukat és a feldologzásukat. A rendszeres gyűjtés egyúttal felmérést is jelent, “hogy hol, milyen betegségek lépnek fel leggyakrabban. Ennek során számos állandó jellegű fertőzési gócot fedeztek fel: például a Zselicségben a dohány peronoszpóra, a mohácsi jájffmlőszié tanya módra A korszerűen felszerelt Habselyem Kötöttárugyárban ízléses női, férfi műsclyem és nylon fehérnemű készül, amelynek 80 százalékát exportálják. A termelést nagy mértekben fokozza a nem peg ii/emhe helyezett csipkekötőgép. Ilyet még nem olvastam, pláne még nem is kóstoltam. A vizvezetékszerelő, aki most a Halásztanyán illesztgeti a csöveket, meg a másik munkás, akinek a vizszivatty .- zás a feladata a tóvá változott pincéből, azt állítja, hogy „isten bizony, nagyon jó”. És Kömlődöt emlegetik, ahol a csárdában országos hírű halászlevet szolgálnak fel. Mindegy! Tény. hogy ezt hirdeti az étlap és a „tanya, módra” ízkülönlegességet jelent. Más fűszerezést, más erőt. más főzési módot. Az üzletvezető nem árulja el a titkát. A vendéglátó szakmában is vannak felfedhe- tetlen titkok. Miközben az étlapot lapozgatom, eszembe jut egy régi plakát. Görbe szarvú magyar marhával beszélget egy kövér ponty. Azt kérdi tőle: Mondja maga marha, mért oly bús, mikor olcsóbb a ponty, mint a hús? Válasz — nincs. Minek. A kérdésből érthető. hogy mire céloz a kövér ponty. Hát tag m* m is. A halételek viszonylag olcsóbbak, helyesebben nem változott az áruk. Azt mondja, hogy ponty rátnva 9 forint 70, viszont a sertéspörkölt már 10 forint 30 filler. A tanyai módra készített pontyhalászlé sem drágább, mint a sertéssült. De nem akarok én most árvitát kezdeményezni a Halásztanya étlapjáról. Tény az, hogy a halételeknek keletje van. Most különösen keresik. A Halásztanya közel tizenöt esztendeje van állami tulajdonban. Akkoriban kártyatanya volt. Állandó vendegekkel és visszatérő veszekedésekkel. — Lajos, kérek egy spric- cert és tízesért aprót. Ez már így volt. A pénzt az abrosz alá dugták, úgy fizettek, hogy előbb körülnéztek. Nincs-e szimat a vendégek között. Ha úgy társaság került össze, megvizsgálták a kártyát. Nem bíztak egymásban. Zsugabarlang volt az egykori Flórián vendéglő. Az államosítással lassan ezt is felszámolták. Kertvenrásban pedig a mákperonosapóra fészkeit. Minden begyűjtött és meghatározott betegség törzslapot kap, a beteg növényi részt pedig külön herbárium-szekrényben helyezik el. Mivel egy-két évig megmarad a fertőzőképességük, gondosan vigyáznak arra, hogy ne kerüljenek közvetlen érintkezésbe semmiféle élő anyaggal és a dolgozók se hurcolják magukkal. A különösen veszede’- mes dohányperonoszpórát például csak celofánzacskóban lehet megtekinteni. A furcsa gyűjtemény — azonkívül, hogy , múzeumi értéke is van — nagy segítséget nyújt a íÜy.p- derkényi Növényvédő Állomás szakembereinek a különféle betegségek mégha láro'á- sában és előrejelzésében, valamint a védekezési eljárások Jön a hidrauliluib autómelo Kezdődnek a tavaszi munkák Benépesültek a gyümölcsösök —r Live tették a primőr zöldborsót déglő lett belőle, ahol négyféle halászlevet szolgálnak fel a kedves vendégnek. A szobákban ötvenen, a kertben nyolcvanon ülhetnek asztalhoz. Ennyi vendég számára minden olyan valószí- nütlenül kicsi, de tiszta, sőt új. Megújult a söntés. a bárszekrény, az asztalok és a székek. Az agyorifugdalt lábú asztalokat négyszemélyes, éghetetlen műanyaggal borított lapú asztalokkal váltották fel. Nemrégiben festettek és nem maradt el a motívumokból a hal. Az udvaron tizhektós akváriumból soha nem fogy ki a hal. Élőhal, valamelyik ha- ; lastóból, talán éppen a bara- nyai Sumonyból. Ott nem olyan túl kövérek a pontyok.! Halászlének valók. Mert az sem mindegy, hogy milyen a \ hal. És az sem, hogy kihaló-; szás után meddig „ázik" ebben a nagy akváriumban. A pultnál pohár sör mellett támaszkodik egy vendég. A vacsora után érdeklődiklesz-e friss halászlé ma? Az üzletvezető szó lát ereszt a borra, nagyfröcsöl készít, úgy mondja: — Csak friss halászlé lesz. mint mindig... ! Az autósok egyik leghasz- inosabb kéziszerszáma közis- t mértén az autóemelő. Kezelése azonban meglehetősen > fárasztó. kényelmetlen, de / már nem sokáig. A Kéziszer- ! számgyár még ebben a ne- S gyedévben olyan autóemelő } sorozatgyártását kezdi meg, ! amely hidraulikával működik, s egy kar könnyed mozgatásával 140 atmoszférás nyomást lehet előidézni. A kocsi J emeléséhez körülbelül 80 szá- ' zalékknl kevesebb erű kell, t mint eddig. í Az ár meg nincs megálla- ( pítva, előzetes becslések sze- í rint kőiül belül 1500—2000 fo- ; rintba kerül majd egy ilyen ? berendezés. í A próbasorozat 20 példánya í sikeresen vizsgázott, az idem (kétszázat gyártanak belőle.
