Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
B3 üAi napló 5 JPróbaházasság* Megyénk néhány szegény, nagybirtokoktól szorongatott drá vámén ti falujában elfogadott szokásnak számított, hogy s legény — egyik este —* kerték alján házába kísérte választottját és minden nagyobb ceremónia nélkül elkezdték házaséletüket. Ezúton kerülték el a költséges esküvőt, illetve a vagyoni, társadalmi egyenlőtlenségből, szülői önkényből adódó korlátozásokat. Az egybekelésnek ezt a formáját „próbaházasságnak” nevezték el. mivel a házasfelek — ha nem értették meg egymást — különválhattak, másik párt kereshettek maguknak. A falu közvéleménye a próbaházasságot nem tekintette erkölcstelennek, sőt annak, akinek az első házassága nem sikerült, már szabadabb életmódot „engedélyezett” addig Is, amíg új párjára talál. A próbaházasságok többségét azonban egy életre kötötték és ma is van olyan falu, ahol a lakosság idősebb felének nagy része él ebben a r**ládi kötelékben. A válás abban az esetben pedig, ha Rverek köszöntött a családba. a legritkább volt. A felszabadulás utáni évek kel — a drávamenti falvak gazdasági helyzetének javulásával, a vagyoni különbségek megszűnésével —■ a próbaházasság intézménye is teljesen eltűnt. Ma már az a fiatal, aki megtalálja „igaz szeretőjét”, a házasságkötő teremben kezdi el felel ősebb új életét „Ha legalább egy négyesünk lett volna..." Hol néznek tévét a gyerekek? — Boxerrel, tőrrel Lopott motoron jártak betörni Három fiatalkorú, V. Tibor, M. Imre és K. Flórián végig fosztogatták Pécset, ki- lence helyre törtek be. Legutóbb már a kálmáncsai vegyesboltot is meglátogatták. A banda „vezéregyénisége” V. Tibor. Izmos, jóvágású, 17 éves fiatalember. Rövidre vágott modem frizurájához bizony alig illik a most fűző nélküli cipője. Első éves lakatos-ipari tanuló. — Nem gondoltatok arra, hogy lebuktok? Pirul és — nevet. —- Nem. Egy fényképet teszek eléje. A képen, kulcsok, fogók, vasvágó, boxer, tőr, elemlámpa, gumikesztyű.,. — Igen. Ez volt a felszerelésűnk. összadtuk. — A gumikesztyű kié volt? — Az enyém. Vettem. — Miért? — Sok izgalmas könyvet olvastam már, moziban is láttam, hogy ujjlenyomatot nem szabad hagyni. A három fiatal tanulás vagy iskola után gyakran találkozott. Arról beszélgettek, hogy sok pénzhez kellene jutni. Mert az a havi 100 forint zsebpénz — V. Tibor például V. Tibor és társainak feisze reiése Hetven tonnás generátor Bánhidán A Bánhidal Erőműben — amely az ország legkorszerűbb, csaknem teljesen automatizált erőműve lesz — helyére emelték a 70 tonnás generátort. Rövidesen sor kerül a gép üzemeltetésére. ennyit kapott édesanyjától —> nem elég. Ha a lottón nyernénk ... — gondolták. Hetente 20—30—60 szelvényt is vásároltak. — Mindössze kétszer volt két találatunk. — Ezért jártatok betömi? — Igen. A lottózáshoz pénz kell. Pénzt kerestek az Egyetem utcai általános iskolában, a Zsolnay utcai ifjúsági presszó ban, a Jókai utcai önkiszolgáló boltban, az Állatforgalmi Vállalatnál, a 200-as élelmiszerboltban — oda kétszer is betörtek... De nemcsak az üzletekben talált pénzt vitték el, hanem ami kezük ügyébe került, mást is: palackborokat, rádiót, írógépet, órát, hősugárzót, kávéfőzőt... A Rákóczi út 78. alól egy motorkerékpárt is loptak. — A motorra miért volt szükségetek? — Szeretünk .motorozni, meg aztán gyorsabban eljuthattunk bárhova. Udvariasan válaszolgat, néha elneveti magát, mintha nem is a rendőrségen, hanem egy presszóban beszélgetnénk. — Te voltál a legidősebb hármotok közül. Nem gondoltad, hogy ebből egyszer baj lesz? — Nem. Hát amikor az Egyetem utcai iskolába betörtünk, nem is volt az valami nagy ügy... — A fogókat, csavarhúzókat, kulcsokat a „munka” miatt hordtátok magatokkal. De a boxert, a tőrt? — Ha tetten érnek bennünket, legyen mivel védekezni. — Te loptál egy kerékpárt — Igen. A Kossuth-mozi elől. A filmhordó fiúét.. — Ezt miért? — Mert valaki az én biciklimet is ellopta. — Mit kívántál annak, aki a te kerékpárodat elvitte? Nevet. — Jobb, ha erre nem válaszolok. — Aznap pedig a -moziban a sok pécsi nem tudta, miért nem kezdik idejében ;jz előadást. Mennyi lakosa van Pécsnek? — Négyszáz... — Meccsen voltál már. Foci meccsen? — Ja. igen... nem négyszáz, hanem... talán negyvenezer ... — Meddig gondoltátok folytatni a betöréseket? — Amíg nem nyerünk a lottón. — Általában mikor szoktatok hazamenni? — Éjfél fölé. De volt úgy Is, hogy később. — Otthon - nem kérdezték meg, hogy hol voltál? — De Igen. V. Tibor édesanyjával lakik. — Édesapád? — Nagyatádon autó- és motorszerelő. Még nem is láttam ... „Moziban voltam, tévét néztem ...” Ki a megmondhatója, hogy hányszor hangzik el a rendőrségen a fiatalkorúak bűnügyében ez az „alibi”, amivel otthon a késői hazamenést igazolják! V. Tibor és barátainak ügyé ismét figyelmeztető: nem mindig moziban van, vagy tévét néz a barátjánál a gyerek. Garay Ferenc óra hosszat, a fiú közbevetései nem tudják útjukat állni, de ez,ek a tőmondatok mélyen beágyazottak, kimozdítani őket reménytelen próbálkozás. A lány nm-n szól, látszólag aláren- dnli magát vőlegénye véleményének. úgy szeretném, bn fellázadna! Csak annyit mondana, hogy hadd próbáljam meg. Hogy szeretném megpróbálni, hogy hiszen lehetetlen, hogy ne akarjon szerepelni, lehetet- ,Än. hogv legalább magá- u'f) ne lázadozna. Érzem, hí.gv ez benne van. Vajon, b'-- '-an érzem? A barátom végre elmegy. — Ne hogy azt higgye, hogy én Is meg akarom győzni — fordulok a fiúhoz. — Nekem tök mindegy. hogy Marika fellép vagy nem, de szeretnék valamit megkérdezni. _Tessék! _ a kollésrialitás miatt vpgv egyéni érdekből nem szevetné, hogy a menyasz- «mnvát idegen zenekar ki- séi-le*’ Várjon, megpróbálok pontosabb lenni: mint az pr/ofntes tagja, vagy mint vA'-«ófiv tiltja meg Marikának. hofjy fellépjen? — Mint mind a kettő. Ok más hangszerelésben játszanak, nem akarom, hogy leégjen. — Marikának is ez a véleménye? A lány megrezdül, de a fiú felel. — Igen. Várakozóan nézek a lányra: bólint. — Persze, hülyeség — mosolyodom el —, ezt egyenként kellett volna megkérdeznem. A fiú is nevet. A lány nem. — Próbáljuk elválasztani a dolgokat! Ha az a másik zenekar úgy játszana, mint a maguké, ugyanabban a stílusban, akkor engedné, hogy fellépjen? A válasz késik, de határozott: — Nem, akkor sem. — Beszélhetnénk négy- szemközt? — Semmi akadálya. Félrehúzódunk. A lány egyedül marad az asztalnál, nyugodtan, mozdulatlanul ül, nekem úgy rémlik, alázatosan. Megszokhatta az egyedüllétet. — Szereti? — kérdezem. — Igen. — Elvesd feleségül? — Igen. — Mi akar lenhi? — Tovább Szeretnék tanulni műszaki vonalon. — És ő? Megvonja a vállát: — Háztartásbeli. — Beszéltek már erről? — Nem. — És ha ő mást. akar? — Nem engedem dolgozni. Nem nőknek való. Nemcsak a munka, hanem a kollégák miatt. Egy üzemben erkölcstelen a légkör. —Ezt nagyon komolyan, meggyőzően mondja. Egy pillanatra tehetetlen vagyok. Ilyen ostobaságot. Megkínálom cigarettával. Nem dohányzik. — ön szerint mi való a nőknek? — Takarítás, mosás, főzés. Ha én keresem a kenyeret, elvárom, hogy este jó vacsora várjon. — Mosolyog. — Szeretem a hasam. Döbbenetes! „Ha én keresem a kenyeret...”, s ezt ki is mondja. — Beszélhetnék Marikával? — Persze — mondja kényszeredetten. Leülök a lányhoz. A fiú mellettünk áll — Menjen már el —mondom nevetve —, nem eszem meg! Elmegy. — Szeretne fellépni a másik zenekarral? — Először szerettem volna, de aztán beláttam, hogy neki van igaza. Leégnék. — Nem is akarja megpróbálni? Aztán majd a próbán meglátja. — Hát... — Hányas tanuló? — Négyes. — Látom, hogy örül, amiért más témára tértem. — És ő? — ö négy egész öt — Mi akar lenni? — Kereskedelmibe járok és el akarom végezni a főkönyvelői tanfolyamot — Tudom, hogy nincs jogom beleavatkozni, de ő másképp gondolja. Rám néz, de azonnal lecsukja a szemét. Olyan ártatlan és zavart, szeretném megsimogatni. — Mikor akarnak összeházasodni? — Ha leérettségiztem. — Utána dolgozni szeretne? Válaszok és válaszok »Jéhány héttel ezelőtt „Fogyasztók vagyunk vagy egy tévedés áldozatai?” címmel cikket közöltünk a fogyasztók jellemzőbb viszontagságairól, bizonyos vállalatok és intézmények kissé elmerevedett bizalmatlanságairól, egy labirintushoz hasonló lebonyolítási rendjéről s a gazdaságirányításban, a vállalati mechanizmusban előtérbe lépett reformok lehetőségeiről. A cikk megjelenése után a tárgykörben néhány érdekelt hivataltól. illetve vállalattól véleményeket kértünk. „A cikkel kapcsolatban kö- szönetiinket fejezzük ki — írja válaszában többek között a Pécs városi Tanács ipari osztálya, — bogy a lap ilyen témával foglalkozott, tekintettel arra, hogy e területen a magunk részéről főbb intéz- kedést kívánunk tenni a cikkben foglaltak alapján. A cikkben foglaltak segítséget nyújtanak a tanács illetékes osztályai, valamint a minisztériumi vállalatok vezetői számára oly tekintetben, hogy tevékenységükben minden körülmények között elsősorban a lakossági igények és szükségletek kielégítésének célszerűsége és maradéktalan végrehajtása legyen munkájuk fő irányvonala.. ^A kérdéses cikkel egyetértünk — kezdődik a Pécsi Gázmű korrekt válasza -— illetve egyetértünk a felvetett hiányosság kiküszöbölésének a szükségességével. A jövőben úgy a népgazdasági, mint a lakossági érdekeket fokozottan figyelembe vesz- szük..." „A Posta, de más országos hatáskörű szerv sem képzelhető el anélkül — írja válaszában a Pécsi Postaigazgatóság —. hogy az igénybevétel idejét, az igénybevétel módját, vagy a szolgáltatás ellenértékének elmulasztását, illetőleg ennek a következményeit stb. ne szabályozhatná. Eme általánosan ismert jogkör és annak keletkezése az 1949. éwi XX. törvény IV. fejezetében gyökerezik, mely szerint a Minisztertanács az államigazgatási feladatokat szakfeladalok szerint működő minisztériumok útján látja el. A minisztériumok a miniszterek vezetése alatt az állam- igazgatás egy-egy ágazatát irányítják. E törvény 26. paragrafus 3. pontja a miniszternek rendeletalkotási jogot biztosít. Amikor a KPM a késedelmes számlakiegyenlítés esetén a nyilvántartási díj felszámítását elrendelte, és az erre vonatkozó 2/4961. számú rendeletét az 1961. évi 61. számú Magyar Közlönyben közzétette, ezt az előző sorokban említett jogköre alapján tette... Nem vitás, hogy a ‘szolgáltató üzemek, vállalatok vannak a fogyasztókért. A — Hozzá megy feleségül, ha nem engedi dolgozni? — Nem tudom. — Tudja, ő úgy gondolja, ha összeházasodnak, majd ő keresi a kenyeret, magát nem engedi dolgozni, se tanulni, viszont moshat, takaríthat, vasalhat, főzhet... Ezt el is várja. — De hiszen ez... — rémülten nyel, nyelvével megnedvesíti ajkát. Segítenék neki kimondani. De nem! Kimondja maga is: — ... Szolgaság. — Az bizony — mondom örvendezve, ami egy cseppet sem Illik a helyzethez. De valóban nagyon, nagyon örülök. Visszajön a Oú, bocsánatot kérek, hogy kérdeztem tőlük egyet-mást és búcsúzom. A fiú félrevon: — Csak azt szeretném kérdezni, hogy mi ketten egyezünk, vagy... — Egyáltalán nem — mondom őszintén. — ö egészen más. Posta is a szolgálatait igénybe vevő közönségért van és marad a jövőben is, de el sem képzelhető, hogy a távbeszélőt használók akkor egyenlítsék ki a számlájukat amikor nekik tetszik. A Posta, mint „szolgáltató” üzem csak akkor tudja a maga feladatait teljesíteni, ha megkapja és kellő időben megkapja a nyújtott szolgáltatásainak pénzbeli ellenértékét Ehhez pedig joga van olyan intézkedéseket tenni, amelyek az igénybevevőket anyagi hátránnyal sújtják, ha a Postával szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek nem. vagy késedelmesen tesznek eleget.” K ülönös, mondhatni; nehezen érthető válaszokat kaptunk viszont a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzleti gazgatóságátéi és a KISZÖV-től. Az említett cikkben többek között ezt írtuk: . .a szolgáltatási számlák kiegyenlítése, ha az embernek nem sikerül találkoznia a díjbeszedővel (mert a legtöbbször a munkaidő alatt hozzák a számlát) a befizetés közismerten bonyolult. A villanyszámlával például be kell menni a vállalat központi irodájába, de kizáró. lag csütörtökön 3 és 5 között. Sétáltatják, idegesítik az embereket egy formális munkarend, egy vállalati célszerűség jegyében.” A vállalattól az alábbi választ kaptuk; „A tárgyban hivatkozott téma és Cikk nem a DÉDÁSZ Vállalattal kapcsolatos, így kivizsgálására érdemi választ nem tudunk adni”. A furcsa mindössze az. hogy ezen a válaszlevélen is és a számlákon is egyformán ez szerepel: Déldunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzletigazgatósága. Ezek után tényleg nem tudni egész pontosan, hogy a villanyszámla „kinek az asztala." A KISZÖV ezt válaszolta: „A cikkben foglaltakra reá. gálni nem vagyunk illetékesek. A Pécs Gázmű tudomásunk szerint a városi tanács ipari osztályának a felügyelete alá tartozik..." * Ez igaz, ami a Pécsi Gázműt illeti, de szeretnénk idézni a cikkből néhány, sort, ami talán mégse a Pécsi Gázműre tartozik, mivél a gázmű csak egy példaként szerepelt s a cikkben a szolgáltatásról volt szó. a lakosság igényeinek a kielégítéséről, ami tudomá. sunk szerint mégiscsak valami úton-módon a KISZÖV ha táskörébe tartozik. íme egy idézet: „A szolgáltató ipar ki van téve a lökésszerű lakossági igényeknek, csakhogy a probléma az, hogy a szolgálta tó ipar az ilyen piaci problémákat nem megoldja, hanem védekezik ellene, ez a lökésszerűség elég sok zavart okoz a szolgáltató ipar munkarendjében, egész mechanikájában, éppen ezért mielőbb meg kellene keresni az észszerű lehetőségeket, amelyek segítségével bizonyos mértékig irányítani lehet ezeket az igényeket. A lakosság például olyan munkát is ad. a szolgáltató iparnak, ami különösképpen nincs időhöz kötve.. stb. K ár. hogy ezek a részek elkerülték a KISZÖV vezetőinek a figyelmét Annál is inkább, mert érdemes téma ez ahhoz, hogy a lakosság érdekében meg is lehetett volna vitatni, nemhogy érdemben válaszolni. (T) DUNANTCU NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanáts 'apja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi út ii. Tél.: 15-32. 15-33. 21-39. 75-22. 150-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kladjat a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi üt 11. Tel.: 15-32. 15-33, 21-60. 26-22 60-11. — Kösz ... Megfogják egymás kezét, elindulnak. A lelkiismeret csak égé szén rövid ideig furdal. Aexéi Gábor í PÉCSI SZIKKÁ NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 16 st. Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyt postahivataloknál és kézb 'Sit iknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11.— Ft Indexszám; 2á 059.
